Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

Erich iMoneckcr fogadása Erich Honecker, a NSZEP KB első titkára (Jobbról) fogadta Kurkotkin vezérezredest, a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport távozó főparancsnokát (középen) és utódját, Ivanovszkij vezérezredest (balról), Kurkotkin mögött Jobbról Jefremov berlini * ' szovjet nagykövet Csúcsok és középutak Hallottam egyszer egy bölcs tanácsot. Az intézményvezető így oktatta munkatársait: Mi ne törekedjünk soha arra, hogy a legelsők legyünk vala­miben. Ez mindig kockázatos. Nagy a tévedés veszélye, ha olyasmit vállalunk, amit még vők nem próbáltak ki mások; közé. utána jön a felelősségre vonás. Tekintsünk el az egyedi Az elsőkre mindig jobban példától, hiszen sokszor talál­akarták az jegeket ostromol- ban a maximális eredményes ni”. De amint egy-egy nagy séget biztosítsák. Ez a maxi feladat, az átlagosnál nagyobb mális eredmény nem lesz erőfeszítést, hozzáértést, leie- mindig rekord, hisz’ ahhoz a ményt kívánó munka akadt, körülmények rendkívül sze­recsegett a gépezet. Ilyenkor az átlagszint tartására törek- le-lecsúsztak az utolsók rencsés, ezért nagyon ritka találkozása is szükséges. Csak az ilyen célkitűzéseknek van húzóereje, lekesítő hatása. Az arany középút üdvözitő voltának hangoztatása nem odafigyelnek, azok szem előtt juk magunkat szemben az egyéb kispolgári óvatoskodás­vannak. Meg azután, ha va- eredménytelenség, az igényte- lamiben az első helyről a má- lenség, az elmaradott állapo- sodikra, vagy a harmadikra tok vizsgálatánál, ezzel az szorulunk, azt mondják, hogy „óvatos duhaj” szemlélettel, romlott az eredményünk, bí- Pedig önmagában, a dolgok rálni kezdenek, hogy már nem belső dialektikájának segít- dolgozunk olyan jól. Bezzeg, ségével elemezve is kimutat- ha a negyedik, ötödik helyen ható az ilyen nézet tarthatat- vagyunk állandóan, nem bán- lansága. Nézzük még egyszer tanak bennünket, mi több, ha Maradhat-e tartósan a jó át- innen lépünk előre a harmadik lagszinten egy vállalat, egy helyre, még dicséretet is ka- intézmény, egy község, vagy punk. Maradjunk hát mi sze­rényen mindig a mezőny kö­zepén. A jó átlagot hozni min­denben, ez a fontos. Első hallásra is kitűnt, hogy ez az okoskodás nagyon távol áll a kommunisták min­dig jobbat akaró, jobbra törő, szenvedélyes elkötelezettségé­től, de távol áll általában az akár egy járás összeredménye, ha minden részkérdésben, minden ágazatban a közepest célozzák meg? Ha mondjuk iskolát Iskolá­val, téeszt egy másik téesz- szel, községet községgel, já­rást járással hasonlítunk, ki­derül, hogy munkájukhoz, eredményeik produkálásához nál. Amikor az élet minden területén a nagyobb haté konyságot tűzzük célul, nagy károkat okozhat az ilyen szemlélet. A szocializmus ma­gasabb szinten való építésé­nek kongresszusi célkitűzése csak úgy valósítható meg, ha minden -részterületen az ob­jektív lehetőségek maximális kihasználására törekszünk. Ha úgy tetszik: a csúcsokat ost­romoljuk. Varga József VILÁGHÍRA így látja a hetet hírmagyarázónk, RÉTI ERVIN feaggeaaflni... AZ AMERIKAI választási harcban úgy látszik megkez­dődtek a szokásos „övön alu­li” ütések. A jobboldali bul­vársajtó Eagleton szenátort, McGovern alelnökjelö.tjét vette tűz alá. Előszedte a hat esztendővel ezelőtt idegkime­rültséggel kezelt politikus or­vosi papírjait, s igyekszik azokból minél messzebbmenő következtetéseket levonni. A zajos kampány, amely kétségkívül bizonyos zavaro­dottságot keltett a demokra­ták soraiban, mintha rende­lésre jött volna; a komoly sajtótermékekben és a nem­zetközi közvéleményben ismét felfigyeltek a Fehér Ház ál­láspontjában jelentkező sza­vahihetőségi szakadékokra. Washingtonban a héten négy alkalommal ígértek „meggyő­ző dokumentumokat” arra vo­natkozólag, hogy az amerikai légierő nem bombázza a VDK gátrendszereit. Ám az ameri­kai cáfolatok minden esetben re ellen és ha a károkat ki­javították is, kérdéses, meg tud-e annyira szilárdulni a töltések talaja, hogy ellenáll­jon az esős évszak megnöve­lteden víznyomásának (Külön lapra tartozik, hogy több ízben repeszbombákat szórtak a gá­tak helyreállítóira — s Thanh Hoában ezernél több fiatalt sebesftettek meg egy ilyen rajtaütés során.) A gátak el­leni roham végső soron mil­liók életét, otthonát, élelmét fenyegeti... Amerikai részről ezért pró­bálják tagadni a gátbombá­zást, pedig elég sok más ag­resszív cselekményt elismer­nek, sőt kérkednek azokkal. A most záruló héten azonban több kellemetlen bírálóval kellett szembenéznlök. Wald­heim ENSZ-főtitkár, a funk­ciójából eredő pártatlansággal is összeegyeztethetőnek talál­ta, hogy szót emeljen, mire Washingtonban a világszerve­zet első emberét Is tűz alá éppen az ellenkezőjéről győz- vették. Nyilatkozott később hették meg a világot. Miért esik annyi sző a gá­tak csatájáról? Délkelet- Ázslában most tartunk a monszun csúcsidőszakánál, s az olyasfajta esők, amelyek az elmúlt hetekben annyi be­szédtémát és gondot jelentet­tek itthon — a távoli tájakon Carson Blake, az Egyházak Világtanácsának elnöke, s hceszan idézhetnénk a sajtó­kom m en tárokból. AZ ÉRTHETŐEN leghatá­rozottabb szolidaritási állás­foglalás Párizsban hangzott el, aíon a csütörtökön, ami­kor százötvenkettedszer ült mindennaposak. A Vörös-fo- össze a Vietnam-koníerencia. lyő, s a Vietnamot átszelő más vizek ilyenkor mértékte­lenül megáradnak, biztosítják a rizsföldek öntözési szükség­leteit, de a pusztító árvíz ve­szélyét is magukban hordoz­zák. A vietnamiak nemzedé­kei évszázados kemény mun­kával ezért építették ki a hatalmas gátakat, vízvédelmi berendezéseket. Az ameri­kaiak három hónap alatt 130- szor intéztek bombatámadást a VDK 58 fontos gátrendsze­Ertekezletet tartottak Európa kommunista pártjainak kép­viselői, s felhívták kontinen­sünk közvéleményét, hogy tegyen meg mindent az indo­kínai népek igazságos harcá­nak támogatására. Ez a fel­hívás olyan időpontban hang­zott el, amikor a négy fron­ton megindított újabb sza­badságharcos támadások bi­zonyíthatták: a népi erők „nem fulladtak ki”, s az Egyesült Államok vietnamizá­Igyekvő ember mentalitásától, az objektív feltételek nem Nem lehet mindig és min- egyformák. Az egyiknek egy üenben az egeket ostromolni, területen, a másiknak más te- de az egek ostromáról való rületen jobbak a feltételei. A lemondás végzetes lehet. két kezünk elég annak a kí- Néhány év eltelt azóta, számolásához, hogy ahol az amióta az idézett bölcsességet hallottam, módom volt figye­lemmel kísérni a szóban forgó kollektíva munkáját. Amint hitvallássá vált az „átlagon maradni” jelszava, nyomban az elv érvényesül: ne legyünk az eisők, mert az feltűnő, előbb-utóbb mindenben az át­lag alá kerülnek. Ismerünk téeszt, ahol évek óta búzából, s még néhány követték azt más területen növényből az országos rekordol Is konzekvens lépések. Ki lett döntögetik. Ugyanott bármii ebben az intézményben a jó tesznek is, a szarvasmarha­ember? Aki jól űrtette és al- tenyésztésben nem tudják a kalmazta a megfogalmazott rekordot elérni, összességében vezetési elvet. Aki viszont ezért mégis az országos átlag minduntalan előállt valami felett állnak. De mi történne rendkívülivel, az átlagtól el­térő gondolattal, olyannal, amire mások, máshol is fel­figyelhettek volna, izgága, akadékoskodó embernek szá­mított. A lassú, folyamatos kádercserék is azt a célt szol­gálták, hogy a „szolid”, „megbízható módon” dolgozó emberek nyomuljanak előre. — ez a gazdasági életben szin­te képtelenségnek tűnik ’ —, ha jelszavunk az xenne: csak semmi feltűnés, elég nekünk búzából is az országos átlag­termést produkálni évenként. Milyen tehát a helyes ve­zetői magatartás? Semmikép­pen nem a túlzott óvatosko­dás, a fékezés, a „veszélyek1 Akik a „világot akarták meg- méricskélése. Mindert kollok­váltam'’, lassan elszállingóz­tak. Később kiderült, hogy az úgynevezett szolid, megbízha­tó emberek bizony nagyon korlátolt képességűek, több­nyire ebben rejlik — nem pe­tívában olyan légkört keli teremteni, hogy a legnagyobb becsülete az „egeket ostrom­lóknak” legyen. (Szigorúan megkülönböztetve őket a lég­várak építőitől.) Azoknak, akik helyesen fel tudnak mérni dig valami különleges böl- minden lehetőséget, megke- csességben — annak magva- resnek és megtalálnak min- rázata, hogy nem törekedtek den mozgósítható tartalékot ah- semmiben sem az élre, nem hoz, hogy a maguk munkríjá­NÖGRÁD - 1972. július 30., vasárnap További angol katonák... Észak-Irországban alakulatok megérkeztek az újabb oda vezényelt 4 ezer főből álló angol katonai első egységei. Képünk: a Belfasthoz közeli repülőtéren készült a Nyugat-Né- metországból átvezényelt hegyivadász alakulat megérkezéséről lásl elképzeléseit nehéz való­ra váltani. A VDK és a DIFK azonban kész a tárgyalások­ra, s hajlandó fontolóra ven­ni minden ésszerű rendezési javaslatot. Az európai pártértekezletet a résztvevők széles köre jel­lemezte, az albánokon kívül földrészünk minden számotte­vő kommunista pártja képvi­seltette magát. Három eszten­dővel a moszkvai nagy ta­nácskozás után, ez a találko­zó is annak szellemében, az antiimperialista egység Je­gyében fogant. Aminthogy a hét az egység és a szolidari­tás jeleit hozta ki más terü­letekről Is. Olaszországban csúcsvezetőeéget alakított a három nagy szakszervezeti szövetség, el6Ő ízben sikerült tehát szervezetileg is egységet teremteni a több mint húsz­éves szakadás után. Nyilván lesznek még viták, ezek elke­rülhetetlenek, de új elemről szólhatunk az olasz munkás- mozgalomban.. Angliában a sztrájkmozgalom, s az a tény, hogy 1926 óta az első általá­nos sztrájkkal fenyegettek, meghátrálásra kényszerítette a konzervatív kormányt. A pentonvillei ötök (az ottani börtönerrődben őrizték a dokkmunkások vezetőit) visz- szanyerték szabadságukat, a harc azonban folytatódik. A fontválság után, a közös pia­ci belépés bizonytalan légkö­rében, a tömeges munkabe­szüntetések márts olyan hely­zetet teremtettek, hogy egyes angol lapok rendkívüli vá­lasztások kiírását is lehetsé­gesnek tartják. Kontinensünk krónikája nem lenne teljes, ha nem szólnánk egy nagy fontosságú bejelentésről: Helsinki és Berlin tárgyalásokat kezd a diplomáciai kapcsolatokról. Finnországnak eddig Is azo­nos szintű kapcsolatai voltak a két német állammal: egyi­ket sem nagykövetek, hanem főkonzulátus-vezetők képvi­selték. Ha realizálódik a dip­lomáciai viszony, Fijinország lesz az első nem szocialista európai állam, amelynek tel­jes jogú nemzetközi kapcso­latai vannak az NDK-vaL Helsinki egyébként Bonn-nak is hasonló ajánlatot tett, de az NSZK még fontolgat. Akármit is tesz azonban (tár­gyal, vagy nem tárgyal a finnekkel) — tovább gyengül a bonni „egyedüli képvisele­ti” igény... VÉGEZETÜL távirati stí­lusban a Közel-Keletről, ahol két eseménysorozat került előtérbe. Golda Meír hangjá­ban mérsékeltebb, de tartal­mában változatlan beszédei mondott. Ismét közvetlen tár­gyalásokat javasolt Egyiptom­nak — ez az ENSZ-közvetí- tés, a Biztonsági Tanácsi ha­tározat kikapcsolását jelente­né —, Szadat azonban viaz- 5zautasította ezt. Még nem le­het tudni, hogy mit válaszolt Kairó a líbiai indítványra, hogy azonnal egyesítsék a két országot. Az arab egység lét- fontosságú, de a tapasztalatok szerint az elhamarkodott dön­tések, legalábbis eddig, többet ártottak, mint használtak..; „ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents