Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

Gondoskodás az idősekről Lehetne vitatkozni azon, hogy a sok feladat mellett ÖREG, TÖRŐDÖTT ember kopogtatott a községi párttit­kár lakásának ajtaján. Vala­milyen ügyes-bajos dolga akadt, amit el kellene intézni, de senki sem akar vele fog­lalkozni. Már járt a tsz-irodá- tásra váró elvi kérdés ban is, a tanácsházán is, de nagyon is gyakorlati. nak; intézzük el ügyeiket gyorsan és emberségesen. Ne magukra vállalhatják-e a sajnáljuk tőlük a 6zép szót, a pártszervezetek még ezt is ? Ebben a pillanatban azonban az öregek ügye nem megvita- hanem Annyi mindenütt azt mondták neki: mindent vállaltak már a kom­nem rájuk tartozik az ügye. Így jutott el végül a párttit­kárhoz, mint utolsó mentőkö­télhez. Nem kommunista, nem párttag, de úgy hallotta, hogy a pártban tudnak segíteni raj­ta. munisták ebben az országban, éppen ezt ne vállalhatnák? Éppen az egyik legszebb, leg­nemesebb emberi kötelessé­günkről kellene lemonda­nunk? Lehet fontosabb fel­adata a mi pártszervezeteink­Hogy mi volt az öregember nek, mint az öregekkel való ügye, baja, az most nem lé­nyeges. Maga a tény az, ami elgondolkoztató. A mi pártunk és kormá­nyunk a felszabadulás óta so­kat tett az öregekért. Anyagi erőnkhöz mérten a maximu­mát nyújtjuk annak, amit le­het. Nálunk mindenki nyugdí­jat kap. aki legalább tíz évig törődés, de humánusabb alig­ha! Ezek az emberek egy élet munkáját, verejtékét áldozták azért, hogy a mi sorsunk jobb, kedvességet, a szere tetet. Olyan 6°k éven át vártak a szocializmusra, sokan közülük áldozatot hoztak, harcoltak érte; hadd legyen benne egy kis örömük! Ne csak ünnep legyen az öregek köszöntése, a hétköz­napjaikat változtassuk békés, nyugodt pihenőnapokká. Akadnak pártszervezetek, amelyek már eddig is sokat tettek az öregekért. Legyen a cselekedetük jó példa mások számára is! Ha kell, a kom­munisták mozgósítsák a mun­kahelyi, falusi, lakókörzeti kollektívákat az öregek anya­a mi életünk könnyebb le- gk erkölcsi segítése érdekében. gyen. És mindezért vánnak valamit. alig kí­PRÓBÁLJUK Hát őket job­ban megérteni; gondolkodásuk­nak a miénktől eltérő vonásait, dolgozott valamilyen állami. játos világukat. Figyeljünk íroriu1 cjAirnt l.-ooűfi m 11 n Ir «a n a— - ...... vagy szövetkezeti munkahe­lyen és elérte a nyugdíjkorha­tárt. Egyes vállalatok, községi tanácsok, termelőszövetkeze­tek napközi otthont, közös ét­kezdét, társalgót létesítettek az öregek számára, járulékot vagy segélyt adnak a nagyon rászorulóknak. Mindez tényszerűen tükrözi a társadalmi gondoskodást. Mégis, ha a fenti példákhoz hasonló eseteket tapasztal az ember, az az érzése: nincs minden teljesen rendben az öregekről való gondoskodás- körül. Még ma is gyakran hangzik el az előrehaladott korú em­berek szájából a fiataloknak címzett figyelmeztetés: „Vár­jatok csak, egyszer majd ti is lesztek öregek!” Valóban, amíg az ember fiatal, ritkán gondol az öregségre. Vagy ha gondol is rá, fiatalon nehéz megérteni, mennyi gonddal, bajjal jár: betegség, tehetet­lenség, mellőzés stb. A nyug­díjas évek nehéz napjainak elviselésére nem elég az élet- feltételek megteremtése, a szükséges anyagi eszközök biztosítása. Sokszor egy-egy jó szó, egy megértő pillantás, a panaszok