Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

Mz országgyűlés küldöilsége Pozsonyban A magyar parlamenti kül­döttséget, amelyet Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezet, csütörtökön délelőtt a törté­nelmi pozsonyi várban baráti találkozón fogadta Ondrej Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács, a köztársaság legfel­ső törvényhozó képviseleti testületének elnöke. A szívé­lyes megbeszélésen részt vett Jan Janik, a Szlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­sága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Jan Stencel, Fábry István, a Szlovák Nemzeti Tanács al?l- nökei és dr. Julius Hanus, a szlovák kormány miniszterel- nök-he’yettese. Ott volt Vince József, a Magyar Népköztár­saság prágai nagykövete és Bjelik György pozsonyi ma­gyar főkonzuli Ondrej Klokoc üdvözlő sza­vaiban emlékeztetett arra, hogy az ország sorsának to­vábbi alakulása szempontjá­ból döntő jelentőségű szlovák nemzeti felkelésben, amelynek 28. évfordulóját éppen ezek­ben a napokban ünnepük, a szlovák, cseh, szovjet és más partizánok oldalán számos ma­gyar küzdött hősiesen Cseh­szlovákia függetlenségéért, egységéért és társadalmi ha­ladásáért. Apró Antal válaszában ugyancsak felidézte a két nép összefogásának legjelentősebb példáit, s részletesen szólt a további együttműködés vál­tozatos lehetőségeiről, szüksé­gességéről. Ezzel összefüggés­ben kiemelte a közeli hetek­ben összeülő csehszlovák— magyar gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési vegyes bizottság munkájának jelentőségét. A tárgyalások befejezése után küldöttségünk a Slavin- hegyen megkoszorúzta a szlo­vákiai harcokban elesett szövő­jét hősök emlékművét. Délután delegációnk felke­reste a nemzetközi hírű Slov- naft vegyipari kombinátot, majd este a smolenicei kas­télyban népi együttesek mű­sorát tekintette meg. (MTI) Adottak a világértekezlet Tüzérségi tűz Saigon közelében Megtartották Párizsban a 156. ülést Hazánkba érkezett Szalah A1 Ahmed A1 Dzsaber sejk, Ku wait állam külügyminiszter* Képünkön: Péter János külügyminiszter fogadja a vendéget a Ferihegyi repülőtéren Mint a saigoni parancsnok­ságok csütörtök jelentései­ből kitűnik, szerdán és csü­törtökön hajnalban Dél-Viet- nam számos térségében élénk harci tevékenység folyt, s a népi erők mindenütt kezükben tartják a kezdeményezést. A szárazföldi összecsapások Da Nang és Saigon környé­kén voltak a legélénkebbek. A szabadságharcosok tüzérsége csütörtök reggel lőtte a Sai­gontól mindössze 10 kilomé­terre levő Nha-be körzetét és rakétákkal megbénította a forgalmat a központi fennsí­kon levő Kontum város re­pülőterén. Kemény harcok folynak az északi fronton, Quang Tri tartományban és a nagy amerikai támaszpont, Da Nang környékén. A DNFF tüzérsége csütör­tökön a Da Nang-tól 40 kilo­méterre délre levő Que Son völgyének bejáratát tartotta tűz alatt. A szabadságharco­sok a hét végén birtokukba vették a folyóvölgyet, s a bábcsapatak saigoni szóvivője elismerte, hogy az ellentáma­dás eddig nem sok eredmény­nyel járt. A harcok helyen­ként alig húsz kilométerre •folynak Da Nangtól. Felújul­tak az összecsapások a tá­maszponttól északra, a sokat ostromlott Bastogne tüzérségi támaszpont körül is. Saigon körzetében, a Me- kong-deltában egy saigoni mi­líciaegység szerdán öt óra hosszat csatázott a szabadság- harcosokkal, s végül kényte­len volt légitámadást igénybe venni. Rakétatámadás érte a saigoni katonai köriét főha­diszállását, Lai Khe mellett. Párizsban csütörtökön meg­tartották a Vietnammal fog­lalkozó négyes értekezlet 156. ülését. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK küldöttségének vezető­je az ülés megkezdése előtt újságíróknak adott nyilatkoza­tában kommentálta Nixon el­nök szerda esti beszédét: „Nixon azokkal a kilométe­rekkel méri békevágyát, ame­lyeket a vietnami probléma megoldásának keresésekor utazott be. Óvakodik azonban attól, hogy az indokínai or­szágokra zúdított sok millió tonna bombáról és jövedékről beszéljen. A béke útján egy mfllimétert sem ha'ádt előre. Miért járja a világot a békés megoldást keresve, amikor a megoldáshoz csupán, ezen az értekezleten lehet eljutni.” (MTI) Terüfelesesrék Nyuaai-BerJnben 1972. június 3-án négy nagy­hatalom által aláírt zárójegy- zőkönywel egyidejűleg ér­vénybe lépett az NDK kor­mánya és a nyugat-berlini szenátus között létrejött terű- letcsere-megállapodás, az ún. enklávék cseréje, amelyet a két fél képviselői 1971. decem­ber 20-án írtak alá. Á terü­letcsere eredményeként az NDK 15,6 hektárnyi, Nyugati Berlin pedig mintegy 17,1 hektárnyi területet kapott a másik féltől. A kicserélt te­rületek kiterjedésben és ér­tékben nem azonosak, ezért a nyugat-berlini szenátus érték­kiegyenlítés címén 4 millió márkát fizet az NDK kormá­nyának. 1972. július 21-én 31 millió márkáért újabb 8,5 hektárnyi területet csatoltak Nyugat-Berlinhez a potsdami pályaudvarnál, ezzel lehetővé vált az itt levő utcák közleke­désének megoldása. Az enklávék olyan kisebb területi egységek, amelyek Nyugat-Berlinhez tartoztak, de nem volt közvetlen össze­köttetésük a várossal. Közü­lük a legismertebb egység: Steinstücken, ahol Nyugat- Berlin határától 1200 m-nyi távolságra 190 ember lakik. Ezek az NDK hatóságaitól kapott különleges útipapírok­kal használhatják az NDK te­rületén keresztül Nyugat-Ber- linbe és a visszavezető utat. A Fichtewiese és Erlen- grund enklávékban egyes nyugat-berlini lakosok üdü­lőkkel rendelkeznek, amelye­ket az NDK hatóságainak különleges engedélyével hasz­nálhatnak. A többi enklávé általában lakatlan, nincs gya­korlati jelentősége. Ezeket most nyugat-berlini oldalról „feladták”, mert korábban sem használták. Eddig jogilag ezek is Nyugat-Berlinhez tarc toztak. NÓGRÁD — 1972. augusztus 25., péntek 1 „Megvannak a szükséges feltételek ahhoz, hogy komo­lyan megkezdődjenek a lesze­relési világértekezlet előké­szítő munkálatai” — jelentet­te ki P. Vutov, a genfi lesze­relési konferencián résztvevő bolgár delegáció vezetője. A konferenciát egy-két éven belül össze kell hívni — hang­súlyozta Vutov, majd rámuta­tott, hogy azon a világ min­den országának részt kellene venni, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e az ENSZ-nek, vagy nem. A konferencia szempontjából nagy jelentősé­gű az öt nukleáris nagyhata­lom részvétele. A föld alatti nukleáris rob­bantások betiltásáról szóló szerződés megkötésének lehe­tőségéről beszélt az ülés egy másik felszólalója, Joseph Martin, amerikai delegátus, aki ismét felvetette a nemzet­közi, illetve a helyszínen tör­ténő ellenőrzés kedvelt ame­rikai elméletét. Az amerikai küldött ugyan­akkor kénytelen volt beismer­ni, hogy a föld alatti robban­tások nagy távolságokból való észlelésének és azokra a tér- mészetes földrengésektől való megkülönböztetésének techni­kája nagyot lépett előre az elmúlt időszakban. Emellett továbbra is azt bizonygatta, hogy csak a helyszíni ellenőr­zés marad az egyedüli mód­szer, amellyel megállapítható; az egyes szeizmikus jelensé­gek közül melyik nukleáris eredetű. (MTI) Startpisztoly Bonnban Néhány nappal, sőt inkább csak néhány órával azelőtt, hogy a nézők és a televíziós kamerák előtt megkezdődnek a müncheni olimpiai játékok, Bonnban már eldördült a startpisztoly. A legfrissebb je­lentések szerint a Német Szo­ciáldemokrata Párt vezetősége Willy Brandt kancellár veze­tésével megvitatta és jóvá­hagyta az SPD választási irányelveit. A nyugatnémet választások az előzetes ter­vek szerint csak több mint három hónap múlva, ponto­sabban december harmadikén lesznek, de a párt választási irányelveinek látványos meg­vitatása gyakorlatilag nem kevesebbet jelent, mint azt, hpgy a kampány már most megkezdődött. Az irányelvek mindenek­előtt azt. szögezik le, hogy az SPD egyértelműen kívánja a választásokat, méghozzá lehe­tőleg a kitűzött időpontban. Brandt úgy fogalmazott, hogy „ideje tisztázni az erőviszo­nyokat a szövetségi gyűlés­ben”. A kancellárpártvezér ezzel utalt arra a nemcsak az NSZK-ban, hanem világszerte ismert tényre, hogy a Bun­destagban afféle groteszk patt­helyzet alakult ki, amely meg­bénítással fenyegetheti a Né­met Szövetségi Köztársaság törvényhozási mechanizmusát. Az irányelvekből ismét ki­tűnik, hogy Brandték immár nem elsősorban külpolitikai, hanem belpolitikai, sőt első­sorban gazdaságpolitikai tá­madásokkal számolnak az el­lenzék részéről. A pártnak ezt az Achilles-sarkát — legaláb­bis pillanatnyilag — még se­bezhetőbbé teszi az eddigi gazdasági csúcsminiszter, dr. Kari Schiller szakítása a kor­mánnyal, sőt alighanem a párttal is. Nem • véletlen. hogy az irányelvek — gazdasági vonat­kozásban — a legtöbbször a „stabilitás” szót hangsúlyoz­zák. A jobboldali ellenzék ügyes és összehangolt propa­gandája. amely a jelek szerint a keleti szerződéseket már megváltoztathatatlannak tart­ja, most elsősorban a gazda­sági bizonytalanság hullámain akar vitorlázni. Sok mindentől függ. hogy decemberben mennyire sikerül Barzeléknek ez a lavírozás. De a fő ütközetig még sok kemény csata van hátra. Nem csoda, hogy Bonnban már a müncheni megnyitó előtt el­dördült a startpisztoly. A kozmoszban ne legyen hidegháború! A világűrben nincs helye a hidegháború­nak — ez a szovjet kormány által az ENSZ főtitkárához, Kurth Waldheimhez eljuttatott egyezménytervezet lényege. Á tervezet té­mája a kozmoszban keringő, közvetlen te­levíziós adásokra is igénybe vehető mestersé­ges holdak alapvető használati szabályainak lefektetése. A világűr felhasználásával sugárzott tele­víziós adásoknak a béke ügyét, a haladást, a népek közötti kapcsolatok fejlesztését és a barátság erősítését kell szolgálniok. A mű­sorközlés célja csakis a lakosság műveltségi szintjének emelése, a kultúra fejlesztése és a nemzetközi kapcsolatok bővítése lehet. Az egyezménytervezet jogtalannak minősít min­den adást, amely kárt okoz a béke és a biz­tonság ügyének, vagy beavatkozást jelent más államok belügyeibe. Az illető államok az ilyen adásokért nemzetközi szinten lennének felelősségre vonhatók. A kozmikus műsorközlési alapelveket a- nemzetközi közvetítések során szerzett sok­rétű tapasztalatok figyelembevételével állí­tották össze. Sajnos, az étert korántsem min­dig használják békés célokra. Ma is számos kísérletet tesznek arra, hogy a rádión sugár­zott információkat a nemzetek szembeállítá­sára, a lélektani- és a hidegháború eszköze­ként használják fel. Az ötvenes évek elején az egyik befolyá­sos amerikai szenátor, Kari Mundt például így szól az Amerika Hangja rádióállomás feladatairól. „Véleményünk szerint, a szov­jet rádióhallgatóknak szabotázsakciókat kell végrehajtaniok a hadiiparban, késleltetniük kell az ötéves terv végrehajtását — ez a terv a mezőgazdasági és az ipari termelés növelését célozza.” [Congressional Record (Kongresszusi jegyzőkönyv) 1951. márci 30. N°97, 1763—1764. old.] Később Amerikában megértették, hogy az éterben folytatott nyílt gengszterizmus, ame­lyet a Mundthoz hasonló egyének hivatalos szinten szerettek volna űzni, kompromittálja a kormányt. Ezért szervezték a CIA által pénzelt „nemhivatalos” adókat — a Szabad Európát, a Felszabadulás (ma Szabadság) — adót. Ezek a rádióállomások ma is bomlasz­tó tevékenységet folytatnak a szocialista or­szágok ellen. E kalózadók tevékenysége be avatkozás — az éteren át — más államok belügyeibe. A Szovjetunió által javasolt egyezmény- tervezet a Szabad Európához és a Szabadság adóhoz hasonló rádióállomások megjelenését kiküszöbölő intézkedéseket tartalmaz. A szovjet kozmikus televíziós egyezményterve­zet alapját humánus elvek és törekvések ké­pezik. A tervezet állami felelősséget felté­telez az illető nemzet valamennyi kozmikus televíziós adásáért — függetlenül attól, ki hajtja végre azokat — kormányszervek, vagy más intézmények, illetve jogi személyek. Ennek megfelelően az államok ellenintézke­déseket tehetnek a jogtalan, közvetlen tele­víziós adások kiküszöbölésére — nemcsak sa­ját területükön, hanem a kozmikus térben is, nemkülönben másutt, határain kívül is, bár­mely ország területén. A szovjet közvélemény elvárja, hogy az ENSZ 27. ülésszaka kellő figyelemmel fogja kezelni a szovjet kormány által javasolt tervezetet, „A mesterséges holdaknak közvet­len televíziós adásokra való felhasználását szabályozó nemzetközi egyezmény kidolgozá­sáról.” Borisz Bannov Kádár János levele Erich Honeckerhez Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára le­vélben üdvözölte 60. születés­napja alkalmából Erich Ho- neckert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkárát. (MTI) Husszein téved Magabiztos hangú nyüatko^ zatában, amely a bejrúti An Nahar hasábjain látott napvi­lágot, Husszein jordániai ural­kodó minden eddiginél kedve­zőbb képet festett a hasemita királyság állapotáról, egy­szersmind kitért Dajan izraeli hadügyminiszternek arra az állítására, hogy Jordánia kész különbékét kötni Izraellel. A Daj annak tulajdonított közlés egyébként ismét Husszein-el- lenes támadásokra ösztökélte a kairói sajtót. „Jordánia — nyilatkozta Husszein a libanoni nagypol­gári lapnak — örökre maga mögött hagyta *á zűrzavar és az anarchia korát, népe egy­séges, eltökélten halad külde­tésének teljesítése felé”. Az A1 Ahram szerint a múlt heti jordániai kormány- átalakítás, valamint Husszein találkozói Rasidi el-Saua ga­zai polgármesterrel a félauto­nóm palesztinai államot ma­gában foglaló Egyesült Arab Királyság kikiáltását készítet­ték elő. A lap azt írja, „Husz- szein téved, ha azt hiszi, hogy ezzel a magatartással tervei­nek sikerét é6 királyságának fennmaradását biztosítja. Ag arab népeknek megvan az erejük, hogy e kapituláns ter­vekkel szembeszálljanak”. Husszein ezzel kapcsolatban kijelentette az An Naharnak: „Jordánia büszkén és megve­téssel fogadja az a)rab orszá­gok bojkottját”. Ami pedig a Dajan-nyilat- kozatban felvetett különbékét illeti, erre vonatkozóan Husz- szein azt állította: „nem hi­szi, hogy Jordániát sikerülne ennek elfogadására rákény­szeríteni”. Husszein végezetül „termé­szetesnek” mondta, hogy a jordániai—amerikai együtt­működés erősödni fog. (MTI) Bombák és orvlövészek Csütörtökre virradó éjjel több bomba robbanása oko- Eott tetemes anyagi károkat Észak-Írországban. Dungan­non város közelében, Belfast­tól 6o kilométernyire nyugat­ra egy bomba tönkretett egy bútorüzletet. Ugyanabban a térségben két bomba robba­nása okozott súlyos kárt a vízvezetékrendszerben. A robbanások kivizsgálása vé­gett a helyszínre érkezett ka­tonákat orvlövészek vették tűz alá. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents