Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

INem frázis, hanem valóság A Centrum Áruház a lakosság szolgálatában Annak idején három évig épült a Centrum Áruház, akkori nevén az Állami, míg végre megnyitotta kapuit a vásárlók előtt 1950-ot mu­tatott akkor a naptár. Salgó­tarjánban ez az új létesít­mény jelképezte, testesítette meg a modern boltot, az eléggé korszerűtlen városi üz­lethálózatban. Megjelenése új színt hozott a város éle­tébe. Újszerűségével, akkor modemnek számító vanalaival az épület messze kimagas­lott a környező, régi, jórészt elhasználódott, alacsony há­zak közül. Azóta gondos mun­káskezek már többször csi­nosították, fiatalították, kül­ső megjelenési formája azon­ban azóta sem változott. Hét osztályán, később pe­dig hat osztályán kínálták és kínálják a különböző áru­kat, szolgálják ki a vásárlók egyre növekvő táborát Az induláskor nem volt olyan bőséges az áruválaszték, mint most, a vezetők azonban ak­kor sem ismertek fáradtsá­got, ha a lakosság jobb, vá­lasztékosabb áruellátásáról volt szó. Régi formájában, 1966-ig mint önálló kereske­delmi vállalat működött. 1966- ban országos vállalattá szer­vezték az állami áruházakat amely később a Centrum Áruházak Vállalat nevet vet­te fel. Az egyesítés sok előnyt je­lentett. Elsősorban az áruk beszerzésénél. A Centrum Áruházak Vállalat mint nagy­kereskedelmi cég lépett fel az iparral szemben. Nagyobb mennyiségű áruvásárlási igénnyel jelentkezett mint más kereskedelmi vállalatok. Ezért hamarabb tárgyaltak vele, előnyösebb üzleteket tu­dott kötni, mert az iparnak is a nagy szériában való ter­melés volt előnyös és gazda­ságos. Az országos vállalat az évi tervéhez szükséges áru­készlet 40 százalékát jelenleg is közvetlenül a gyáraktól szerzi be. Emellett létrehozta a saját textilfeldolgozó vállalatát, a választék bővítése, a sajátos Centrum-márka név megtar­tása érdekében. A megegye­zés szerint a salgótarjáni áru­házra eső kapacitás 50 szá­zalékában a központ által előírt termékeket állítják elő és azt kell árusítani, míg a fennmaradó 50 százalékban a salgótarjáni áruház vezetősé­ge olyan termékeket gyárttat, amelyet leginkább keresnek a vásárlók, amelyek leggyor­sabban elégítik ki a divatigé­nyeket és minden tekintet­ben bővítik a választékot. Ez a helyzeti előny azzal jár. hogy olyan árukkal, divat­cikkekkel jelentkezhetnek a piacon, amelyekkel a ver­senytársak csak később, vagy egyáltalán nem léphetnek a vásárlók elé. Ezeken a ter­mékeken a párduc embléma fejezi ki, hogy az állami áru­ház saját termékéről van szó. Ehhez tegyük még hozzá azt is, hogy a Centrum Áru­házak a kormánytól deviza­keretet kapnak, amivel ön­állóan gazdálkodnak. A ka­pott devizából választékot bő­vítő cikkeket hoznak be kül­földről, elsősorban ruházati cikkeket, kisebb mértékben műszaki árukat. Ezekből a salgótarjáni áruház forgal­mának megfelelő. arányban kap. Az előbbieken kívül előnyt jelent számukra, hogy több olyan monopolcikket árusí­tanak, amihez csak nekik van joguk. Ezeknek a száma is egyre nő. Ide tartozik a Wil­kinson borotvapenge és krém, a német mosószerek, a külön­böző háztartási cikkek, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból érkező szőnyegtisztí­tók, a japán rádiók, vala­mint a különböző gyártmá­nyú külföldi evőeszközök. Az áruház vezetősége nagy gondot fordít a megfelelő áruösszetételre is. Különösen ügyel arra, hogy legyen ele­gendő olcsó áru, mivel a for­galom nagyobb részét ezek­ből a cikkekből, bonyolítja. Fontos ez az áruháznak első­sorban gazdasági szempont­ból, de politikailag is lénye­gesnek tartják, hogy az ol­csóbb áruk választéka a ki­rakatokban is megfelelően tükröződjék. Az áruház veze­tői anyagilag is ösztönzik az osztályvezetőket az olcsóbb áruk beszerzésére, mivel ez­zel tömegigényt elégítenek ki, a kiskeresetű és több gyerme­kes családoknál. A célfelada­tok mellett rendszeresen elle­nőrzik, hogy az olcsóbb áruk milyen mértékben szerepel­nek. a beszerzett cikkek listá­ján. A választék bővítése, a la­kosság áruval való jobb el­látása érdekében rendszeres üzleti kapcsolatban vannak a különböző budapesti Nagyke­reskedelmi vállalatokkal, az egri és miskolci Nagykereske­delmi vállalattal, a miskolci és a budapesti Úttörő Áru­házzal. Az áruház életében rend­szeresek a különböző kezde­ményezések; az üzemekben megtartott divatbemutatók, a helyi KISZ-szervezetek és fiatalok közreműködésével. Az országban a centrum áruházak közül Salgótarján­ban elsőnek valósították meg az önkiválasztó és önkiszol­gáló kereskedelmi formát Megszerették a vásárlók a Centrum-hétfőket. Osztatlan elismerés kíséri azt az intéz­kedést, amely lehetővé tette a vásárlóknak, hogy OTP-köl- csönigényüket az áruház in­tézze el helyben. Kedvező visszhangra talált a tartós fo­gyasztási cikkek házhoz szál­lításának bevezetése, az in­gyenes ruhaigazítás meghono­sítása, az információs szolgá­lat megszervezése, a szemfel­szedés bevezetése. Augusztus 14-éVel a Nógrád megyei Ve­gyesipari és Javító Vállalat­tal közösen megkezdi műkö­dését a szakmai tanácsadó szolgálat. Az ide beosztott szakemberek tanácsot adnak a hozzájuk fordulóknak a műszaki cikkek vásárlásával, garanciális javításával kap­csolatban felveszik a megren­deléseket is. Az áruház vezetői mindig a szolid árpolitika hívei voltak. Ez jellemzi ez évi tevékeny­ségüket is. Az első fél évben 4,5 millióval többet forgal­maztak, mint az előző év ha­sonló időszakában, ugyan­akkor Időarányos nyereségük valamivel több mint tavaly volt. Ezt úgy érték el, hogy az árak hasonlításával, rend­szeres ellenőrzésével figyel­ték az árrés alakulását, ahol szükség volt, azonnal intéz­kedtek. Tervszerűen gondoskodnak az utánpótlásról. Jelenleg öt másodéves tanulójuk van. Rendszeresek a szakmai to­vábbképzések is. Tavaly 14—16 előadásból álló szak­mai tanfolyam zajlott le. ahol az áruismerettől kezdve a ve­vővel való bánásmódig, az eladás művészetéig mindenről szó esett. Ezenkívül tíz dol­gozó jár közgazdasági techni­kumba. Az áruházból nemigen kí­vánkoznak el a dolgozók. Előfordul, hogy aki elmegy, az is megbánja és visszatér.' Nem csoda! Az átlagkereset 2500 forint körül van. A szor­galmasabbak, ügyesebbek en­nél többet visznek haza. Az áruház rendszeresen fizet nyereségrészesedést. Tavaly 23 napi bérnek megfelelő összeg került a dolgozókhoz. A törzsgárdatagok plusz 200 forintot kaptak. A régi épület megfiatalítá­sa, a jelenlegi városképbe il­lesztése céljából most készül­nek az átalakítást célzó kivi­teli tervek. Bármelyiket fo­gadják el, a Centrum Áruház az új külsővel is a lakosság szolgálatában áll. Ez nem frázis, hanem valóság! A ne­hezen megszerzett bizalmat a jövőben további jó munká­jukkal kívánják erősíteni. (X) Együtt fejlődtek a »árossal Rugalmasan igazodnak a mindenkori követelményekhez Létük, fejlődésük ezer szállal kapcsolódik Salgótar­ján korszerű várossá formáló­dásához. Ami szép és jó a városban, abban részük van a salgótarjáni Építő és Ter­vező Ktsz dolgozóinak. Több mint húszéves múltra tekint­hetnek vissza. Annak idején az alapító tagok nem gondoltak arra, hogy ma a megye leg­nagyobb építőipari szövetke­zeteként tartják majd szá­mon őket. Az akkori kétmil­lió forintos éves termelési ér­ték ma már 90 millió forintos árbevételt ígér ebben az esz­tendőben. Ezzel a termelési értékkel az országos ranglis­tán a szövetkezetek sorában az első tíz között foglalnak helyet. Sikerük, népszerűsé­gük, fejlődésük titka az, hogy fennállásuk óta rugalmasan Igazodtak a mindenkori kö­vetelményekhez, bürokráciától mentesen alakították ki kap­csolataikat a megrendelők­kel. Elsősorban Salgótarjánban és a járásban vállalnak építő- és szerelőipari munkát. Jelen­tős szerepet vállaltak a me­gyeszékhely negyedik ötéves­tervi lakásprogramjának meg­valósításában. József-platón ebben az időszakban 240 la­kást adnak át. Brezinán 209 Lakás építését vállalták el. A munkálatokhoz szükséges elő­készületek most folynak. Egyébként a lakásokból a negyedik ötéves terv során 120 millió forint bevételre szá­mít. a szövetkezet. Ez azt jelenti, hogy kapacitásának 40 százalékát a lakások építése köti le. Állandó partnere a megye legnagyobb üzeme, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek, ahol évenként 20 millió fo­rint értékű rekonstrukciós munkát végeznek el. A meg­rendelők között találjuk a többi nagyüzemet, a salgótar­jáni síküveggyárat, az öblös- üveggyárat, a Zománcipari Művek salgótarjáhi gyárát. Ezekben a gyárakban éven­ként két-két millió forint ér­tékű fenntartási munkálatokat végeznek. Az egészségügynek végezett építő- és szerelő­munka értéke meghaladta a 11 millió forintot. A harmadik ötéves tervben 517 lakást adnak majd át. A szövetkezet egyenesvonalú fejlődését jellemzi, hogy a második ötéves tervben 100, az utána következőben 283 millió forint termelési érté­ket produkált. Ebben az öt­éves tervben pedig 340 mil­lió forintra rúg építési prog­ramja. A szövetkezet igyekszik be­tartani a határidőket. Hogy ez eddig alapjában véve si­került, azt a 18 év alatt kifi­zetett 50 ezer forintra tehető kötbér is jól példázza. Egy ilyen gyorsan fejlődő, nagy összegekkel dolgozó szövetke­zetnél ez nagyon jó eredmény­nek számít. Ezt öregbítették az I. félévben. A bázishoz vi­szonyítva 9 millió 381 ezer forinttal termeltek többet. Az egy munkásra jutó termelési érték 38, az egy órára eső pe­dig 55 százalékkal emelkedett, az egy órára eső átlagbér pe­dig 26 százalékkal több mint az elmúlt év azonos idősza­kában. Ez azt is jelenti, hogy több épületet határidő előtt adtak át. A határidők betartásában, illetve lerövidítésében sokat segített a gépesítés. Ma már autódaruk, földmunkagépek, felvonók és szállítószalagok könnyítik és főleg gyorsítják a munkát. Két évvel ezelőtt, a lakóházak szerkezeti elemei­nek beemeléséhez a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalattól bérelték a szükséges gépeket. 1971-től kezdve ma­guk szerzik be az Építőgép­kölcsönző Vállalattól. En­nek előnye elsősorban a költ­ségek csökkentésében jelent­kezik. De ez segítette a szö­vetkezetét a láncszerű terme­lés kialakításában, illetve megvalósításában is. A szövetkezet alvállalkozó­ja a szak- és szerelőipari mun­káknál, a tanácsi építőknél, a TÖVÁLL-nak és a megyebeli építőipari ktsz-eknek. Mű­anyagburkolást, valamint a DEXION-Salgó perforált épí­tőipari szerkezeti elemek ösz- szeszerelését az egész ország­ban vállalja. Ez utóbbiból évenként 6,7 milliós bevételre számítanak. Az előbbieken kívül a KGM-export fővállal­kozás keretében Csehszlová­kiában készítenek vasszerke­zeteket. Ebben áz évben ezekből a termékekből 4 mil­lió 600 ezer forint bevételt terveztek. Az első fél évben már 1 millió 900 ezer forin­tot megszereztek. Az általuk gyártott vasszerkezeteket, könnyűipari üzemekhez hasz­nálják fel. A szövetkezet komplett mó­don végzi az építő- és szere­lőipari tevékenységét. Tizen­öt főből álló tervező részlege szolgáltatja a kivitelezéshez szükséges összes dokumentá­ciót. Megrendelőiktől a ter­vezési munkálatoktól kezdve, a kulcsátadásig mindent el­vállalnak. A szövetkezet anya­gi megbízhatóságát fémjelzi kiegyensúlyozott pénzügyi helyzete. Fennállása óta min­den évben fizetett osztalékot, kétheti, illetve 30 napi bér­nek megfelelő összegben. A tavalyi év után csak két he­tet fizettek a szövetkezet tag­jainak, mert év közben je­lentős mértékű béremelést hajtottak végre. Egyébként ez jellemezte az előző két esz­tendőt is. Az eltelt három év alatt pedig csaknem 4 ezer forinttal nőtt a szövetkezet dolgozóinak átlagbére. Ez az esztendő is sok jóval f. biztat. Az első fél évben, a tervezett 1 millió 267 ezer forint nyereség helyett, 2 millió 634 ezer forintot ér­tek el. Ennek alapja a jó munkából adódó termelés- növekedés volt, de hozzájá­rult a munkák összetételének előnyös változása is. Ettől függetlenül az elért eredmény kétszeresen értékes, mert az idén április 1-ével vezették be a 44 órás munkahetet. Emiatt 20 ezer normaóra esett ki a termelésre szánt időből. Ugyanakkor a tavalyi 18 566- ról 11 370-re csökkent a túl­órák száma. Gondja a szövetkezetnek, hogy a városátépítés során immár a negyedik helyen, a megyei kórházban van a köz­pontja. A központi iroda épí­tési tervét már 1967-ben el­készítették, ' kivitelezésére azonban a már ismert okok miatt nem kerülhetett sor. A pillanatnyi szükségmegoldást valószínű követi egy hosz- szabb távú elképzelés, amely már folyamatban van, s úgy tetszik, hogy megvalósítása révén pontot tesz ennek a költözködési sorozatnak a végére. A szövetkezet dolgozói bi­zakodva néznek a jövőbe. Munkájukkal, tevékenységük-' kel jó hírnevet vívtak ki megrendelőik körében. Ez a hírnév garancia arra, hogy az építkezni szándékozók a jö­vőben is felkeresik őket kí­vánságaikkal, igényeikkel. Er­re a bizalomra pedig a szö­vetkezet dolgozói jó munká­val, a határidők pontos betar­tásával kívánnak válaszolni, CZi

Next

/
Thumbnails
Contents