Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-05 / 183. szám
Közös törekvések jegyében Korábban már közöltük kedves olvasóinkkal, hogy lapunk későbbi számában a megyeszékhely újabb vállalatai, üzemei, szövetkezetei mutatják be életüket, fejlődésüket, azokat a kötelékeket, amelyek őket az 50 éves városhoz kötik, azokat az elképzeléseket, terveket, amelyekkel a jövőben még jobban hozzájárulnak a város további fejlődéséhez. Reméljük, hogy a közös törekvések jegyében tovább gyarapodik majd a megyeszékhely és annak minden vállalata, __1 M IT KELL TUDNUNK az IBUSZ-ról? IBUSZ. Ez a betűszó mindenki előtt általánosan ismert. Valóságos jelentését azonban igen kevesen tudják. Legjobb tehát mindenekelőtt ezt tisztázni. Az IBUSZ: Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság. Ennyi mindent „takar” a néhány betűs szó, amit valamennyien ismerünk. A hetvenéves IBUSZ az ötvenéves Salgótarján életében a 21. évébe érkezett. Csak néhány gyors adat a fejlődés egyes állomásairól: 1951-ben alakult meg. 1955-ben is még csak egyetlen asztala volt a vállalatnak az akkori Állami Áruház folyosóján, majd 1958-ban a mai Ezermesterbolt helyén működött. Ezekben az időkben az [BUSZ feladatait ketten látták el, s ez nem volt csekély munka már akkor sem, mert külföldi utak szervezését jelentette és kíséretet is a csoportok mellett — ahogyan Gyarmati Dénes, a vállalat vezetője ra, nem érhet bennünket csalódás, mert mindenféle gondjainkat felelősséggel megoldja. Egyéni és társas útlevelek, bel- és külföldi utazások, valutaintézések dolgában az IBUSZ mindig készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére, s ezzel nagyszerű szolgálatot tölt be a rohamosan fejlődő megyeszékhely — és általában az egész megye életében. (x) tájékoztat, A vállalat rendeltetése ugyanis nem a vendégváró, hanem az utaztató szolgálat. Amióta az IBUSZ a Pécskő Üzletházban fogadja „ügyfeleit”, országosan is az egyik legszebb irodával bír. Fejlődése pedig töretlen vonalú, ennek egyik Legszebb bizonyítéka, hogy 1970-ben Kiváló Vállalat címet nyert, ami nem jelentéktelen az országos hálózat eredményeit, szerteágazó tevékenységéit tekintve. Az IBUSZ annak ellenére, hogy országos elgondolásokat képvisel és valósít meg, szép és eredményes kapcsolatokat épített ki a megyei szervekkel is, mindenekelőtt a Hazafias Népfronttal. Évről évre útjára indítja a Béke és barátság elnevezésű vonatot a Szovjetunióba — mellékesen említve: óriási érdeklődés mellett —, s mint országos vállalat megyei része is tartja kiváló helyét a megyék nemes versengésében. Az IBUSZ megyei irodája minden év őszén számba veszi a sajátos helyi igényeket és ennek megfelelően tervezi meg éves munkáját. Egyaránt nagy népszerűségnek örvendenek bel- és külföldi útjai, melyeket messzemenően figyelmes gondoskodás jellemez. Egyéni és társas utak előkészítésében nyugodtan bízhatjuk magunkat a nagyhírű, hétévtizedes vállalatba fgwítir/áTti ÁFÉSZ A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ jogelődje, az alakulás idején, 1946. szeptember 3-án, olyan kapcsolat kialakítását indította el a megyeszékhellyel, amelynek erőteljes hatása az elmúlt években a területi elv elhatárolásának feladásával bontakozik ki igazán, bár a szövetkezet továbbra is elsősorban a megye- székhelyet övező községekben; Somoskő, Somoskőújfalu, Sós- hartyán, Kishartyán, Vizslás látja el az alapító levélben foglaltakat: kereskedik, vendégül lát, felvásárol, értékesít, ipari és szolgáltató tevékenységet végez, újabban termeltetéssel, szakcsoportok és munkásszövetkezetek létrehozásával foglalkozik. Az alakulástól a mai napig megtett út nem volt diadalmenet. Erről a ma is élő alapító tagok tudnának beszélni. Kis- hartyánból Varga Ferenc, Varga István, Szabó János', Sóshartyán- ból Sirkó József, Mester Máté, Király József, Adorján Gábor, Adorján János, Vizslásról Ka- kuk István, Sándor Gyula, Sándor Illés Ernő, Berta Sándorné, Somoskőújfaluból özv. Balázs Pálné, Szabó Pál, Bede Géza, Vámos Gábor, Somoskőről Ozs- várt János Gábor, Baglyasaljáról Andó Géza, Salgótarjánból Ben- kő Antal, Kovács Gyula, Bácskai István, Zagyvapálfalváról és Kotyházapusztáról Gubán János, Deák János, Klagyivik András és Jani Sándor, Az egyenes vonalú fejlődésben átmeneti törés következett be 1961/62-ben. A forgalom ekkor az 1958. évi 12,8 millió forintról visszaesett 8,5 millió forintra. Erre az időszakra esik a területi elhatárolás, aminek hatására Zagyvapálfalván, Bag- lyasalján és Salgótarjánban boltokat adtak át az állami kereskedelemnek. Ez a folyamat zajlott le falun is, kivéve Sós- hartyánt. Az átszervezés kedvezőtlen hatása tükröződött az 1960-ban elért 54 ezer forintos évi nyereségben. A megbomlott egyensúly 1963. január 1-vel állt helyre, amikor a tarjáni szövetkezet a sóshartyáni körzettel egyesült. Ez a házasság újabb lökést adott a szövetkezet fejn falúak ultin Nagyobb lődésének. Ezt bizonyítja az elmúlt évi 5 millió 514 ezer forintnyi nyereség. Az eredmények szülője a szövetkezeti tagság és vezetők közötti megértő együttműködés volt és lesz a jövőben is. Számos kezdeményezés, életrevaló ötlet megvalósítása fűződik a szövetkezet vezetőinek nevéhez. Az 1971-ben létrehozott élet- miszerüzemben a Nógrádi ropogóst gyártják. Ebben az évben 12 millió forint értékben. Ezt a terméket öt megyébe szállítják, az igényeket azonban nem tudják kielégíteni. A Nógrádi ropogós előállításával csökkent ebből a termékből az import. A peremkerületekben és a lakásszövetkezetekben létrehozott boltok azt bizonyítják, hogy a szövetkezet vezetősége a lehetőségekhez képest igyekezett megkönnyíteni a bevásárlás gondjait. Az Arany János utcában, a Sugár úton, a József- platón, a Somoskőújfaluban létrehozott üzletekben a vásárlók megvásárolhatják azokat a cikkeket, amelyek a napi ellátáshoz szükségesek. Fontos helyet foglal el az üzletpolitikai elképzelésekben a vendéglátó hálózat fejlesztése. Ennek során korszerűsítették a zagyvapálfalvi és somosi bisztrókat, Kishartyánban és Sóshar- tyánban az italboltokat, új presszót nyitottak Vizsláson, rendbe hozták a baglyasaljai italboltot. A felújításokra évenként 500 ezer forintot költöttek. Az átalakítások során sikerült megszüntetni a kocsmai jelleget. Ebben az évben már 1 millió forintot költenek az előbb említett célokra. A vendéglátó hálózat fejlesztéséből kiemelkedik a Tarján étterem felépítése Salgótarjánban. Az új létesítmény a megyeszékhely egyik kedves színfoltja, reprezentatív egysége. Tulajclonrésst kér a képpen ezzel folytatódott tovább az alakulás idején megkezdődött folyamat: a szövetkezet az eddiginél nagyobb részt kér magának Salgótarjánban a kereskedelmi és vendéglátói hálózat fejlesztéséből.^ Az előzetes tervek szerint a jövő év végén nyitja meg kapuit az új, 400 négyzetméter alapterületű Csemegebolt a központban. A berendezésért fizetendő összeget a fogyóeszközszükséglettel a szövetkezetnek kell előteremteni, az épületért járó költséget pedig a SZÖVOSZ fedezi. Somoson kétoszlopos üzemanyag-tároló létrehozása szerepel a fejlesztési program, ban. A szolgáltatások közül a kereskedelmi kölcsönzés és a szállítás a meghatározó. A i előbbi egyre szűkülő jelleggel. Inkább csak a falusi esküvőkhöz szükséges edények, evőeszközök kölcsönzésére szorítkozik. Emellett a Tarján étteremben, c zagyvapálfalvi és somosi bisztróban esküvői ebédek lebonyolítását is vállalják. Ebben az esetben a tagok az ételfogyasztás után 15 százalékos árengedményt kapnak. A szállításnál 30 százalékos a kedvezmény. Foglalkoznak még bérjellegű szeszfőzéssel. Tavaly 24 ezer hektoliterfok szesz került ily módon a szolgáltatást kérőkhöz. Nagy szerepet vállalnak az ellátásban, amikor különböző szakcsoportokat hoznak létre. Ebben az évben 20 ezer napos- és 20 ezer előnevelt csirkét helyeztek el működési körzetükben. Egyik legeredményesebben működő szakcsoport a nyúltenyész- tőké, akik országos nevet vívtak ki maguknak. A tagok száma 50, akiknek 560 törzskönyvezett állatuk van. Újabban a prémnyúltenyésztést kívánják meghonosítani. A nyúltenyész- tők ebben az esztendőben két vagonra való nyúlhús átadását ígérik. Eredményesen működik a méhész szakcsoport, amely 122 tagot számlál és 3324 méhcsaládot tart nyilván. Átlagban négy-hat vagon mézre kötnek szerződést. A szövetkezet életében nagyon fontos szerepet tölt be a felvásárlás és értékesítés. Ebből az üzletágból 1972-ben 10 millió forint bevételre számítanak. Ennek 25 százalékát a háztájiból, 75 százalékát' pedig a mezőgazdasági üzemekből teremtik elő. Az előbbiekből süldőt, zöldséget, gyümölcsöt, baromfit, ba-: bot, burgonyát, tojást vásároltak. A felvásárolt mennyiség egy részét önállóan értékesítik, más részét az általuk fenntartott vendéglátó egységekben do|J gozzák fel, illetve üzemeknek adják át. A közös gazdaságokból is alapvetően az előbb említett termékeket vásárolják. Az előbbieken kívül a Nagykőrösi Konzervgyárnak erdei termékeket is átvesznek. A földművesszővetkezet Jellege az utóbbi években lényegesen megváltozott. A falusi dolgozók mellett a városi ipori munkásság is egyre szélesebb körben kapcsolódik a szövetkezeti életbe. Méltán változott a szövetkezet neve is ÁFÉSZ-re. A szövetkezet a Dózsa és a Pécskő Kertszövetkezetek tagjainál egyelőre csak a jogi képviseletet látja el. Szeretnének velük termelési kapcsolatot is kialakítani zöldség- és gyümölcs- termelésre. Amennyiben a tagságnak igénye van gyümölcsfára, műtrágyára, vetőmagra, azt is beszerzik. Sokat ígér a síküveggyár munkásaiból 1970- ben létrehozott Munkás Fogyasztási Szövetkezet, amely mint helyi üzemi szervezet fog mű-; köd ni. A vezetőség sokirányú tevékenységét a tagság megbízásából végzi. Eredménye tükröződik a különböző visszatérítésekben. Tizennégy év alatt 1 millió 126 ezer forintot kaptak vissza a tagok, részjegy utáni részesedésként és vásárlási visszatérítésként. Érdemes szövetkezeti tagnak lenni, érdemes a megtakarított forintokat a szövetkezet fejlődésének céljaira átmenetileg átengedni. A szövetkezet 1500 tagja a részjegyek után maximum 7 százalékos visszatérítést kap. Ezenkívül vásárlási és értékesítési visszatérítésben részesül. Ez az elmúlt két évben volt a legnagyobb a megyében, sőt ilyen még nem is fordult elő, elérte a 2 százalékot. A rászoruló tagoknak pedig szociális segélyt adnak. Aki célrészjegyet jegyez - 5000 forinttól 20 ezer forintig — és pénzét hosszabb időre adja kölcsön egy.egy fejlesztési cél megvalósításához, utána évenként 5 százalékos részesedést kap. Mivel a pénz általában mindig kevés, ezért a tagság a fejlesztési elképzeléseket különböző anyagokkal és társadalmi munkával segíti. Az előbb elmondottak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szövetkezet tagjai magukénak érezzék az ÁFÉSZ-t, a jó gazda szemével vigyázzák, eszével gyarapítsák vagyonukat, szolgálják az egyetemes közérdeket. Wj 6 NOGRÄD — ,\B72. augusztus 5- szomhqt]
