Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám
Munka• és üxemsxervexés Még csak remény Három hónappal ezelőtt irtunk arról, hogy az Ipoly Bútorgyárban az alap- és segédanyagok hiánya miatt sok idő ment veszendőbe a termelésből, emiatt veszélybe került a gyár maga által összeállított programjának megvalósítása. A kilábalást a hullámvölgyből akadályozta az, hogy a kábelre vonatkozó megrendelések egy részét visszavonták. Vajon változott-e a helyzet, hogy látják a jövő útját? Erről beszélgettem ismét Csi- zek Ferenccel, a gyár főmérnökével. Kábeldob helyett búiort A gyár nem teljesítette féléves tervét, sem nyereség- előirányzatát. A legutóbbi cikk óta annyi változás történt, hogy a második negyedévben a bútorgyártó gyarmatiak törlesztették az első negyedévi lemaradásból, a szé- csényiek adóssága viszont nőtt. A bútorgyártó kapacitás teljes egészében le van kötve, a kábeldobgyártók leterhelése jelenleg 80—85 százalékos. Ügy néz ki, hogy erre a termékre újabb megrendelések nem érkeznek, ezért a szécsé- nyi telep szabad kapacitását különböző képpen akarják hasznosítani. — Az óvodai program keretében erőteljesebb ütemet diktálunk a Peti gyermekszoba gyártásában. Amennyiben igény lesz rá, megkezdjük a fenyöfaburkolat gyártását. Előállítása nem igényel különösebb szakmunkát. Megpróbálkozunk fagarázsok gyártásával. Ezeket betontuskókra bárhol fel lehet állítani. Amennyiben igény lesz rá, készítünk ebből iker-, illetve hármasgarázsokat is. A BÚTORÉRT Palóc garnitúrát kér. Ennek termelését Szécsényben oldanánk meg, ha nagyobb igény jelentkezik belőle — mondja a főmérnök. Az előbbieken kívül van még más elképzelésük is. Hogy ezekből mikor lesz üzlet, milyen hosszú távra ígér munkalehetőséget a gyár dolgozóinak, az ma még egyelőre kérdőjel. Ami biztos, az a Nógrád garnitúra, a Peti- gyermekszoba és az egyre nagyobb számban készülő Balassa ülőgarnitúra. Ez utóbbi Miskolcon, a helyiipari vállalatok nemrég megrendezett V. árubemutató kiállításán első díjat nyert. Biztos termékük, ha csökkentett mértékben is. a kábeldob. Kiesése azért okoz pillanatnyilag gondot, mert nem volt nagy szakmunkásigénye. Az új helyzet újabb intézkedéseket kíván a műszakgazdálkodásban és a munkaszervezésben is. Csekély létszámnöveléssel Júniusban tizenkettőt kellett volna gyártani, sajnos nem sikerült, ezért elégedetlen vagyok. Ugyanis jelenleg minden feltétel megvan a napi 14 garnitúra előállításához — szól ismét a főmérnök. Miért emelik ki ezt a terméket a többi közül? Azért, mert ebből a bútorból kell eltőeremteni az éves termelési érték 50 százalékát, 50 millió forintot. Ezzel kapcsolatban a főmérnök még a következőket mondja: — Néhány millióval a tervezetthez mérten növekszik a bútorból származó bevételünk. Ennek ellenére jó lesz, ha a termelésben elérjük a tavalyi bázist, amely majdnem azonos az idei évvel. Valóban, a tavalyi nyereség elérése a megváltozott termékstruktúra eltolódása következtében jóval nehezebb lesz, mint tavaly. A bútorgyártás felfuttatása Gyarmaton nem jelent különösebb gondot, mert szakember van elég, olyanok, akik a jelenleginél magasabb szakmai igényeket kívánó munkákat is el tudnának végezni. Sanjos, nem ez a helyzet Szécsényben, ahol több éven át folyt a kábeldob előállítása, ami nem kívánt különösebb szakértelmet. — Mivel növekszik az Igényesebb bútorok gyártásának Gépesítenek mennyisége, egyes munkafo- r lyamatoknál növeljük a műszakszámot. Így a ragasztásnál és az előkészítő műhelyekben. Intézkedéseket teszünk a kieső idők mérséklésére, ahol lehet megszüntetésére. A Nógrád garnitúrából naponta 10 készül. El szeretnénk érni a napi tizennégyet. Együttműködés a világűrben A világ-űrnek olyan térséggé kell változnia, ahol a különböző országok és népek szorosan együttműködnek, írja Vlagyimir Bori- szov mérnök, a Szociálisa yiesesz- kaja Indusztrija című lapban. Bo- riszov mérnök cikkében azt fejtegeti, hogy milyen perspektívákat tár fel a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányai között létrejött egyezmény a viágür békés célok érdekében történő kutatásában és felhasználásában való együttműködésről. Az élet azt mutatja — Írja V. Boriszov —, hogy a világűr meghódításával járó költségeknek a megtérülését növelni lehet, ha több ország egyesíti tudományos és műszaki potenciálját. A szocialista országok már folytatnak közös munkálatokat az „Inlerkoz- mosz”-program keretei között. A szovjet és az amerikai tudósok előtt még egy sor vitatott probléma áll, jegyzi meg V. Boriszov. A súlytalanság problémája például máig sem oldódott meg teljesen. A szovjet tudósok mesterséges gravitáció létrehozásival kísérleteznek, ami valószínűleg nélkülözhetetlen lesz hosszá ideig Föld körüli pályán keringő kuia- tóállomásokon. Az ilyen állomások létrehozása a szovjet űrkutatás fejlődésének legfőbb irányzata. A szovjet és amerikai űrhajók összekapcsolása terén folytatandó közös munkálatok többek között lehetővé teszik, hogy szükség esetén az egyik ország űrhajói segítségére siessenek a másik ország űrhajóval felboesátott legénységének. Nemcsak a szovjet és amerikai űrhajók összekapcsolásával folytatandó kísérlet, hanem a más területeken megvalósuló együttműködés is jelentősen gazdagítani fagja a nemzetközi tudományt, állapítja meg Vlagyimir Boriszov, A nagyobb mennyiségű bútortermelésre való áttérés arra ösztönözte a gyár vezetőit, hogy a későbbre tervezett gépeket korábban szerezzék be, illetve állítsák munkába. A megmunkálógépek folyamatosan érkeznek a harmadik negyedévben. Ezek kulcs- .gépek, beállításukkal szűk keresztmetszeteket oldanak meg, ugyanakkor növelik a hatékonyságot is. Ezt szolgálja a hidraulikus prés működtetése és a nagy termelékenységű kábelszegező gép munkába állítása. Ennyiben változott, alakult a helyzet a legutolsó látogatás óta a gyárban. Sem túlzott aggodalomra, sem túlzott optimizmusra nincs ok. Az eddig megtett intézkedésekből és a termelést érintő különböző kombinációkból a józanság és megfontoltság sugárzik. Hogy sikerül-e a legjobbak közé kerülni az idén, mint tavaly, az egyelőre még csak remény. Hogy mennyiben lesz valóság, az a dolgozók és vezetők közös igyekezetén múlik. V. K. FÓRUM, 1972 Velük mindent, nélkülük semmit Szocialista brigádvezetők ankétja Az ankét arra Is alkalmat teremtett, hogy a szocialista brigádvezetők kölcsönösen tanácsot kérjenek és kapjanak egymástól. Nem feltétlen szerencsés például, ha az adminisztratív dolgozók a termelésben végeznek társadalmi munkát. A tevékenységük itt sem lehet olyan értékes, mint egy hozzájuk közelebb álló munkaterületen. Szamosi Elemérné jó néhány ötletét osztotta meg a résztvevőkkel, hogy hol juthat különösen nagy szerephez az asszonyi ügyesség, gondosság. Néha már az is elég, hogy valaki alaposan körülnézzen a környezetében, ha tenni akar valamit — Például tudjuk egyik, vagy másik gyárról, hogy „nő- üzem” — mondta nevetve valaki. — De ezt nem mindig látjuk, ha véletlenül arra járunk, mert nem látszik ... Tehát, még a társadalmi munkában sem mindegy, hogy mit vállalnak a szocialista brigádok. Nem könnyű megtalálni a képzettebb, műveltebb, tájékozottabb emberré válás legcélravezetőbb formáit, módszereit sem. Ha egy brigád csak azért megy moziba, színházba, azért olvas, művelődik, jár politikai előadásokra, termelési tanácskozásokra. társadalmi ünnepségekre, mert ezek is szerepelnek a vállalások között, akkor ez még nagyon kevés. Igazi tartalommá akkor válik, ha mindez a „különb emberré válás” belső igényéből származik. A gazdasági vállalások esetében pedig különösen nagy szükség van a tájékozottságra, a gazdasági vezetők ajánlására és eligazítására. Az üzemi demokrácia azért is nélkülözhetetlen, mert fórumot kínál a kölcsönös tájékozódáshoz, a vitás kérdések, a feladatok tisztázásához, felszínre hozza az alkotó erőket, előfeltétele az eredményes munkának. Éppen ezért arra van szükség, hogy a dolgozók, a szocialista brigádok egyre tevékenyebben vegyenek és vehessenek részt a gyári „közéletben.” Neon felesleges „plusz” munka, s főleg nem „boszorkányság” konkrét ajánlásokat, gazdasági követelményeket kidolgozni. Az ankét egyik résztvevője így fogalmazott:, „Ha csak az üzem- és munkaszervezést alaposan megvizsgálják és elemzik, már akkor adva van, hogy mit is vállaljanak a szocialista brigádok.” Az első lépés tehát tartalmas. értékes felajánlásokat tenni. De mi történjék ezután? Természetesen, dolgozni kell, fegyelmezetten, minél jobban és eredményesebben. Van azonban néhány dolog, amiről nem szabad elfeledkezni. — A vállalások teljesítéséhez szükséges kedvező feltételek és körülmények kialakítása szintén az üzemvezetés feladata — mondta Németh Tibor. — Gondolok itt anyag- és szerszámhiányra, a munka- körülményekre stb. Utána jöhet az értékelés. Sajnos, az a tapasztalat, hogy ezt még nem elég következetesen, rendszeresen és megbízhatóan csinálják a vállalatok. Az anyagi és erkölcsi elismerést illetően pedig a döntő szempont: ki mennyivel járult hozzá a gyári gazdálkodás eredményességéhez? Végül a legjobb dolgozók, brigádok népszerűsítéséről sem szabad megfeledkezni. A szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán is sokan elmondták, hogy szeretnének gyakrabban találkozni vezetőikkel, több tájékoztatást, segítséget várnak tőlük. Adott esetben gyakran előfordul, hogy nincsen kéznél senki, aki szakmai, politikai, gazdasági kérdésekben Nyolcvanadik születésnapján Kitüntették Farkas Pált Kedves, bensőséges ünnepség zajlott le tegnap délelőtt Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában. A ma 80. születésnapját ünneplő balassagyarmati Farkas Pált, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom veteránját köszöntötték a megye párt-, állami vezetői, a munkásőrség képviselői. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a veterán harcosnak, aki 1917- ben a szovjet hatalomért mint vöröskatona harcolt Szibériában. De tagja volt Spanyolországban a nemzetközi brigádnak is, majd később a magyarországi csendőrüldöztetés elől Kanadában keresett menedéket. 1951-ben tért haza és az ellenforradalom vérzivataros napjaiban azonnal fegyvert fogott a munkáshatalom védelméért, alapító tagja lett a munkásőrségnek. Farkas Pál 1938 óta tagja a kommunista pártnak. Több kitüntetés tuajdonosa, köztük a Szocialista Hazáért Érdemrendnek. A tegnapi ünnepségen Jed- licska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára- köszöntötte 80. születésnapja alkalmából az idős veteránt. Felolvasta a megyei pártbizottság Farkas Pálhoz intézett levelét, amely így szól: „Tisztelt Farkas Elvtárs! Engedje meg. hogy 80. születésnapja alkalmából szívből jövő szeretettel és megbecsüléssel köszöntsük. Az ön életútja példakép a fiatalabb nemzedék számára. A haza- szeretet és a proletár nemzetköziség vezérelte Farkas elvtársat abban a több mint hat évtizedben, amelyet a nemzetközi és hazai munkásmozgalom kiemelkedő harcaiban eltöltött. A szocialista eszmék rendíthetetlen hirdetőjét, bátor védelmezőjét, lelkes agitátorát és szorgalmas építőjét köszöntjük Farkas elvtárs személyében. ön, kedves Farkas elvtárs, már fiatal korától jelentős részt vállalt a szocializmusért folyó harcból. Annak mindig hűséges és áldozatkész katonája volt. Farkas elvtárs most is fegyverrel védelmezi e harc eredményeit: a békét, az emberi boldogságot és haladást. őszintén kívánj ukj hogy még hosszú évekig tevékenykedjék közöttünk erőben, egészségben — egy tartalmas, példamutató életút tudatában.” Az igen meleg hangú ünnepségen a televízió is interjút ké szílett az ünnepelttel Kulcsár felv, Ezután Jedlícska Gyula az Elnöki Tanács elnöke megbízásából átadta a 80. születésnapját ünneplő Farkas Pálnak a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. Köszöntötte az ünnepeltet Murányi, Tamás,, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnokhelyettese, aki felolvasta a megyei parancsnok díszparancsát, amelyben Farkas Pált megyei parancsnoki dicséretben részesítették. A kitüntetés átadásánál jelen , volt Matúz József, Szoó Béla. a megyei pártbizottság titkárai, Géczi János, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. Hoffer István, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára. Az ünnepséget baráti, elvtársi beszélgetés zárta. Irtunk róla Nőtincsen megindult as élet tanácsot adna a brigádtagoknak. Minden aprósággal pedig nem érdemes — idő sincsen rá — a párthoz, a szak- szervezethez, vagy a közvetlen gazdasági vezetőhöz szaladgálni, ha nem sürgős ügyről van szó. Ezeket kötetlen brigádmegbeszéleseken lehetne tisztázni. Ki legyen a „tanácsadó”? Van a megyei pártbizottságnak egy országosan egyedülálló kezdeményezése: a brigád,patronálás. A patronálok társadalmi szervezetek vezetői, munkatársai, szakemberek. gazdasági vezetők. Elég sokan vannak már a megyében. A megbízást a brigád felkérésére, önként vállalták, de egyesek kötelezettségeikről még el-elfeledkeznek. Pedig éppen a legelfoglaltabbak, a megye első számú vezetői mindig megtalálják a módját, hogy brigádjaikkal időről- időre találkozzanak. Ezt a kezdeményezést kellene továbbfejleszteni és erősíteni. Vendel Lajos még az ankét elején ezt mondta: — Kisebb csoportban, ahol kevesebben vagyunk, mindenki szóhoz jut, kedvére kibeszélgetheti magát. Sok-sok ilyen kis összejövetelre lenne szükség más brigádokkal, pat- ronálókkal, vezetőkkel. Ennek az ankétnak is ezért örülök. Remélem, hasonlókat rövidesen az üzemekben, a munkahelyeken is szervezni tudunk... Kiss Sándor j A Naszály északi nyúlványa alatt gazdálkodik a nő- tincsi Néphadsereg Tsz. A gazdaságot próbára tette az elmúlt két esztendő. Hozzá nem értő gazdálkodás következtében mindkét évet mérleghiánnyal zárta. Az emberek nagy része elhagyta a gazdaságot, de visszamaradtak azok, akik bíztak a termelőszövetkezetben és abban, hogy a munkásosztály nem hagyja magára a termelőszövetkezeti parasztságot. A bizalom jogos volt. Az elmúlt év végén a termelőszövetkezet élére új vezetőket választott a tagság. Varga Dániel — aki már az 1964—66-os éveket itt töltötte, mint főmezőgazdász — került vissza a közös gazdaság élére. Kiss Máriusz főrhezőgazdász is a konzervgyári munkát cserélte fel a gyakorlati munkával. Az új főkönyvelő, Laczkó Ferencné, az OTP váci járási központjából került Nőtincsre. Az első fél évi mérleg alapján a tervezett bevételeik realizálódtak. Gondot okoz azonban a szanálási eljárás során kimaradt 840 ezer forint rendezése. A termés biztató, szép a 30 kh cukorrépa a 15 kh mák és a 45 kh közös kukorica. Gabonáikra azonban még mindig rányomja bélyegét az elmúlt évek hozzá nem értő gazdálkodása. Takarmánykészletük viszont meghaladja a szükségletet. A termelőszövetkezet tagjaiban a vezetéssel szemben korábban megingott bizalom lassan helyreállt. A .legnagyobb munkák idején nem az a gond, hogyan biztosítsák a munkaerőt, hanem az, hogy a munkára jelentkezetteket foglalkoztatni tudják. Lemérhető a fejlődés elsősorban az állattenyésztésben. A tervezett bevételt teljesítették. Kovács Mi- hályné borjúgondozó, aki már 8 éve ebben a munkakörben dolgozik örömmel újságolta, hogy a két évig üresen álló 80 férőhelyes hízómarha-i§tálló megtelt. Gyönyörűség nézni a benne álló hízómarhákat. Van már mire alapozniuk. A tehenészet — mely eddig egy évben sem tudta tervezett bevételét „hozni” — az elmúlt fél évben tervét időarányosan teljesítette. Beszélgettem a termelőszövetkezet tagjaival, akik a sok csalódás után várják, hogy az új vezetők beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket, és kérték, hogy mindig őszintén tárják fel a gazdaság gondjait a tagoknak. A munka megindult tehát Nőtincsen, most már csak lépésről lépésre, átgondoltan, a termelőszövetkezet tagságával együtt elkészített reális tervek, célkitűzések megvalósításán kell fáradozni, vezetőknek és tagoknak egyaránt. Perecz László NÓGRÁD - 1972. július 28., péntek 3
