Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
A BÚZA NYOMÁBAN Bűzsnézőbe indultunk a minap Janók Sándorral. a Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat igazgatójával. Ilyenkor, nyáridőben, hogy megkezdődik az aratás, s ezzel együtt a gabona értékesítése, gyakori teendői közé — Hogyan lesz ezek után? — Ha a helyzet úgy kívánja, aratnak a következő vasárnapokon is. Azt mondják, ráérnek pihenni akkor, ha a határban nem lesz már lábon álló gabona — magyarázta az elnök. Czene József, a pásztói körzeti üzemvezető 18 esztendeje végzi cseppet sem könnyű munkáját. Megérti a gazdák nyugtalanságát. Figyelmesen hallgatta hát Juhász Józsefet is. — Három kombájnunk Folyamatosan szállítja 3 gabonát az erdőtarcsai termelőszövetkezet Pásztora. A tervezettnél többet, mintegy 80 vason gabonát értékesít a közös gazdaság tartozik ez. Most meg, hogy ilyen szeszélyes, esős az időjárás, bizony sűrűn tesznek intézkedéseket is a zavartalan átvétel, tárolás érdekében. Kombájnt kértek Felhőtlen, meleg volt • a reggel. Az öt kombájn fáradhatatlanul rótta útját a# pásztói termelőszövetkezet búzatáblájában. — Mintegy 1300 hold gabonát aratunk a nyáron. A munka nagy részén már túl vagyunk, több mint ezer holdat vágtak le eddig a kombájnok — számolt dr. Bencze Barna, a szövetkezet elnöke, — Ha az idő engedi, naponta 10—13 vagon gabonát hoznak be a vontatók. Csakhogy az idő gyakran közbeszóL Sok az eső. Nagyon nehéz az aratás ezen a nyáron. A búza már egészen a földre feküdt. A kombájnok egyirányban dolgoznak, így próbálják felszedni, menteni a szemet. Kínos, nehéz a munka. Mégis dolgoznak, amikor lehet. Eddig még minden vasárnapot a gépen töltöttek a kombájnosok. Megtettek minden szükséges intézkedést, hogy a kom- bájnosok folyamatosan dolgozhassanak. A tavalyitól 20 százalékkal többet fizetnek a betakarított gabonáért. Meleg étellel, hűsítő itallal látják el őket. A szomszédos szövetkezetektől kombájnokat kértek kölcsön, hogy mielőbb a végére járjanak a munkának. A tervezettől nagyobb termést takarítanak be Pásztón. Ez nem kevesebb mint másfél milliós többletvétel jelent a gazdaságnak. Mindig megegyeznek A pásztói malomban — ahová a pásztói tsz is szállítja a gabonát, most már egymás után hozzák terhüket a gépkocsik, a vontatók. Csak olyankor van egy-két napos szünet, ha a határban .eső zavarja a betakarítást. — Azért amikor lehet, gyorsabban is mehetne az átvétel — dohogott az erdőtarcsai termelőszövetkezet elnöke, Juhász József. — Miért nem indítják meg mind a két szállítószalagot? megy, jön a búza.Az 55 vagon gabona helyett legalább 80 vagonnal szeretnens értékesíteni. Az átvételnél meg két-három órát várunk. Mi lesz így velünk? — Csak az, hogy meg kell kezdeni a gabonaszéllítást az erdőtarcsai magtárba is. Ott helye van mintegy 25 vagon búzának. A többit itt átvesz- szük — zárta le a heves vitát Czene József. A józan, megfontolt intézkedésre most különösen szükség van. A nehéz aratás érezteti hatását a gabonaátvételnél is. Mintegy 2000 vagon termék átvétele, megőrzése nyomja a telepvezető vállait. Biztonságos tárolótere mindössze 1200 vagon gabonának van. Mintegy 500 vagon szem megőrzését a termelőszövetkezetek vállalták. Nem kerülhetik el Pásztón sem a szabadtéri tárolást. Eddig mintegy 650—700 vagon búzát vettek át a termelőszövetkezetektől. Többet, mint a másik négy. járásban. Az indulással járó zökkenőket leszámítva, különösebb baj nem adódott. Czene József igyekszik enyhíteni a szövetkezetek gondjain. Ha adódnak is párázs 'viták a munka hevében, a végén mindig meg egyeznek. A malomban teljes az üzem. Naponta 310 mázsa búzából őrölnek lisztet. — Milyen a liszt minősége? — Eddig még elégedettek tehetünk. A FÜSZÉRT Vállalatnak szállítunk, de különösebb minőségi kifogás nem merült fel — nyugtázta a molnárok munkáját Czene József. Szárítják a izemet Már nem ilyen megnyugtató a helyzet a szécsényi malomban. A szécsényi járás termelőszövetkezetei és a salgótarjáni járás gazdaságainak egy része szállítja Szécsényba a gabonát. Az aratással mindkét járásban sokat küszködnek. Nehezen gyűlik a gabona is. Pintér. József főmolnár 600 vagon búzával számolt. A fémsilók azonban csaknem üresek. Alig valamivel több mint száz vagon kenyérgabona érkezett eddig a szécsényi telepre. — Pedig mi felkészültünk a gabona éjjel-nappali átvételére — tárta szét kezeit Pintér József. Bozányi Józseffel a csitári tsz magtárosával váltottunk szót. Mint nyolc éve mindig, most is ő kísérte az első búzaszállítmányt Szécsénybe. — Milyen a búza? — A búza az még jó lenne, csak a betakarítása rettenetesen nehéz, ötven vagon búza értékesítésére szerződtünk, Ha az idő engedi, dolgozik mind a négy kombájn. Szeretnénk többet értékesíteni a tervezettnél. Az átvevők a szövetkezetek