Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

A szakszervezeti bizottság megvizsgálta Miként fejlődött az üzemi demokrácia ? A szocialista demokrácia lényege, hogy az állampol­gárok gazdasági, kulturális életünk minden területén, mind nagyobb arányban ve­gyenek részt a közügyek In­tézésében. A szocialista de­mokrácia egyik nagyon fontos pillére az üzemi demokrácia. Az üzemi demokrácia politi­kai jelentőségét és gazdasági ösztönző hatását nagymérték­ben befolyásolja az a tény, hogyan érvényesül az üzemen belüli mindennapi munká­ban? A dolgozók bevonása a döntések kialakításába nagyon fontos dolog, hiszen ettől függ, hogy mennyire éreznek felelősséget e feladatok vég­rehajtásáért. A fejlődés előfeltétele Az üzemi demokrácia ér­vényesülése politikailag erő­síti a munkásosztály hatal­mát. A politikai hatásán kí­vül az üzemi demokrácia ér­vényesülése a gazdasági fej­lődés előfeltétele is. Ha az anyagi ösztönzés rendszere szorosabb összhangba kerül a gyár tevékenységével, ennek eredményeképpen növekszik a kollektívák egymásra utalt­sága. Nagyobb lesz & gazda­sági vezetés érdekeltsége a dolgozók kezdeményezéseinek kibontakoztatásában, s élén­kül a dolgozók érdeklődése a gyár ügyei iránt, hiszen ke­resetük nagyobb arányban függ a gyár eredményes mun­kájától. Az üzemi demokrácia leg­fontosabb fórumai a termelé­si tanácskozások. A gazdasá­gi vezetők és a műhelybizott­ságok ma már mind jobban felismerik, hogy a termelési tanácskozások fontos előrevi­vői a gazdaságos termelésnek, az üzemi tartalékok feltárá­sának, a szocialista munkafe­gyelem és a közösségi szel­lem erősítésének, a szocialista tulajdonosi szemlélet tovább­fejlesztésének. A gyárrészlegek, az üzem­vezetők többsége ma már nemcsak azért tartja meg a termelési tanácskozásokat, mert azt a felsőbb szervek előírják, hanem igénylik az ott elhangzott javaslatokat, véleményeket a döntéseik ki­alakításához, a feladatok meg­valósításához. Szakszervezeti bizottságunk megvizsgálta az elmúlt idő­szakban lezajlott termelési ta­nácskozások hatékonyságát és színvonalát a tűzhelygyárban. Megállapította, hogy az el­múlt időszakban fokozódott a dolgozók részvétele, aktivitá­sa a termelési tanácskozáso­kon, amelyet minden negyed­évet követő hónapban rend­szeresen megtartunk. Egy-egy termelési tanácskozáson a dolgozók 85—86 százaléka vesz részt. Ezeken sokan vé­leményt nyilvánítanak, ja­vaslatokat tesznek. Egy-egy termelési tanácskozáson a megjelentek 10—14 százaléka mondott véleményt. Ez ter­mészetesen mindig függ a beszámoló tárgyától és szín­vonalától. A műszaki vezetők felké­szítése a termelési tanácsko­zásokra műszaki konferencia keretében történik, beszámo­lót a gyár főmérnöke tart. A vezetőknek a tanácskozás­ra való felkészültsége na­gyon eltérő, két véglet jelent­kezik. Vannak műszaki veze­tők, akik a termelési tanács­kozásokon csupán számada­tokkal próbálják megmagya­rázni a dolgozóknak az elért eredményeket, feladatokat. Ezt mi helytelennek tartjuk. Mások részletes, elemző, mindenre kiterjedő és nem utolsósorban dicsérő és bírá­ló beszámolókat tartanak. Ez a helyes módszer, hiszen fe­lelősségteljesen készültek fel a termelési tanácskozás meg­tartására. Ezen a területen fejlődés tapasztalható. Hűen továbbítani az észrevételeket A termelési tanácskozáso­kon elhangzott hozzászólások­ra és javaslatokra az üzent vezetője minden esetben —, ha a hatáskörébe tartozik — válaszol, illetve intézkedik. A hatáskörét meghaladó javas­latokat továbbítja a gyár ve­zetőinek és a következő ter­melési tanácskozáson tájékoz­tatja a dolgozókat az intézke­désről. Az elmúlt időszakban ezen a területen még nem volt minden rendben. Első­sorban azért, mert a jegyző­könyvek hiányosan érkeztek, továbbá az illetékes gazdasá­gi vezetés sem vizsgálta meg minden esetben a felvetett problémákat, emiatt termé­szetesen a megfelelő intézke­dés is elmaradt. Szakszervezeti bizottsá­gunkhoz általában szociális jellegű észrevételek, panaszok — fürdők, védőétel stb. — érkeznek. A felvetett kérdé­sekre minden esetben vála­szolunk és a szükséges in­tézkedéseket a szakszervezeti bizottság megteszi. A termelési tanácskozásokat általában az üzemvezetők, gyárrészlegvezetók tartják. Ezen a területen a korábbi időszakhoz viszonyítva lénye­ges fejlődés mutatkozik, mert régebben tapasztalható volt, hogy a beszámolókat helyet­tük a művezetők, főműveze­tők tartották. A termelési ta­nácskozásokon a dolgozók ré­széről felvetődő jogos bírála­tokat a vezetők elfogadják és munkájukban hasznosítják. A bírálat elfojtása, vagy meg­torlása nem tapasztalható. Gondot okoz, hogy az ille­tékes osztályok, például ter­melési osztály, technológia, MEO stb. — nem vesznek reszt az üzemekben a terme­lési tanácskozásokon, holott a legtöbb probléma ezeket az osztályokat érinti. Emiatt az ügyintézés áttételesen törté­nik. Fejlődés van a fiatalok, a nők részvételét és aktivitá­sát illetően is. A vizsgálat megállapította, hogy a termelési tanácskozá­sok betöltik szerepüket, és jól szolgálják a termelés haté­konyságának növelésére irá­nyuló erőfeszítéseinket. Őszinte beszámolókat Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztése érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a termelési tanácskozáson el­hangzó beszámoló mindig elemző, kritikus, őszinte, egy­értelmű legyen, s így a dol­gozók világosan lássák a fela­datokat és a helyzetüket. Nélkülözhetetlen a társosztá­lyok részvétele a termelési ta­nácskozásokon, mert ezzel az elhangzott javaslatok, véle­mények intézése meggyorsul. Biztosítani kell, hogy a mű­helybizottságok rendszeresen ellenőrizzék a termelési ta­nácskozásokon elhangzott jogos javaslatok és kívánsá­gok elintézését. A szakszerve­zeti bizottság vizsgálati anya­gát műszaki konferenciákon és műhelybizottságonkénti ta­nácskozásokon ismertetjük a dolgozókkal. Molnár István r Hogyan jár a fizetség ? Az egyik salgótarjáni üzem szocialista szállítási brigád­ja panaszolta, Hogy — mun­kakörükből következően, gya­korta ünnepnapokon is dol­gozniuk kell, ami még magá­ban nem is lenne baj, csak a fizetséggel nem értenek egyet. A vállalat a fizetett ünnepnapon végzett munká­ért egyszerű hétköznapi bért ad, azzal az indoklással, hogy az ünnepnapot különben is fizetik. Mi a jogi szakember ál­láspontja? Mit mond a ren­delet, helyesen jár-e el a vállalat? — A fizetett ünnepnapon végzett munkát százszázalé­kos pótlékkal kell kifizetni — válaszolt Janusek Gyula, a Területi Munkügyi Döntőbi­zottság elnöke. — Ebben az esetben azonban a fizetett ünnepnap címén járó átlag- kereset nem illeti meg a dol­gozót, mert ez a keresetki­esést hivatott ellensúlyozni, de — mivel a dolgozó mun­kával tölti a napját —, kere­setkiesés nem éri. Három­száz százalékos bér a ren­deletek értelmében nem fi­zethető. Az ünnepnapi mun­ka a hétköznapi bér kétsze­resével díjazható. Ezt mondja tehát a rende­let, amit - amíg érvényben van — akkor is be kell tarta­ni, ha esetleg valahol nem értenének vele egyet. —is Emberek a hőségben ITT A NYÁR most már hivatalosan Is. Nemcsak a naptár jelzi, de a hőmérő hi­ganyszála is egyre hosszabbra nyúlik. A strandok mindjobban benépesülnek. De a melegnek, hőségnek nem örül egyformán mindenki. Az ötvözetgyári kemencék mellett az adagolók, csapolok, az üveghutáknál dol­gozó üvegfúvók, az izzó táblaüveget készítők például nem örülnek a néha kibírhatatlan hőségnek. Az öntők sem. És az olajkemen­cékből fehérre hevített vassal, acéllal dolgo­zó kovácsok sem. A mindennapos, jól begyakorolt munkánál sóikkal jobban fáraszt a hőség. Szakad a ve­rejték, bágyad az ember. Jó a meleg. Húzza felfelé a növényeket, érleli a kalászt, de gondot is okoz és erről egy pillanatra sem szabad megfeledkezni. A tél, a nyár ellentéte. Az előbbire mindig gondosan készülnek az üzemek, viszont az utóbbira alig. Pedig fontos ez, hisz’ elsősor­ban az emberekről van szó. Minden lehetőt elkövetni azért, hogy az ilyen — úgy is mondhatnánk — veszélyeztetett helyeken enyhítsék a hőség hatását. Vannak erre már jól kialakult módszerek. A tea biztosításától kezdve, a munkaközi zuhanyozás lehetőségéig sok mindent meg lehet találni egyik-másik üzemben,. Általában nem nagy dolgok ezek, de a munkás érezheti, hogy törődnek vele, enyhítik a hőség hatását. A melegben előbb fárad az ember, lazul a figyelme. Márpedig ez balesetveszélyt is rejt magában. Elég csak egy óvatlan pillanat és máris megvan a baj, a sérülés. Már csak ezért is érdemes fokozott gondot fordítani a megelőzésre. Sok helyen azt is lehet tapasztalni, hogy eltúlozzák a „védekezést”. Sok törött ablakot lehet látni, kitárt ajtókat, nagy teljesítményű ventillátorokat. Van ahol akkora huzatot csi­nálnak, hogy szinte emeli az embert. Pilla­natnyilag talán felüdülést jelent, de igen nagy veszélyt is rejt magában. Nem vélet­len, hogy a nagy hőség idején általában elég sok a meghűléses megbetegedés. Erre is gon­dolni kell, és csak megfelelő módon alkal­mazni a szellőztetést. Korszerű üzemekben általában vannak légkondicionáló berendezések. Itt sokkal könnyebb a védekezés. Megyénk üzemeinek zömére azonban nem ez jellemző, hanem in­kább a mostoha körülmények. Ezekhez kell tehát alkalmazkodni és számoljanak a hőség­gel. A legtöbb esetben nincs is szükség kü­lönösebb anyagi áldozatra ahhoz, hogy eny­hítsenek a gondokon. Az erre fordított anya­gi erő is megéri, mert megtérül. Hasznosok mindenben mérhető. A balesetek megelőzésé­ben éppen úgy jelentkezik az emberekről való gondoskodás haszna, mint a teljesítmé­nyekben, a termelékenységben. Igaz, az idén még hosszabban tartó ká­nikuláról nem beszélhetünk, de néhány olyan nap volt már, amikor bizony fáradtan tértek haza a melegüzemek munkásai. Fel kell készülni tehát a még nagyobb hőségre is, hogy az ne okozzon különösebb gondot. Az üzemi szakszervezeti szerveknek fontos érdekvédelmi feladatuk, hogy ezt a felkészü­lést szorgalmazzák, a tervezett intézkedések végrehajtását ellenőrizzék. A VÁLLALATOK tervteljesítése megkí­vánja, hogy a melegben is ugyanolyan ter­melési eredmények szülessenek, mint a kel­lemesebb, hűvösebb időszakban. Ehhez az eddigieknél jobb feltételeket kell biztosítani. Ezt kívánja a munkások érdeke. B. J, Fél év után Alsótoldon Bizakodnak az állattenyésztők A felsőtoldi egyesített tsz- ben, amikor a szanálási bi­zottság befejezte munkáját, megállapította: hozzájárult a gazdaság kudarcához az alsó- toldi szarvasmarha-tenyésztő telepen kialakult helyzet. Drá­gította az állattartást a telep víztelensége, mert távolról kellett a nagy mennyiségű vi­zet a kutakba hordani. Nagy­mértékű volt a takarmány felhasználósa is. Szaknyelven szólva, túletették az állatokat, azok az elfogyasztott takar­mányt nem tudták értékesí­teni. A közgyűlésen úgy ha­tároztak, hogy ezeket a mu­lasztásokat a legrövidebb időn belül megszüntetik. A fél év leteltével jártunk az alsótoldi szarvasmarha­tenyésztő telepen, amely na­gyon szép, egészséges környe­zetben épül fel. Ha az udvart rendbe tehetnék, betonozással, kerítéssel, korszerű szakosított teleppé változna a major. Tel­jesen újak az épületek. Víz­vezetékkel ellátottak, a fejés is gépesített. A szarvasmarha­állomány szemet gyönyörköd- tetően szép. A toldiak büsz­kék is rá. Azt mondják, hogy az országban nincs olyan ál­lomány, mint az övék. Van Megpendültek a kaszák Fotó: Kulcsár ebben valami igazság, még ha abszolút értelemben túl­zás is. Ugyanis a Cserhátnak ebben a völgyében apáról fi­úra szálló a szarvasmarha-te­nyésztés tudománya. Nincs olyan országos mezőgazdasá­gi kiállítás, ahol toldi szarvas- marha ne volna jelen. A toldiak nagy szakértői a szarvasmarha-tenyésztésnek. A gulya akkor tért haza. ami­kor ott jártunk. Napközben a hegyi legelőkön tartják a jószágot. Ezért is egészsége­sek, jól tápláltak a tehenek. Látni kellene, amikor höm­pölyögnek a sötétzöld hegy­oldalon lefelé a jól táplált magyartarkák. Hozzáértő em­berek a gondozók is. Ez meg­látszik a jószágokon. Blazso- vics György, Erdősi Ferenc, Mészáros Ferenc, Szabó Lász­ló, Uncsi'k András gyerekko­ruktól szarvasmarhával fog­lalkoznak. Mondja is Erdősi, a gulyás: — Ennél jobban sehol nem bánnak a tehénnel. Mi ebben nőttünk fel, tudjuk a mód­ját... A gulyások azonnyomban, hogy Erdősi befejezte, tilta­koztak a tavasszal történt megállapítás ellen, amely úgy hangzott, hogy túletették a jó­szágokat. Nehéz utólag az igazságot megállapítani. A vezető testület nyilatkozata volt. Most biztosan betartják az utasítást és pontosan ada­golják az állatoknak a takar­mányt és az abrakot. Arra panaszkodnak a gulyások, hogy kevés a zöldtakarmány. Elromlott a betakarítógép. an­nak hiányát érzik a tehené­szetben. Pedig a zöldtakar­mányra szükségük lenne. An­nál is inkább, mert az idei termelési tervükben évi 3000 liter tej szerepel — tájékoz­tatott erről Szabó László, a tehenész. A zöldellátásból az átmeneti kiesés ennek nem lehet akadálya. Remélhető, a gépeket azóta megjavították. A tehenészek pedig kitűnő szakemberek, pótolják a ki­esést. Megtekintettük azt is, ja­vítottak-e a tehenészeti telep vízellátásán. A szarvasmarha- tenyésztésben ez nagyon fon­tos. A jószág igen sok vizet fogyaszt, amellett nagy meny- nyiségben használódik víz a fejeskor, a tehenek tisztán­tartásakor. Toldon slaggal mossák az állatokat. Tudni kell a telepről, hogy köves oldalban építették fel. Kuta­kat is itt fúrtak, amik vi­szont szárazság idején ki­apadnak. Lajttal hordják be­le a vizet és motorszivattyúk­kal továbbítják az istállókba. Rózsás Imre nyugdíjas kezeli a motorokat. A selypi gyár­ban tanulta ki ezt a tevékeny­séget és a tsz gulyásainak megelégedésére végzi Alsótol­don is. Az öreg azt mondta: —Nincs még, baj! Csapa­dékos az idő. a kutak teltek. Akkor lesz gond, ha majd jön a szárazság... Végeredményben az időjá­rás kedvezett a toldi tehené­szeknek. Különösebb intézke­dést a vízellátás megjavításá­ra nem tettek. Nehéz is len­ne. mert messze környéken kevés a használható víz. Vég­eredményben az az igazság, hogy ezt korábban kellett vol­na meggondolni. Akkor, ami­kor építették a tehenészeti te­lepet. Ez a helyzet a szaná­lási bizottság megállapítása után egy fél esztendővel Al­sótoldon, a tehenészeti tele­pen. A gondozók bizakodnak, hogy nem lesz különösebb baj. A nehézségeket fokoza­tosan megszüntetik és emelik a tejtermelést. Ez a bizako­dás a siker egyik biztosítéka. B. Gy. Különleges vízi erőmű Franciaországban, a Meze folyónál különleges villamos erőmű épül. Az erőműnek két víztárolója lesz, külön­böző szintmagasságban. Az alsó medencéből olyan idő­pontokban szivattyúzzák át a. vizet a felső medencébe, amikor kisebb az energia- fogyasztás, fokozott energia­felhasználás idején pedig a vizet az alsó medencébe irányítják. A gépek, amelye­ket az erőmű energiája táp­lál, hol turbinaként, hol pe­dig szivattyúként működ­hetnek. A berendezés ere­detisége révén az erőmű állandó kapacitástartalék­kal fog rendelkezni, amelyet gyorsan fel lehet használni. A szakemberek úgy vélik, hogy az erőmű berendezésé­nek ez a típusa jelentős sze­repet fog betölteni a fran­cia villamosenergia-termelő iparban. I NÓGHÁQ — 1972. július 5., szerda \

Next

/
Thumbnails
Contents