Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám
Jobbágyiban tanácsülésre készülnek SporfszerelŐ fiatalok, munka és művelődés A községben 2338 ember él. Tomis László tanácselnök nehezebben tudna válaszolni arra a kérdésre, hogy hányán dolgoznak helyben, ki jár Pásztora, Salgótarjánba, Hatvanba vagy távolabb, kik utaznak naponként vagy hetenként. Maradnak vagy elvágynak innen a fiatalok? — A kérdés jogos. A választ nemcsak keressük, de a soron következő tanácsülésen meg is kell válaszolnunk. Ugyanis az ifjúság helyzetét, a fiatalokról szóló törvény közöttieket kell a fiatalokhoz sorolni. Az általános iskola VII. és VIII. osztályában a pályaválasztás, a továbbtanulás és a nevelés sok kérdést vet fel — szól közbe Péterlelően törődnek-e a fiatalokkal? Mit lehetne tenni, hogy a szakmai, politikai, erkölcsi nevelés eredményesebb legyen. A jobbágyi fiatalok élenjárnak a sportban. Atlécsák József, aki tanácstag, az tikai, labdarúgó- és kézilabdaifjúságvédelmi albizottság elnöke, a szülői munkaközösség elnöke és ő maga is szülő. Véleményével Pálmai Béla iskolaigazgató teljes mértékben egyetért. Nyomban sorolja, hogy Jobbágyiban az általános iskola nyolcadik osztályát negyvenötén végezték el. Közülük tizenhármán gimna!^!^a^±^„íaPaSatalfltaÍt rumban, hat szakközépiskolában, négyen mezőgazdasági gépelt szakmunkásképzőn akarnak tetőztük napirendre. Az elnök gondosan ügyiratot tett elém. Vizsgálati program — olvasom a nagybetűs címet, majd nyomban kiderül, hogy a községi tanács előzetes vizsgálódást végez az állami fodrászatnál, az ÁFÉSZ kereskedelmi egységeinél, a helyi KlSZ-szer- vezetnél. a katonaságnál, az MHSZ-nél. az építőipari ktszvábbtanulni, a többiek ipari tanulónak jelentkeztek. Az iskolában milyen a pályaválasztási tanácsadás, kik és hogyan végzik ezt a fontos munkát? Izgalmas, fontos kérdés. — Választ és újabb módszereket keresünk erre is. De szakosztály működik a községben, a versenyeken és a mérkőzéseken többnyire szép eredményeket érnek el. A jobbágyi fiafalok többsége megállja helyét a munkában, de akad egy-két rendbontó, italozó és munkakerülő. Jobbágyiban megdobálták a párttitkárt. zabolátlan, felügyelet nélkül hagyott gyerekek kárt okoznak a kertekben és a szántóföldeken. Rövidesen a bíróság vagy a szabálysértési előadó előtt felelnek tettükért. Nem ez jellemző a község fiataljaira, de a bajt, a bűnt meg kellene előzni. Hogyan, mit lehet tenni, hogy jobban művelődjenek, eredményesebben munkához szokjanak a fiatalok? Váltómilyen a dolgozó fiatalok zatosabb, tartalmasabb szóranél, a tsz-üzemegységben, vagyis munkabeosztása ? Megfelel-e kozást igényelnek Jobbágyimindenütt, ahol fiatalok ki sebb-nagyobfo csoportban élnek, dolgoznak vagy tanulnak. Adatokat és véleményeket gyűjtenek, ezeket összegzik és mindennek tanulságát, az elért ereményeket és a megoldást sürgető feladatokat tárják előbb vb-, majd tanácsülés elé. — Mennyi fiatal él Jobbágyiban? A tanácselnök fejből mondja, hogy ötszáznál több. de aztán hivatalos feljegyzést vesz elő és abból kiderül, hogy a 15—25 éves korosztályhoz 510 tartozik. — De nemcsak a 15—25 év képzettségüknek, képességüknek és az érvényes rendelkezéseknek? Díjazásuk arányos-e felkészültségükkel és a végzett munkával? Segítik-e fiataljainkat, hogyan illeszkednek be munkahelyi és lakóhelyi környezetükbe? Idejé- elláthatja vállalt tisztségét. ban. Igaz. kicsi a KISZ-helyi ség, de az adott lehetőségeket sem használják ki. Mostanában ment férjhez Kucsik Erzsébet, a KISZ-titkár. De Szentkúti József, a férj katona. a fiatal asszonyka ráér, ben megszerezhetik-e a szakmához szükséges gyakorlati ismereteket? Ezek a kérdések szerepelnek a vizsgálati programban, erre keresünk véleményeket és javaslatokat, a tényleges helyzetet akarjuk a tanácsülés elé terjeszteni — mondja Pétercsák József. Nyomban vita támadt, hogy az építőipari ktsz-nél megfeKöny vaj ánlaiunk Savanyú talajok termékenységének fokozása (Avdonyin N. Sz.) Hazánk mezőgazdasági te- használatát, illetve a közöli rületének mintegy a negyede eredmények, megállapítások savanyú talaj. Ezek javítása, hazai érvényességének meg- termékenységének fokozása ítélését. igen fontos feladat, hiszen a könyv a termelésben, a nagy részük olyan területen kutatóintézetekben, talajjavi- fordul elő. ahol a természeti tó állomásokon dolgozó mezőadottságok egyébként is ked- gazdasági mérnökeiknek, tech- vezőtlenek. nikusoknak hasznos segítőEhhez a munkához szeret- társ, nénk segítséget nyújtani a kiváló kutató könyvével, mely több évtizedes kísérleti és gyakorlati tapasztalatok alapján — a savanyú talajok termékenységének, valamint az ezeken a talajokon termesztett kultúrnövények termőképessége növelésének módszereivel foglalkozik. Részletesen leírja a savanyú talaj tulajdonságait, a műtrágyák hatásfoka javításának módszereit, a talajok meszezésének, szerves trágyázásának, valamint a szántott réteg mélyítésének hatását. A hazai ide vonatkozó kutatási és gyakorlati eredményekről a könyv külön fejezete számol be. melyet dr. Máté Ferenc, a hazai savanyú talajok. azok javításának ismerője írt, megkönnyítve ezzel a magyar szakemberek számára a könyv előző fejezeteinek De a községben nincs mozi, nincs kultúrház és klub. A katonaságé zártkörű és kicsi. Mégis mát lehet tenni, hogy Jobbágyiban egységesebb. kulturáltabb legyen a fiatalság, helyben jobb szórakozást találjanak? Pálmai Béla az új iskola építésének szükségességét említi, s akkor a régi kastélyban lenne mozi, klubszoba és más is. Mikor lesz ebből valóság? De most is együtt dolgoznak és sportolnak a katonák, az üzemi és a falusi fiatalok. Az adott lehetőségeket, a külön-külön nem elegendő pénzt hogyan lehetne jobban, ésszerűbben kihasználni? A községi tanács vezetői, a fiatalok helyzetét vizsgáló 12 fős munkacsoport az üzemek, intézmények vezetőivel együtt keresi a választ. Éppen ezért érdekesnek ígérkezik a következő tanácsülés. Ha végleges megoldást nem is. de újabb ötleteket, hasznos kezdeményezéseket várunk. F. E>. Együttműködés — Hatékonyság TUDATOS a címben közölt gondolattársítás, mivel a gyakorlat is ezt bizonyítja. Még az építőiparban is, ahol köztudott, hogy e tekintetben rosszabb a helyzet, mint megyénk más, termelő iparágaiban. A beruházási piacon bekövetkezett kormányintézkedések az építőipari dolgozóknál is erősítették azt a felfogást és gyakorlatot, hogy a tervező, beruházó és kivitelező szoros együttműködése nélkül nincs előrehaladás, hatékonyság. Ebből persze nem következik az, hogy most már egymás nyakába borulva, örvendezve újságolják, hogy milyen sok segítséget kapnak egymástól. Ettől még messze vagyunk! Valószínű sohasem következik be ez az állapot, mert a társadalmi termelésben elfoglalt helyük alapján az előbb említett szervek a maguk helyzetéből indulnak ki, saját pozíciójukból értelmezik és magyarázzák egyéni, vállalati és a társadalmi érdekeket. Az előbb említett érdekek egymáshoz való közelítése napjaink egyik legfontosabb, egyúttal a legnehezebb és leggzer- teágazóbb megoldásra váró feladata. Nem kívánunk a beruházás ezernyi problémájába belebonyolódni, csupán a jelen helyzet egyik alapvető kérdéséről, a folyamatban levő — pénzzel, tervvel és kivitelezővel rendelkező beruházások hatékonyságáról szólnánk. A megyei pártbizottságnak a beruházási tevékenység hatékonyságát növelő feladatokról szóló határozata végrehajtása nyomán több biztató intézkedés történt. Ugyanakkor nem volt elég kezdeményezés a területi, az ágazati koordinációs tevékenység fejlesztésére. Kevés olyan jellegű közeledés történt a nem tanácsi vállalatok felé, amelyek a vállalatok intézkedési tervét és a területfejlesztési célkitűzések jobb összhangját szolgálta volna. Míg a tanácsi irányítású területeken sem kielégítő a tervező, a beruházó és a kivitelező vállalatok együttműködése. Ennek