képviselőivel együtt minősítik a gabonát, hogy elejét vegyék a nézeteltéréseknek. Az eddigi tapasztalatok azonban nem a legkedvezőbbek. S minden további eső rontja a gabona minőségét. Növekszik a víztartalma, • gyomossága, csökkent a hektolitersúlya. Mindez pedig érzékenyen érinti a gazdaságokat. Kevesebb a pénz, amit a gabonáért kaphatnak. — Hoztak már 19—24 százalékos víztartalmú búzát is — mondta a főmolnár. — Ezt aztán rendkívül kockázatos tárolni, őrölni szárítás nélkül. Nem is teszik ezt egyetlen telephelyen sem. Szécsényben is dolgozik már a nagy teljesítményű Sirokkó szárítógép. úgy tűnik, sok munkája lesz a nyáron, hiszen csak a tiszta, száraz búzából készíthetnek jó kenyeret a pékek. Vincze Istvánná fi horomeiei ferű első nsgsfo 1947. augusztus 1-én, a Ganz Hajógyárban gyűlést tartottak, melynek végén jelképes kapavágással indították meg a leégett hajóüzem újjáépítését. Ezzel az aktussal, 25 évvel ezelőtt, megkezdődött hazánkban a hároméves terv végrehajtása. A hároméves terv pontosan egy évvel a forint születése után kezdődött. A tervkészítést a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa kezdeményezte: „Iparunk, közlekedésünk és mezőgazdaságunk újjáépítésére és fejlesztésére hároméves állami tervet kell kidolgozni.. A terv nehéz politikai harcokban született, hiszen egyeztetni kellett a kommunista párt elképzeléseit, céljait a kormányban résztvevő koalíciós partnerekkel, s ne feledjük, akkor még a szélesebb körű államosítások, a „fordulat éve" előtt voltunk. idézzük e hary részleteit: Az MKP tervjavaslata készült el elsőnek, a Szociáldemokrata Párttal 1947. februárjában egyeztették a tervet. A Nemzeti Parasztpárt csak agrártervet készített, hamarosan ezt is egyeztették a két munkáspárt javaslatával. Annál hosszabb volt a huzavona a Kisgazda Párt terve körül; végül is 1947. május 11-én, a koalíció pártjai megái, lapodtak a részletekben, majd ezt követőleg az országgyűlés törvénybe iktatta a hároméves tervet. Mit is irányzott elő az első népgazdasági tervünk? Azt, amit a dolgozók vártak: a háborúban elpusztult gazdaság teljes helyreállítását, a háború előtti termelési színvonal elérését, a munkanélküliség felszámolását, az ország gyors gazdasági és kulturális felemelkedését. A tőrvény kimondta, hogy minden magyar állampolgár köteles „a tervet végrehajtani, és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőket a terv szolgálatába állítani”. A célok nagyok voltak. Csak mutatóba: Az 1946-47-es költségvetési évben 14,7 milliárd forint volt a némzeti jövedelem, az előirányzat pedig az 1949-50-es esztendőre 27,5 milliárd forintra nőtt. Ennek érdekében az 1947-48-as 1796 millió forinttal szemben 1949-50-re 6585 millió forintot irányoztak elő a beruházásokra. S ami a leglényegesebb - ismét idézzük -: „A hároméves terv megvalósításának utolsó évében a dolgozók keresete a mainál 80 százalékkal magasabb szintet fog elérni." A munkásosztály, a dolgozók a tervet nagy lelkesedéssel fogadták, és áldozatkészen dolgoztak megvalósításáért. Ezért, hogy 1949. végén - három esztendő helyett két év és öt hónap telt csak el - az illetékes kormányszervek azt jelentették, hogy a terv minden fontos előírása valóra vált. Nemcsak újjáépítettük az országot, hanem a háború előtt: utolsó békeév színvonalánál magasabbra is emelkedett a magyar népgazdaság teljesítőképessége. Hősi idők voltak. A tervezőknek és a tervek végrehajtóinak egyaránt. Az azóta eltelt évtizedekben, népgazdaság: terveink teljesítése nyomán, ha nem is zökkenők nélkül, lelkesítő győzelmek és tanulságos kudarcok közepette, leraktuk a szocializmus gazdasági alapjait, megváltozott a társadalom és az ország arculata, szorgalmas népünk a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. B. J. Múzeumi vándorkiállítások Madách Imre születésének 150. évfordulóját ünnepeljük 1973-ba«. Erre az alkalomra a szülőföld, Nóg- rád megye is gonddal készül. A megyei múzeumi szervezet — többi közt — tíz tablóból álló kiállítás vándoroltatását kezdi meg Nógrád helységeiben. A múzeumi vándorkiállításoknak egyébként sikere van, érdeklődést váltanak ki. A megye másik nagy szülötte, Mikszáth Kálmán életművéről is „vándorol” jelenleg egy ugyancsak tiztab- lós tárlat. Ezt idén májusban1 Pásztón nyitották meg. Most Salgótarjánban, az öblösüveggyár művelődési otthonában látható. Innen augusztus elején a Kohász Művelődési Központba vándorol. . ... . .. A csiíári termelőszövetkezet a szécsényi malomba szállítja a termést. Pintér József főJo ideje mar, hogy uj gabonát orol a pásztói malom. Naponta 310 mázsa búzát őrölnek molnár és Bozányi József, tsz-raktáros kíváncsian várja az első szállítmány eredményét üsztte, amelyet szorgos asszo uykezek csomagolnak Kulcsár Józeef felvételei A I
