Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-22 / 197. szám
Az alkotmányi köszöntötték megyénk dolgozói (Folytatás az 1. oldalról) mi visszapillantást tett az államalapító első István király óta megtett évezredes útra. Szólt az 1848—49. évi szabadságharc forradalmi mozgalmáról, méltatta a tanácsköztársaság első írott törvénybe iktatott. életbelépett alkotmányát. Beszédét így folytatta: — Az idei alkotmánynapi ünnepségünk külön nevezetessége. hogy pártunk X. kongresszusa döntéseinek megfearról beszélt, hogy augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is. Beszédét így fejezte be: — A mai ünnep gazdag tartalma egyben sajátosságának alapja is. Tükrözi ez az ünnep szocializmust építő társadalmunk minden dolgozó osztályának és rétegének törekvését, érzéseit. Összefogó, összetartó ünnep ez, a szocialista nemzeti egységbe tömörülő ván, Szilaspogonyban Gajdár Pál országgyűlési képviselő volt az ünnepi szónok. Diós- jenőn munkás-paraszt találkozót rendeztek, Nagyorosziban munkás-paraszt-katona találkozóra került sor, amelyen részt vettek a hazánkban ideiglenesen tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat képviselői. A nagyorosziakkal együtt ünnepeltek augusztus Pásztón az Ifjúsági Parkban rendezték az alkotmányi ünnepséget. Dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese szelte meg az új kényé rét, s kínálta meg az ünnepség vendégeit lelően, országgyűlésünk tavasszal elfogadta az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényt. A 23 éve elfogadott alkotmányunk történelmi jelentőségű volt, jól ellátta funkcióit, azonban negyedszázad alatt társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyainkban olyan fejlődés következett be, amely szükségessé tette a módosítást. Beszédét így folytatta: — Alkotmányunk ünnepén örömmel tölthet el bennünket, hogy felszabadulásunk óta jelentős erdeményeket értünk el. Leraktuk a szocializmus alapjait. A párt X. kongresszusának határozata a szocializmus teljes felépítésének programját tűzi ki feladatul. Ennek megvalósítására jó feltételekkel rendelkezünk. Hazánk rövid idő alatt az elmaradott agráripari ország sorából a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába küzdötte fel magát. Szűkebb hazánk, a nógrádi tájak arculata is megváltozott. Tovább növekedett a termelésben az ipar részaránya. A régi nehézipari üzemekben nagyarányú rekonstrukció folyik. Sokat költünk korszerű gépek beszerzésére, jobb munkafeltételek biztosítására. Üj, korszerű ipari üzemek létesülnek a megye minden területén. Balassagyarmat város példája is bizonyítja ezt a nagyarányú ipartelepítést. Természetesen látjuk azt is, hogy jelentős tartalékaink vannak az üzemi munkaszervezés, a szocialista munka- verseny, a szocialista brigádmozgalom kibonatkoztatásáosztályok és rétegek szövetségének szimbóluma. Ünnepi beszéd után a Palócföld Termelőszövetkezet és a Termelőszövetkezeti Szövetség vezetői átnyújtották az új búzából készített friss kenyeret Jedlicska Gyulának, a megyei pártbizottság első titkárának, aki megszegte azt. A tsz küldöttei aratási koszorúkkal kedveskedtek a megye vezetőinek. 20-ám a szlovákiai felsőszeme- rédi párt- és tanácsvezetők. Honton a termelőszövetkezet húszéves fennállását köszöntötték az alkotmány napján, ahol az ünnepség során Andó Gyula, a balassagyarmati járási pártbizottság első titkára emléklapot adott át a közös gazdaság dolgozóinak. ★ ~ .......... A Nagyorosziban megrendezett ünnepségen szovjet és szlovák vendégek is részt vettek. Az ünnepi megemlékezés után a termelőszövetkezet tagjai új lisztből sütött kenyérrel kedveskedtek a vendégeknek ban, a termelés hatékonyságának fokozásába;!. Szocialista mezőgazdaságunk évről évre kezdvezőbb vetés- szerkezettel, okosabb gépekkel, jobb szakértelemmel, nagyobb terméshozamokat ér el növénytermesztésben és állat- tenyésztésben egyaránt. A mezőgazdasági üzemekben is könnyebbé vált a munka. A falusi emberek a szövetkezeti gazdaságokat magukénak érzik, gyors felemelkedésüket, biztonságos életkörülményeiket a közös 'gazdaságokban látják biztosítva. Á nagygyűlés szónoka ezután Ezt követően a népművészeti csoportok bemutatója tette színessé a balassagyarmati ünnepséget. Délután sportműsorra került sor, majd este utcabál zárta az alkotmányünnepi programot. ♦ Ünnepséget rendeztek szerte a megyében. Szécsényben Illés Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta az évfordulót. Kisterenyén He- rencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese emlékezett az alkotmányra. Mát- raverebélyben Szomszéd IstLógott az eső lába, felhős volt az ég Pásztón. az alkotmány ünnepének délelőttjén. A rossz idő ellenére háromezren. gyűltek össze, hogy részt vegyenek az ifjúsági parkban rendezett ünnepi nagygyűlésen. Az elnökségben a község és járás párt- és tanácsi vezetői mellett ott volt a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet alakulatok küldöttsége és a pásztóiak csehszlovákiai testvérjárása a prievidzei járás mezőgazda- sági delegációja is. Dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese, az ünnepség szónoka, beszédében méltatta nagy nemzeti ünnepünk hagyományait, megemlékezett az új kenyér és az államalapítás régi ünnepéről, s az újról, mellyel alkotmányunk születését ünnepeljük. Megemlékezett a módosított alkotmány fontosságáról, intézkedéseiről, s az első népi alkotmány kihirdetése óta eltelt idők harcairól, fejlődéséről. Beszélt az ország és ezen belül szűkebb hazánk eredményéről és a jövő feladatairól is. Ezután a szovjet küldöttség vezetője emelkedett szólásra, aki méltatta közös harcunkat, közös céljainkat, s nemzeti ünnepünk alkalmából közvetítette a testvéri szovjet nép jókívánságait. Az ünnepség záróaktusaként a megyei tanács elnök- helyettese megszegte az új kenyeret, majd az Internacioná- lé hangjaival ért véget az ünnepség. + Erdőkürt község szép ajándékot kapott az alkotmány ünnepére. Juhász Sándor, az MSZMP járási bizottságának első titkára avatta fel a Mikszáth Kálmánról elnevezett községi klubkönyvtárat. A modern. kétszintes épület színházteremnek, könyvtárnak és presszónak ad otthont. Az avatás napján nagygyűlés: tartottak a színházteremben, melyet színvonalas kultúrműsor követett. ORSZÁGOS ÜGY I. Szarvasmarha-tenyésztési gondjaink HAZÁNKBAN MEGSZOKOTT dolog, hogy a közfigyelem minduntalan különös érdeklődéssel fordul a mezőgazdáság felé. Az ok rendszerint valamiféle gond. Kevés az eső; a háziasszonyok félj aj dúlnak: mi lesz a zöldséggel? Sok az eső; elterjed, hogy nem lesz elég búza. Egy-egy névnapon túlságosan felszaladnak a virágárak. Nem megfelelő a kenyér minősége. A beavatottak azonban tudják, hogy az efféle gondok csak pillanatnyiak, vagy helyi jelentőségűek. Végeredményben nem okoz tartósan országos problémát az sem, hogy mondjuk a szükségesnél kevesebb cukorrépát termelünk, vagy egyes zöldségfélék ára olykor túlságosan ingadozik. Ami egyébként szilárd, nem is elmaradott mezőgazdaságunknak egy igazi, nyomasztó gondja van’, ez pedig a szarvasmarha-tenyésztés. Ez már valóban országos ügy, mert a fogyasztásra kerülő fehérjének 40 százalékát, a mezőgazdaság egész termelési értékének 14 százalékát, a legfejlettebb országokba irányuló (úgynevezett dollárszerző) exportunknak pedig 16 százalékát adja a szarvasmarha-tenyésztés. Ha ezek a számok meginognak, akkor valóban országos probléma jelentkezik, nemcsak az ellátásban, de az ipar működtetéséhez szükséges importban is. A kormány világosan látja a probléma jelentőségét, és megkülönböztetett figyelemmel igyekszik a gondokon segíteni. A szarvasmarha-tenyésztők a közelmúltban több módon tapasztalhatták ezt. A felvásárlási árakat 1970. január 1-én emelték. Hosszú ideig hetvenszázalékos, vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a nagyüzemek a szarvasmarha-tenyésztést bővítő beruházásokhoz. A kisember pedig nyolcezer forintot kapott támogatásként, ha tehenet vásárolt. Sajnos azonban, már legalább egy esztendeje nyilvánvaló, hogy ezek az intézkedések nem oldották meg a problémát. Minden állami és üzemi erőfeszítés ellenére az elmúlt hat esztendőben 40 ezerrel csökkent a tehénlétszám, ami ennek az üzemágnak a legérzékenyebb mutatója. Tej- és tejtermékfogyasztásunk egy főre számítva már eddig is 40 százalékkal, marhahúsfogyasztásunk 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országokban. Ma azonban már ezt az alacsony szintet is csak akkor tudjuk tartani, ha külföldről hozunk be vajat, sőt tejport. A marhahúsellátásra nálunk különösebben nem érzékeny a piac, hiszen „sertéshúsevő nemzet” vagyunk, de az egész gazdaságunk működtetéséhez nélkülözhetetlen exportot már nem látjuk biztosítottnak. Miért jutottunk ebbe a helyzetbe? A legfőbb — de nem egyetlen — ok, hogy a szarvasmarha-tenyésztés még az elmúlt években végrehajtott korrekciókkal együtt sem jövedelmező, vagy nem eléggé jövedelmező. Az elmúlt esztendők pedig a figyelmet — az üzemek és a kisemberek figyelmét egyaránt — a gazdaságosság' felé terelték. JÓRÉSZT ENNEK következtében a háztáji és kisegítő gazdaságokban tömegesen hagyták abba a szarvasmarha-tenyésztést. A nagyüzemekben fejlődött az üzemág, de nem annyira, hogy az említett állománycsökkenést pótolni tudta volna. Egyébként is a nagyüzemi fejlesztés sokszor olyan felemás, tessék-lássék módon történt. Mivel a tehén inkább vitte, mint hozta a hasznot, nem törődtek vele igazán, így még annyi tejet sem adott, mint amennyire képes lett volna. A rét- és legelőterületek arra alkalmas részét a sokkal jövedelmezőbb gabonatermesztés szolgálatába állították. A szántóföldeken megtermett tápanyag mintegy negyedrésze egyszerűen elveszett, mert például a cukorrépafejet leszántották, a kukoricaszárat elégették stb. Az állam kényszerből adminisztratív intézkedéseket is alkalmazott, például megtiltotta egy bizonyos létszámon felül a tehenek levágását, intervenciós úton próbálta felvásárolni a borjakat; de igazi eredményt így sem sikerült elérni. A helyzet romlása mostanáig már odáig fokozódott, hogy nemcsak a háztájiban, de a nagyüzemekben is sok helyen üresen ásítottak egyébként drága pénzen megépített istállók, férőhelyek, vagy baromfival „népesítették” be azokat, és a vezetők azon gondolkodtak, hogyan lehetne minél több szarvasmarhától megszabadulni: E helyzetnek a továbbromlását a mi országunk egyszerűen nem engedheti meg magának. Tehát „újra kellett gombolni a kabátot”, azaz módszeresen, a gyakorlati szakemberek véleményét megkérdezve és a.tudomány eszközeit felhasználva feltárni a helyzetet, megkeresni a fékezés, majd a fordulat elérésének módját. Már a vizsgálatok kezdetén nyilvánvaló volt, hogy a probléma rendkívül szerteágazó, komplex. Csak az intézkedések összehangolt sorozatától remélhetünk iga- •_zi eredményt. Annyira szerteágazó a probléma, hogy nem csupán a mezőgazdaságot, de az ipart is jelentősen érinti. A MINISZTERTANÁCS ezért két ütemben tárgyalta meg a kérdést. Tavaly decemberben elvben és általában, most pedig konkréten és a gyakorlat vonatkozásában. A meghozott határozat és annak ismertetése, magyarázása egyaránt mutatja, hogy országos ügyről van szó. Sorozatunk következő részében a tennivalókat vizsgáljuk meg. Földeáki Béla A tanács előtt A pásztói népi ellenőrzési csoport munkája Rendszeresen beszámolnak végzett munkájukról a pásztói járás községeiben dolgozó népi ellenőrzési csoportok. Legutóbb a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága vitatta meg, miképpen dolgozik a pásztói népi ellenőrzési csoport. A nagyközségi közös tanács tavaly szeptemberben hagyta jóvá a népi ellenőrzési csoport létrehozását és harminc- három tagot választott a csoportba. A népi ellenőrök többféle területen tevékenykednek, pénzügyi, kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági és kulturális vizsgálatokat folytatnak. A három szakterületen dolgozó csoport népi ellenőrei között a társközségek is megfelelő létszámmal képviselik falujukat. A csoportban a népi ellenőrök legtöbbje már hosszú évek óta tevékenykedik, ami azt bizonyítja, hogy munkájukat jól és lelkiismeretesen látják el. Ennek köszönhető, ,iogy a nagyközségi népi ellenőrzés az eltelt időben eredményes munkát végzett. Munkatervüket — amelyet félévenként készítenek — minden esetben egyeztetik a tanácsi bizottságokkal, sőt a tájékozódásokat és vizsgálatokat több esétben közösen ösz- szeállított program alapján végzik. A végrehajtó bizottság részletesen értékelte a népi ellenőrzés munkáját, örvendetes, nogy a népi ellenőrzés figyelmét a legfontosabb kérdések kötik le, fontos feladatuknak tartja, hogy a mindennapi életben tapasztalt hiányosságokra, visszaélésekre, az embereket jogosan bosszantó és felháborító dolgokra felhívja az illetékesek figyelmét. Az elmúlt évben huszonnégy vizsgálatot, illetve tájékozódást végzett harmincegy népi ellenőr, több mint hetven munkanap-ráfordítással. Mindezt a közösség, valameny- nyiünk érdekében. A népi ellenőrök munkája nem mindig népszerű — nem is lehet az, hiszen negatív dolgokra hívják fel általában a figyelmet — mégis nagyon fontos. A népi ellenőrzés nagy segítségére volt a nagyközségi közös tanácsnak a közigazgatás területén jelentkező gondok, bajok időbeni felismerésében, a visszásságok megszüntetésében is. A népi ellenőrzési csoport összetétele jó, ellátja feladatát, de munkájuknak csak abban az esetben tudnak még hatékonyabban eleget tenni, ha a tanács vezetői is több segítséget adnak a népi ellenőröknek. Ez annyit jelent, hogy erősödjék a kapcsolat, legyen megfelelő az együttműködés az egyéb tömeg- és társadalmi szervekkel, Valamint üzemekkel és vállalatokkal, így még többet tehetnek a népi ellenőrök Pásztóért. Molnár István 1 NÖGRÁD — 1972. augusztus 22., kedd Íj"