káros következménye jelentkezik a hatékonyság nem kielégítő alakulásában., az egyes létesítmények határidőn túli átadásában, a költségek túllépésében, ipari objektumoknál a tervezett termelés elvesztésében. Ugyanakkor tovább zajlik a fülemülevita: nincs megfelelő terület, rosszak a tervek, rosszul szervezi a munkát a kivitelező stb. E tekintetben ideális helyzetet elképzelni nagyon nehéz. Jó lenne egyszer már az érintetteknek komolyan belátni, hogy ezeknek a valóban munkát zavaró körülményeknek egymás ellen való kijátszása, felhasználása nem mehet sokáig. Ami itt, ezen a területen történik, az egyáltalán nem szolgál társadalmi érdeket. Azt a szellemi kapacitást, amit ilyenkor a meddő vitákra fordítanak, jobb lenne, ha egymás munkájának segítésére fordítanák. Ennek elismerésre méltó példáját tapasztaljuk a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati építkezésén. Itt is megtalálhatók az előbb említett problémák, tetézve egy sor rpunka- és üzemszervezési mulasztással. Mégsem ez határozza meg az egyeztető tárgyalások alaphangját, hanem az, hogy ki mit tud, mire képes, mit kell cselekedni, hogy határidő előtt kész legyen az új gyár. Nagyobb lenne a hatékonyság a beruházásoknál, az építőiparban, ha a pártbizottságok, a szakszervezeti bizottságok jobban számon kérnék a gazdasági vezetőktől a szocialista versenymozgalom továbbfejlesztése érdekében megfogalmazott célkitűzések teljesítését, a beruházások határidős mozgalmának kiterjesztését, a benne vállaltak teljesítését, a korszerűbb üzem- és- munkaszervezést, a kiviteli szerződésekben foglaltak maradéktalan végrehajtását. Előbbre lennénk, ha a feladatoknak megfelelően növekedett volna a kivitelezői munkahelyeken a jól képzett műszáki, gazdasági irányítók száma. Nagyobbak lennének az eredmények, ha a határozat végrehajtásában nagyobb aktivitással vettek volna részt mindazok, akiknek hivatalból is kötelességük a megyei pártbizottság ez irányú határozatának végrehajtása. Akkor a többi között nem így fogalmaznánk: az ipari létesítmények megvalósításában van bizonyos fokú lemaradás, de a program a tervidőszakban megvalósítható. CSAK akkor, ha alapvető változás következik be a szemléletben, és gyakorlatban. Mert az építőiparban is csak az intenzív gazdálkodás hozhatja meg a hatékonyság jelenleginél gyorsabb növekedését. V. K. A Nógrád megyei Vegyes- keresztmetszetet jelentenek. A ipari Javító Vállalat elmúlt készárutermelés, lakossági gazdasági eredméA felügyelet! ellenőrzés tapasztalatai a Vegyesipari Javító Vállalatnál — Az elmúlt évek pozitív eredménye volt a műszaki szervezet korszerűsödése, ennek kapcsán a gyártmány- és gyártásfejlesztés tökéletesedése. Az EAG-gal kiépített kooperációs kapcsolatot bővítették, a korábbi hagyományos termékeiket (ameoszalag, drótfonat) nagyobb volumenben, bővülő választékkal gyártják. Űj termékként bevezették a szerszámosláda- káját, a tulajdonosi érdekek levő preferenciák, azok bőví- gyártást, a FERRUNION Külháromévi nyei jó alapul szolgáinak ahhoz, hogy a kiegyensúlyozott, arányos fejlődés tartóssá váljon. összegezve így lehetne megfogalmazni a felügyeleti gazdasági ellenőzésről készített jelentést. A Nógrád megyei Tanács szakigazgatási szervei átfogóan értékelték a vállalat munszolgáltatás volumene bizonyos fokig ellentmondásosan alakult az elmúlt három évben. Több éven keresztül igen éles ellentmondás alakult ki a vállalati és a társadalmi érdek között. A vállalat például a szolgáltatási tevékenység bővítésében nem volt érdekelt. Az 1970-ben érvényben érvényesítését, a lakossági tése, a szolgáltatási tevékeny- kereskedelmi Vállalattal kö- szolgáltató tevékenység ala- ség eredményességét alapve- zösen. A termelési, értékest kulását. A jövőre vonatkozó- tőén nem érintették, és lénye- tési tevékenység stabilizálásá- an, egyértelműen kirajzolód- gében ma sem érintik. A vá- tak a vállalati gazdálkodás rosrekonstrukció miatti több- olyan területei, amelyek szűk szőri költözködés, a szűkös fejlesztési alapok, a szolgál nak eredményeként 1970-re több- elérte a vállalat azt a szintet, ami perspektívájában is megbízható alapja lehet a Közlekedés ócskavasban Vadonatúj kocsit vásárolt a francia Julien Patou. Készakarva megrongálta a kocsi karosszériáját, külsőleg valóságos romhalmazzá változtatta a gyárból éppen csak hogy kikerült autót. „Mióta ezzel a romos kocsival közlekedem — mondja Monsieur Patou —, minden úgy megy, mint a karikacsapás; Senki sem akadályoz az előzésben-, van elég mozgási terem, még a parkolóhelyen is előnyben részesítenek. Feltehető, hogy a többi autós már csak babonából sem akar egy ilyen rossz mellé beállni.” Julien Patou egyébként 15 év óta vezet, mind ez ideig baleset nélkül. A Sebaj-telepi KISZ-lakóépítkezésnél befejezték az alapok lerakását. Bódi Gyula művezető mondotta: 152 lakás épül és az építkezést a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi. Az építkezés ez év májusában kezdődött, és jövő év első negyedévére vállalták a kulcsátadást. Képünkön: Mártonka István ácsbrigádvezető a szintezési munkálatokkal van elfoglalva Fodor Tamás felvétele tató tevékenység műszaki, konszolidált fejlődésnek. technikai feltételei, fejlesztési lehetőségei ma is lényegesen kedvezőtlenebbek, mint a A felügyeleti vizsgálat anyagát tárgyaló értekezlet valamennyi résztvevője egyetérkészárutermelésé. Elismerve a tett abban, hogy a vállalat vállalati vezetők tevékenységét, látnunk kell azonban azt Is, hogy a negyedik ötéves tervi célkitűzések teljesítése, az eredmények fokozása még többet követel. Salgótarján városban meg kell oldani az elektroakusztikai, háztartási gazdálkodásában levő ellentmondások őszinte, nyílt feltárása a jövő szempontjából nélkülözhetetlen. A közgazdasági környezet, a mindenkori közgazdasági szabályozó- rendszer az a közeg, amelyben a vállalatok léteznek, etgépjavító részleg elhelyezését, tői elvonatkoztatni nem lehet bővíteni a technikai bázist. — A vállalati általános fejlődéstől jelentősen elmaradt a sem. készletgazdálkodás színvona- Reálisan számolni — még, ha azok bizonyos feszültségeket szülnek, akkor la. Olyan nagy összegű forgóalaphiány keletkezett a vállalatnál, ami a jelenlegi pénzügyi helyzetet kritikussá, a további előbbrelépést bizonytalanná teszi. Nagy volumenű, fölösleges készletállomány gyűlt össze a vállalat raktáraiban. A gyártmányskála bővítése olyannyira igénybe vette a fejlesztési alapot, hogy a forgóalap-bővítés lehetetlenné vált. A bank ilyen körülmények között, mindennemű kapcsolatot megszüntetett a vállalattal, s az kénytelen volt erőteljesebben hozzányúlni a készletek leépítéséhez. Bizonyos fokig javította a helyzetet a növekvő nyereség. Nem kedvezett viszont a magas vevőállomány. Érdekes módon, a vállalat — miután szállítóinak késedelmesen fizet — kezdeményezője is, egyben áldozata is a vállalatok kapcsolatában érezhető, nem kielégítő fizetési készségnek. Ebből a helyzetből csak saját erejükre támaszkodva kerülhetnek ki. kell a vállalat gazdálkodásában levő problémákkal, építve a már elért kedvező eredményekre, mindenképpen alkalmazkodni a pénzügyi lehetőségekhez. Erőn felül nem szabad vállalni. A fejlesztési alap jelenlegi hiánya csak saj'H erőből szüntethető meg. Legfontosabb az üzem- és munkaszervezés fejlesztése, a gyártmányszerkezet további korszerűsítése, a nyereség növelése. Külső segítségre is támaszkodva tovább kell fejleszteni a lakossági szolgáltató tevékenység volumenét, minőségét, választékát. A feladatok realitásának, a célok megvalósításának legfontosabb garanciája, hogy mind a vállalat, mind a tulajdonos azonos célokat, érdekeket követ. Ez az egység egyértelműen kifejezésre jutott a véleményekben, észrevételekben, minden bizonynyal kifejezésre jut majd a tettekben is. Széli József közgazdász NÓGRÁD — 1972. július 6., csütörtök