Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

± Csütörtök — péntek Japán—USA csúcstalálkozó Tüntetők állták el az amerikai tankok útját Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára ismertette Nixon amerikai elnök és Tanaka Kakuei japán miniszterelnök honolului csúcstalálkozójának programját. Mindketten szer­dán érkeznek a találkozó színhelyére, de Nixon elnök néhány órával korábban lesz ott, hogy fogadhassa japán vendégét. Az érdemi tárgyalásokra csütörtökön és pénteken kerül sor. Az amerikai elnököt a ta­lálkozóra elkíséri Rogers kül­ügyminiszter, Kissinger, az el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója, Robert Ingersoll tokiói nagykövet, s kíséreté­ben lesz több ázsiai szak­értő is. Tanaka Ohira Masza- josi külügyminiszter társasá­gában érkezik Honoluluba. Tokiói hivatalos körök sze­rint a találkozón szó lesz a japán—kínai kapcsolatok nor­malizálására tett japán lépé­sekről, ezenkívül a két ál­lamférfi alkalmasint megvi­tatja a japán—amerikai ke­reskedelmi kapcsolatokat be­árnyékoló nézeteltéréseket is. A Nixon—Tanaka találko­zó befejező pénteki tárgyalá­sa után közös közleményt ad­nak ki. A japán miniszterel­nök szombaton utazik vissza nazájába. A találkozó „előkészítése­ként” a tüntetők egy cso­portja ma útját állta három amerikai tanknak, amely 16- gyakorlatra igyekezett az amerikaiak által használt Ki- tafudzsi japán gyakorlótérre. Csak erős karhatalom beve­tésével sikerült eltávolítani a tüntetőket a tankok útjából. Sizuoka tartomány lakosai — ebben a tartományban van az említett katonai lőtér — követelik a lőtér megszünteté­sét. A szubkontinens békéiéért India és Pakisztán képvi­selői kedden megállapodtak, hogy a kezdeti nehézségek el­lenére mindent megtesznek a szimlai egyezmény feltételei­nek végrehajtása érdekében. A pakisztáni szóvivő a ked­di ülés befejezése után közöl­te. hogy megállapodás szüle­tett, amely kedvező irányba terelheti az eseményeket a szubkontinens tartós békéje szempontjából. A szimlai egyezmény előír­ta. hogy a két fél szeptember 15-ig bezárólag kölcsönösen vonja vissza csapatait a de­cemberi háború idején elfog­lalt területekről a korábbi ha­tárok mögé. Az indiai fél egyelőre még nem nyilatko­zott a pakisztáni részről is­mertetett megállapodásról. A rövid közleményből kitű­nik, hogy bizonyos előre­haladás ugyan történt az in­diai szubkontinens békéjének megteremtése érdekében, a fo­galmazásban azonban még mindig található feltételes mód. Bhutto pakisztáni elnök, amikor Indira Gandhi indiai miniszterelnökkel tárgyalt, a mostaninál gyorsabb ütemet ígért. Később azonban úgy tűnt, mintha a pakisztáni kor­mány Szimlát csak lélegzet­vételnyi szünetként akarta volna felhasználni. Az ott kö­tött egyezmény végrehajtása érdekében ugyanis nagyon ke­veset tett, minden kezdemé­nyezést Űj Delhitől várt. Az indiai kormány viszont jogos óvatossággal járt el. amikor a mesterségesen támasztott holtpontról nem mozdította el az ügyeket, hiszen tartani lehetett egy újabb pakisztáni támadástól. A keddi megállapodás hang­vétele reálisabb minden ko­rábbinál, s arra enged követ­keztetni, hogy most már Bhutto sem akarja kockáztat­ni további taktikázással az in­diai szubkontinensen támadt konfliktus végleges politikai rendezését, a béke megterem­tését. A szovjet Klidroprojekt intézet nemzetközi kapcsolatai Csúcserőmű víztárolóval — A KGST-országok energiatartalékai Távvezetékek rekordja A szovjet Hidroprojekt ter­vezőintézet már több mint húsz éve szoros kapcsolatban áll a szocialista országok ha­sonló intézményeivel. Az egyik legjelentősebb közösen vég­zett munka, a szocialista or­szágok vízienergiai tartalékai­nak tanulmányozása. Közös, komplex expedíciók indultak a Duna, a Tisza, a Déli-Bug és más folyók partjának fel­derítésére. Megállapították, hogy az európai szocialista or­szágok és a Szovjetunió eu­rópai területén — a Volga nélkül — évi 132 milliárd kilowattóra villamosenergia kitermelésére alkalmas víz­készlet áll rendelkezésre. En­nek mindössze egyötödét hasz­nálták ki akkoriban. Majd kidolgozták a Duna energiájának kihasználására vonatkozó komplex terveket. A román és jugoszláv szak­emberek a Hidroprojekt közreműködésével választot­ták ki a vaskapui vízi erőmű helyét. A tervezésnél és épít­kezésnél messzemenően fel­használták a szovjet vízépí­tészek gazdag tapasztalatait. A szovjet ipar szállította a turbinákat és generátorokat, az egyéb berendezéseket, részben a jugoszláv Rade Koncsar Gépgyár szállította. Ugyancsak szovjet zsilipele­mek és gátrészek kerültek beépítésre a hajózóútba. Az ötven méter magas gát hosz- sza több mint 1 kilométer. A tervezett teljesítmény — 2100 ezer kilowatt — elérése után a erőmű évente 11 milliárd ki­lowattóra energiát fog szol­gáltatni. Jelenleg a szocialista orszá­gok tervezői közösen dolgoz­nak a KGST-tagországok ví- zienergia-tartalékainak haté­kony kiaknázása tervein. Egyedül a Szovjetunióban „kozmikus” számmal — 2100 milliárd kilowattóra éves tel­jesítménnyel — fejezhetjük ki a rendelkezésre álló energia- tartalékot. A Jenyiszejen épülő krasznojárszki vízi erőműben 12, egyenként 508 ezer kilo­watt teljesítményű, generátor kerül felállításra. Az építke­zés során a komplex gépesí­tés olyan magas színvonalát érték el, ami páratlan az egész Világon. A szibériai hidrotechnikai tapasztalatokat a szovjet szakemberek meg­osztják a KGST-tagországok­ban tevékenykedő kollégáik­kal. A szovjet energetikusok hosszú évek óta kétoldalúan egyeztetett tematikai tervek alapján tartják a kapcsolatot külföldi partnereikkel. Az egyik ilyen terv alapján a szovjet és az NDK-beli szak­emberek közösen építnek ki egy vízienergia-tároló rend­szert. Hasonló állomás már működik a Szovjetunióban, mégpedig Kijev mellett. Éj­jel, mint szivattyúállomás működik, felnyomja a vizet a medencébe, majd nappal, a csúcsfogyasztás idején éppen a hiányzó energiát szolgáltat­ja. A vízienergia-tárolók üze­meltetésénél van egy kényes pont. A szivattyúzások alkal­mával a beáramló víz komo­lyan megrongálja a partot. Ezzel a jelenséggel szemben a német szakemberek dolgoz­tak ki hatékony eljárást. Az NDK-ban már több ilyen ál­lomás üzemel és épül a világ egyik legnagyobb, 1050 ezer kilowatt teljesítményű, mar- kersbachi tároló is. — A közös tervnek megfe­lelően — közölte velünk a Hidroprojekt tudományos­műszaki nemzetközi kapcsola­tok csoportjának vezetője, Alekszej Sivnin — az NDK energetikusai gazdag doku­mentációt bocsátottak a ren­delkezésünkre, hogy miként lehet helyreállítani a meg­rongálódott partokat. Baráta­ink értékes tapasztalatát jól hasznosítottuk a zagorjei és podmoszkovjei állomások lé­tesítésénél. A Hidroprojekt nemzetközi kapcsolatai nem korlátozód­nak az erőművek közös ter­vezésére és építésére. — Energoszetyprojekt Vil­lamos Hálózat Tervező Inté­zettel közösen — mondotta Nyikolaj Malisev az intézet vezetőhelyettese — foglalko­zunk a villamos energia nagy távolságokra történő továbbí­tásának műszaki problémái­val. Ez igen fontos kérdés olyan nagy kiterjedésű ország­ban, mint a Szovjetunió. Nem véletlen, hogy ezen a téren megelőztünk más országokat. Még emlékszem, mennyire meglepődtek a külföldi szak­emberek, amikor üzembe he­lyeztük a Volgográd—Do- nyeck közötti 500 kilométe-í rés, 800 kilovolt feszültségű távvezetéket. Különösen nagy érdeklődést keltett az a kö­rülmény, hogy ilyen nagy távolságokra nem váltó-, ha­nem egyenáramot továbbítot­tunk. A New York Times azt írta, hogy a szovjet szakem­berek igen bonyolult felada­tot oldottak meg és hogy az oroszok idővel 5Q milliárd ki­lowattóra energiát továbbít­hatnak az európai területek­re a volgai és szibériai erő­művekből. A szocialista gaz­dasági integráció komplex programja előirányozza az együttműködés elmélyítését és kiszélesítését az energetika területén. Ebben az évben a Hidroprojekt szakemberei külföldi kollégákkal együtt húsz nagyobb feladat megol­dásán dolgoznak. Ezek jó ré­sze a kétezredik év alapvető hidroenergetikai irányzatai­nak fejlődésével, a víztartalé­kok maximális hasznosításá­val, hajózható vízi utak kié­pítésével, az öntözéses gazdál­kodást szolgáló csatornarend­szerek létesítésével foglalkoz­nak. A siker biztosítéka a KGST-országok szakemberei­nek közös erőfeszítése. Vlagyimir Szinyedubszkij McGovern ■ igyekszik kihasználni a republikánus botrányokat Párizsba érkezett Abram Chayes, McGovern demokrata párti elnökjelölt külpolitikai főtanácsadója. Chayes kéthe­tes körutat tesz Nyugat-Euró- pában és Izraelben, hogy is­mertesse McGovern külpoliti­kai terveit. A tanácsadó Pá­rizsban tartott sajtóértekezle­tén kijelentette: McGovern külpolitikájának célja, hogy elősegítse a nemzetközi hely­zet enyhülését. Az európai po­litikát illetően Chayes állást foglalt a SALT-tárgyalások folytatása, a kölcsönös csa­patcsökkentésekről szóló meg­beszélések és európai bizton­sági értekezlet megtartása mellett. McGovern szenátor kijelen­tette: semmi kifogása sincs az ellen, hogy a főszámvivő­szék megvizsgálja választási kampányának pénzügyeit. Mint a szenátor mondta, el­lentétben a republikánusok­kal, pártjának nincs félnivaló­ja a vizsgálattól. Mint isme­retes, a főszámvivőszék nem­régiben kiderítette, hogy a Republikánus Párt egyes, a választásokra kapott pénzösz-' szegek eredetéről nem tud magyarázatot adni. A Nixon pártját fenyegető másik botrány is tovább gyű­rűzik. Júniusban leplezték le azt az öt embert, aki lehall­gatókészülékeket helyezett el a Demokrata Párt országos bi­zottságának irodáiban. Már a hivatalos vizsgálat előtt be­bizonyosodott, hogy a törvény- ellenes kísérlet szálai a Re­publikánus Párthoz .vezetnék. Hogy a botrány teljesebb le­gyen, az is napvilágra került, hogy azt a több tízezer dol­lárt, amelynek eredetéről a párt nem tudott számot adni, az elfogott kis „kémcsoport” vezetőjének nevére fizették be. Az ügyek ilyen nyilvánva­ló összefonódása láttán ter­mészetes, hogy a demokraták követelték, vegyék el az ügy vizsgálatát a Nixon-igazság- ügyminisztériumtól. Richard Kleindienst igazságügy-minisz­ter a Washington Postnak adott interjújában ezt a kö­vetelést elutasította. McGovern igyekszik kihasz­nálni ellenfele pártjának sö­tét ügyeit, s egyúttal megpró­bálja bizonyítani, hogy min­den kérdésben gondosan ki­dolgozott tervekkel rendelke­zik győzelme esetére. A szená­tor ma a Wall gtreeten gazda­sági szakértők előtt ismerteti átdolgozott és kibővített gaz­dasági reformtervezetét. NÖGRÁD - 1972. augusztus 30., szerda Paul Gustafsson (bal oldalt) magas rangú finn diplomata Berlinbe érkezett, a finn—NDK diplomáciai kapcsolatok felvételével foglalkozó tanácskozások folytatására. A ber- lin~schőnefeldi repülőtéren az NDK-delegáció vezetője, Kurt Nier nagykövet fogadta a finn vendéget Hírek között tallózva űyarmttartá az USA A világszervezet történetében feltehetően egyedülálló döntést hozott kubai javaslatra az ENSZ 22-es dekoloniálizá- ciós bizottsága, amikor hétfői ülésén gyarmati területnek mi­nősítette az Egyesült Államok külbirtokát, Puerto Ricót, amelynek joga van a függetlenséghez. George Bush, az Egyesült Államok fődelegátusa természetesen élesen támad­ta a döntést, s azt az Egyesült Államok és Puerto Rico bel- ügyeibe való beavatkozásként próbálta beállítani. Ez azon­ban nem zavarta a bizottságot: munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogyan lehet kiterjeszteni Puerto Ricóra, az Egyesült Államok úgynevezett társult ál­lamára az ENSZ-nek a gyarmatosítás megszüntetéséről szóló deklarációját. Az Antilla-tengeren fekvő Puerto Rico ritkán szerepel a nemzetközi kérdések között. A több mint 2,5 millió lakosú szigetet szinte hermetikusan elzárta a külvilágtól a washing­toni nagypolitika, s bár egyes fordításokban a neve úgy szerepel, mint Puerto Rico Szabadállam, az Egyesült Álla­mok a legpregnánsabb gyarmatosítást konzerválta területén. 1898., a spanyol—amerikai háború óta ugyan USA-birtok, de polgárai mégis csak 1917-ben kaphatták meg az amerikai polgárjogot, ám az USA választásain nem szavazhatnak. Még szembetűnőbb a gyarmati sors, ha a gazdasági szfé­rát és a szociális helyzetet vizsgáljuk. A mezőgazdaságban például a földterület 80 százaléka USA-társaságok tulajdona, s az ipari üzemek, amelyeknek 80 százaléka 1952. ója léte­sült, szintén amerikai tulajdonjogúak. A keresőképes lakos­ság 15 százaléka állandó munkanélküli, a falusi lakosság je­lentős része — évenként 50—60 ezer ember — megy mun­kát keresni az észak-amerikai nagyvárosokba. A bér- és élet­színvonal az amerikainak körülbelül a 25 százalékát éri el. . Az a demokratikus játék, ami az Egyesült Államok bel­ső világát jellemzi, Puerto Ricóban is felfedezhető. Ez azon­ban valójában csak felszín, mivel a helyzetet minden eset­ben és minden kérdésben befolyásolja az, hogy az USA ha­ditengerészeti és légi támaszpontjai a sziget 8865 négyzet­kilométernyi területének 13 százalékát foglalják el. Vagyis valójában mindenről a katonák döntenek, s nem pedig az a 9 „titkár”, akikből az úgynevezett kormány áll. Nem csodálható tehát a dekolonializációs bizottság állás- foglajása, amely Puerto Ricót gyarmatnak, az Egyesült Ál­lamokat pedig gyarmattartónak minősítette. És itt a második « Körülbelül egy hónapon be- den addiginál jobban .mutatta, lül a második merényletre ké- hogy az idei elnökválasztás szülő embert vette őrizetbe ugyancsak a terror légköré- Georgia államban az ameri- ben, a fegyverek árnyékában kai biztonsági szolgálat. Egy zajlik le. Nixon akkor sze- fenyegető levél tanúsága sze- mélyi védelmet rendelt ki rint a 34 éves Ralph Destasa- minden érintett személy mel- no Nixon elnök meggyilkold- lé. Intézkedése azonban ke- sára készült. Destasano nem vésnek bizonyult, hiszen röp- ismeretlen az FBI emberei ke egy hónap alatt már az ő előtt: 1968-ban is őrizetbe életére törő két merénylővel vették, Johnson akkori elnök kellett szembenézni, ellen kitervelt merénylet vád­javai, de akkor elmegyógyin- Tálán sokaknak úgy tűnik: tézetbe utalták, és elejtették Nlxon vagy éppen a pártérde- ellene a vádat. Most, akkor keket szolgáló republikánus került az FBI kezére, amikor politika nimbuszt próbál vonni éppen úton vöt Key Biscay ne, az e^n°k személye köré. Nos, Nixon floridai nyaralója felé. a probléma sokkal komolyabb. Kocsijában revolvert és lő- Kennedy elnök meggyilkolá- szert találtak. sa óta világosan megmutatko­, . , zik az amerikai élet összes Mivel az esemeny nem ko- ferdesége: a gyilkosság, a rab­vetkezett be, nehéz lenne meg- (ás, a személyi szabadság mondani, valóban Nixon meg- ilyen, vagy olyan módon tör- gyilkolására készült-e Desta- ténő gátolása hétköznapi ese- sano. Ez esetben elmebeli ál- ménynek számít. Egy-egy lö- lapota is mellékesként kezel- vésre már tulajdonképpen oda hető. Az azonban, ami az ame- se figyelnek, hiszen az egész rikai elnökválasztási kampány közéletet az erőszak hatja át. során a közéletet még a ko- s ez a légkör kitűnő tenyész- rábbiaknál is jobban megfer- telepe a gyilkosoknak, az em- tőzi, tagadhatatlan tény. Wal- berek életére törő merénylők- lace alabamai fajvédő politi- nek. kus leterítése, az ellene el­követett véres merénylet min- SZ. L Csou En-laj üzenete Csou En-laj kínai minisz­terelnök, személyes üzenetét hozta Tanaka japán kor­mányfőnek, a Pekingben járt japán ifjúsági küldött­ség. Tokiói értesülések sze­rint Csou En-laj sürgeti Ta- nakát, hogy látogasson Pe- kingbe. A szovjet társadalmi szervek meghívására 12 napos látoga­tásra Moszkvába érkezett Angela Davis, amerikai kommu­nista filozófiatanárnő. Kép: Angela Davis Valentina Tye- reskova társaságában t : i

Next

/
Thumbnails
Contents