Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-09 / 160. szám
MIT OLVASSUNK f A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók „De a magam tapasztalata azt mutatja, hogy a történelem, a forradalmi események a gyermeki világszemlélet prizmáján át nézve, a mai nézővel egykorú szereplők sorsában tükrözve a fiatal nézőt szinte a történések résztvevőjévé avatják.’* (N. Lebegyev: A gyermekfilm problémái). A szovjet filmek egyik állandó és kimeríthetetlennek tűnő forrása az 1917-es forradalom és a polgárháború. Edmond Keoszajan rendező is e korszak eseményeit választotta a „Bosszúállók” című filmje témájául, melyet 1966-ban forgatott. Az elsősorban tizenéveseknek készült alkotás lendületes tempóban, a vérbeli kalandfilmek minden kellékével dolgozta fel a komoly témát. A visszatérés az igazi mozihoz sikert aratott és hamarosan közönség ele került két folytatása is: ,>A bosszúállók újabb kalandjai” (1968.) és „A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók” (1972). A sorozat harmadik részében a mór megkedvelt hősökre újabb megpróbáltatások várnak: meg keÚ akadályozniuk a cári korona külföldre csempészését- Ellenfeleik is ismerősök: a volt cári kémelhárítás emberei, akik a Párizsban székelő fehér emigránsok megbízásából akarják elrabolni az értékes kincset- amellyel az egyik önjelölt trónkövetelőt kívánják megkoronázni. A fordulatos cselekmény mellett most sem hiányoznak a már bevált elemek: a pisztolypárbaj, üldözés lóháton, vonaton stb. A küzdelem ismét hőseink megérdemelt győzelmét hozza. Kár, hogy ez a győzelem a rendezői felfogás következtében túl köny- nyen jön, úgy, hogy az ellenfélnek még másodpercekre sincs komoly esélye. S ez némiképp az izgalom rovására megy. Nyilvánvaló, hogy a jó értelemben vett politikusság vezérelte az alkotókat, de végül is ez a szándék eredményezte, hogy az összecsapás helyenként macska-egér harccá degradálódik. Ez a tény nemcsak a négy ..bosszúálló” érdemeit kisebbíti, hanem a feszültséget is csökkenti. A jó szórakozást azonban ezek a finomságok nem rontják el és nem gátolják, hogy a film végén együtt örüljünk a bátor, igaz ügyért harcoló hősökkel. S hogy ez így van, abban komoly szerep jut a látványos fényképezésnek és a hatásos filmzenének is, melyek jól szolgálják a rendezői elképzeléseket. A fő érdem azonban a négy „bosszúállóé”: Mihail Metyolkin, Valeníyina Kur- gyukova. Viktor Koszin és Vasziljev Vasziljev nevét érdemes megjegyezni, hiszen annak ellenére, hogy az alkotók szerint ez a sorozat befejező része, biztosan találkozunk még velük. A téma kimeríthetetlensége, a színvonalas ifjúsági filmek csekély száma és a fiatalok igénye a biztosíték erre. Korill Ferenc Hegy a tehetség ne kallódjon el... X fizikai dolgozók gyermekeinek segítése gyakran napirenden levő téma, sokat beszélünk róla, sokat tesznek is érte. Néha egyoldalúan kezelik ezt a kérdést; az anyagi segítséget tartják döntőnek, vagy pedig csak a gimnázium utolsó osztályaiban kezdik el a patronálást. Pedig, hogy valóság legyen: minden gyerekből ma bármi lehet, amire képességei jogosítják, ahhoz már az általános iskolában kell az alapokat lerakni. Egy új forms öt éve vetődött fel a gondolat a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola tanáraiban, hogy a tehetséges, de hátrányos helyzetű tanulók kulturális fejlődését a hagyományostól eltérő formában segítsék. Nem korrepetálás, nem póttanóra, hanem a kedvelt klubfoglalkozás formájában. Kugel Tibomé, magyar- orosz szakos tanárnő, a klub vezetője és egyik kezdeményezője elmondta, hogy tudatosan törekednek az iskolai jelleg eltüntetésére; a foglalkozások nagy részét nem az iskolában tartják, a tanulók nem tanárnőnek szólítják őket, hanem néven, mint egy felnőtt segítőtársat. És, ami a legfontosabb: beszélgetés, vita, játék keretében dolgozzák fel a témákat. Nyolc—tíz tanár kapcsolódott be ebbe a munkába. Talán ez volt a leginkább kötetlen. Azt lehet mondani, minden fontosabb témakör előkerült. Az elsőéves programból ízelítőül néhány témát! Könyvtárlátogatás. Á könyvtárhasználat elsajátítása volt a lényeg, — ezért kölcsönzésszüneti napokon meglátogatták a Balassi Bálint Megyei Könyvtárat és a gyermekkönyvtárat. Illik—nem illik? A cél a viselkedésformálás volt. Hogyan hallgassunk tánczenét? Itt nagyon spontán módon, egy kis tán.córára is sor került, sőt néhány alapvető illemszabályról is szó esett. A komoly zenéhez közelebb- vivésiben is segített ez a téma. Hogyan nézzünk filmet? '„Külső” kolléga tartott előadást a filmkészítés technikai oldaláról, majd közösen megnéztek egy filméit és megvitatták. Képe’emzés. Az első kép: pisimét kettes. ..”, egy köny- nyebben megközelíthető alkotás. Játékos vetélkedők Irodalmi, történelmi túra. A megye érdekes helyein, például Horpácson, Hollókőn jártak. Az utolsó foglalkozás témáját a gyerekek választották, lemezhallgatás, játékos vetélkedő volt Színesítve; más oldalról megközelítve, de hasonlóak voltak a többi év programjai is. Volt beszélgetés az olvasásról, nyelvészetről, Mi kszáth-vetélkedő, jártak Lóránt János festőművész műtermében. Ötödiktől nyolcadik osztályig járhatnak a tanulók ide. Az első évben minden osztályból három-négy gyerek is járt, most ketten képviselnek egy osztályt. És ezt tényleg képviseletnek is érzik: büszkén' függesztették ki a vetélkedőn szerzett okleveleket, beszámolnak a többieknek a klub munkájáról. Már az eiső évben is, ha egy foglalkozás elmaradt, kérdezősködtek utána, ha pedig más megbízatás miatt nem tudtak eljönni, ezt mindig bejelentették, pedig nem kötelező a részvétel, 3,5—3,7 a legalacsonyabb átlag, de sok a jeles, több kitűnő is van köztük. A négyesen aluliak inkább a szakmák és a technikumok felé orien- tálódnaík, a jobb állagúak 1. Szász Dániel becsukta mappáját és a kissé kényelmetlen, de az elmúlt napok során megszokott karosszékében elölre dőlve megfogta a terasz pirosra festett vaskorlátját. A jugoszláviai Bare szigete felé nézett. Szász Dániel feleségével és felesége nagyanyjával együtt a jugoszláv tengerparton nyaraltak. Kivételesen szép augusztus — állapította meg és az Adria mélykék hullámaira tekintett. A fehér fodrok felcsaptak a sziklákon. Szász Dánielnek eszébe jutott felesége nagyanyjának 10 nappal ezelőtti érkezésükkor elragadtatott, de kissé színpadias megjegyzése: „Hallatlanul merész színkombináció.” Éz nyilván a tarka napozó kosaraknak, a dús fűnek, a nyaralóhely különös ízű, mozaikberakásos épületeinek — az egész látványnak szeretnének jogi, orvosi, mérnöki pályát választani — ez egészséges jelenség, realitásérzékre mutat. A klubtagság színesebbé teszi az úttörőéletet is — a klubban hallottakat, játékos ötleteket továbbadják, ezzel segítik a szervezeti munkát. Érdekes jelenség ez, nagyrészt a klub hatása is lehet, hogy a tagok jelentős hányada úttörő- funkciót is vállait Kilenc helyen A klub munkája az iskolai élet szerves részévé vált, az osztályfőnökök figyelemmel kísérik, segítik. Ez a kezdeményezés nem maradt elszigetelt: a megyei pedagógusszakszervezet vezetői is szívügyüknek érzik, a megyén belül kilenc helyen is szerveztek hasonló klubot. Többek között Zagyvapáűfalván, Nagy- bátonyban, Balassagyarmaton. Az ötödik évfordulón el lehet mondani: bevált ez a szólt. Ehrenburgi Bayer Olga, a Dédi, felesége egyetlen hozománya, levette szemüvegét, és az erős fényben a tájat, aztán amiből összeállt — a házakat, a teraszokat, a tenger kicsi szigeteit, a fákat, növényeket — kémlelve, kissé affektált orrhangon jegyezte meg — olyanok, mint Pintu- ricchio freskóin Sienában. És mögöttük a félelmetes, szinte a házak udvarából magasra törő hegyek! A Kaszinó utcai ügy!? Ezt mondta Szász Dániel újságíró magának, figyelmeztetésül. Nem szabad a témától elkanyarodnia. Nem lehet majd a tájban gyönyörködnie, bámulnia a mélykék tengert, a tiszta égboltot, a halászokat, a csónakokat, vagy a sziklákat, mert minden más csak akkor létezhet, ha nem gyötri többé a kétely, ki ölte meg, illetve hogyan halt meg apósa, Balátai Jenő. Dolgozni jött, nem nyaralni. Csendre, nyugalomra vágyott, hogy elmélyülhessen az iratokban. Felesége, Éva, elutazása előtt, az NÓGRÁD - 1972, július 9., vasárnap forrna. G, Kiss Magdolna SZUTS DÉNES: Önqyilkocsáq? v4 Kaszinó utcában Ki lehetett Balátai Jenő gyilkosa? Es egyáltalán megölték-e? - töprengett Szász Dániel újságíró és lassú mozdulattal végigsimította a homlokát. Szemét lehunyva, elmerülten gondolkozott. ...1938. március 6-án, a budapesti esti lapok és másnap az összes sajtóorgánum, sőt az ügyészség hivatalos közleménye is öngyilkosságról irt és beszélt. Igaz, hozzátették: „rejtélyes körülmények közötti öngyilkosság”... De mégis! A legközvetlenebb élő hozzátartozót Balátai Jenő anyósát háromszor is megkérdezte; „mi történt On szerint 30 évvel ezelőtt?” ... Fényes rokonság Bárány Tamás irodalmunk középnemzedékéhez tartozik, olyan közéleti író, aki tudja, hogy a kor ezer kérdést szegez mellünknek és ezekre azoknak kell elsősorban válaszolniok, akik még elég fiatalok ahhoz, hogy a kor felvetette kérdésekre érzékenyen reagáljanak, de már eléggé tapasztaltak ahhoz, hogy e kérdések között el is igazodjanak. Az író 1922. március 21- én született Budapesten. Egyetemi tanulmányai befejezése után, elsősorban költőként tartják számon. Három verseskötete jelent meg, de ahogy ő írta: „Magamnál már akkor jobban érdekelt a világ, és költő csak az maradjon, akinek élete végéig kifogyhatatlan élménye tulajdon egyénisége", ezért ettől kezdve prózaíróként realista utakon indul. „Életünk folytonos, fárasztó odafigyelés az új gondokra és örömökre” — vallja az író. Ennek az odafigyelésnek terméke többek között az 1954-ben megjelent „Húsz év” című regénye, amelyért József Attila-díjat kapott. A regény a harmincas évek elejének nagy válságától, 1951-ig kíséri el a munkás- hősét, Mészáros Ferit. Hősében megalkotta a proletár > fiataloknak azt a típusát, akik a felszabadulás előtt nem jutottak el a mozgalomig, akikben a megélhetésért vívott harc kialakította az önzés szellemét, de napjainkban megtalálták igazi életf ormá j ukat. Bárány Tamás egyik legnépszerűbb könyve az „... és így írunk mi” című paródiagyűjteménye. Maradandóan gúnyolódni csak nagy irodalomszeretettel és irodalomértéssel lehel, és az is igaz, hogy maradandóan gúnyolni csak valódi értéket lehet és érdemes. A nagyság ugyanis gúnyra, a törpeség szánalomra méltó — mondhatjuk a könyv egyik jellegzetességeként. Karinthy Frigyes hasonló jellegű munkáira Kosztolányi azt mondta, hogy pótolta a hiányzó irodalom- kritikát. Bárány Tamás kötete is mulatságos és találó képet fest kulturális életünkről, az irodalmi vitákról, színházról, konferenciákról, rádió és televízióról, a filmgyártásról. Tollhegyre tűzi a semmitmondást, a nagyképűsködést, a divatos irányzatok majmolását. A méltán főművének tekinthető „Apátián nemzedék” című regénye, Európa egyik legtragikusabb sorsú nemzedékéről, az 1922-esek- ről szól. Arról az apátián nemzedékről, amely az első világháborút követő években látott napvilágot, s mire felserdült és rányitotta szemét a világra, már ott leselkedett az újabb háború. Ügy hiszem, az író dolga kicsit emlékeztet arra a turistáéra, aki a fákra jeleket vés, hogy az utána jövők is eligazodjanak az erdőben — vallja Bárány Tamás. Jeleket kell írni a fákra, és ha csak egyetlen ember is kitalál nyomunkban az erdőből, már nem dolgoztunk hiába. Ilyen jelíró regénynek érzem legújabb kötetét a „Fényes rokonság"-ot is. A regény olvasmányos szatíra, amelynek éle a mai társadalmunkban is továbbélő, elvtelen gyávaságot, a kispolgári életforma mindenhatóságát, a sunyi megalkuvást célozza meg. Főhőse, Margó, a kis pesti táncosnő, a harmincas években turnéra indul Európába, hogy megvethesse lábát a világot jelentő deszkákon. Útja során végig tapasztalja a háborús Olaszország és a háború utáni Anglia társadalmi viszonyait, bőséges szerelmi tapasztalatot is szerez, hogy a végén egy angol főrend felesége lehessen. És éppen itt kezdődik a bonyodalom. Jövendőbelije előtt, aki elszegényedett, de a legrégibb angol családok leszármazottja, úgy állítja be a dolgot, hogy Magyarországon élő családja is nemesi család, elszegényedett, illetve a szocializmusban nincstelenné lett nemesi család. A fényes rokonság azonban meglepő módon — vagy talán az ötvenes évekre gondolva, nem is annyira meglepő módon — egy cseppet sem örül a hirtelen feltámadt rokonnak. Három nemzedék reagálásának lehetünk tanúi a huszonöt év után jelentkező rokon megjelenésekor. A volt fizetőpincér apa némi megelégedéssel nyugtázza, hogy kislánya karriert futott be, Olaszországban jól menő gyára van, értékpapírjai kétes múltja ellenére is erkölcsi biztonságot is kölcsönöznek. A két fiútestvér azonban teljesen kétségbeesik. Az egyik, aki főosztályvezető az egyik minisztériumban valóságos elemi csapásnak látja a burzsoá rokon megjelenését. Fényes pályafutása véget ér, ha kiderül, hogy nem volt őszinte, és ilyen kompromittáló nyugati kapcsolatai vannak. A pincérből vállalatvezetővé előlépett másik testvér is megdöbben, bár ő tudja, hogy a nagy rang nem hoz annyit a konyhára, mint amennyit fizetőpincérként keresett. A két gyermek is kétségbeesik, Julikának, az eljegyzését kell felbontania, mert ilyen rokonságot nem vállalhat a jövendőbelije, aki katonatiszt. Janinak pedig az egyetemi felvétele forog kockán. Végül azonban megoldódnak a dolgok. A „betonszilárd” főosztályvezető feje fölül elosztanak a viharfelhők. Hogy a rokonsággal ne kelljen találkoznia az angol lordnak, szerveznek egy háziünnepséget, ahol a fényes rokonságot színészek helyettesítik. Mulatságos kalandok, nagy ivások és a véletlenek sorozata után Margó is belátja, hogy a függetlensége többet ér, mint a pénzen megvásárolt ladység, s így, minden marad a régiben. Bárány Tamás ebben ai művében is éles szemű, tiszta látású írónak mutatkozik. Ügy bírál, hogy összenevet olvasóival, de érezzük, hogy, azok a bűnök, fenntartások, amelyben a „fényes rokonság” tagjai elmarasztalhatók sokunkra érvényesek, egy egész korszakunkra mélységesen jellemzők voltak. Csukly László összecsomagolt iratköteg láttán őszinte felháborodással kapott a fejéhez: — Dániel, elment az eszed? Aktákat, fényképeket, magnót, ennyi kacatot akarsz a tengerpartra cipelni? Ilyet drágám, csak egy őrült tesz, aki azt hiszi, hogy a kéthetes nyaralás alatt írja meg mindazt, amire évekig képtelen volt. írás? — Szász az emlék felbukkanását gúnyos fintorral kísérte. Hol van ő még az írástól? Előbb rendszereznie kell az iratokat, újrahallgatni a magnófelvételeket és megkísérelni a valóság kitalálását. Mielőtt vonatra ültek volna Magyarországon, abban reménykedett, hogy majd hazájától távol, Jugoszláviában, egy 6x5 méteres szobában, ahol lakik, egy parkban, ahol sétál, egy szállodai tetőteraszon a magával hozott dokumentáció segítségével kiderítheti, mi is történt 25—30 évvel ezelőtt hazájában, Horthy Magyarországán, közelebbről Budapesten, a Kaszinó .utcában. Sok mindent ismert már, és úgy érezte, hogy az idegen környezet békéjében az elmúlt napok során máris közelebb került a titok nyitjához. Ám az utolsó napok története még hiányzott. Pontosan tudnia kell, mi történt 1938. március 6-án Budapesten, a Kaszinó utcai lakásban. A riportkönyvet enélkül nem tudja megírni, mert éppen a legfontosabb rész, az események utolsó felvonása tisztázatlan. Gyilkosság, vagy ön- gyilkosság történt? ... Amióta egy különös éjszakán a dunántúli kisvárosban — ahol kezdő újságíró volt — a járdáról felszedett egy csatangoló nőt, aki nyon> ban a szeretője; majd kicsivel később a felesége lett, fantomként nehezedett rá apósa élete. Kezdetben csak felesége emlékeiből és a hátrahagyott iratokból rajzolta maga elé a régen meghalt férfi képét. Később felébredt a gyanúja, hogy apósa nem önkezével vetett véget életének, s ettől kezdve szenvedélyévé vált a titokzatos história kutatása. Három és fél évet szentelt az események kutatására. Szabad idejét múzeumokban, levéltárakban, iratokkal teli dohos pincékben töltötte. Több száz emberrel beszélt és némelyek elbeszélését magnószalagra vette. Ki akarta deríteni az igazságot. Dr. Pávai Vájná Ferenc, az öreg geológus, a földtani tudományok kandidátusa, a szakma morc remetéje, amikor Szász először lépett be hozzá, köszönés helyett az ajtóra mutatott, de amikor megmondta Pávainak, hogy ö Balátai Jenő lányának a férje, az öreg, tudós átölelte, megcsókolta. Aztán megdöbbentő dolgokat mondott Balátai ügyéről. Ám ez is csak érdekes, izgalmas töredékévé vált a nagy, megfejthetetlen egésznek. Szász nem kímélte magát, térkép alapján bejárta a Bakony tégi útjait, apósa nagy beuxitfelfedezéseit, s közben írt, és jegyzetelt. Balátai Jenő halálának körülményeiről készített vizsgálati anyagot, a rendőri kihallgatások jegyzőkönyveit, a boncolás eredményét tartalmazó írást azonban nem tudta megtalálni. Ezek az iratok az akkori belügyminiszter parancsára, még a II. világháború előtt hamuvá váltak. Szász Dániel cigarettát vett elő, rágyújtott. Az öszszefoglalás módszerét kereste. Az épületet, ahol az ön- gyilkosság, vagy a gyilkosság történt, a háború alatt lebombázták, az ostrom alatt rommá lőtték és a felszabadulás után egy újat építettek fel helyette. A régi ház lakói elköltöztek, meghaltak, eltűntek. Hol van az a férfi vagy nő, aki például azon az éjjelen kihajolt a szomszédos ház ablakán, tegyük föl, mert melege volt és kitekintve látott valakit a házba surranni?!... Ilyen emberek csaknem minden bűnténynél jelentkeznek, információkat adnak, segítenek a nyomozóknak az addig rejtett szálak megragadásában ..; Ám Budapesten 1938. március 6- án egyetlen szemtanú sem akadt. Illetve a cselédlány, akiről az újságok is írtak, és aki az őt kihallgató rendőrfelügyelőnek így vatt lőtt:... „Moziba akartam menni, a Magdát kicsapják című ^ filmhez. Útközben vettem észre, hogy a pénzemet otthon hagytam. Az előszobában már furcsa, émelyítő szagot éreztem. A fürdőszobába nyitottam, a professzor úr a kádban ült, feje félrebillenve, a csapokból szivárgott a gáz...” Posta Rozáliát, a cselédlányt nem egészen egy év múlva a Széli Kálmán téren egy autó „véletlenül’’ halálra gázolta. Szász Dániel idegesen járkált a lila kőkockákon. Vajon 30 év után fel lehet deríteni egy bűntettet? ... Ösz- sze lehet rakni egy hatalmas korsót cserepekből? Igen, ha minden darab előkerül. (Folytatjuk) j V )