meghallgatása, az apró-cseprő ügyek, emberi problémák megoldása és egy cseppnyi kedvesség többet ér, mint száz forint segély. Persze, a pénz sem mellé­kes, és kár volna tagadni, vagy elhallgatni, hogy egyes esetekben kevés. Sajnos, a párt ég a kormány csak az ország anyagi eszközeihez mérten tudja ellátni a nyug­díjasokat. Azzal, hogy vállal­tuk minden dolgozó ember nyugdíjellátását, azt is vállal­nunk kellett, hogy az e célra fordítandó pénzt sokfelé oszt­juk és nem mindenkinek jut belőle elegendő. Különösen azok az idősebb emberek ér­zik ezt, akik életük nagy ré­szében egyéni parasztok, kis­iparosok, vagy alkalmi mun­kások voltak és ma nyugdíj helyett öregségi járulékot kapnak. Nehéz helyzetükön jelenleg csak a társadalmi összefogás segíthet. Egyes vál­lalatok, termelőszövetkezetek — nyugdíjkiegészítés címén — különböző juttatásokkal eddig is segítették a rászorulókat. KÁR, HOGY a segítő szán­dék még nem mindenütt nyil­vánul meg tettekben. Pedig valójában olyan kicsi azoknak a teljesen magukra maradt öregeknek a száma, akik va­lamilyen oknál fogva a falu, az üzem, vagy más helyi kö­zösség támogatására szorulnak, hogy minden különösebb erő­feszítés nélkül is tudnánk raj­tuk segíteni. Rendszerint nem is a pénz hiányzik a segítség­hez, hanem a szív. Ha akad valaki, aki megérti ezeknek a nehéz körülmények között élő öregeknek a helyzetét és tesz is valamit az érdekük­ben, akkor nagyon hamar enyhíteni lehet a gondokon. A kérdés csupán az: ki le­gyen a gazdája az öregek ügyének, ki vállalja a velük való törődést? Vállalhatja ezt a feladatot az üzem, vagy a tsz vezetése, a tanács, a szak- szervezet. vagy a KISZ, de a legmegértőbbnek ebben a te­kintetben is a pártnak kell lennie. Nem véletlen, hogy az öreeek is — ugyanúgy, mint mindenki —, ha másutt nem találnék meeértésre. nem kap­nak segítségét, akkor a párt­hoz fordulnak. óda a szavaikra, jó tanácsaik­ra, bírálataikra. Bocsássuk meg esetleges rigolyáikat, zsörtölődésüket. Gondoljunk arra, hogy egyszer mi is ha­sonlóak leszünk és nekünk is Keltsék fel a fiatalabb nemze­dékben a legjobb érzéseket, a tiszteletet, a megbecsülést, a segítő gondoskodást a magate­hetetlen öregek iránt. A JÓ SZÁNDÉK ott szuny- nyad minden emberi szívben, csak fel kell ébreszteni, tet­tekre kell változtatni az ér­zelmeket. Most is — mint mindig — a kommunistákra vár a példamutatás. Valaki­jólesik, ha majd a fiatalok nek szervezni, kezdeményezni megértenek bennünket. Ha panaszkodnak, hallgas­suk meg őket és segítsünk ne­kik. Ne küldözgessük ügyes-bajos dolgaikat asztaltól a másikhoz, hiszen életét, ők már fáradtak, nehezen jár­kell. Ha a pártszervezetek megmozdulnak, veKik mozdul az egész ország és az eddiginél őket szebb, melegebb őszi napok egyik ragyogják majd be az idősek Szabó Sándor Szedési és értékesítési gondok A szeszélyes időjárás nem- ütemben és áron alul hajlan- csak a gabona betakarítását dók csak megvásárolni. akadályozta, gondot okoz a Szezonáru a paradicsom, a zöldség-, gyümölcstermelő paprika és a görögdinnye is. gazdaságoknak és az értéke­sítőknek is. A tsz-eknél a jó minőségű áru szedését teszi lehetetlenné, a MÉK-nél pe A görögdinnyének a napsütés hiányzik, nem olyan édes, mint más években. A paprika is veszít jó minőségéből, de a «cport^megfeMŐ szer- legtöbbet a paradicsomnak árt a sok nedvesség. Nemcsak az­ért, mert a bőre megreped, vezését gátolja. Most, az uborkaszezon ide­jén különösen nagy hátránya hanem terjedőben van egy sűrű esőzés, mivel megtörté- gombabetegség is, az úgyne­nik, hogy a tsz által előter- vezeti paradicsomvész. Enfek jesztett szedés 2—3 nappal is eltolódik. így a MÉK nem rendelheti meg előre a hűtő­következtében a paradicsom­szezon az idén igen rövid lesz, most van csúcspontján. Ké­vagonokat, mert ezek állás- sőbb már nagyobb mennyi­ségre nem lehet számítani. Mindez a termelőknek és a ideje nagyon sokba kerül. Megoldásként gépkocsival Bu- __ dapestre szállítják az ubor- MÉK-nek Is “anyagi“kárt és kát, ahonnan központilag to­vábbítják külföldre. Ez ki­többletmunkát okoz. Végső , _ , soron pedig megérzi a fo­®?bb "?®.r^bea’. u,gyal}^5ft!5 gyasztó is vagy úgy, hogy a többletköltséget jelent a MÉK számára. A szedési késedelem a belföldi értékesítésre is ked­vezőtlen következményekkel jár, a már csak salátának va­ló árut a fogyasztók lassú jó minőségű árut drágábban kell megvásárolnia, vagy úgy, hogy pénzéért silányabb árut kap. — kemény — Salgótarjánból Pétre gádja is — mondta a brigád- készen a csehszlovák export, vezető. a MÁV számára készített da­— Szerencse, hogy a bri- ru is. Ha ezeket elszállítjuk, gádból most többen vannak lesz helyünk. A nagyobb ter­— Hogy miért melési feladatot most kisebb jó ez? Jávor Gyula brigád- területen kell megvalósíta- vezető-helyettes ezt is megin- nunk. Nálunk is folyik ugyan- dokolta. is a rekonstrukció. Emiatt az — A rajzokról már szólt a idén egy műhelyt elvesztet- művezető. Ezenkívül még tünk. Le kellett bontani, hogy anyaghiány is van. Legutóbb az új épületnek helye legyen. sor új és fejlődő üzemben például a darabolóból ki akar- A terület szűkült, a feladatok egyaránt megtalálhatók tér- tűk vételezni a három szalag- növekedtek. Annak viszont híd anyagát. Sok volt a hi- csak örülni lehet, hogy pél- ány, emiatt nem tudtuk ezt dául az idén a lakatosrész- a munkát megkezdeni. A hét leg leterheltsége sokkal jobb, szalagberendezéshez viszont mint tavaly volt. A készárut Az Országos Bányagépgyár­tó Vállalat salgótarjáni gyár­egységében joggal büszkék ar­ra, hogy kevés olyan nagy- beruházás van, ahova valami- szabadságon, lyen terméket ne szállítottak Volna. A visontai külfejtésen, a szomszédos Gagarin Hőerő­műben, a Beremendi Cement­gyárban, a szén-, érc-, ba­uxitbányákban és még egész mókeik. Dolgoznak általuk gyártott berendezésekkel In­diában, az NSZK-ban, a szom­szédos népi demokratikus or szágokban. A MÉRT átvevőit már az anyag 95 százaléka itt gyorsabban kellene elszállíta- most is várják, hogy szállít- volt. Ezzel kezdjük. A szabad- ni. Akkor lenne mindig ele­hassák a Csehszlovákiából ságon levők is visszajönnek, gendő helyünk. Azért vala- rendelt kavicsosztályozó utol- mire a munka- zömét kell vé- hogy megleszünk most is. Csütörtökre gezni — mondta a brigádve- ígérhetem, hogy a hét szalag- zető-helyettes. berendezést a jövő hónapban — Sajnos, az anyagellátás leszállítjuk Pétre. Megy majd tek a bányagépgyáriak. Errol va[óban sok gondot okoz — a többi is folyamatosan. Meg- elöüjáróban talán annyit, hogy panaszkodott Máté Sándor oldottunk mi már ennél na- a Péti Nitrogén Műveket —, termelési csoportvezető is. — g>'obb dolgot is — mondta, és a magyar vegyipar egyik leg- A kohászat, a hengerművek sokat sejtetően kacsintott a nagyobb bázisát folyamato- még csak most, vagy ezután brigádvezető-helyettesre. san továbbfejlesztik. A me- kezdik a hengerlését több Nem véletlen, hogy a műve- zogazdasag kemizalasa ugyan- olyan profiiú anyagnak, amire zető ilyen bizakodó hangulat- ís egyre több olyan termeket a péti megrendelések teljesi- ban van JÓ1 ismeri az erobe­só berendezéseit, ígérték az átvételt. Üjabb nagy munkába kezd­ígenyel amit Pétén gyarta- téséhez szükség van. össze- reit akik között sokáig bri­.A* ■ ,0Jsí'dg0S ,nagy ^re_ gyűjtik először az országos gádvezetősködött. Tudja, kire kohstrukcioban a bányagép- igényeket és csak azután kéz- mit bl-zbat> és azt is, ha szorít dik a hengerlést. a munka, mindig számíthat a Érthető ez. mert a gyakor- kollektívájára. Számít az lati átállás sok időveszteség- üzemvezetőség és számíthat­gyáriak is részt vesznek. Szál­lítószalag-berendezéseket, sza- laghidak vasszerkezeteit, tá­rolóbunkersorokat. úgyneve- gel' jarna a hengerműveknél, zett surrantókat gyártanak a Reméiem, azért mire szükség salgótarjáni üzemben. A meg- lesz az anyagra- megérkezik. __ ' i-XLL . i. fizi inillin _ . . . „1 r endelés több mint 64 millió forint értékű termékre szól. Az idén ebből 44 millió forint értékűnél többet vár a meg­rendelő. A gyár termelésének csaknem felét jelenti ez a hát­ralevő hónapokban. — A tervdokumentációk itt vannak már. A feladat meg­valósítását megkezdtük. A végtermék legyártása Surányi Imre lakatosrészlegére vár. Al­katrészekkel természetes más csoportok is segítenek — új­ságolta Németh Endre, a ter­melési főosztály vezetője. — A programot valóban megkaptuk. Amit készítenünk kell, most is mind egyedi ter­mék lesz. Nincs két egyforma közte — fogadott a lakatos- műhelyben Surányi Imre mű­vezető. • — A tervdokumentáció súlyra is sok, legalább 15 ki­ló. A régi, jól bevált szokás­hoz híven először átnéztük a rajzokat. Kiderült, hogy hiá­nyosak. Egyes részletműveleti rajzok hiányoznak. Ezt jelez­tük a vezetőinknek, a rajzok pótlása most van folyamatban. Az egyik csoportunk, Fóti Pál szocialista brigádja, egyébként a hónap elejétől ezen a mun­kán dolgozik. Megkezdte már a munkát a másik csoport, Mocsári Zoltán szocialista bri­Nagyobb helyre is szük­ségünk lenne — szól ismét Surányi Imre. — Itt yan már nak Péten is. A bányagépgyá­riak miatt bizonyára nem ké­sik majd az országos nagybe­ruházás. Bodó János Naponta várjuk a friss, ropogós kenyeret. Nagyon iparkodnak a pékek, de a Nógrád me­gyei Sütőipari Vállalatnál kevés a szakképzett munkás. Ojabb gépekre is szükség lenne (Fotó: Kulcsár József) MAI KOMMENTÁRUNK Őszi betakarítás Nehéz lesz az őszi betakarítás, mint ahogyan nagyon nehéz volt a gabonáé is. Az időjárás megbízhatatlan, a termés — az eddigi megítélés szerint — bőséges, egy­könnyen nem boldogulhatnak vele. A földekre vezető utak az aratás idején tönkrementek. Megviseltek a gépek is, de kimerültek a nyáron az emberek is. Munka pedig rogyásig, amelyet a gazdálkodó ember efyetlen nap sem mulaszthat el. Nehéz feladat előtt áll ismételten a me­zőgazdaság. Üj erőt kell gyűjteni az őszi termés betakarítására. A berceli termelőszövetkezet egyik tagja mondta ki a nagy igazságot: „A csapadékos időjárás megdézsmálta a gabonatermésünket. Kevesebb lett a szem, mint gondol­tuk. Kevesebb a bevételünk is. Szerencsére az ősziek jó termést ígérnek, amit elveszítettünk a gabonán, azt pó­tolják a kapások...” Tegyük hozzá; ha a termést sikerül maradéktalanul betakarítani. Ezért van az idén rendkí­vül nagy jelentősége az őszi betakarítási munkának, amely a gazdálkodó emberek véleménye szerint is igen nehéz lesz. Legyen azonban bármilyen nehéz, az őszi betakarí­tást el kell végeznünk, méghozzá úgy, hogy a termésből semmi sem menjen kárba. Mivel azonban a feladat ne­héznek ígérkezik, és az is lesz, a felkészülésnek is igen gondosnak kell lennie. Ez az, amiről most beszélnünk kell. Az már törvényszerű a termelőüzemekben, hogy egy-egy feladat végrehajtására tervet készítenek. Az őszi betakarítási terv elkészítése se várakoztasson magára. Méghozzá nagy előrelátással kell elkészíteni. A tervben külön kell rögzíteni az emberek foglalkoztatását, de még inkább a munkára való felkészítésüket. Ismét külön kell rögzíteni a gépek üzemeltetését is. Érthető ez, hiszen be­takarító-, szállítógépekről van szó, szárítóberendezések­ről. Ha ezek üzemeltetése nem összhangban történik, akkor zavar keletkezhet a munkában, a megengedettnél jobban elhúzódhat a betakarítás, és akkor a tsz csak vesztesen kerülhet ki a küzdelemből. Az időjárásban az idén nem bízhatunk. Még normá­lis körülmények között is megyénk ősszel meglehetősen csapadékos. Ki tudja, hogy az idén az ősz milyen meg­lepetéseket tartogat számunkra? Azt viszont éppen a nyári munkák idején tanulhattuk meg, hogy aki jól fel­készült a nem várt meglepetésekre, az úrrá tudott lenni a legkellemetlenebb helyzeten is. Azt is megtanulhattuk, hogy a tervszerűtlen, előkészületlen munka a vesztesége­ket fokozta. Növeli az egyébként" is magas költségeket. Ennek kárát elsősorban a termelőüzem látja, elkerülése tehát a tsz elsőrangú érdeke. Nincs idő halogatásra, az őszi betakarításra azon nyomban meg kell kezdeni a felkészülést. Az aratás többek között megviselte a kombájnokat, amelyekre a kukorica betakarításánál is nagy feladat hárul. A kom­bájnokat rendbe kell tenni az adapteres kukoricabetaka­rításra. Hasonlóan javításra várnak a szállítóeszközök is. Ezeknek a munkáknak a megkezdése különösen idősze­rű, mert, ha a szakemberek megítélése nem csal, akkor nagy tömegű terményt kell mozgatni. És amikor az utak állapotáról szóltunk, arra gondoltunk, hogy nehéz lesz a nagy teherrel azokon a közlekedés. Ez mindjárt maga után vonja a követelményt is, hogy ahol lehet, már most meg kell kezdeni a dűlőutak rendbetételét. Emlé­kezzünk vissza a nyári munkákra, milyen rendkívül nagy előnnyel járt a gabonabetakarítás idején, ha a földek mentén szállításra alkalmasak voltak az utak. Természetes, hogy a raktárak rendbetétele sem ha­lasztható az utolsó pillanatra. Különösen most, amikor az idei gabonatermés a nedvességtartalom miatt nagy he­lyet foglal el. Tehát ezernyi a tennivaló, a saját érde­künkben, a gondos felkészüléssel ne maradjunk adósak. — B — NÖGRAD - 1972. augusztus 25., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents