Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
Támadás egy kínai mentőcsónak ellen Tiltakozó tömeggyűlés Stockholmban A VDK külügyminisztériuma pénteken nyilatkozatot adott ki arról, hogy egy amerikai repülőgép augusztus 22- én megsemmisítette egy kínai kereskedelmi hajó mentőcsónakját. A nyilatkozat hangsúlyozza, a VDK kormánya maradéktalanul támogatta a mentőcsónak ügyében kiadott kínai tiltakozó nyilatkozatot és felszólítja az amerikai kormányt, hogy szüntesse be a VDK területi vizein hajózó külföldi kereskedelmi hajók elren intézett kalóztámadásokat. A VNA hírügynökség jelentése szerint pénteken Lang Son és Hai Hung tartományok légterében a VDK légvédelme lelőtt két Phantom típusú amerikai támadó repülőgépet. Több amerikai pilóta meghalt vagy fogságba esett. Az ország felett megsemmisített amerikai repülőgépek száma ezzel 3848-ra emelkedett. A demokratikus Vietnam hírügynöksége pénteken közölte a VDK-ban a közelmúltban foglyul ejtett amerikai pilóták névsorát. A listán, amelyen kilenc pilóta szerepel, feltüntetik a nevet, a katonai rangot, a születés időpontját és helyét, valamint a fogságba esés időpontját és helyét. ★ Az Egyesült Államok indokínai háborúja elleni tiltakozás jegyében Stockholmban felvonulást és tömeggyűlést tartottak. A gyűlésen felszólalt Nguyen Van Tien, a Párizsban tárgyaló DIFK-kül- döttség helyettes vezetője és Gorán Franck, az amerikaiak indokínai háborús bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság főtitkára. A gyűlésen hozott határozat tiltakozik a VDK lakott területeinek és gátrendszerének barbár amerikai bombázása ellen, és hangsúlyozza, hogy az egész svéd nép az indokínai konfliktus békés rendezését követeli. *• A Saigontól 55 kilométernyire északra fekvő Lai Khe támaszpont közelében pénteken heves harcok folytak. A szabadságharcosok csapdába ejtettek saigoni rohamcsapatokat. Az első jelentések szerint 67 saigoni katona meghalt és 74 eltűnt. (MTI) M srénylef kísérlet Gus Hall ellen? A múlt héten Saint Louisban (Missouri állam) az Egyesült Államok Kommunista Pártjának választási gyűlésén a rendőrség őrizetbe vett két felfegyverzett suhancot. A gyűlésen beszédet mondott volna Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, akit a párt az Egyesült Államok elnökének tisztére jelölt. A helyi párt- szervezet vezetősége azonban Nixon elnök a „nyugati Fehér Házban” a kaliforniai San Clemente-ben tölti a hét végét, miután csütörtökön Chicagóban, Detroitban és San- Diegoban különböző gyűléseken ismét elmondta szerda esti beszédének rövidített változatait. Az elnök mindenütt központba állítja az „egész nemzedék életére szóló béke” témáját — az Egyesült Államok katonai erejére alapozva — és „az USA becsülete” «(tevében igyekszik igazolni vietnami politikáját. Különösen nagy hangsúllyal szól Nixon elnök az új választók 25 milliós táborához. Azt jósolja, hogy az amerikai ifjúság zöme a republikánusok reménybeli „új többségéhez” fog csatlakozni. A New York Times „Felhívás a félelemre” című pénA pénteki A1 Ahram szerint Murad Ghaleb külügyminiszter, aki mielőtt New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés szeptember második felében megnyíló ülésszakára utazna számos nyugat-európai fővárost keres fel, nemcsak Londonba és Brüsszelbe, hanem Rómába és Madridba is ellátogat. Párizsról az Ahram nem tesz említést olyan értesülést szerzett, hogy esetleg merényletet követnek el Gus Hall ellen, és ezért nem került sor a beszédre. A rendőrség a felfegyverzett személyek őrizetbe vétele után nem volt hajlandó közölni a helyi pártszervezettel, hogy eljárás indul-e ellenük. Lehetséges, hogy egyszerűen szabadon bocsátották őket. (TASZSZ) teki vezércikkében megsemmisítő bírálatban részesíti Nixon elnök szerda esti beszédét. A lap szerint az elnök a kormányzat 3 és fél éves munkájának felmutatása és az amerikai nép felvilágosítása helyett az emberek félelmeire apellált. Ahelyett, hogy magyarázatot adott volna és utat mutatott volna, olyan módon támadta demokrata párti ellenfelét, mintha Nixon lett volna mostanig ellenzékben és McGovern lenne a felelős az amerikai társadalom égető problémáiért. A New York Times Nixon- idézetek összevetésével bizonyítja, hogy az elnök 1972- ben is lényegében ugyanazt a kortesbeszédet mondja el, mint 1960-ban és 1968-ban. (MTI) Az egyiptomi diplomácia veze- tője — írja a lap — szeptember 16-án és 17-én tárgyal olasz kollégájával Medicivel, s úgy tervezi, hogy szeptember 23—24-én találkozik Madridban Logez Bra- voval. A londoni és brüsszeli látogatás szeptember 18-a és 20-a között zajlik le. (MTI) Scheel csupa bizakodás A Süddeutsche Zeitung pénteki számának adott nyilatkozatában Scheel nyugatnémet külügyminiszter bizakodó kijelentéseket tett a nyugat-európai tízek október 19-i párizsi csúcstalálkozójának esélyéről. Ellentétben Schumann francia külügyminiszterrel — aki londoni nyilatkozatában még nyitottnak nevezte a csúcsértekezlet időpontját — Scheel úgy vélekedett, hogy a találkozó a tervezett időpontban megvalósul. Az értekezlet célja — jegyezte meg — egyértelműen az egység demonstrálása. Ami az értekezlet legfontosabb napirendi pontját illeti, Scheel rámutatott, hogy a tízeknek számos gyakorlati döntéssel kell előmozdítaniok a gazdasági és valutaunió kiépítését. A tagállamok álláspontjai bizonyos árnyalatokban különböznék — ismerte el Scheel. Belpolitikai kérdésekre térve Scheel derűlátóan nyilatkozott pártja, a FDP választási esélyeiről. Saját terveiről Scheel csupán annyit közölt, hogy az új kormányban is meg akarja tartani külügyminiszteri tárcáját. \ (MTI) Bizonyára meglepetést keltett az a New Yorkban napvilágot látott és többször is megismételt kínai nyilatkozat, amely szerint, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa szavazásra bocsátja a Bengáliai Népi Köztársaság tagfelvételi kérelmét, a Kínai Népköztársaság él a BT-tagokat megillető vétójoggal. Ha azonban visszatekintünk a BT tagfelvételi bizottságának ülésén lezajlott vitára, valamint az ott tanúsított pekingi magatartásra, a kérdés veszít valamit a furcsaságából. A KNK képviselője ugyanis már azon az ülésen is tiltakozott a BNK kérésének tárgyalása ellen, mondván: a kérelmező nem teljesítette az 1971 decemberében hozott „indopakisztáni” határozatot, s így eleve kizárta a felvétel lehetőségét. Ismert, hogy a Biztonsági Tanács 1971. december 5-i ülésén az indiai—pakisztáni konfliktus lényegét illetően nagyon megoszlottak a vélemények, S hogy ez így lehe- aboan nem kis része volt E--..mg képviselőjének. Huang Hua a vita során szovjetellenes rágalomhadjáratot indított, támogatta az amerikai javaslatot, s vétójával megakadályozta a válság tulajdonképpeni okait is feltáró szovjet indítvány elfogadását. Ennek a magatartásnak tulajdonítható a BT kissé felemás határozata, amely úgy is értelmezhető, hogy a függetlenséget nyert BNK továbbra is Pakisztán része, s úgy is, hogy a fiatal Bangla Desh önálló állam, de amely csak akkor ismerhető el nemzetközi jo2 NÓGRÁD - 1972. augusztus 26., szombat Israeli tervek a bekebelesésről Algériai tankok a PFSZ-nek X Haaretz című izraeli lap a megszállt Sinai-félsziget bekebelezésére irányuló terv újabb nagyszabású részletéről tudósít. Beszámol arról, hogy az izraeli Jtormány elkészítette ' a terveket és a költségvetést egy nagyváros felépítéséhez az egyiptomtól elragadott félszigeten. A Haaretz értesülése szerint a kormány nyolcmilliárd izraeli fontot biztosít a tervhez, amelynek kivitelezése jövőre kezdődik meg. A Jamit néven felépítendő város nemzetközi repülőteret is kap majd. meyt az egész félszigetre irányuló turistaforgalom bázisává akarják tenni. A város Rafah közelében épül fel, az építkezések helyét már elkerítették és a helyi arab lakosságot kitelepítették. ,+ Az Al Anwar című bejrúti lap jelentése szerint Latakia szíriai kikötőbe megérkezett az első hat páncélos abból a 26-ból, amelyet Algéria szállít a Palesztinái ellenállási mozgalom főparancsnokságának. Algéria a továbbiakban nehézlövegeket is küld majd a Palesztinái ellenállóknak. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke jelenleg Líbiában tárgyal. Jól tájékozott bejrúti körökben arra számítanak, hogy Líbia szintén fokozza a pa- lesztinaiaknak szóló fegyver- szállításait. (DPA) New York Times .Felhívás félelemre SS 9V Ghaleb európai körútja Holdkőzet Angliának A Lun a—16 és Luna—20 által Földre szállított holdkőzet-mintákból — két kisebb tartályban — ajándékot adott a Szovjetunió Angliának. Képünkön: Alekszandr Vinogradov, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke (balról) átadja az értékes ajándékot Sir James Lighthillnek. a Brit Tudományos Akadémia képviselőjének Szolidaritás Namíbiával A világ haladó közvéleménye augusztus 26-án szolidaritási napot tart a szabadságáért és függetlenségéért hősiesen küzdő namibiai néppel. Ez a kis. de bátor nép történelme során nem egy ízben kelt harcra a külföldi elnyomók ellen. A felszabadító harc különösen fellendült 1958 után, amikor a Swapo, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet állt a mozgalom élére. A namibiai hazafiak fel akarják szabadítani az országiig, ha rendezi viszonyát az iszlabamadi kormánnyal. A határozat kettős értelmén, valamint a KNK merev álláspontján leginkább a harmadik világ országainak ENSZ-képviselői csodálkoztak, mivel Pekinget mindaddig úgy tekintették, mint az ő közvetlen támogatójukat, akitől azt várták: elnyeri az őt megillető jogokat a világszervezetben, s érdekeiket maradéktalanul képviseli. A nimbusz azonban szertefoszlott, hiszen a hindusztáni félsziget új, nagy népességű független államával szemben a KNK Pakisztánt támogatta, amely országnak a hadserege népirtáshoz közel járó atrocitásokat hajtott végre Bengáliában, s amely állam végeredményben egy regionális konfliktus veszélyét idézte fel, amikor háborút indított India ellen. A kínai külpolitika és diplomácia gyakran folyamodik nehezen érthető fogásokhoz azért, hogy a számára ellenségnek vélt szomszéd ellenségei közül szerezzen magának barátot. E sajnálatos módszerrel azoknak segít, akik a nemzetek közötti egyenetlen- segeket kihasználva, a zavarosban igyekeznek halászni. Hasonló magatartást tanúsított Peking akkor is, amikor kirobbant az indiai—pakisztáni konfliktus. Nyilvánvaló volt például, ki támadta meg a másikat, ám a KNK vezetői mécsem a megtámadott, hágót a délnyugat-afrikai fajgyűlölők igája alól és ki akarják vívni a függetlenséget. Az ENSZ már 1966-ban megfosztotta a pretoriai kormányt Namibia kormányzásának jogától. A dolog lényege, hogy a pretóriai kormányférfiak fontos helyet szánnak namibiá- nak stratégiai terveikben. Ezek arra irányulnak. hogy fenntartsák a „fehér uralmat” az afrikai kontinens déli részén. nem a támadó mellé álltak, s ezzel bátorították a pakisztáni katonai rendszert. Amikor pedig a polgárháborútól vérző Bengália mai vezetői kikiáltották Bangla Desht, Kína képviselői a függetlenségi törekvést szeparatizmusnak nyilvánították, holott addig ők támogattak minden kezdeményezést Délkelet-Ázsiában amely a függetlenség kivívására irányult. A Bengáliai Népi Köztársaság léte ma már tény, amit számos ország elismeréssel szentesített. Az is tény, hogy a mesterkélten létrehozott, s két, egymástól igen távolfekvő országrészből álló Pakisztán valamiféle új raf el támasztása elképzelhetetlen. A fiatal és sok gonddal-bajjal küzdő köztársaság ma már teljes jogú tagja a nemzetek nagy családjának. Erről lassan a közvetlen ellenség, Ali Bhutto pakisztáni rendszere is tudomást vesz, csak éppen az az ország nem akarja tudomásul venni, amelynek szinte kötelessége volna a népek önrendelkezési jogának támogatása. Nagyon visszás tehát a kínai felfogás. Különösen akkor, ha az eddigiekhez hozzátesszük: a KNK mind jobban keresi a kapcsolatfelvételt a nyugat-európai tőkésországokkal, holott az ő „igazi hátországa” főként politikai értelemben elsősorban az ázsiai kontinensen van. Vagyis: InAz idegen monopolistáit mesés gazdagsága és az ország, törvényes gazdáinak nyomora között elképesztő az ellentét. A namibiaiak saját földjükön teljes jogfosztott- ságban élnek. Évről évre kegyetlenebbé, embertelenebbé válik Namíbiában a politikai, a társadalmi és a gazdasági elnyomás. Ezzel egyidejűleg azonban fokozódik a néptömegek ellenállása is. dia, a Bengáliai Népi Köztársaság és mindazok az államok, amelyek a nemzetközi imperializmus ellen küzdenek. S a BNK elismerése, valamint ENSZ-felvétele elsősorban ebből a szempontból jelentős. Ha ugyanis egy független, nem kapitalista fejlődés útját járó állam bekerül a világszervezet tagjai sorába, azokat az erőket erősíti, amelyek a világ haladásáért, a békéért, a nemzetközi biztonságért küzdenek. Ügy tűnik: a kínai ENSZ- delegáció a szavakkal játszik, amikor a BNK-t az 1971. decemberi határozat végrehajtásának elmulasztásával vádolja, s ebből kiindulva, megpróbálja előtte becsapni az ENSZ kapuját. Azt ugyanis az alig egy éve fennálló államtól képtelenség elvárni, hogy minden kérdést maradéktalanul rendezzen Pakisztán kormányával. Mudzsibur Rahman sejk a BNK részéről gyakran hangoztatta: ameny- nyiben Bhutto elnök elismeri és véglegesnek tekinti a kialakult realitást, kormánya hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. Csak- mintha ez nem hallatszott volna el Pekingig. A felvételi ügy még nem zárult le. Amikor ezeket a sorokat írjuk, a Biztonsági Tanács újból ülésezik. A határozattal kapcsolatban túlzott reményeket azonban nem táplálnak a megfigyelők. Ügy vélik: Kína nemcsak fenyegetőzik, hanem él is a vétójoggal. S ez — bármerről nézzük — még fonákabbá teszi a már amúgy is visszás helyzetet és álláspontot. Sz. L Egy visszás álláspont
