Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

Angliai dokk munkás sztrájk Kő a zűrzavar az Iparinam London Heathrow repülőterének mintegy 8000 dolgozója a képünkön látható nagygyű* lésen úgy határozott, hogy szerdán 24 órás sztrájkba lép, a dokkmunkásokkal való szo­lidaritás jegyében, Patak Károly, aZ MTI tudó­sítója jelenti: Egyre növekszik a zűrzavar az angol iparban a munkások tízezreinek sztrájkja miatt. A sztrájkkal öt dokkmukás le­tartóztatása és az ipari viszo­nyok törvénye ellen tiltakoz­nak a kikötőkben, a bányák­ban és a gyárakban. Keddre mar minden brit kikötőben szünetelt a rakodás. Bányá­szok százai csatlakoztak a sztrájkhoz és beszüntették a munkát több autógyár, repü­lőgépgyár mellett. Sok cég te­herautó-vezetői is sztrájkolnak és a vásárcsarnokokban nem hordják ki az árut, ezért a romlandó élelmiszert árveré­sen értékesítik a kikötőkben. A nyomdai dolgozók szolida­ritási sztrájkja miatt kedden harmadik napja nem jelen­tek meg a napilapok és sztrájkjuk most átterjedt Skó­ciára is. Edward Heath miniszterel­nök a mélyülő válság miatt hétfő este magához kérette Victor Feathert, a szakszer­vezeti főtanács, a TUC főtit­kárát és a szaktanács belső kabinetjének tagjait. A legtöbb angol szakszerve­zetet tömörítő TUC felszólí­totta a kormányt arra, hogy bocsássa szabadon a dokk­munkásokat. Heath azonban makacsul kitartott amellett, hogy a kormánynak „nincs alkotmányos joga” a bíróságot rábírni egy döntés megmásítá- sára. Heath és Maurice Mac- Millen munkaügyi miniszter megismételte a kabinetnek azt a már többször hangoz­tatott álláspontját, hogy az öt embert csak akkor bocsát­ják szabadon, ha engedelmes­kednek az ipari viszonyok bí­rósága által kimondott ítélet­nek. A szakszervezetek közölték. hogy amíg a munkások letar­tóztatását meg nem szüntetik, addig nem folytatják a kor­mánnyal a korábban megkez­dett tárgyalásokat az inflá­ció. a fizetési mérleg problé­máiról sem, Angliában hat héten belül másodszor bontakozott ki po­litikai sztrájkmozgalom a ta­valy keresztülhajszolt ipar­törvény ellen, amely korlátoz­za a szakszervezetek akció-, szabadságát és sztrájkjogát. Az angol kormány kényte­len számolni azzal, hogy az országos sztrájkmozgalom kö­vetkeztében a rögzített pari­tásokról levett font tovább süllyed — amint ezt a tőzs­dei fejlemények már jelezték is — és fél évvel a közös piaci csatlakozás kijelölt idő­pontja előtt, ismét romlik az ország fizetési mérlegének helyzete. (MTI) Megnyílt a értekezlet Kedd délelőtt megnyílt a genfi leszerelési értekezlet 571. ülése. Hoszbajar mongol küldött a leszerelési világértekezlet mi­előbbi összehívásának szüksé­gességét hangsúlyozta. E kon­ferenciának — a leszerelési probléma egyetemes jellege miatt — minden állam előtt nyitva kell állnia — tette hoz­zá. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök kedden beszédet mondott az ország fővárosá­ban. —A gazdasági haladáshoz békére van szükség — mon­dotta —, éppen ezért India beleegyezett, hogy visszaadja Pakisztánnak azokat a terü­leteket, amelyeket az indiai csapatok a decemberi konf­liktus idején elfoglaltak. Baszúm Abu Serifet a me­rénylet áldozatául esett Ghasszan Kanafani utódját kedden plasztikbomba sebesí- tetté meg Bejrutban. A Palesztin Népi Felszaba- dítási Front tulajdonában le­vő A1 Hadai Magazin főszer­kesztője kezén és arcán sérült meg a levélbe rejtett pobba- nószerkezettől. leszerelési Genfben Hangoztatta továbbá, hogy a szocialista országoknak a vegyi fegyverek betiltásával kapcsolatos egyezményterve­zete jó alapul szolgálna a problémakör építőjellegű meg­tárgyalásához. Ignatieff kanadai delegátus valamennyi nukleáris kísér­let beszüntetését sürgette. (MTI) A Szimlában lezajlott indi­ai—pakisztáni tárgyalások eredményeiről a miniszterel­nök-asszony kijelentette, hogy mindkét fél kísérletet tett a béke megteremtésére. A tár­gyalások jó kezdetet jelentet­tek a béke helyreállítására mindkét ország népei érdeké­ben — hangsúlyozta Indira Gandhi. (MTI) Hétfőn egy palesztin szár­mazású orvos és a felesége csupán azért menekült meg a haláltól, mert a kocsijukba rejtett bomba csütörtököt mondott. A múlt héten két ízben se- besítettek meg plasztikbom­bák palesztin származású li­banoniakat. (MTI) Röviden Josef Kempny, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára hétfőn fogadta a Cseh­szlovákiában tartózkodó Sef- Eer Mihályt, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége El­nökségének tagját, és az álta­ta vezetett küldöttséget. A baráti beszélgetés során a CSKP XIV. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról, és a két ország közti együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeiről tárgyaltak. X Francia-Szomáliában három ember meghalt kolerában, ugyanakkor további hét eset­ben a kolera tüneteit észlel­ték. A hatóságok nagyarányú oltási akciókba kezdtek. X Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter lemondta au­gusztus közepére tervezett egyiptomi látogatását — je­lentették be kedden a nyugat­német külügyminisztérium egyik szóvivője. A lemondás oka az, hogy Scheelt nagyon lefoglalják a belpolitikai kér­dések. X * Hatalmas kánikula volt hét­főn Olaszországban. A legtöbb városban a hőmérő higany­szála 30 foknál magasabbat mutatott. A kánikulát a hét végén különösen a hegyes vi­dékeken erős viharok kísér­ték, melyek jelentős károkat okoztak. X Lyndon B. Johnsont, az Egyesült Államok volt elnö­két a Texas állambeli San Antonio egyik kórházába szál­lították kivizsgálásra. Orvosi jelentés szerint egyelőre nem áll fenn újabb szívinfarktus veszélye. (MTI) 2 NÓGRAD - 1972. július 26., szerda Iadira Gandhi Pakisztán területeket kap vissza Merényletek Bejrutban A moncadai roliasa ALIGHA van még laktanya a világon, amelynek neve oly ismert lenne, mint a santiagói Moncada. 1953. július 2fi­án kubai forradalmárok rohamot intéztek a zsarnok Ba­tista uralmának e nemcsak jelképes, de tényleges erődje el­len. A forradalmárok maroknyi csapata nem a laktanyában levő, tízszeres többségű, jól kiképzett zsoldossereg erejét mérlegelte, hanem jeladásnak szánta: a nép nem törődött bele Batista diktatúrájába, hanem fegyveres harcot hirdet annak megdöntésére. A Moncada elleni roham nem sikerült, a bátor támadók egy része elesett, másokat Batista katonái elfogtak és ször­nyű kínzások után kivégeztek. A nép forradalma azonban továbbterjedt, s öt és fél évvel később, diadalmaskodott. Fi­del Castro, aki a moncadai rohamot vezette, 1959. január 3- án, katonái élén, a főváros lakóinak újjongó sorfala közt be­vonult Havannába. Ezzel véget ért Batista rémuralma, amelynek húszezer kubai hazafi esett áldozatául, és meg­kezdődött az ország történetének új szakasza, amely a szo­cialista társadalom felépítését tűzte célul. Kuba a forradalom előtt az amerikai milliomosok para­dicsoma volt. Az ország népe azonban, még latin-amerikai mértékkel mérve is, a legsúlyosabb nyomorban élt. Éhség, betegségek tizedelték, félelmetesen magas gyermekhalandó­ság, írástudatlanság jellemezte. Batista elűzése a kubai nép számára egyben azt is jelentette, hogy megszűnt az amerikai tőke mindenható uralma, a nép saját kezébe vette nemzeti kincseit, államosította a hazai és külföldi tulajdonban levő bankokat, üzemeket, ültetvényeket. A föld nyugati féltekéjén megszületett az első szocialista állam. Az amerikai imperializmus kezdetben tételenül és meg- döbbenten figyelte a közvetlen szomszédságában lezajló ese­ményeket, amikor azonban megértette, hogy Kubában szo­cialista fordulat megy végbe, mindent elkövetett az új rend­szer megdöntésére. Az emigráns ellenforradalmárok szá­zait és ezreit gyűjtötték össze az Egyesült Államokban és a CIA más kiképzőtáboraiban, hogy fegyveresen szerezzék vissza a burzsoázia hatalmát Kubában. A forradalomban győztes nép azonban jól felkészült az önvédelemre, és a partra szálló diverzánsok sorra-rendre a népi milícia kezé­re kerültek. A legemlékezetesebb a Disznó-öbölben megkí­sérelt invázió, amelyben az emigránsok egész seregét vetet­ték be. Kétnapi harc után azonban véres fejjel menekült közülük, aki tudott. A szocialista Kubában emberfeletti tennivalók vártak az új vezetőkre: egyszerre kellett megoldaniok a népélelmezést —, betegségek leküzdését, a szellemi elmaradottság felszá­molását. A kubai nép erőfeszítései a legnagyobb megértésre találtak a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeinél, és ez a megértés gazdasági, politikai, erkölcsi támogatásban realizálódott. Kuba gazdaságának kulcsa a cukornád, ame­lyet a forradalom előtt embertelen körülmények között, az ültetvényes rabszolgahajcsárainak felügyelete mellett, kéz­zel műveltek meg. A forradalom után a Szovjetunió gépek­kel, sőt speciálisan kubai használatra tervezett berendezé­sekkel látta el az ültetvényeket. Nem utolsósorban ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi években az ország cukorter­mése egyik rekordot a másik után dönti meg. A szocialista országok gazdasági és egyéb segítségére a jövőben is szá­míthat a kubai nép. Ennek egyik biztosítéka, hogy néhány hete, a KGST 26. ülésszakán Kubát felvették a szocialista országok gazdasági integrációjába. A MONCADAI roham évfordulóján, a magyar nép nagy szeretettel és elismeréssel emlékezik meg a testvéri kubai nép harcairól, munkájáról. Szívből kívánjuk, hogy a szocia­lista építőtevékenységük alapozza meg a jövendő nemzedé­kek még boldogabb, gazdagabb életét, hősi példájuk pedig mutasson fényes utat Latin-Amerika és más kontinensek ma is elnyomott népeinek. C. T. B, Chile gazdaságilag előrelépett Fock Jenő üdülésre Romániába érkezett Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, a Ko­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és a Ro­mán Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának meghívá­sára feleségével együtt Romá­niába érkezett, ahol szabadsá­gát tölti. A bukarest-otopeni nemzet­közi repülőtéren Fock Jenőt Ion Gheorghe Maurer, a Ro­mán KP KB Állandó Elnök­ségének és Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a miniszterta­nács elnöke és felesége fogad­ta. Jelen volt Josif Banc, az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a kb titká­ra, valamint más hivatalos személyiségek. A repülőtéri fogadáson megjelent Martin Ferenc, a Magyar Népköztár­saság bukaresti nagykövete. Ion Gheorgihe Maurer fele­ségével együtt ebédet adott Fock Jenő és felesége tiszte­letére. (MTI) Háborúság egy kijelentés miatt Háborúság tört ki hétfőn Waldheim ENSZ-főtitkár és az amerikai külügyminisztéri­um között. Mint a hírügynök­ségek írják, Washington „meglepő gyorsasággal és he­vességgel” reagált Waldheim - nek arra a nyilatkozatára, hogy a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság gátrendszeré­re — magánúton kapott tájé­koztatás szerint — amerikai bombák hullottak, s hogy ha ez igaz, az ilyen fajta bom­bázásoknak haladéktalanul véget kell vetni. Rogers kül­ügyminiszter utasította Bush ENSZ-nagykötetet. hogy azon­nal kérjen kihallgatást Wald- heimnél, s „fejtse ki nyomaté­kosan” az Egyesült Államok álláspontját. Eszerint Wa­shington úgy ítéli meg a dol­got. hogy „Észak-Vietnam szándékos propagandakam­pányt folytat ellene” és Nixon elnök cáfolatára hivatkozva azt állítja, hogy Nixon nem adott és nem ad parancsot az észak-vietnami gátrendszer bombázására, Rogers Bush ré­vén értésére adta Waldheim- nek. ha az ENSZ főtitkára hasznosnak is tartja, hogy diplomáciai eszközökkel lép­jen föl, amikor szükséges, „mi nem tekinthetünk hasz­nosnak egyetlen olyan nyilvá­nos kijelentést sem, amely to­vább terjeszti az (észak-viet­nami) állításokat”. Az ENSZ-főtitkár egyéb­ként, mint ismeretes, igen óvatosan fogalmazott hétfői New York-i sajtóértekezletén. Azt mondta, nincs módjában ellenőrizni a gátak bombázá­sát, s arról sem nyilatkozhat, szándékosan vagy akaratlanul idézett elő az amerikai légi­erő károsodást a gátrendszer­ben. Hozzátette azonban, hogy még akkor is. ha a bombák nem a gátakra hullottak, ha­nem azok közvetlen közelébe, a következmények tragikusak, katasztrofálisak lehetnek az észak-vietnami polgári lakos­ságra nézve. Bush nagykövet és Wald­heim találkozója a jelek sze­rint enyhítette Washington dühét. Bush azt mondotta a megbeszélés után. hogy „a főtitkár jóhiszeműségéhez nem fér kétség”. (MTI) Dr. Salvador Allende Chile köztársasági elnöke, hétfőn este nagy jelentőségű rádió- és televízióbeszédet mondott. Minden erőnket meg kell fe­szítenünk a nemzetgazdaság további fejlesztése érdekében. Chile így véglegesen szakít­hat a külföldi monopóliumok­tól való függőséggel. A gazdasági nehézségek el­sődleges okaként a chilei el­nök az Egyesült Államok gaz­dasági blokádját, az ország­nak nyújtott hitel tetemes csökkentését jelölte meg. Bár az Egyesült Államok nem haj­landó az ígért hitelt folyósí­tani és' a rézárak — Chile fő exportcikke árainak — esése is sújtja a2 országot, a szoci­alista országok 400 millió dol­láros hitele lehetővé teszi a nehézségek leküzdését — mondotta. Allende részletesen ismer­tette Chilének az utóbbi idő­ben elért gazdasági sikereit. 1971-ben a termelés 8,5 száza­lékkal emelkedett, míg ko­rábban ez- a mutató 3,7 szá­zalék volt. A munkanélküliség több mint felére csökkent, emelkedett a dolgozók bére, több százezer nincstelen pa­raszt jutott földhöz. Allende végül beszámolt a kormány tervezett inflációelle­nes intézkedéseiről, majd kö­zölte: ármódosításokat hajta­nak végre, hogy a nagyobb jövedelműek — gazdasági heiyzetük alapján — jobban hozzájáruljanak Chile fejlő­déséhez. (MTI) Zavartalan lesz az élelmiszerellátás százalékkal több zöldséget és (Folytatás az 1. oldalról) hónapokban. Az enyhe tél miatt ugyanis sok áru romlott el a raktárakban, ráadásul a primőrzöldségek után túlsá­gosan későn ékeztek az első szántóföldi szállítmányok, ezért május végén és június­ban — mint ismeretes — a tavalyinál magasabbak voltak a piaci árak. Biztatóak a ter­méskilátások paradicsomból, paprikából, káposztából, hagymából és burgonyából — ennek megfelelően a termelői kínálat is egyenletesebb lesz. A téli almatermés azonban nem lesz olyan jó, mint a ta­valyi, és körtéből sem tudnak annyit adni a termelők, mint amennyire szükség lenne. A konzervipar az idén 20 csaknem egyharmadával több gyümölcsöt vásárol fel, mint az elmúlt évben. Így az őszi és a téli hónapokban a tava­lyinál jobb kínálatot biztosít, ugyanúgy, mint a hűtőipar, amely az év első hat hónap­jában rekordtermést ért el. A húsipar az első fél évben 700 000-rel több sertést vásá­rolt fel, mint tavaly január és június között. Az élelmi­szeriparnak ez az ágazata a tervezett 5 millió helyett idén várhatóan 5,7—5,8 millió ser­tést vesz majd át a termelők­től és így egészen magas szín­vonalú húsellátásra lehet szá­mítani az év hátralevő részé­ben. A nagy kínálat lehetővé tette, hogy a harmadik ne­gyedév végéig heti 300 tanná; val növeljék a központi hús­keretet. A tejipar az első félévben 18 millió literrel több tejet vásárolt fel és az elmúlt év azonos időszakához képest 6 százalékkal több tejet, 3 szá­zalékkal több vajat és 20 szá­zalékkal több ízesített és sa­vanyú tejterméket hozott for­galomba. A második fél évben is a tervezettet meghaladó árukészletet bocsát majd a belkereskedelem rendelkezé­sére. A borgazdaság ég a szeszipar is tovább javítja majd az ellátást. A szeszipar például az elmúlt évi 40 mil­lió helyett, idén 70 millió pa­lack üdítőitalt hoz forgalom­ba, az édesipar epdig 5 száza; lékkai növeli teljesítményét. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents