Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-25 / 173. szám
A pásztói gépjavító állomáson jártunk.. A megye gépjavító állomásai közül az egyik legfiatalabb a pásztói MEZŐGÉP Vállalat. A 280 főt foglalkoztató üzem nemcsak a megye igényeit elégíti ki, hanem az ország más részébe is szállítja a mezőgazdasági gépek alkatrészeit. Április elejétől nagy tételben szikrafogó berendezést készítenek a Mezőgazdasági Gépellátó Vállalat részére, az MTZ—50-ss típusú traktorokhoz. Fontos alkatrész ez, főleg most, aratás idején, mert felszerelve a traktor kipufogódobjára, az eltávozó szikrát leülepíti, így megakadályozza, hogy tüzet fogjón a gabona. Az utolsó simításokat Ludányi Lászlóné végzi, aki ponthegesztéssel állítja össze a munkadarabot Széles körű munka folyik az egész üzemben. Melegágyak tartóvázait, autóbuszülések csővázait, és légtisztító berender zések alkatrészeit is gyártják. A munkából a tanulók is kiveszik részüket. Korszerű tanműhelyben nevelik az utánpótlást. Balogh Árpád esztergályos, az üzem egyik legjobb dolgozója eddig is nagy részt vállalt már a tanulóképzésben. Most Murányi Lászlót oktatja Az üzem dolgozóinak nagy örömére, saját erőből, új, modern öltözőt épít a vállalat. A munka gyorsan halad. Az új szociális létesítmény a vállalat 250 dolgozójának ad majd helyet. Dimák József hegesztő most még a központi fűtés csőhálózatának beszerelését végzi, aztán jöhetnek az öltöző- szekrények és rövidesen átadhatják rendeltetésének az épületet Kép, szöveg: Bibék László Gazdasági reform a gondolkodás reformfa is égy éve vezették be a gazdaságirányítás új rendszerét, s bár azóta minden esztendő meggyőzően bizonyította az új gazdálkodás előnyét, most már kézzel fog- hatóan. nemcsak anyagi, de emberi vonatkozásban is értékelhető a gazdálkodás új tartalma. A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél az önálló gazdálkodás arra sarkallta a gyár vezetőit, hogy az igényeknek megfelelően vizsgálják felül a termelés egész rendszerét, gyártmányaik struktúráját és a termelés egész területéről száműzzék a gazdaságtalansá- got. Érthető ez a megkívánt Logikus rend és gazdálkodás iránti szigorúság, hiszen az önálló gazdálkodás keretei között a termelés hatásfoka és gazdaságossága alapján örvendezhetnek vagy kesereghetnek a gyár dolgozói. A gyár vezetői az élet narancsai szerint, az új iránti fogékonyságról és törekvésről tanúságot téve időről időre újítani tudtak. Felismerve a gazdálkodás hatásfokának javítását szolgáló lehetőségeket, biztosan haladnak előre az önálló gazdálkodás gyümölcsöző útján. A gazdaságirányítás új rendszerének kezdetén máris vizsgálat alá vetették termékeik gazdaságosságát. Az 1967-es évről sok bizonytalan tényező kíséretében azt állapították meg. hogy veszteséges tremékeik részaránya 11.4 százalékos volt. 1968-ban már megbízható és pontos elemzéseket végeztek. És bár a kép elszomorító, hiszen a veszteséges termékek részaránya ekkor 21,6 százalékos értéket adott, a gyárban ezt a mutatót tekintik bázisnak. A különböző műszaki intézkedések és a gyártmánystruktúra átrendezése során 1971-ben már 9,7 százalékra csökkent a veszteséges termékek részaránya. 1972-ben már 5,7 százalékos eredményért harcolnak, de felismerve a további tennivalókat, 1973-ban várhatóan 3,5 százalékra csökkent a veszteséges termékek részaranya. i S amilyen arányban meg tudnak szabadulni a régi gazdálkodás „bűneitől”, úgy növekszik a vállalati nyereség, és ezzel egyidőben a dolgozók keresete és jövedelme is. A vállalat dolgozóinak fokozódó átlagjövedelmét meggyőző számok bizonyítják. 1967-ben például 24 ezer 313 formt volt az egy dolgozóra eső átlagjövedelem. Ez 1970- ben már 27 342 forintra emelkedett. A termelési eredmények lehetővé tették, hogy a múlt évben átlagosan 4,4 százalékos bérfejlesztést hajtsanak végre. Ezzel együtt a különböző címen kifizetett jutalmak és nyereségrészesedes teljes értékével együtt 6,2 százalékos volt az átlagjövedelem növekedése. Igaz, még kommentárunk | Nyáron az ellátás Jólesik az embernek, ha kedvére való ételhez, italhoz jut. Milyen jólesik akkor, amikor a munkában elfáradva kívánja meg, hozzájut és felfrissült tőle, új erőre kap. Ilyenkor az ember kedvezőbb színben látja a világot. A szolgáltatásnak ilyen jelentősége van, s ez igen szerteágazó tevékenység. Most az étel-, italellátásról szólunk. Azért éppen erről, mert ilyenkor, nyár derekán a szabad- ságos dolgozók a szokottnál merészebben nyitják fel pénztárcájukat, ahogyan mondani szokták, egy kicsit elengedik magukat. De szólunk azért is, mert a falvakban most folyik az esztendő legnagyobb munkája, a rendkívül nagy energiát igénylő gabonabetakarítás. Az egész nap forró napsütésben, megállás nélkül dolgozó emberek megérdemelten innának, ennének jóízűt. Megnyugtató, hogy falusi boltjaink legtöbbje gondosan felkészült arra, hogy az arató embereknek panaszra ne legyen okuk. Nem egy boltos kikérte vásárlói véleményét: aratás idején mit fogyasztanának szívesebben. Ennek alapján töltötte fel raktárát, többségében gyorsan elkészíthető, mégis tartalmas minőségű ételfélékkel. Azzal is a kereskedelmi szolgáltatást javították, hogy a boltok nyitvatartásával igazodtak vásárlóik elfoglaltságához. Szügyben Zimmerman Ignácné, az italbolt helyettes vezetője elmondta, hogy reggel hatkor nyitnak, és este tíz óráig tartanak nyitva. Azért így, hogy akik kora reggel mennek és késő este jönnek az aratásból, felfrissíthessék magukat egy korty itallal. Egyébként üdítő italokból gazdag a készletük. Előfordul, hogy az aratók vízhordójukat beküldik üdítő italért, amely lehűtve áll rendelkezésükre. Este a kifáradt aratók leginkább a sört fogyasztják. Sajnos, a községben a nem kedvelt pilsenivel szolgálhatnak részükre. Ez már az italbolt vezetőin kívülálló dolog. A termelőmunkában résztvevő ember azt várja — és teljes joggal — a kereskedelem irányítóitól, hogy a legjobbat, a legkellemesebbet nyújtsák részükre. Kölcsönös ez, hiszen a termelésben dolgozók is arra törekednek, hogy kiváló termékeket készítsenek. Tulajdonképpen ezzel — némely esettől eltekintve —, ma már egyre kevesebb ' baj van. Inkább azzal bontják meg az egyensúlyt, amikor kevés figyelmet fordítanak a dolgozó emberek előzékeny, gyors, kiszolgálására. Sajnálatos, de Salgótarjánból, a megyei Vendéglátó Vállalat egyes egységeiben uralkodó nemtörődömséget kell elrettentő példának elmondani. Azért sajnálatos ez, mert az egységek többsége szakmailag kifogástalan munkát végez. Követendő példának említjük, a Salgó, a Vadaskert stb. éttermeket. A legmagasabb igényt is kielégítik. Viszont olyan helyen, mint a strand, ahová pihenni, felüdülni mennek a szabadságukat töltő emberek, méghozzá a kánikulában ezrek és ezrek, nem készülnek fel a korszerű, zavartalan ellátásra. Ezzel sok-sok bosszúságot okoznak az embereknek és nem csupán a fürdőhely területén levő büfét teszik ki a fogyasztók haragjának, hanem a szidalom, amely ott elhangzik, az egész vállalatot éri. A szolgáltatásra éppen azért kell megkülönböztetett figyelmet fordítani, mert a kielégítetlen ember felháborodásában gyakran általánosít. A strandbüfé esetében arról volt szó, hogy vasárnap két-három ember törte magát, közel nyolcezer ember kiszolgálásával. Természetes, hogy nem győzték, tumultus volt és zúgolódás. Ilyenkor nem lehetne kisegítőket, akár diákokat beállítani? Nyár van, a szabadságon levő emberek szeretnék magukat jól érezni. Egyszerű kívánalom ez és teljesíthető is, mert van miből teljesíteni. Csak nem mindegy, hogyan? A dolgozó ember azt kéri, fordítsanak erre is egy kicsit nagyobb figyelmet. korai lenne az 1972-es fejlődésről teljes biztonsággal nyilatkozni, de a lehetőségek sok sikerrel biztatnak. Szükség van arra. hogy a termelés és annak zavartalan feltételeit biztosító szférákban egyaránt egészséges szemlélet és törekvés uralkodjék. A termelés és gazdálkodás új mechanizmusa a vezetők és vezetettek gondolkodásának megreformálására is igényt tart. S a gyárban már erre az újfajta gondolkodásra is bőven akad jó példa. Mert korábban ki törődött azzal, hogy például a belső vágányhálo- zaton gyakran kisiklik a kocsi. Egyszerűen tudomásul vették. A közlekedési üzem vezetője kérlelhetetlen harcosa lett a belső vágányhálózat rendezésének, s most megnyugodva Deszél arról, hogy 75—80 százaléka már biztosítja a zökkenőmentes közlekedést, sőt, ez ev harmadik negyedében felújítják a kovácsológyár raktára előtti 200 méteres vá- ganyhálózatot is. Hatására a kocsikisiklásokból eredő kár a korábbi 100 ezer forintról az elmúlt évben lecsökkent háromezer forintra. Emellett természetesen a kocsiforduló meggyorsításában, a termelőüzemek zavartalan kiszolgálásában és a kocsiálláspénz csökkenésében is bőségesen kamatozott, a vágányhálózat jó állapota. Most a ponyvaszakadásokból származó évi 70—80 ezer forintot kitevő veszteség csökkentésén a sor. A vállalat exportra induló termékeit zárt vagy pányvázott vagonokban küldik. Amikor ezek a szerelvények útnak indulnak, akkor az előírások teljes betartása mellett ponyvázzák le a vagonokat. mégis sorra érkeznek a kárjegyzőkönyvek és a ponyvajavító-számlák a Fer- rogiobustól, a záhonyi és egyéb vasútállomásokról. Igaz, hogy ezek a számlák egyenként tételesen nem elriasztóak, hiszen 40—56—98—82 forintos tételek, de akad közöttük 518 forintos is. Évenként ez is megközelíti a 100 ezer forintot. M: ésszerű gazdálkodás a 100 ezer forintos tételekre is érzékeny, hiszen ezeket lényegében le kell csípni a vállalat gazdasági eredményéből. Mivel ez mindenkit személyesen is érzékenyen érint, érthető és logikus, hogy keresik és kutatják a költségcsökkentés módjait. Ez az új vonás egyben azt is jelzi, hogy a gazdálkodás mai követelménye az emberi gondolkodást is előnyösen megreformálja. Orosz Béla NEMRÉGEN a Népszabadságban Vadász Ferenc egy érdekes és különös ügy tanulságaival foglalkozott „Ajánlott levelében”. "Valamelyik szocialista brigád ki akarta közösíteni soraiból az egyik brigádtagot, mert váltásos, „hisz az istenben”. Arra a kérdésre, hogy kizáró ok-e ez, gádvezetőket képviselte ezen egyértelműen és határozottan a megbeszélésen Vendel Laadta meg a választ: elhamar- jós, a síküveggyári edzőüzem kodott és helytelen döntés „Makarenko” műszaki komplenne ezt a munkatársat eltá- lex brigád vezetője, Szamosi volítani a brigádból. Lehet és Elemérné, a „Hámán Kató” kell vele vitatkozni, meg le- laboratóriumi szocialista bri- net győzni, de a kollektívába gád — a vállalat kiváló szo- való befogadás legfontosabb cialista brigádja — vezetője, előfeltétele még nem a meg- ugyancsak a síküveggyárból, győződés, hanem a végzett Az öblösüveggyárat Andó munka, a közösségi magatar- László üvegfúvó szocialista tás. brigádvezető, a ZIM salgótarHa elő is fordul ilyen eset, jáni gyárát Gyenes Vendel, a amikor itt-ott helytelenül ér- „Tyereskova” adminisztratív telmezik a szocialista brigád- szocialista brigád vezetője, mozgalom lényegét, s egy-egy Az üzemi szakszervezeti bi- kérdés megítélésében elvetik zottságot az öblösüveggyárból a sulykot, ez semmiképpen Pförtner József, a ZIM salgó- sem tekinthető általánosnak, tarjáni gyárából Mizser Lász- Annyira mégis fény derül be- ló bér- és termelési felelős lőle, hogy az érdekeltek né- képviselte. Részt vett az an- hol még a célokat és a lénye- kéton Huszák Artúr, a me- get kifejező alapfogalmakat gyei pártbizottság gazdaság- sem látják tisztán. politikai osztályának helyettes Ezért elsőként ezekkel fog- vezetője és Németh Tibor, a lalkozott a szerkesztőségünk- Szakszervezetek Nógrád Me- ben megtartott szocialista gyei Tanácsa közgazdasági brigádvezetők ankétja, amely- munkabizottságának vezetője, re a nagyobb salgótarjáni Nem véletlen, hogy legelőüzemekből hívtunk vendége- szőr az alapvető célkitűzéseket, szocialista brigádvezető- két szemléltető üzemi példák két, szakszervezeti tisztség- és tapasztalatok kerültek sző- viselőket. A szocialista bri- ba, a résztvevők „tulajdonosi’ni öblösüveggyárban a keJ mencékből kikerülő üvegcserép eltakarítását, a műhelyek körüli rendcsinálást a szocialista brigádokra bízták, amelyek — így mondta szó szerint — „majdnem verekedtek rajta”, hogy melyikük csinálja. Lehetne sorolni tovább. A síküveggyárban az edzőüzemiek járdát csináltak társadalmi munkában, hogy megkönnyítsék a szállítást. A laboratóriumban dolgozó nők középiskolásokat, munkás- gyerekeket, óvodát patronál-» hak. A ZIM salgótarjáni gyárában az adminisztratív dolgozók még a' termelőmunkába is besegítenek, ha szorít ai cipő. A szocialista brigádmozga- lom lényegét így fogalmazta meg Huszák Artúr: — EZEKNEK a közösségeknek a szocialista emberré formálódás folyamatában óriási szerepük van. A cél: olyan emberré válni, aki tud és akar, nemcsak ellenszolgáltatásért, hanem teljesen önzetlenül is dolgozni másokért. Aki fölismerte, hogy a legnagyobb erő a közösségben rejlik, s csak együtt, egymásért érdémes igazán élni. Hasonló esetet említett ' Kiss Sándor Pförtner József. A salgótarjá- Folyt. köv. | NOGRAD — 1972, július 25., kedd 3 FÓRUM 1972 „Olyan emberré válni...” Szocialista brigádvezetők ankétja hévvel beszéltek a szocialista brigádok erőfeszítéseiről, a „melós”-becsületről, az önzetlenül, egymással és egymáséi t végzett munkáról, a közös értékek megbecsüléséről es a közös érdekek józan felismeréséről. — Mondanék arra egy példát, hogy milyen nagy tartalékok rejlenek a dolgozók, a szocialista brigádok lelkesedéseben — kezdte Vendel Lajos. — Egyszer a ZIM-nek sürgősen szüksége volt a gáztűzhelyekhez ajtóüvegre, de éppen nem volt alapüveg nálunk, a síküveggyárban. Az edzőüzemi szocialista brigádokhoz eljutott a dolog híre, ők adták az ötletet, hogy a hulladéküveget megfelelő méretre szabják. Ennek kettős „haszna” is volt, a hulladékot is felhasználtuk, meg a tűzhelygyár is jól járt, mert időben megkapta a megrendelt üveget fi k
