Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

MunL a vedel öli ándorkiálilás A Balassagyarmati járási Hivatal, a Drégelypalánki községi Tanács és a szakma­közi bizottság szervezésében — az SZMT által rendelke­zésre bocsátott képsorozatból — munkavédelmi vándorki­állítást rendeznek a drégely- palánki kultúrházban. A kiál­lítás célja a községben végbe­menő erőteljes gazdasági es technikai fejlődéshez igazodva — felhívni a figyelmet a munkavédelem, balesetvéde­lem fontosságára. A kiállítás anyaga méltán dokumentálja, hogy a mező- gazdaságban, az iparban, közlekedésben és a különbö­ző munkaterületeken — az ember munkáját megkönnyítő es megkímélő különféle hasz­nos gépek milyen veszélyesek is lehetnek, ha az azokat ve­zérlő, irányító, kezelő dolgozó meggondolatlanul, felelőtle­nül, szakszerűtlenül — a kel­lő munkahelyi és szakmai fe­gyelem és figyelem elmulasz­tásával —, a balesetvédelmi, biztonságtechnikai és óvó­rendszabályok be nem tartá­sával működteti. A munkavédelmi kiállítás anyaga, illetve minden tabló jelzés, figyelmeztetés a gaz­daságok vezetőinek, dolgozói­nak, hogy a balesetek jó munkaszervezéssel, kellő gon­dossággal megelőzhetők még a munkacsúcsok idején is, mind a mezőgazdasagban, mind pedig az iparban. A kiállítás emlékezteti a látogatót a különböző munka­helyeken az erő- és munka­gépeknél, berendezéseknél ta­núsítandó fegyelmezett maga­tartásra, a munkahelyek meg­becsülésére, rendjének tiszta­ságának ápolására, a tagság, alkalmazottak, vezetők egy­más élete, testi épsége, egész­sége megóvása érdekében fennálló, jogszabályokban is előírt felelősségére, a közös­ség tulajdonának fokozottabb megvédésére. A munkavédelmi vándor- kiállítás Rétság, Magyarnán- dor és Drégelypalánk közsé­gek után a berceli és az ér- sekvadkerti kultúrotthonban is bemutatásra kerül. Eszményi József szakfelügyelő Osonc haíái őrök eskü tétele Felolvassák az eskü szövegét Reiter László felvétele Ünnepélyes keretek között letették az esküt a Balassa­gyarmatra bevonult újonc határőrök. Vasárnap az Ipoly- parti városban a Hősök terén a csapatzászló előtt tettek esküt a határőrök, s az eskütételen ott voltak a város párt- és tanácsi vezetői. A szép számban összegyűlt hozzátarto­zók és a város lakói fegyelmezett, katonás ünnepségnek voltak szemtanúi. Bővül a szovjet úthálózat A kilencedik ötéves terv — az 1971—75 évek — idő­szakának végére a Szovjet- únióban évente 2,1 millió gépkocsit gyártanak. Ezekben az években az ország útjain 2,5 millió személyi tulajdon­ban levő kocsi közlekedik Nem tudok már hegedülni se... Varsány község szélén hú­zódik a Dankó utca. Az utol­feleségemmel vagyunk itt napról napra. Veszekszik sze­só házban lakik egy ember, gény, nem tudja megszokni, aki több mint fél éve ágy- hogy ne dolgozzon, hiszen ed­hoz van kötve. Berki Pálnak dig mindig eljárt, csak ami­hívják. óta le kellett vágni a lábam, — Szerette őt mindenki, azóta ül itthon, hogy pásztó nemcsak a faluban, de min- roljon engem. Így aztán zsör­ienütt, ahol megfordult mondja a tanácslenök, — Mert sokfelé járt ám. A MÉH hulladékgyűjtési megbí­zatásával szedte össze a ron­gyot, fémhulladékot, papírt. Abból nevelt fel négy gyer­meket. Meg a hegedűből. Hét­határban híres prímás volt a Pali. Hívták muzsikálni még tolódik. — Előveszi néha móg a mu­zsikát? — Próbálgatom, tanítom a kisebb fiamat bőgőzni, s ah­hoz előmuzsikálok neki, de nem megy már a hegedülés, nem tudok, már hegedülni se. — Mit szeretne? — Jó lenne egy rokkant­Szécsénybe is. Lagziba. 1966- kocsi. Amolyan kézi hajtású, ban agyvérzéssel kórházba Azzal néha-néha elmehetnék szállították. Megbénult a fél oldala. Azóta munkaképtelen. faluzni, megtanulhatnék be­leülni, s akkor az asszony Múlt év vége felé amputál- megint dolgozhatna. Nem is ni kellett a lábát. Azóta a fe­lesége se dolgozhat — cseme­teápoló volt az erdőgazda­ságban —, kell valaki, aki ál­landóan a beteg körül van, hisz’ fel sem tud kelni. tudom. milyen jó lenne. Csillog a szeme, ahogy mondja. Érzem, hogy újjá­születne, ha megkapná az áhított kocsit. Jövedelme nincs. Állandó szociális se­Leárnyékolt kis szobában gélyt kap a községi tanács­fekszik a beteg. A sarokban mankó. — Nem tudom használni mondja — magas a vérnyo­másom, rögtön szédülök. Es­ténként, ha megjön a kiseb­tól. havi 300 forintot. A két kisebbik gyerek — akik még otthon vannak —, dolgoznak. Az ö keresetükből élnek né­gyen. Felkerestem Horváth Ist­bik fiam, kivisz a ház elé, vánnét, a járási hivatal szó­levegőzni. — Mivel tölti Olvas? ciálpolitikai előadóját, aki kö az idejét? zölte, hogy Berki Pál már eddig is közgyógyszer-ellátást — Nem tudok olvasni. Nem élvezett, ingyenesen jutott or­jó a szemem, szemüveg ké­ne, de ilyen nyomorult álla­vosságokhoz. Rokkantkocsi­igényét a járási főorvos fog­potomban nem mehetek be a ja láttamozm, ezután át- szemészetre. Rádiót hallgatok kerül a társadalombiztosítási meg gondolkodom so- igazgatósághoz. Ha a főorvosi hozzájárulás megvan, a rok­kantkocsit díjtalanul megkap­Gáspár Imre néha, kát. — Mí hiányzik legjobban7 — Az emberek. Alig-alig ja. látogat meg valaki. Csak a majd, ezért 1975-re a meg­levők mellé még további — összesen 60 000 kilométernyi — utakat kell építeni. Elkészül a Moszkva—Riga, Moszkva—Tambov, Lenin­grád—Murmanszk fő közleke­dési útvonal. A Kujbisev— Ufa—Cseljábinszk autóút az OSZSZSZK és az Ural köz­ponti területeit köti össze. A legtöbb út Szibériában épül, ahol 40 000 mezőgazdasági termelőegységet — kolhozt és szovhozt — kötnek össze 240 járási székhellyel és azokat a területi központokkal. Egyre több olyan út épül, amely elkerüli a városokat, így szüntették meg az átme­nőforgalmat Szuzdalban, a múzeumvárosban. Az Órjol és Belgorod körül épülő utak kényelmesebbé és biztonsá­gosabbá teszik a Moszkva— Harkov—Krím utazást. Az elkövetkező öt évben 144 ilyen út épül. A% ileímisser=ga»dasát Társulás a jövő útja A III. ötéves terv végén me- rendkívül sok profilúak. Az gyénk termelőszövetkezeteiben építőipari társulások már a is kialakultak a legkedvezőbb [I. ötéves tervben létrejöttek, ekhez hasonlóan a társulások működik és a jogi szabályozás is kimunkáltabb. Így a tsz­területi méretek. A továbbfej­lődésnek két fő útja van: a Jelenleg hét TÖVÁLL és egy épitőanyaglpari társulás belső tartalékok feltárása és ködik. Ezen túlmenően is nagyobb önállósággal hatá- mű- rozhatják meg tevékenységi hat körüket, szervezeti életüket. A a társulások kiszélesítése, kor- mezőgazdasági ágazatba sorolt IV. ötéves terv feladatainak szerűsítése. Az élelmiszer- társulás alakult meg. gazdaságban létrehozott tár­sulások fejlődése, helye, nap- Sokirányúd!! jalnkban különösen időszerű kérdés. Különböző álláspontok és a hosszú távú célkitűzések megvalósítása, a lakossági szükségletek jobb kielégítése újabb lehetőségeket kínál. Ez Megyénk termelőszövetkeze- az egyik oldala. A másik ol­tár- dalon a gátló tényezők sora­telnek önálló építőipari sulásai 1399 főt foglalkoztat- koznak. Elsősorban a pénzügyi nak, ez az élelmiszer-gazdaság eszközök tartós hiányát lehet aktív keresőinek 4—5 százaié- kiemelni. Még mindig jelentős A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusán is exponált problémaként szere- . pdt. IVläSeis szinten szervezett millió forintot. Az 1972-es sem minden esetben rscioná­tervelőirányzat Is bázisszin- tis. Egy-egy -----— ka. Termelésük évről évre nő, a tőkehiány és a termelési az elmúlt évben elérte a 182 eszközökkel való gazdálkodás termelés, feldolgozás és for­galmazás csak korszerű és nagy volumenű fejlesztések­kel lehetséges. Közismert vi- , szont a kedvezőtlen termelési alapító tsz-ek részere veg­év veszteséges ten alakul. Jellemző viszont gazdálkodása is kedvezőtlenül az összes termelés megoszlá- hat. Hiányzik a megfelelő fá­sának sajátos alakulása. Az pasztalat és különösen az alaptevékenységi jellegű tár­____ _____ ___ zett munka 1/8-ára csökkent, sulisok a társadalmi munka­Í »iány.~ Ki' kellett' lépn f a "bél- Ez összefügg azzal, hogy meg- megosztásnak viszonylag leg­keretekből, hogy változott az építés és a gép- fiatalabb szervezetei. Kitapo­beruházások aránya — az satlan ez az út és jelentkez­utóbbiak javára. nek buktatók. Változtak a A lakosság és a tanácsi szer- közgazdasági szabályozók ele- zát bővített ” újratermelésével vek részére végzett szolgálta- mei, ilyenkor az új környezet a helyi szükségletek jobb ki- tások * " * ‘ elégítését, a mezőgazdasági több adottságainkból fakadó tőke­hiány. Ki ső üzemi közös felhalmozással, megha­tározott cél érdekében az üze­mek biztosítsák egy-egy ága' foglalkoztatottság idényszerű­ségének csökkentését, a hiány­zó kapacitások, termékek pót­lását, helyettesítését, a szako­viszont terv szerint, hez kellett alkalmazkodni. Van mint másfélszeresére azonban szemléletbeli problé- emelkednek. Ez tükrözi azt a ma is. Szűkében vagyunk a valós tendenciát, hogy kezdet- megfelelő kezdeményezések­ben minden önellátásra való nek, korszerűtlen az üzemek törekvés fokozatosan átnő a közötti információcsere. sodott, koncentrált, iparszerű lakosság ^ össz-szükségletének vállalkozói kedv így csorbát jobb kielégítésére. kialakulása elmondható’ ho8T a munka- KiaiaKuiasa termeiékenység növekedése lassú ütemű. termelés alapjainak kiépítését, A társulások kapcsán már a II. ötéves terv időszakában komoly vita bon­takozott ki. Különösen három területen jelentkeztek az ál­lásfoglalások. Az egyik pó­luson állók azt vallották, hogy alacsony fejlesztési lehetősé­gekkel nem szabad kooperálni. Mások úgy vélték, éppen a szűkös akkumuláció, a tőke­hiány indokolja, hogy egyre több üzem társuljon. Végül PJ°,, vannak, akik általában ellen zik a gazdaságilag elkülönült, Általában szenved. Kedvező lehetőség Az egy építőipari munkás- Megyénk adottságai és ha- ra jutó építés-szerelés 205 000 gyományai az állattenyésztés forintról 213 000 forintra, 3,9 százalékkal emelkedett. Egy­idejűleg az építőipari mun­fejlesztéséhez biztosítanak na­gyobb lehetőséget. Mégis csak kis számban van kezdeménye­kások száma 3,6 százalékkal *és állattenyésztési kooperá- csökkent. Komoly gondokat dókra. Ez elsősorban abból okoznak a forgóeszköz-gazdái- fakad, hogy ezek a beruházá- kodás területén jelentkező sok tőkeigényesek, akár a vá- Bizonyos „hitel- gási és húsfeldolgozási, akár és koni folyama­fék” is dezorientál. A népgazdasági követelmé­önálló termelőegységek ér- nyekkel összefüggésben foko- dekközösségeinek létrehozását, zódik a mezőgazdasági ágazat- Ezzel szemben ml a valóság, a helyes nézőpont? Közgazdaságilag hosszú táv­keveréktakarmány centrátumgyártási taira gondolunk. A szarvasmarha-ágazatban a ba~ sorolt *"térsú 1 ások°*árukíbő- marhahizlalás társulásos for­szehasonlító és elemző szá­mításokkal alátámasztott tár- góeszköz-gazdálkodás sulásokat kell létrehozni. Fel csátása. Kialakulóban van “ában való megszervezése tó- megyénkben is az iparszerű zéptavu tervünk. A központi intézkedésekre való felkészü- ez a törekvés is ra megalapozott, sokrétű, ősz- sertéstenyésztés bázisa. Prob- ír, , „ , —«.."úri X. ’ 1___x —X „ r^,.- leseknek lémaként vetődik fel a for- terüle­egyik pillére. A juhágazat tén jelentkező hiány, a nem fejlesztését félintenzív jellegű kell tárni, meddig gazdaságos megfelelő férőhelykihasznált- sz,olgal”ak; No~ üzemen belül egy ágazat fej- ság. A gondok áthidalása csak vénytermelesi es kertészeti lesztése, és mikor kell kilépni komplex módon képzelhető el. !~fa?f^°kl?an t°bb . lehetőség az üzemi keretből. A társulá- Ebben komoly részt vállalnak kina, Zlk kooperációra, sok csak akkor működnek ha- a tsz-ek és az illetékes gyei szervek. me­Lehetőségek tékonyan, ha a teljes forgó­eszköz-szükséglet biztosított, és üzemtartalék is van. Az igaz, hogy elég kitaposatlan ez az út, mindössze néhány éves és gátló tényezők tapasztalatok vannak. Mégis levonható az a következtetés — mint ahogy a megyei párt­végrehajtóbizottság is meg' A bogyósgyümölcs-termelés és -feldolgozás területén Drégely­palánk térségében ezzel össz­hangban hűtőtároló építésére is sor kerül. Lehetőséget kínál a gabonagazdaság is. A hatva­ni cukorgyár körzetében a Felvetődik a kérdés, hogy további lehető­miiven lehetőségek hatnak segét kel1 keresm- Ebben az milyen lehetőségek hatnak ágazatban ugyanis vannak le. újabb társulások létrehozásé- T v ra és melvek azok a ténve- maradások Erdősültség! viszo­nyaink kedvezőek. így első­állapította —, hogy a mező- ra és melyek azok a ténye gazdasági munkamegosztásnak zők, amelyek gátolják e szer­mindig az a formája a leg- vezeti formák további széles megfelelőbb, melynek alkal- körű kibontakozását. Mi van mazásával a leggazdaságosab- túlsúlyban? Ez fontos szem- ban lehet adott helyi viszo- pont a távlati elképzelések, se£ÍTK nyok mellett a termelést fo- tervek körvonalázásánál. A sokban sorban a fafeldolgozás irányá­ba célszerű kooperálni. Az élelmiszer-gazdaság fejleszté­sének egyik kulcsa a társulá- van. Meg kell keresni kozni. Ennek pedig döntő té- kooperációk további életrehí- f. heJ>es aranyokat, hogy a nyezője a tervszerűen műkő- vásának irányába hat, hogy dő társulási forma. A termelőszövetkezeteink ál­tal létrehozott társulások gazdasági jelenleg még a — problémák jenek és a tartós egyensúly ellenére — korszerűbb köz- hosszu tavra blzt°sitva legyen. szabályozórendszer Dr. Gyöngyösi István Egy előadói est ürügyén Ellenpropaganda ? Sokáig nem volt Rétságon Tompa László előadómű- lakossága. A közönség nagy megfelelő művelődési hely. vész, de hivatása a népmű- része úgy „tévedt be”. A köz- Májusban örömmel közöltük velés. Egyetlen aktatáskával ség vezetőit, KISZ- és, más a hírt, hogy megnyílt az Asz- járja az országot a legkisebb tömegszervezeteit, a helyi ok­tales János nevét viselő járá- tanyáktól a megyei művelődé- tatási Intézmények pedagó- si művelődési központ. Szép, 6i központokig mindenüvé el- gustestületét, szóval a község tágas helyiségei még nincse- megy. Nagy sikerű előadói értelmiségi vezető rétegét nek teljesen berendezve, de estjeit csak az Egyetemi csak a kultúrház két dolgozó- így is nagyon sok színvonalas Színpadon több száz alkalom- ja képviselte. Igaz, volt egy programnak adnak lehetősé- mai hallgatta végig a közön- orvosnő is a községből, és a get. Az intézmény igazgatója ség. A műsor lenyűgöző. Ady járási pártbizottság egy mun- fiatal, agilis ember. Nehéz Endre lírája és Szenczi Mól- katársa. helyzetben van, hiszen a ház nár Albert vasveretű szavai, . , .. . ,, uborkaszezonban nyílt, ezért Petőfi és Tamási Áron el- . A kozr*tuvelódés a társada- megpróbál miinél több féle hangzó művei, halk szellő és :.°™ tagjajaak közős rendezvényt bemutatni a köz- mennydörgés. Egy ember, ügye. Hiába minden propa­ségben, hogy minél jobban száz arc. A közönség néma 8^?a’ ka azok az emberek, felmérhesse a helyi közönség csendben, lélegzetvisszaíojt- a hozség, figyel, akti­igényeit. Nemrég került va figyel, az előadóval együtt v! , hiányával, érdektelen­megrendezésre Tompa László él minden mondatot. A mű- a" “ ségükkel „ellenpropagandát’1 előadói estje „Minálunk van- sor végén taps csattan, és feJtenek kl- nak fenyvesek” címmel. Az utána minden néző ülve ma- Az eset Rétságon történt, előadást minden elképzelhető rád. Nem akarják elhinni, de ha Salgótarjánban nézünk módon propagálták. Közölte hogy vége, még mindnyájan körül, vagy bárhol a megyé- a hangosbemondó, idejében a szavak varázsos hatása alatt ben, sajnos, gyakran találko- utcára kerültek a olakátok vannak. Az előadóestet vé- zunk hasonlóval, is, sok névre szóló meghívót gighallgatták, körülbelül hú- g. 1. postáztak, nyilvános helyeken szán. Húszán, Rétság község sokszorosított ismertetéseket bői, melynek társközségeivel j ~--------------------1—[---------------­h elyeztek el. csaknem három és fél ezer a j NÓGRÁD — 1972. július 25,, kedd Mikor népesedett he as Ural? Az Uraiban már körülbe­lül 70 000 évvel ezelőtt — vagyis 35 évszázaddal koráb­ban, mint ahogyan a tudósok eddig feltételezték — laktak emberek. A Szovjet Tudo­mányos Akadémia Régészeti Intézete által kiküldött expe­díció munkatársai az első öt­éves terv éveiben alapított város, Magnyitogorszk köze­lében ősemberek telephelyére bukkantak. Az itt talált mun­kaeszközök jellege azt bizo­nyítja, hogy létrehozóik az akkori indiai Pandzsábban használatos módszerrel dol­goztak. Hasonló munkaesz­közöket találtak Dél-Ka- zahsztán területén is. így te­hát feltételezhető, hogy az Uralt a Közép-Ázsiából és Indiából érkezett jövevények, az emberiség történetében a legősibb kultúrák hordozói népesítették be. §

Next

/
Thumbnails
Contents