Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AI MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTS AGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVIII. EVF., 174. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. JÚLIUS 26., SZERDA A jó példa is ragadós (3. oldali Lengyel grafikai kiállítás Nagyba tonyban (4. oldal) Karancs alatti örömök és gondok (5. oldal) NAPIRENDEN a kohászati üzemek dolgozóinak élet- és munkakörülménye, egészségügyi és művelődésügyi helyzete Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága " Három okbői tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága az előbb említett témát. Először azért, hogy egysé­ges szemléletet alakítson ki e tekintetben: miként kell értelmezni a tanácsoknak a területükön levő termelő-gaz­dálkodó egységekkel való kapcsolat kialakítását, azok te­vékenységét, figyelemmel a területpolitikai elképzelésekre, másodszor: hogy bátorítást adjon az alsóbb szintű tanácsok ez irányú munkájához, harmadszor, mert ez a felmérés fel­derítő szerepet töltött be abban a munkában, amely a munkásosztály helyzetét vizsgálja. A vállalat vezetése az utób­bi időben nagy gondot fordí­tott és fordít a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, egészségügyi és művelődés­ügyi feltételeinek javítására. Ezt azért tudja megtenni, mert a munkások nagy többsége fe­gyelmezetten és odaadóan vég­zi munkáját, betartja a mun- kafegyelemet, bízik a vezetés­ben, elfogadja azokat az uta­sításokat, rendelkezéseket, amelyek a termelés gazdasá­gosságára. hatékonyságára irá­nyulnak, mert a vezetés is egyre jobban eleget tesz a tervszerű irányító munkának. A közös erőfeszítéssel létre­hozott nyereség különböző for­mákban jut vissza a dolgo­zókhoz. A gyárnak a lakótele­pen ezer lakás állagának meg­óvásáról kell gondoskodnia. Az előbb említett lakások kö­zül legrosszabbak az Alpári Gyula, a Kandó Kálmán és a Malinovszkij úti padlásszobás lakások. A bérlemények felét nem érdemes teljesen felújí­tani, mert gazdaságtalan, ez­ért csak a szükséges javításo­kat végzik. Ez az összeg éven­ként eléri a 6 millió forintot. Egyébként a felújítási és a korszerűsítési munkákat terv­szerűen végzik. Négy év alatt 225 lakást hoztak teljesen rendbe, ami 16 millió forint­ba került. A társasházépítés­ben résztvevő 73 dolgozónak 4.7 millió forint kamatmentes hitelt biztosítottak, segítették a kislakásépítőket. 1975-ig a városi tanáccsal kötött szerző­dés alapján újabb 150 lakást építenek fel, amire 18 millió forintot költenek. A most fo­lyó óvodabővítés újabb 50 gyermek elhelyezését teszi le­hetővé. Rendszeresen nő a dolgo­zóknak juttatott pénzbeli ösz- szeg is. Az átlagjövedelem két évet figyelembe véve, több mint 300 forinttal növekedett. A béren kívüli juttatások egy főre vetítve meghaladják a 3 ezer forintot. Nőtt a védőital­ra és a dolgozók szabad ide­jének hasznos eltöltésére for­dított összeg is. Fokozott mér­tékben segítik a nagycsaládo­sokat. az egyedülálló szülő­ket, a nőket, a fiatalokat és a nyugdíjasokat. A 700 nyug­díjas közül évente több mint 150 főnek kéthetes ingyenes üdülést biztosítanak, a rászo­rulókat segélyben részesítik, mindegyiküknek kedvezmé­nyes étkezést biztosítanak. Jelentősek azok az eredmé­nyek. amelyeket a dolgozók üzemegészségügyi helyzetének javításánál elértek. A lehető­ségekhez és anyagi erőhöz mérten fokozatosan felszámol­ják az egészségre ártalmas munkahelyeket. Nagy gondot fordítanak az ipari megbete­gedést megelőző tevékenység­re. A különböző veszélyeknek kitett dolgozókat 36 órás mun­kaidőben foglalkoztatják. Ti­lalmi jegyzék írja elő, hogy hol nem szabad nőket és fia­talokat alkalmazni. A mun­ka- és egészségügyi körülmé­nyek előnyös megváltoztatá­sára eddig 13 millió forintot fordítottak. A nagyedik ötéves tervben ilyen célra 25 millió forintot irányoztak elő. Jónak mondható a gyár szociális lé­tesítményekkel való ellátottsá­ga. A dolgozók egészségvédel­mében nagy szerepe van az üzemegészségügyi szolgálat­nak. A különböző társadalmi szervezetekkel részt vesz a megelőzésben és az utógondo­zásban. Nem ilyen egyértelmű a dolgozók iskolai végzettségé­nek alakulása. Az egyetemet, főiskolát, középiskolát végzet­tek száma nőtt, évente 800 fő vesz részt különböző szakmai tanfolyamokon. Elszomorító viszont, hogy a munkások kö­zül 1683-nak 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettsége van és ezek közül az idén egy sem vállalkozott a nyolc álta­lános iskola elvégzésére. Szóba került, hogy a lakó­telep bolthálózata többszöri ígéret ellenére sem javult Szükség volna egy gyógyszer- tárra és különböző felvevőhe­lyekre. A vitában felszólalók kü­lönböző javaslatokat tettek, a munkások általános iskolai műveltségének emelésére, a la­kótelep bolthálózatának javí­tására, a bejáró dolgozókkal való fokozottabb foglalkozás­ra. Felhívták a figyelmet a csökkent munkaképességűek­nek megfelelő új munkahe­lyek növelésére, a táppénzes állomány mérséklésére, a szakmunkások bérezésének ja­vítására stb. A végrehajtó bizottság ál­lásfoglalása és határozata is újszerű volt, mivel a vállalat nem tartozik a tanácsi irá­nyítás alá. Ennek megfelelő­en ajánlotta a gyár jelenlevő vezetőinek, hogy szívleljék meg a felszólalásokban el­hangzottakat, ugyanakkor kö­telezte a tanács kölönböző osztályait a felmerülő problé­mák megoldására. Vereségbe a Nixon-kormán Hajnalig tartó vita a háborúról az amerikai szenátusban Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Az amerikai szenátus ma­gyar idő szerint kedden haj­nalig kitartó 8 órás vitájában a Nixon-kormány eddigi leg­súlyosabb törvényhozási vere­ségét szenvedte el a vietnami háború kérdésében, majd in­kább vereséget mért saját külföldi katonai segélyprog­ramjára, csakhogy a fürdő­vízzel együtt a gyereket is kiönthesse. Az 1,8 milliárd dollár ösz- szegű katonai segélyprogram jóváhagyását előirányzó tör­vényjavaslathoz kapcsolt mó­dosító indítványokról megej­tett szavazássorozat után John Sherman Cooper repub­likánus szenátor nyújtotta be az eddigi legerőteljesebb meg­fogalmazású háborúeilenes törvénymódosító indítványt. Ez — most először — elő­irányozta, hogy 4 hónapon belül valamennyi amerikai szárazföldi, légi és haditen­gerészeti erőt ki kell vonni Indokínából, egyszersmind megtiltva, hogy a kormány pénzalapokat használjon fel más célra, mint katonai erői­nek kivonására. Az indítványt, amely nem szabott semmiféle előfeltételt az amerikai kivo­nuláshoz és ezúttal először megtagadta a kormánytól a háború folytatásához szüksé­ges pénzalapokat! a ' szenátus 50:45 arányban megszavazta. A kormánypárt legismertebb „galambja” Cooper szenátor által benyújtott törvényjavas­lat sikere megzavarta a re­publikánus tábort. A helyzet megmentése céljából Edward Brooke republikánus szenátor módosító indítványt nyújtott be a már elfogadott Cooper- javaslathoz, annak a kormány álláspontjához való idomítása céljából. A szenátus 62:33 arányban megszavazta a Brooke-indítványt, amely az amerikai hadifoglyok előzetes szabadon bocsátásához kötötte a Cooper-javaslat végrehajtá­sát. Ez a szavazás tükrözte, hogy alig 100 nappal az el­nökválasztások előtt a szená­tusi „galambok” jelentős há­nyada nem szívesen teszi ki magát a Nixon-kormány szab­ványvádaskodásainak az amerikai hadifoglyok „sorsuk­ra hagyásáról”. A kormány azonban még ebben a hígított változatában, is túlságosan erősnek találta a Cooper-indítványt: Hugh Scott, a republikánusok sze­nátusi vezére bejelentette, hogy az egész katonai segély- program ellen fog szavazni. Az egész törvénytervezetről megejtett szavazásnál a kor­mánypárti erőkhöz csatlakoz­tak azok a szenátorok, akik a legkülönbözőbb okokból el­lenzik a katonai seaélyprogra- mot, s így végül 48:42 arány­ban „megölték” a törvényter­vezetet, s vele együtt a há­borúellenes törvénymódosítást is. Zavartalan lesz az élelmiszerellátás a második fél évben is Élelmiszeripari vezetők tanácskozása a MÉM-ben Zavartalan, kiegyensúlyo­zott volt a lakosság élelmi­szerellátása az első fél évben, az élelmiszeripar a tervezett­nél nagyobb ütemben, 7,3 szá­zalékkal fokozta termelését — állapították meg kedden a MÉM-ben azon az értekezle­ten, amelyen az élelmiszer- ipari országos vállalatok és trösztök vezetői tanácskoztak az eredményekről és a felada­tokról. A tanácskozáson ott volt dr. Dimény Imre, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter is. Dr. Lénárt Lajos, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes elmondotta, hogy az állati termékeket fel­dolgozó iparok 8,6 százalékkal adtak többet, a növényi ere­detű alapanyagokkal dolgozó üzemek pedig 4,7 százalékkal fokozták teljesítményüket 1971 első fél évéhez képest. Mindezt egybevetve az élelmiszeripar az év első hat hónapjában 7,5 százalékkal több árut ér­tékesített, mint az elmúlt év azonos időszakában, s ennél is nagyobb arányban — 9,2 szá­Tervezik a salgótarjáni úttörő váltótábort Lepedőnyi tervrajzok borít­ják a salgótarjáni városi KISZ-bizottság irodájának padlóját. A rajzokból a városi úttörő váltótábor körvonalai bontakoznak ki. Valóságos kis úttörőváros lesz, ha elkészül 150 gyereknek nyújt lehetősé­get a pihenéshez, üdüléshez. A beruházási szintű terve­ket a tanácsi tervező, KISZ szervezete és a MEZÖBER Szalvai Mihály és Ybl Miklós szocialista brigádjai készítet­ték el. Mindkét cég külön ter­vezett. jó versenyszellem ala­kult ki közöttük. Munkájuk értékelésére szakzsüri jött lét­re. Végül egy „öszvértervet” fogadtak el. amelynek alap- koncepciója a tanácsi terve­zőé — ez reálisabb anyagi vonzatú —, de a MEZÖBER tervéből is sok elem került bele. főleg a szabadidős prog­ramokhoz kapcsolódó tervek. Így a két munka szépen ki­egészíti egymást. A következő „lépcsőben” a MEZÖBER a mélyépítési tej> veket, a tanácsi tervező pe­dig a magasépítési kivitele­zési terveket készíti el. A ki­viteli tervek az idén még el­készülnek, s a számítások sze­rint jövő év kora tavaszán már hozzáláthatnak a föld­munkákhoz. Az öt évet igénybe vevő táborépítési munkák mintegy hétmillió forintba kerülnek. Természetesen ez az összeg több olyan munka ellenérté­két is tartalmazza, amelyek társadalmi összefogással is el­végezhetők. A táborépítés már eddig is szép példáját nyújtotta az összefogásnak. Felajánlotta se­gítségét többek között a Viz­es Csatornamű Vállalat, az ÉMÁSZ, az Agrofil és a Vo­lán KISZ-szervezete — a korábbi felajánlásokról pedig már hírt adtunk. Segítségre azonban még így is nagy szükség van. Várjuk tehát az üzemek, intézmények további vállalá­sait!. _ Kánikula Kulcsár József felvétele zalékkal — nőtt a belkereske' delmi áruértékesítés. A j( munka nyomán nőtt a válla' latok nyeresége, bár nen olyan mértékben, min amennyire a termelés fokO' zódott. (Ezért a MÉM a; anyagi érdekeltség fokozásár; javaslatokat terjeszt az ille­tékes szervek elé.) Az else fél évben az elmúlt év azono< időszakánál nagyobb nyeresé­get ért el a gabonaipar, ; növényolajipar, a borgazda­ság valamint a söripar, ör­vendetes, hogy ezen a térő: a tejipar is jobb eredmény ért el, elsősorban azért, mer sikerült növelni a felvásárol tej mennyiségét, és a tej tér mékek összetételét is jobba; az igényekhez igazították. A második fél évben az é' első hat hónapjához hasonli zavartalan élelmiszerellátásn lehet számítani. Zöldségből é gyümölcsből általában jó tér ’méseredménnyel biztatnak ; termésbecslések és így remén; van arra, hogy az élelmiszer- gazdaság legalább annyivá több árut ad majd az év hát ralevő részében, mint ameny nyi a jó ellátáshoz hiányzót a kritikus tavaszi, nyár elei (Folytatás a 2. oldalon.) Finnország Virolaineo kapo't megbízást Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök kedden meg­bízta Johannes Virolainent, a centrum párt elnökét, hogy folytasson puhatolózó tárgya­lásokat a parlamenti pártok képviselőivel új, többségi koa­líciós kormány megalakításá­nak lehetőségeiről. A cent­rum párti politikus reméli, hogy néhány nap múlva ér­demben számolhat be az el­nöknek a megbeszélések ered­ményéről. Paasio szociáldemokrata kisebbségi kormánya a múlt héten mondott le. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents