Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
t Erdőkürti készülődés A kultúra új otthonában Az összefogásban, sok ember közös munkájában mindig van valami ünnepélyes és megindító. Olyan ez, mint a sportban a csapatjáték, ahol többek erőfeszítése és elszánt együttműködése csodálatos rekordokat teremt. Az erdőkürtiek ugyan olimpiai rekordokkal nem dicsekedhetnek, de küzdelmük és részvételük örökké emlékezetes marad. Közös összefogással egy év alatt tetszetős, emeletes otthont teremtettek a kultúrának: holnap adják át rendeltetésének ünnepélyesen az új klubkönyvtárat, a kilencszázlelkes község legszebb középületét. Egymillió forintért Az ünnepi előkészületek, az otthon körüli utolsó simítások perceiben toppantunk be Erdőkürtre. Mikrobusz hozta a könyveket, fiatalok rendezték a székeket a nagyteremben, folyt a nagytakarítás az emeleten, ahol többek között a pártszékház modern termei i6 találhatók. Az udvart, amelyet a csütörtöki vihar alaposan feláztatott, izmos férfiak töltötték föl földdel és homokkal. A munkások között ott serénykedett Urbányi Pál, a tanácsi kirendeltség vezetője, s az épület különböző munkahelyein föl-f öltűnt Styevkó Mihály párttitkár is, hasznos tanácsokkal ellátni a fiatalokat. — Itt, kérem — mondja Urbányi Pál — egy esztendeje együtt dolgozik a falu apra- ja-nagyja, az úttörőktől a nagyapákig. — A pénzt is közösen adták össze — veszi át a szót a párttttkár, s felsorolja, hogy a pártbizottság, a KISZ, a községi tanács, milyen összegekkel járultak hozzá a művelődési otthon megteremtéséhez. Minthogy az egész építkezés egymillió forintba került, ebben nem kis részt képvisel a .községbeliek kétszázezer forintos társadalmi munkája. Tájékozódó érdeklődésünk alkalmávál azonban minduntalan fölbukkan Budai József tanár neve, javasolják, hogy őt keressem, őt faggassam, mert az egyik legtájékozot- tabb ember, és a munkákból is mindig oroszlánrészt vállal. ö ugyanis a klubkönyvtár vezetője. Fizika—matematika szakos, de kapcsolatai régiek és időtállóak a kultúrával. összefogott a falu Negyvenkét éves. fiatalos mozgású, energikus férfi, de mások dicséretét elhárítja magától: — összefogott az egész falu, összeadták a szervek a pénzt, annak köszönhető ez a szép, emeletes épület. S! neveket sorol, akik az építésben és a község átlagon felüli, kiváló művelődési munkájában szereztek érdé-' meket: Vadovics János pedagógus, úttörővezető tagja az énekkarnak és nagyszerű ci- terás, Boda Károly iskola- igazgató a szervezésben segít fáradhatatlanul, Varga Lajos- né tanárnő az irodalmi színpadot vezeti, a táncokat Braun Miklós tanítja be, aki valamikor a KISZ központi együttesében táncolt. Varga Lajos, a volt tanácstitkár az építkezők felajánlásait koordinálta. Az épület előzetes tervét is az érdekelt népművelők állították össze a praktikusság szempontjait szem előtt tartva és csak azután, kéréseik és elképzeléseik figyelembevételével készítette el a hivatalos tervet Bessenyei Sándor, a jobbágyi ktsz munkatársa. A kivitelezést viszont a káliói ktsz vállalta magára, s mint mondják, olcsón és jól dolgoztak, amit ritkán szoktak megállapítani a megrendelők. De bármennyire is szerény Budai József, mások elmondják; nagyrészt az ő érdeme, hogy az ' új klubkönyvtár megépült. Húsz éve vezeti immár a község művelődési ügyeit és könyvtárát szerény tiszteletdíjért, s azóta olyan sikereket értek el, f ami kényszerítővé tette az új klubkönyvtár megépítését. Volt olyan alkalom, hogy az erdőkürtiek pótkocsis autóbusz- szal 95 tagú kultúrcsoportot szállítottak el Vácra vendég- szereplésre. Az ötvenkét tagú erdőkürti Röpülj páva kör bemutatkozására ma kerül sor az Erkel Színházban, ahol a televízió az adást szalagra veszi. — Minek köszönhetik a nagyszerű aktivitást? — Az összefogásnak —• mondja Budai József. — Mégis, mi a népművelői módszere? — Együtt élek, próbázom, sőt szerepelek a falubeliekkel. Énekelek, citerázom, a bátyám is citerás, feleségem az énekkarban szerepel és a gyerekeink az együttesben táncolnak. Nagyon fontos a személyes példamutatás. Magyarok és szlovákok Nem tartjuk föl tovább őt és társait, mert az utolsó, ünnep előtti percekben is sok még a feladat. Ezerrel megnőtt a könyvtár állománya, helyre kell rakni a könyveket, amelyek között jócskán akad szlovák nyelvű is. Mert Erdőkürtön magyarok és szlovákok élnek együtt, s ápolják mindkét kultúrát nagy egyetértésben. — Azért lesz a neve az új intézménynek Mikszáth Kálmán klubkönyvtár — mondja egy kislány. — Mikszáth írt a palócokról és a tót atyafiakról is. Meg azután az idén volt a Mikszáth-évforduló... És már siet is segíteni, dolgozni, mert nagy ünnep lesz, sok vendéget várnak, köztük Juhász Sándort,' a járási párt- bizottság első titkárát, dr. Boros Sándort, a megyei tanács elnökhelyettesét, s többek között kitüntetést is adnak át Budai tanár úrnak, a szocialista kultúráért kifejtett eredményes munkásságáért. Az erdőkürtiek lelkesedése és összefogása példát mutat. Lakos György Irtunk róla Rendbe hossák a várat Nemrégiben írtunk arról, mennyire elhanyagolt állapotban van Salgótarján környékének egyik nevezetessége, a híres salgói vár. omlanak a kövek, rosszak a lépcsők, a romokat benőtték a bokrok és fák. Mivel a salgói várat nagyon sok kiránduló, turista-, iskolás csoport keresi fel. félő, hogy baleset történhet. A vár érdekében sokan fogtak össze. Most már végleges döntés született. A hét elején a Béke-telepi tanácstagokat megbeszélésre hívta össze a területi népfrontbizottság. Az öszejövetelen részt vettek a városi tanács vezetői is. Itt ismét szóba került a salgói vár megóvása, illetve renoválása. A népfrontbizottság dr. Ruzsik Mihály alelnök vezetésével védnökséget vállalt a vár rendbehozatalára. Nagyszabású társadalmi munka van kibontakozóban, amelyben részt vesznek üzemek, iskolák, természetjárók, fiatalok. A tanácstagok és a Béketelepi népfrontbizottság közös kéréssel fordult a Salgótarjáni városi Tanácshoz, annak érdekében, hogy nyújtsanak bizonyos anyagi segítséget is a társadalmi munka megindításához. A válasz határozott igen volt. így a Műemlékvédelmi Felügyelőség engedélye alapján szeptemberben társadalmi munkában megkezdődik a vár rendbehozatala.. Az építőanyagot a városi tanács biztosítja, a többit a társadalmi munkások végzik el. A határozott intézkedés, a salgói vár érdekében kibontakozó közös összefogás nagy reményekre jogosít. Nagyon őrülünk annak, hogy a népfrontbizottság ennyire szívén viseli a salgói vár ügyét. Mert ez nemcsak népfrontügy, nem is csak a városi tanács feladata, hanem mindenkié. aki itt él Salgótarjánban. Hiszen közös történelmi kincsünkről van szó. Csatai Erzsébet Röpülj páva Érdekes találkozóra kerül ma sor Budapesten az Erkel Színház előtt, ahol fél tizenegykor Erdőkürt, Tar. Nézsa, Nógrád, Herencsény, Nemti és Karancslapujto Röpülj páva ■ együttesei, valamint a ka- rancskeszi illetőségű Petróczi Andrásné népművész 1,gyülekezik”. Az Erkel Színházban tartanak ugyanis próbát délután három óráig, este fél hatkor pedig felvételre kerül sor az együttesek műsoraiból, amit vasárnap reggel 9-től 10 óráig közvetít a Televízió. KNOCK OUT — Azt hiszem, drágám, hogy túlságosan sok tápszert adtunk a gyereknek! (Takács Imre karikatúrája) Mindenki kedvére Ma este Králik János vezényletével mutatkozik be Salgótarjánban a Tanácsköztársaság téren a BM Duna Művészegyüttes szimfonikus zenekara. Szabadtéri hangversenyüknek a „Mindenki kedvére” címet adták, minthogy műsorukon az opera és operett mestereit szólaltatják meg. A több operaénekes közreműködésével megtartandó hangverseny műsorán Erkel, Kodály, Kacsoh, Strauss és Kálmán Imre művei szerepelnek. Zenei vetélkedő A balassagyarmati palóc nyár ’72 keretében ma délután két órakor érdekes és izgalmas vetélkedőre kerül sor. A Rózsavölgyi Márk-évfordu- ló alkalmából megrendezésre kerülő vetélkedőn öt Nógrád megyei népi zenekar és két citerazenekar méri össze erejét a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ színház- termében. Mint értesültünk, a vetélkedőt nagy érdeklődés előzi meg. 5ZUTS DÉNES: ÖnqijhkossáQ? iA Kaszinó utcában 3G. A bárónő torz, féloldalas mosollyal válaszolt Éva szavaira. — Igen drágám, azt hiszem valamivel jobban vagyok. Szász ezekre a szavakra lepett a szobába. Leült arra a székre, ahol korábban felesége őrködött Dédi fölött. Aztán benyúlt a zsebébe és egy letörött fejű ampullát vett elő tárcájából. Az ampulla gondosan be voit csomagolva. Szász úgy tartatta a kezében, mint egy féltve őrzött ereklyét. — Kérem, Dédi! Jól figyeljen ram! Az élete múlik ezen! Éva, gyere ide! — szóit hátra, meg sem fordulva, feleségének. — Dédi! Kérem, itt az unokája előtt nyilatkozzon: kapott-e ön ilyen ampullából orvosságot tegnap éjszaka Alfred Fless- burgertől? Járt-e önnél éjféltájban Alfred Flessburger? Válaszoljon! — Miért kérdezi ezt tőlem? — zuhant vissza párnájára, egyik szemével gyorsabban pislogott, de Szász látta, hogy merően figyeli az ampullát. — Azért, mert ha adott önnek az éjszaka gyógyszert, akkor magát Flessburger megmérgezte. Csend lett. Fojtogató, rémes csend, mintha a halál lépett volna be a szobába. Szász rendületlenül folytatta. — Ebből az ampullából motorcsónakjának rejtett helyéről vett. ki egyet Flessburger. Mg1estem az éjszaka. Szász elmondta, hogyan követte a férfi útját a szállodától a kikötőig. Arról viszont hallgatott, hogy kihallgatta is. -a z °1 vittem a város eg :k gyógyszerészéhez — folytatta —I aki megvizsgálta. Teljes képet nem tudott adni róla, mert alapos vegyi elemzéssel sem lehetett megállapítani a tartalmát, de annyi biztos, hogy a szervezetre káros, merev görcsöt, később szívbénulást okozó szert is tartalmaz. — Heilige Maria! — suttogta eltorzult arccal a bárónő. Szász dédanyósa orra elé tartotta az ampullát, és arra kérte, szagolja meg. — Ez volt — nyögte a bárónő és száját kitátva kapkodta a levegőt. — Űristen! Frisch! segítség! Meghalok ... Szász könyörtelen arccal meredt rá: — Dédi! Mondja meg ki ez az ember? Meg kell mondania, hogy segíteni tudjak még magán. Legalább könnyítsen a lelkiismeretén. Az idős nőt heves csuklás gyötörte. Egész feje kivörösödött, szája rángatózott, szeme kidülledt. Látszott, hogy egyre erősebbek a rohamai. — Frisch! Átkozott Frisch! — hörögte. — A Gestapo megbízottja volt. Jelentse fel! Fogják el! ö a gyilkos ... Ok végeztek vele. Nekem semmi közöm ... Már megbántam, nem akartam én Jenőnek olyan véget... — Frisch és még három másik ember végzett Balá- taival. Én a lakást csak megfigyelésre adtam nekik, a Kaszinó utcai lakásomat. De gázt eresztettek le. Fiolákat... elszédült. Utána eresztették rá a másik gázt. Westrick, Cloöius, Daitz és Hugenberg ... A németek mindig végrehajtják ez utasításokat... Gyermekem ... Bocsáss meg, Éva ... Szászné a fürdőszobába tántorgott. Gyomra nem engedelmeskedett akaratának. hiába harapta össze úgy fogait, hogy lejött róluk a zománc. Fuldokolva hányt. Mire a fürdőszobából vissza- támolygott a szobába, nagyanyja kiszen vedett. Az asszony és a férfi egymásra néztek. Nem szóltak egymáshoz' semmit. Szász csüggedten, fáradtan állt a szoba közepén, s aztán lassú léptekkel, lehajtott fejjel elindult az ajtó felé. Még két lépést sem tett, amikor kopogtak, és a nyitott előszobaajtón át a folyosóról egy hang csapott a szobába: — Ébren van bárónő? Szász egy ugrással a fürdőszobaajtónál termett, ahová Évát is berántotta. Szász- nenak ez az utolsó óra olyan volt, mint egy lidérces álom, gonosz erők játéka. Bódultán hallgatta férje suttogó szavait. — Menj a szobába, tegyél úgy, mintha mi sem történt volna. Én itt maradok. Ne árulj el neki semmit, csak kérdezd* meg, elvisz-e Olaszországba? Az asszony beleegyezően bólintott. Elveszetten, elkín- zottan, reménytelenül nézett férjére. Szász becsukta utána a fürdőszoba ajtaját, fülét a deszkára tapasztotta. — Szabad! — hallotta felesége hangját. A résben Flessburger jelent meg. Lábujjhegyen, ringó lébtekkel, szemét ide-oda jártatva közelített a bárónő ágyához. — Szegény, meghalt — mondta a részvét bánatos hangján és lehajolt az ágyhoz. — Biztos, hogy meghalt? — Hirtelen a bárónő szemhéjához nyúlt, s egy gyakorlott orvos mozdulatával széthúzta a pillákat. — Elvégeztetett — fordult Éva felé. — Asszonyom, őszinte részvétem! A bárónővel egy olyan kiemelkedő tudású asszony távozott el... Szászné közbevágott: — Alfred! Most már semmi akadálya, hogy átvigyen Olaszországba. A férjem itthagyott. Flessburger megrázta a fejét, aztán kezét tétován felemelte : — Az orvost értesíteniük kell. A szállodát... Nem tu- aom, hol kívánják eltemetni a bárónőt... Mindez adminisztratív intézkedéseket igényel, ön nem hagyhatja itt, így... És én, sajnos telegramot kaptam, nekem azonnal utaznom kell. Remélem, nem ért félre ... Az asszony maga elé bámult, és nyelve megbénult. Az a tudat, hogy mindenben férjének volt igaza, hogy öt Dédi és különös társasaga félrevezette, dühvei töltötte el. Apjának halála és a halál körülményei egyszerűen felfoghatatlanok voltak számára, de még ebben az utolsó játszmában is látnia kellett az általa korábban olyan nagyra tartott férfi aljasságát, szemérmetlen csalását. Flessburger azt hitte, az asz- szonyt a gyász verte le env- nyire, és néhány részvéttől csöpögő mondatot motyogott. In agyon sajnálja a dolgot. Az élet keserű véletlenek láncolata. Ebben a korban, amiben a bárónő volt, amikor az embert Isten szólítja... Szász ezekre a szavakra lépett ki a fürdőszobából, kezében a sárga üvegből készült ampullával. — Ehrenburgi Bayer Olgát ön szólította, Herr Frisch és nem az úristen. — És a hátrahőkölő kölni gyógyszerész orra alá tartotta a fiolát. — ön tegnap éjjel vette ezt ki a motorcsónakjának rejtekhelyéről, és idegességében egyet leejtett, ön, Herr Frisch, ugyanilyen hidegvérrel végzett Balátai Jenő geológussal. .. A folyosóról ebben a pillanatban minden kopogtatás vagy csengetés nélkül a vidám és fürge kis doktor robbant be a szobába, elvágva ezzel Szász szavait. — Mi újság? Szász azt akarta mondani: „Már minden Késő, miért nem jött előbb”. Az orvos az ágyhoz lépett és figyelmesen vizsgálgötta a mozdulatlan testét. Kis idő után így szólt: — Igen, igen... sajnos erre nem számítottam ... — kezeit sajnálkozóan tárta szét, és bocsánatkérően fordult hol Szászhoz, hol Évához. Német, olasz és szerb nyelven magyarázta, hogy mi történt, s mire Szász észbe kapva körülnézett, Frisch már nem volt a szobában. — Pardon, egy pillanatra — akarta mondani a doktornak, de azt nem lehetett egykönnyen lerázni. Azt próbálta nekik megmagyarázni, hogy mi is a teendő. Külföldiről lévén szó, az orvos először is kiállítja a bizonyítványt; itt volt, látta és igazolja a betegséget. . . Semmi kétség, a hölgyet gutaütés érte. .. öregkori vérkeringési zavar. .. Miközben magyarázott az orvos. elhúzta tollát, hogy kiállítsa a bizonyítványt, Szász a bejelentést latolgatta magában. Megmondja-e, hogy valójában mi történt, vagy hagyja békében a doktort ? Mi lesz itt, ha ő megvádolja Flessburgert, alias Frischt, hogy előre megfontolt szándékkal megölte Rösslernét, Bayer Olgát? Ki fog neki hinni, és elfogadják-e tanúnak a feleségét? Meg tudja-e majd kellően magyarázni tolmácsok útján, hogy itt miről Is van szó?... Be tudja-e nekik bizonyítani, hogy Flessburger, alias Frisch egyike a legveszedelmesebb gonosztevőknek, hogy a férfi nem kölni gyógyszerész, hanem a Gestapo magyar osztályának volt beosztottja, s mint ilyen, Balátai Jenő magyar felfedező gyilkosa, s ki tudja, utána még hány ember, hány család hóhéra. Nem kétséges, hogy a jugoszláv biztonsági szervek ezt alaposan, jó szándékkal és nagy tisztességgel kivizsgálnák. De Frischt nem foghatják el csak azért, mert valaki a szállóvendégek közül rámutat és azt mondja, ez nem Flessburger, hanem Frisch. Milyen bizonyítékok vannak a kezében ?... Ez egy olyan ügy, amelynek megértéséhez legalább egy hónap kell. és addig a gestapós „szakértő” árkon-bokron túl lesz, s a legjobb esetben is legfeljebb egy kölni bíróságon védekezik maid, millió ügyvéddel . .. F,svábként Is az üev nem minősül háborús bűntettnek, és túl is van az, elévülési határidőn. Nincs tehát semmi értelme, hogy a mérgezést elmondja, mert a doktor egyszerűen hü- lyének nézné, talán még az orvosi tudásában való kételkedésként fogná fel a bejelentést. És amíg másik orvos jönne, amíg ezt egv idegen országban el lehetne érni. addigra ez a rafinált gyilkos eltűnik. (Folytatjuk) 41 NÖGRÁD - 1972. augusztus 19., szombat
