Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

Természetvédelem Túra vezetői követelmények Jól szaporodtak a gólyák A gólyák számára kedvez 5 volt a költési idő az idén. Ugyanis a csapadékos időjárásban bőséges a táplálékuk. A nadárszakértó'k erre következtetnek abból a jelenségből, bogy a Káprások alatt száznál is több gólya gyülekezik na­ponta. Egyébként ezt örvendetesnek is tartják, mert az utóbbi években már nagyon lecsökkent a gólyák száma. A védett vándormadarunk kiveszőben van. Az idei szaporulat viszont sok évet kárpótolt, A fészkekben három kicsiny is tartózkodott. Most ezeknek van a repülési tanulás ideje. Természetjárók háza tája Az SBTC természetjáró- szakosztályának taglétszáma egyre növekszik. Élénk a szakosztályi élet. A tagság minden héten kedden tartja értekezletét, ahol a soron kö­vetkező túrát ismertetik, meg­beszélik az azzal kapcsolatos problémákat. Dr. Ruzsik Mi­hály közreműködésével gyak­ran tartanak vetített képes elő­adásokat, amelyeken szép számban szoktak megjelenni meg szakosztályon kívüliek Is, akiket mindig szívesen látnak. Többek között volt diavetítés Bulgáriáról, Csehszlovákiáról (Alacsony-, Magas-Tátra). Lengyelországról, Szovjet­unióról, Olaszországról, Afri­káról — nem utolsósorban pedig hazánk nevezetességei­ről, növényvilágáról. A gombaszezon előtt a ta­gok részére Borsovicz József túravezető tartott értékes elő­adást gombaismeretből. A szakosztály vezetősége ősztől újabb előadássorozatokat szervez a régi és az új tagok száméra. Az SBTC elnöksége min­denben támogatja a szakosz­tályt. Védekezzünk a villámcsapás ellen Rossz idő nincs, csak rossz turista — állítják a termé­szetjárók. Aki egy kis esőtől, széltől megijed, az nem jó turista. Ennek ellenére a ]ó túravezetőnek nem szabad fi­gyelmen kívül hagynia az idő­járás változásait, különösen a magas hegységben fenyegető veszedelmet, hogy maga is felkészülhessen és csoportját is felkészítse a veszély elleni védekezésre. Nyáron fontos, hogy a tú­ravezető zivatar — a levegő elektromos telítettsége — idején óvja meg csoportja tagjait a villámcsapástól, amely sajnce, minden évben megszedi a maga áldozatait. Ezért zivatar idején távo­lodjunk el a vasúti sínektől, villanyvezetékektől, vízpart­tól, vizenyős talajtól. Vannak jól és rosszul vezető fák: ve­szélyes például a fenyő-, a nyárfa, a kőris- és az akácfa alá állni, és mindenképpen a mezőn magányosan álló fa alá. Rossz vezetők viszont a bükk, a vadgesztenye, az éger. Villámhárító levezető huzala mellé állni is veszélyes. Ház­ban, autóbuszban, autóban vagy vasúti kocsiban védet­tek vagyunk a villámcsapások ellen, mert az acélburkolat elvezeti a lecsapó elektromos­ságot. Végezetül: ne feledjük, hogy legveszélyesebbek a vihar elején és végén keletkező vil­lámok. Többen tették fel a kérdést illetékeseknek, kik lehetnek a társadalmi erdei szolgálat tagjai- A szolgálat ellátására már jó néhányan jelentkez­tek. A tagságnak előfeltétele hogy a jelentkező először tag­ja legyen valamelyik termé­szetjáró-szakosztálynak és tű- ravezető vizsgája legyen. Mi­ért szükséges az utóbbi? A túravezető tevékenysége gondolkodást igénylő, önma­gának is örömet adó faladat. Túravezetőnek nem alkalmas mindenki. Ehhez is megfele­lő képességek kelleneK. A jó túravezető kitűnő turista, jó nevelő és mindenekelőtt a szocialista társadalom hűséges tagja. Vezetés alatt nemcsak az értendő, hogy a terepen tájé­kozódni tudjunk. Ez csak alapfeltétel. A lényegesebb ez­után következik. Ez a nehe­zebb, de szebb feladat. A tú­ra vezető a szocialista szemlé­let szerint példás segítőkész­ségű, sportszerű magatartású. Minden sportágban működő vezetőnek, edzőnek jó nevelő­nek kell lennie, de a termé­szetjárásban fokozottan. Ezt több szempont is indokolja. A többi sportoló zárt te­remben, vagy sportpályán fej­ti ki tevékenységét ahol a ve­zetés. irányítás lényegesen könnyebb- A túravezetőnek a szabadban sokkal tágabb te­rületen, télen, nyáron, esőben, hóban, zivatarban sok termé­szetes akadályt kell leküzde- nie és nehezebb a vezetet­tek szemmel tartása, irányítá­sa. Aki túravezető taníolya- mot végzett, annak adottsága megvan a feladatok megoldá­sára. Az adottság veleszületett te­hetsége az embernek, a ké­pesség, tanulás, tapasztalat, gyakorlat útján fejleszthető. Aki a természetbarát-mozga­lom mellé szegődött és vezető szerepre vállalkozik, annak turisztikával összefüggő álta­lános tudást kell szereznie, így politikai- földrajzi, ter­mészetrajzi, természettani, ge­ológiai, meteorológiai, elsőse­gélynyújtási- a bejárandó te­rületekhez fűződő történelmi, művészettörténeti stb. isme­reteket. Természetesen mind­ezekben általános tájékozott­sággal kell rendelkeznie. Ek­kor lehet a társadalmi erdei szolgálat tagja is. A Mátra ' Kellemes kirándulást tehe­tünk a Mátra szegélyén. A Pásztóról Ágasvár felé vezető műút mentén találjuk a ki­csiny Mátrakeresztest. Négy- száznegyven méter magasan fekszik. Erdő övezi, bäjoß fek­vésű, levegője kitűnő, a leg­nagyobb kánikulában is kel­lemes. A Csókakő, a Bagoly­szegélyén kő és a Báránykő nevű szik­lás hegyoldalak veszik körül a települést. A község bejá­ratánál találkozik két hegyi­patak. Arról is híres a köz­ség, hogy itt faragják az or­szág fakanalait. Innen kelnek útra a konyhákban nélkülöz­hetetlen eszközök. Nyári pi­henőre igen alkalmas a kis Mátra-aljai község. Beszéljünk a rendeletekről Mennyi a telekadó? Nem utolsósorban segíti elő az állampolgárok lakás- és telekigény-kielégítését és a társadalmilag nem kívá­natos felhalmozás megaka- / dályozását a telekadó beve­zetése, ami a beépítetlen lakó- vagy üdülőtelek után fizetendő. Az adókötelezettséget, an­nak mértékét az egy sze­mély, illetőleg család tulaj­donában álló beépítetlen es beépített építési telek sza­ma határozza meg. Telek­adó-fizetési kötelezettség legalább két beépítetlen építési telek esetében áll fenn. Ha a beéoítetíen telek nagysága többszöröse az elő­írtnak. akkor azt annyi la­kó-, illetve üdülőteleknek kell számítani, ahányra az építésügyi szabályokban es a rendezési tervben vagy a helyi tanács által megálla­pított telek nagyság szerint felosztható. De már egy beépítetetlen építési telektulajdon ese­tében is kell telekadót fi­zetni akkor, ha ezen felül legalább még két beépített építési telek is van. lakás is van, és a beépítetlen te­lek lakóteleknek minősük Üdülő is van és a beépítet­len telek üdülőteleknek mi­nősül, végül sem lakás, sem üdülő nincs, de az építés­ügyi hatóság a telektulaj­donost beépítésre kötelezi és a megadott határidőig ezt a kötelezettségét nem telje­síti. Szerződésben vállalt OTP-beépítési kötelezettség határidejének elmulasztása ugyanezen követelményt vonja maga után. Nem kell telekadót fizet­ni olyan nem fejlődő tele­pülések területén, ahol a helyi tanács végrehajtó bi­zottsága megállapítása sze­rint a lakosság telekigénye is biztosítva van. Az építési telkek közül figyelmen kívül kell hagyni személyenként — családon­ként — egy olyan beépített telket, amely idegen bérlő kizárólagos használatában áll. vagy a telek beépítési tilalom alatt áll. Telekadót a tulajdonos, a tulajdonosok, illetőleg ha­szonélvezet esetében — az alapadó összege erejéig — a haszonélvező köteles fizetni. Telekadó alapja a beépítet­len építési telek négyszögöl­ben — illetőleg ahol már a négyzetméter-rendszerre va­ló áttérés megtörtént — négyzetméterben kifejezett területe. Legfeljebb két épí­tési telek esetében alapadót. ezt meghaladó telek eseté­ben progresszív adót kell fizetni. Az adó mérvét a rendelet­hez fűzött kimutatás orszá­gos alsó és felső határai között, a helyi tanács vég­rehajtó bizottsága a község­ben és városban közműve­sítés fokának megfelelően az egész településre egysé­gesen állapítja meg. Például négyszögölenként községek­ben egytől öt forint, váro­sokban egytől nyolc forint­ig. A progresszív adó az alapadónak a telkek számá­tól függően — kétszerestől négyszeresig terjedhet. Be­építési kötelezettség elren­delése esetén a megadott határidő lejártát követő év első napjával esetleges újabb meghosszabbítás ese­tén a meghosszabbítás lejár­tát követő év első napjá­val kezdődik a fizetési kö­telezettség. Meg kell még jegyezni, hogy az előbb említett kor­mányrendeletek értelmében többlettulajdont képező, ér­tékesítési kötelezettség alá eső beépítetlen építési tel­kek után az értékesítés megtörténte előtt, esetleges felmentések és meghosz- szabbítások ellenére is fenn­marad a telekadó-fizetési kötelezettség mindaddig, amíg azon a tulajdonjog fennáll. Dr. Hégely Gábor 6 NÚGRAD — 1972. július 25.. kedd A% új tanácstörvény jegyében Miért kell összehívni? Az új tanácstörvény a választók és a tanácstagok kapcsolatát tovább bővítette. Ugyanis kimondja, hogy a helyi tanács tagja összehívhatja választóinak gyűlését. A népképviselet tartalmának javítása indokolttá tette en­nek a szervezeti formának a bevezetését, amely még hatékonyabbá teheti a képviseleti munkát. A tanácsválasztás óta egy év telt el, de ezt a lehe­tőséget még alig vették igénybe a tanácstagok. Ennek oka az, hogy a helyi tanácsok a szervezeti és működési szabályzatok megalkotásánál — a törvény rendelkezésein túl —, közelebbi útmutatást e jog gyakorlására általában nem adtak. Más részről pedig az alkalmazásánál elég sok a bizonytalanság és a téves nézet. A választói gyűlés lényegé­nek megértéséhez hozzátarto­zik, hogy összefüggésbe hoz­zuk a képviselet tartalmával. A tanácstagok kötelességei között első helyen szerepel, hogy képviseljék a választó- kerület érdekét. Az érdek- képviselet viszont a választók álláspontjának megismerése nélkül aligha képzelhető el. De ez a forma alkalmas arra is, hogy a tanácstag ne csak véleményt kérjen, hanem ad­jon megfelelő útmutatást is választóinak, érveljen a ja­vaslatok mellett. Mégis az a tapasztalat, hogy a gyakorlati megvalósí­tást — a szervezeti és műkö­dési szabályzatok hiányos út­mutatása mellett — elsősor­ban azok a téves nézetek akadályozzák, amelyek a vá­lasztók gyűlése rendeltetésé­nek meg nem értéséből fakad­nak. Mert többen vitatják a választók gyűlésének létjogo­sultságát. Arra hivatkoznak, hogy a tanácstagnak számos szervezeti forma állt eddig is rendelkezésére, miért kellett azokat bővíteni? Mások azért tartják a vá­lasztók gyűlését fölöslegesnek, mert szerintük a jelölő gyű­léseken a tanácstagok a kép­viseletre általános fölhatal­mazást kaptak. Minek tehát a választókkal való rendszeres tanácskozás, hiszen a tanács­tag úgyis saját lelkiismerete, meggyőződése alapján egyez­teti választókerülete és a vá­ros, vagy falu érdekét. Nem valószínű, hogy ennek tarthatatlanságára sok érvet kellene fölhozni. Csupán any- nyit, hogy négy évre nem ad­ható általános, mindenre ki­terjedő fölhatalmazás. A gya­korlatban számos olyan kér­dés merülhet föl, amikor a választók véleménye nem mellőzhető. De a jelölő gyű­léseken — amellett, hogy megismerik a következő négy év programját — a fő kér­dés nem a végrehajtás rész­leteinek megvitatása, hanem a tanácstag személyének a ki­választása. Mások szerint a falugyűlés bevezetése miatt felesleges a választók gyűlésének össze­hívása. Arról nem szólva, hogy falugyűlés a városokban nem tartható. Világosan kell látni a két forma közötti különbsé­get. Falugyűlésen csak alap­vető, az egész község életét meghatározó kérdésekben kér a tanács — és nem a tanács­tag! — véleményt. Ott > nem foglalhatnak állást az egyes településeket, választókerüle­teket érintő kérdésekben. Nyilvánvaló, hogy bizonyos kérdések nem egyformán érin­tik a város, vagy község éle­tét, ezért nagy létszámú gyű­léseken megvitatni nem kívá­natos. erre alkalmasabb a vá­lasztók gyűlése. Vannak, akik a választók gyűlését és a tanácstagi be­számolót azonosnak tartják. Pedig két különböző dologról van szó. Az igaz, hogy a ta­nácstagi beszámolón sem ki­zárt a véleménycsere. De a választók gyűlése a döntések előtt konkrét ügyekben fog­lal állást. A tanácstagi beszá­molón utólag általános ellen­őrzést gyakorolnak a tanács­tag munkája felett. A tanácstagoknak a lakos­sággal való kapcsolata erősíté­sére szolgáló szervezeti for­mák sokszínűsége miatt olyan aggályok vannak, hogy azok gyakorlása formálissá vá­lik. De egy-egy település fej­lesztése, társadalompolitikai vezetése sokszínű, változatos kereteket kíván, amit a napi munka során kell tartalom­mal megtölteni. A választók gyűlésével kap­csolatos elvi kérdések tisztá­zása mellett — a jog gya­korlásához — részletesebb út­mutatásra lenne szüksége a tanácstagoknak, mint amit a tanácstörvény tartalmaz. Vagyis a törvény végrehajtá­sát szervezeti és működési szabályzatokban kellene meg­fogalmazni, hogy valóban hasznos legyen. Dr. Fekete Mihály Még mindig tart a halkonzervvásár! Élelmiszerboltjainkban 20—30 százalék árengedmény ! Salgótarjánban: 201. sz. áruda, 222. sz. áruda, 165. 6Z. áruda, 170. sz. áruda, 153. sz. áruda, 155. sz. áruda, Rákóczi u. 40. Városi tanács mellett. Pécskő u. 3. Vöröshadsereg u. 44. kórházzal szemben, Lenin tér 5—0. Megyei tanáccsal szemben. Rákóczi u. 230. Tűzhelygyárral szemben. Salgó u. 44. Acélgyári kultúrház mellett. Balassagyarmaton: 141. sz. áruda, 135. sz. DELICATESSE, 127. sz áruda, Bajcsy-Zs. u. 10/a. Rákóczi u. 23. Rákóczi u. 26. Kisterenyén: 5. sz. áruda Kossuth u. 1. Nagybátonyban: 100. sz. áruda, Révay u. 3. Várjuk kedves vásárlóinkat! ió^rád megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents