Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

©csrB^ilflliilfüiSS, a n&gg ©seeplsszeisic fg^rőraa Répás István hegesztő, és Kajtár Ernő lakatos is annak Idején a bányától kerültek át a Ganz-MÄVAG-hoz, de itt lassan már törzsgárda tagoknak számítanak Nem lehet szót érteni, csak — Az idén már ennek az ha kiabál az ember. A nagy- üzemrésznek 70 millió forint tételei annak is. hogy a dol­gozók valóban a szorgalom, a kalapácsokkal egyengetnek. Az termelési értéket szabtak meg végzett munka, a hozzáértés ütések hangját megerősítve veri vissza az üvegfal. A he­gesztők sercegését, a fúrógé­pek búgáisát elnyeli a zaj. Az emberek is inkább mutogat­nak egymásnak, mint a tor­kukat erőltessék. Lassan Itt is kialakul már a jelbeszéd, ami a tervben — újságolta Szabó László. — Az első fél évben ebből már 34,5 millió forintot tel­jesítettünk. A vízlépcső mel­lett elkészült 18 daru. Ezek arányában részesüljenek a bérbőL — Ügy érzem, az emberek megtalálják nálunk a számí­tásukat és a volt bányászok mind jobban megszokják a az észak-magyarországi üze- vasasmunkát. A fejlődés ter­mekhez kerültek. Ebben a mészetesen folyamatos lesz. és jellemző általában az ilyen va- fél évben még 20 új darut még várunk is új munkaerő- sasüzemekre. Egyre nagyobb in- teli elkészíteni. A FÜTŰBER két. A szakmunkásképzés is tenzitással dolgozik már a nagybátonyi beruházásához folyik, jeleleg száz ipari ta- Ganz-MÁVAG mátranováki hat sordarupályát építünk. Ez nulónk van, — mondta az t gyára, összesen 800 folyóméter hosz- üzemvezető-helyettes. A fél csarnokot elrekesztő szú lesz. A darupályák fele időközben befejeződött a i hatalmas vasszerkezetnél bi- már kész, megkezdtük a szál- műszaki átadás. A bizottság ' zottság tevékenykedik. Arról tájékoztatnak, hogy a Tisza ti. vízlépcső utolsó nagy vas­szerkezetének most van a műszaki átadása. Daruval széthúzzák az egyes részeket, hogy a belső hegesztés varra­títást, ami most már folya­matos. Készítünk egyiptomi meg­rendelésre is vízelzáró zsilip- rendszert. Ez mintegy 18 mű­elégedetten állíthatta ki a minőségi bizonyítványt és ez­zel megteremtődtek a szállítás feltételei. A szerkezet helyére új, nagy vasszerkezetek kerül­tart is ellenőrizhessék az át- Csehszlovákiába viszont vevők. Minőségi ellenőrzés ez ayok. vasúti híd berendezése- a javából, amivel vizsgáznak ^ s2iátiltottuk el. ismert mái az itt dolgozók is. _.. a jövő évi igény is. Az elkö­Kerényi Lajos, az „öreg vetkező évre 60 vasúti hidat Ganz-MAVAG-os ij ott szor- rendeltek Csehszlovákiából, goskodik. Már csak hetek vá- ainelyek közül 20 métertől 60 lasztik el a nyugdíjtól, de m^€r fesztávúig több féle ké­mest érthetően kíváncsi a szakemberek véleményére. Ö ” ^ tanította ugyanis azokat a he­gesztőket. akik már ezt a lió forintos árbevételt jelent nek. hiszen ez az üzem csak összesen 800 tonna súlyú nagy szerkezeteket gyárt. B. J. A gazdaságé politikai folelőssőge „Egyes állami, gazdasági vezetők lebe­csülik a politikai munka fontosságát, a helyi pártszervezetek szerepét”. A Köz­ponti Bizottság kongresszusi beszámolójá­ban hangzottak el ezek a szavak. Nem kiemelten, aláhúzottan; csupán megjegy­zésként, a gazdasági reformmal kapcso­latban. Akiket érint, talán fel sem figyel­tek rá, észre sem vették. Ezért is érde­mes rájuk visszatérni és egy kicsit kibon­tani, kielemezni a tartalmukat. Az állami, gazdasági vezetőik önállósága az utóbbi időben jelentősen növekedett. Ezzel együtt azonban egyes vezetőkön ur- ta lett valamiféle egyoldalú. mindentől független gazdasági szemlélet, és ahogy népiesen mondják: „elfelejtik, hol lakik az isten”. Elfelejtik, hogy a párt állította őket arra a posztra, amelyen dolgoznak, és a párt előtt nemcsak a hivatal, az üzem vagy gazdasági irányításáért felelő­sek, hanem azért a politikai munkáért is, amely az irányításuk alatt működő intéz­ménynél folyik. Pártunk szervezeti szabályzata „párt­törvénybe” rögzíti, hogy minden kommu­nista felelős a saját munkaterületén, a párt politikájának maradéktalan végre­hajtásáért. A vezető beosztású emberek felelőssége a beosztásukkal együtt nő, fo- - kozódik. Ez alól nem kivételek a párton- kívtili vezetők serh. Ök is a párt és a munkásosztály megbízásából kerültek ve­zető funkcióba. És aki elfogadja a párt megbízását, annak a felelősséget is vál­lalnia kell a munkásosztály politikájának végrehajtásáért. A konkrét megbízatást természetesen mindenkinek konkrét személyek adják. A Kinevezést, a megbízólevelet a felettes szerv, vagy a „főnök” nyújtja át. Lehet, hogy ez némelyeket megtéveszt. Talán azt hiszik, nem tartoznak senki másnak fe­lelősséggel, csak a „főnöknek”. Ügy gon­dolják; ha jól látják el hivatali, gazdasá­gi feladatukat, ha teljesítik a tervet, amit a ,,felsőbbség” előírt, vagy jóváhagyott, akkor minden rendben van, eleget tettek a kötelességüknek. Elfelejtik, hogy a „fő­nököt” sem a szentlélek, hanem a párt, a munkásosztály állította oda, ahol van, es ő is felelős a párt előtt a politikai mun­káért. Elfelejtik, hogy a hatalom nálunk a munkásosztály, a dolgozó tömegek ke­zében van, akik a vezetőikben csak addig bíznak, amíg helyesen képviselik a mun­kásosztály politikáját. Ezért a vezető — legyen az bármilyen poszton, állami, gazdasági, vagy politikai beosztásban — sohasem feledkezhet meg politikai felelősségéről. Tévedés ne essék, a politikai munkát nem azért kérjük számon az állami, gaz­dasági vezetőktől, hogy ezzel több gondot rakjunk a nyakukba, hanem azért, mert a jó politikai munka elengedhetetlen előfeltétele a jó hivatali, vállalati életnek és a tartós gazdasági eredményeknek. Ahol az igazgató, a szövetkezeti elnök, vagy a hivatalvezető szorosan együttmű­ködik a pártszervezettel, ott könnyebben tudják leküzdeni a nehézségeket. Ahol a kommunisták támogatják a vezetőt a tervek végrehajtásában, ott a pártszerve­zet segítségével mozgósítani lehet az egész kollektívát, Ahol viszont a vezető lebecsüli a politikai munkát,, nem igényli a pártszervezet támogatását, nem igyek­szik a kommunisták segítségével meg­győzni. mozgósítani a dolgozókat, ott a leglobb tervek, legszebb elképzelések is csak határozatok maradnak, és elvesznek a papírhalmazban. Éppen ezért az az állami, gazdasági ve­zető cselekszik helyesen, aki nem fölös­leges rossznak, nem nyűgnek, tehernek tartja a politikai munkát, hanem érti an­nak lényegét, jelentőségét, és ezért vál­lalja az első számú propagandista, az első számú agitátor szerepét. Miért az el­ső számúét? Azért, mert mindenki tudja, hogy nálunk — különösen a kis kollek­tívákban — sok múlik az első embereken. Ha az igazgató, a műhelyfőnök, a brigád­vezető érzi a politikai felelősséget, igyek­szik nevelni, tanítani beosztottait, meg­beszéli velük a feladatokat és meggyőzi őket azok helyességéről, akkor támogat­ják, segítik elképzeléseit; jobb lesz az emberek hangulata, jobb kedvvel végzik a munkát és nagyobbak lesznek az ered­mények. Ezzel szemben az az állami, vagy gaz­dasági vezető, aki csak elvileg ismeri el a politika fontosságát, a gyakorlatban nem vállalja a politikai munkás szerepét, bármilyen jó szakember legyen is, előbb- utóbb kudarcot fog vallani. Utasítgatással, parancsolgatással csak kényszeríteni lehet az embereket. Akik pedig kényszerből dolgoznak, azokból hiányzik a lelkesedés, a felelősség. Enél- kül viszont nincs jó munkai A lelkesedés és a felelősségérzet kulcsa pedig a politi­kai meggyőzésiben, az emberekkel való törődésben, munkájuk rendszeres értéke­lésében rejlik. Ezt nem teszi felelesleges- sé az anyagi ösztönzés sem, sőt, még a szakmai tekintély és a felettes szervek kitüntető elismerése sem. Az a gazdasági vezető, aikd vállalja a politikai munkát, aki vállalja a propa­gandista és az agitátor szerepét, nem ál­dozatot vállal, hanem saját munkáját könnyíti meg, s kötélességiét teljesíti. A párt bízta meg, a pártnak tartozik fele­lősséggel, és csak a párttal együtt, a pártszervezet segítségével, támogatásával végezheti eredményesen a munkáját Szabó Sándor — Munkánk bőven van. És a ha néha van is anyag-, vagy munkát végezték. Olyanok oxigénhiány, azért fokozato- hegesztettek. akik néhány hó- 5311 erősödik a termeles ute­nappal ezelőtt még a föld alatt, bányában dolgoztak. Nem kis büszkeséggel újsá­golja, hogy a legutóbb átke­rült 160 bányász közül rnár ötvenen sikeresen vizsgáztak hegesztésből. Közülük az át­helyezés után mindössze ta­lán csak hárman mentek el. A többi itt maradt és most dicsérheti a szorgalmukat. me. Ez a dolgozók begyakor­lottságától is függ. Még ma is jellemző a betanulás, az át­képzés erre az üzemre, bár most már több mint 600-an vagyunk. A betanított lakato­soknak két év után módjuk lesz arra is, hogy megszerez­zék a szakmunkás-bizonyít­ványt. Az eddigi termékek mellett Szabó László, a gyárrészleg most kezdjük meg a 20 ezer vezetője viszont a lakatosok- köbméteres gáztartályok gyár­kai foglalkozott. Száz bányász- tását. Ez megint újabb tér­ből képeztek betanított laka- mék lesz és mód a tanulásra, tost az utóbbi hónapokban. — Üj dolog az is, hogy Munkájukról. szorgalmukról most már folyamatosan átté- ő is csak a dicséret hangján rünk a teljesítmény bérezés­szólhat. re. A dolgozók 80 százaléká­Ez az átadás egyben egy nagy nál ebben a hónapban elvé- munka befejező aktusa. Ha- gezzük a teljesítmény-próba- sonló vízelzáró szerkezetet ké- elszámolást. Év végéig az szítettek a Sió-csatornára is, egész üzem területére szeret- és ezzel együtt most mintegy aénk kiterjeszteni az ösztön- 42 millió forint értékű mun- zőbb teljesítménybérezést, kát fejeztek be. Ezzel megteremtődnek a fel­Tízes névadó A salgótarjáni öblösüveg­gyár KISZ-bizottsága és a Kossuth Lajos Kultúrotthon ma délután tíz gyermek név­adó ünnepségét rendezi meg a kultúrotthon nagytermében. Ezen a napon Holczer László, Kiss Erzsébet, Oó Barbara, Oó László, Rósz jár Attila, Seprényi Szabolcs, Símó Attila, Simó Krisztián, Takács Mónika, és Fodor Miklós kap nevet. A gyár valamennyi gyerek­nek vásárlási utalványt ad, a KISZ-bizottság pedig aján­dékcsomaggal kedveskedik az ünnepeiteknek. A névadás után a KISZ-bizottság álló­fogadást rendez, ahol vendé­gül látja a szülőket és a meg­hívott vendégeket, rokonokat, névadó szülőket. i pár<biiof(sáf megtárgyalta Jobb szervezéssel, a minőséi) javításával előreléphetnek a gépüzemnél A nagybátonyi gépüzem pártbizottsága legutóbb az eddig elért eredmények tük­rében tárgyalta meg a leg­utóbbi átszervezés tapaszta­latait. Év elején ugyanis a nógrádi szénbányáknál a bá­nyaüzemeket kiszolgáló köz­vetlen egységeket: az osztá­lyozó!, a kötélpályákat, tám- javító üzemet a gépüzemhez kapcsolták. Az átszervezés célja áz irányítás egyszerűsí­tevékenységnél a jelenlegi mintegy 600 fős létszámot 520 főre kívánják csökkente­ni. Ez igen jelentős szervezési intézkedéseket kíván. Az üzem a féléves tervét sikerrel teljesítette. Reális volt az ütemezés, mely sze­rint havonta tízmilliós ter­melést programoztak, fél év alatt 10,5 milliós értékesítési eredményt értek el. Sikerült elérniük azt a célt is, hogy lésén kívül a gazdaságosság a termékek átfutási idejét csök­fokozása volt. Most, a párt­bizottsági ülésen sok szó esett arról is, hogy a tennivalók­nak végső soron csak az első lépcsője volt ez. Az elkövet­kezendő időkben például még szükséges lesz a létszám fe­lülvizsgálata, a kapacitások jobb felmérése, a műszaki fejlesztési és gépesítési igé­nyek feltárása és nem utolsó­sorban a jelenleg még szűk keresztmetszetek megszünte­tése a hatékonyság, a gazdasá­gosság fokozása érdekében. A pártbizottság a gazdasá­gi vezetés jelentését elfogad­ta, azonban a feladatok meg­határozásánál már igényelte a felelősök megjelölését is. Az is kiderült az eddigi ered­ményekből, hogy a korábbi­hoz viszonyítva például az úgynevezett szénüzemi költ­ségekből még nagyobb meg­takarításokat is elérhetnek. A létszám-felülvizsgálatot kö­vetően például a szénüzemi kentsék. Hasznos volt a rezsi­anyag-gazdálkodás megszilár­dítása is. A gazdasági vezetés ugyanis korábban úgy dön­tött, hogy három hónapon ke­resztül minden rezsiköltséget érintő anyag- és bérjellegű elszámolást csak a főmérnök engedélyezhet. Szükség volt erre, ezt bizonyítja az idő­közben feltárt jó néhány hi­ba és a rezsianyagok csök­kenése. A szervezési intézkedések között szerepelt a különböző gyártmányok árkalkulációi­nak felülvizsgálata, amit ugyancsak sikerrel elvégez­tek. Felülvizsgálták a koráb­bi programterveket is. Elha­tározták, hogy a jövőben sokkal részletesebb, csopor­tokra lebontott termelési programot készítenek. Ez az alapfeltétele az ütemes ter­melésnek. A hibák között szerepel, hogy az üzem nem mindig rendelkezik időbeni megren­deléssel, így az anyagbeszer­zés is nehéz. Emiatt több esetben volt gyártási akadály és a nem megfelelő anyag miatt selejt keletkezett. Sür­geti az üzem, hogy a vállalat vezetősége minél előbb te­remtse meg a raktározás olyan módját, ami biztosítja a műbizonylatos anyagok be­szerzését, tárolását. A tervszerűtlenség, a kap­kodás mellett fegyelemlazu­lás is tapasztalható. A minő­ségi kifogások elsősorban er­re vezethetők vissza. Külö­nösen sok bírálat érte — joggal — az elmúlt fél év­ben a hegesztőket és a for­gácsolórészleget. Nem vélet­len az sem, hogy hét műsza­ki dolgozó ellen kellett a se­lejt miatt fegyelmi eljárást kezdeményezni. A fizikai dol­gozók közül is többet elma­rasztaltak, sőt még kártérí­tésre is köteleztek. Ezen az elkövetkezendő időszakban feltétlenül változtatni kell. Az üzem eredményes mun­kája, a piaci lehetőségek ja­vítása elsősorban a minőség­től függ. A feladatok között szere­pel a TMK-tevékenység szín­vonalának javítása. Ennek érdekében javasolta a párt­bizottság a gazdasági veze­tőknek, hogy október 15-ig dolgozzanak: ki több oldalú el­képzelést a TMK átszerve­zésére. Ezeket a párt-végre­hajtóbizottság is megtárgyal­ja, véleményezi, hogy a jövő év elején a legmegfelelőbb szervezési módszert tudják ki­alakítani. Javasolta azt is, hogy a jövőben indokolatla­nul ne rendezzenek normát ott, ahol azt a műszaki és egyéb feltételek nem teszik lehetővé, viszont a munka- szervezés és a műszaki fel­tételek javításával növeljék a termelés hatékonyságát. Ebi­nek érdekében az időbéres dolgozóknál is el kellene vé­gezni a munkanap-fényképe­zést és elemezni a tapaszta­latokat. A szervezéssel talán a leg­szebb eredményt az úgyneve­zett szénüzemi költségeknél érték el, hiszen a tervezett­hez viszonyítva egymillió- hétszázharmíncháromezer fo­rinttal kevesebből oldották meg. A költségcsökkentés to­vábbi lehetőségeit is érde­mes lesz még kutatniuk. Bírálta a pártbizottság a cseregépjavítási tevékenysé­get. Nem volt megfelelő. Sok még a tennivaló a határidők betartása érdekében. Általá­ban a bányai javításoknál is javítani kell a minőséget. Az első félévi számszerű eredmények biztatóak a nagy­bátonyi gépüzemnél, de még igen sok a javítandó a mun­kában. Ezért tartotta szüksé­gesnek a pártbizottság, hogy a meghatározott feladatokat felelősökre szabják, és az el­végzett munkáról számoltas­sák be a felelősöket. ] NÖGRÁD — 1972. augusztus 5., szombat 3 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents