Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-23 / 172. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Mi MSZAM> NU(!KAU «f l,VII HMUTVÓ «ti A ti t\ mtt.Yfl TAWACS LAt'/A-«* XXVIII. ÉVF., 172. SZÁM ARA: 1 FORINT 1972. JOLIUS 23., VASÁRNAP Nagyüzem a földeken Kedvezőtlen az időjárás, nehéz az aratás Teljes erővel folyik a gabona betakarítása. Mezőgazdasági üzemeinkre közei 36 ezer hektár kalászos learatása vár. Most minden erőforrást erre a legidőszerűbb és legfontosabb feladat­ra koncentrálnak. Megyénket különösen sújtotta a csapadé­kos időjárás, így a megdőlt gabonák jelentős részét aratógé­peknek és kézi kaszásoknak kell levágni. ALKATRÉSZ VAN A korábbi évekhez képest, Jelentősen javult az alkatrész- ellátás, ami jó műszaki fel- készültséget tükröz. A munká­latok végzését továbbra is rontja a sok csapadék, amely ugyan előnyös a kapáskultú­rákra, de rendkívül hátrányos a gabona betakarítására. A sok eső növeli a szárítási gon­dokat, és jelentős szemveszte­séget okoz. Különösen ott je­lentkezik a szemszóródás ve­szélye, ahol a gabonák meg­dőltek. A szakvezetőknek ezt a körülményt messzemenően fi­gyelembe kell venniük, ép­pen ezért a gépkezelőkkel ko­ordináltan olyan sorrendet,! haladási sebességet és mód­szert ajánlatos kialakítani, hogy a szemveszteség minimá­lis legyen. A mennyiségi veszteségek csökkenése mel­lett jelentős gondot kell for­dítani a minőségveszteségek mérséklésére is. A nedves ga­bonák gondos szárításával, tisztításával és tárolásával mérsékelhető a veszteség. NEDVES A GABONA A betakarításra tervezett kalászosoknak eddig 20—22 százalékát betakarították. Az őszi árpa betakarítása 2185 hektáron befejeződött, és ked­vező átlagtermésről számolha­tunk be. Előzetes adatok sze­rint 25,4 mázsa a hektáron­kénti hozam. A tavaszi ár­pából és őszi búzából is jók a terméskilátások. A magas nedvességtartalom átvételi problémákat okoz. Az árdif­ferenciák kapcsán pedig bi­zonyos árbevétel-kiesésekre is számítani lehet. Mivel a • ta­vaszi árpa hozama meghalad­ja a tervezett szintet, gondot okoz, hogy újabb pótszerző­déskötésre nincs lehetőség. A termelőszövetkezetek a sörár­pa egy részét takarmány alap­jukban kénytelenek számítás­ba venni. EGYMÁST SEGÍTVE Az üzemek mérlegeljék a nagy tömegű szalma hasznosí­tásának lehetőségét. Célszerű, ha a saját szükségleten felüli szalma csak minimális költsé­get és munkaerőt köt le. Az aratás az üzemekben egy- időben folyik, de lesz ahol a jobb felszereltség kapcsán, ha­marabb fejeződik be. A ko­rábbi évek példájához hason­lóan, az idén is szükség lesz a tsz-ek kölcsönös, egymás­nak nyújtott segítségére, kü­lönösen ott, ahol a termelés feltételei a legkedvezőtleneb­bek. Az aratás az agronómia! munkák egyik legfontosabb té­nyezője, de a betakarítással egyidőben megkezdődik a tarlóhántás is, amely már a következő év jó termésered­ményeinek gazdasági előké­szítését szolgálja. VASÁRNAP IS DOLGOZNAK KISTERENYÉN A salgótarjáni járásban zö­mével most indult az aratás. Zeke János szocialista brigád­vezető, hét társával, Dorog- pusztán befejezte az aratást. A gépeket átcsoportosították a Bükk-völgybe. Knapiczius At­tila, a Mátraaljai Állami Gaz­daság kisterenyei üzemegysé­gének vezetője arról számolt be lapunk munkatársának, hogy 532 kataszteri hold őszi búzát kell betakarítaniuk. Emellett 186 hold őszi árpát, amivel már végeztek. A búza mellett tavaszi árpa van még, 142 hold és kétszer 32 hold. Nagyon nehéz a munka, mert a ledőlt gabonában fel­vert gaz a gépekre tekerődzik. Sok időt elrabol amíg ezektől az úgynevezett „mackóktól” letakarítják a kombájnokat. Az időveszteséget nyújtott műszakokkal és vasárnapi munkával igyekeznek pótolni. Szerencse, hogy a kombájnok bírják az erőpróbát. A géphi­bákat azonnal kijavítják. Nagy Gábor a gépek külön szerelője. Az a feladata, hogy az aratókat segítse. Az alkat­rész egyelőre nem okoz gon­dot. Részben raktáron is van, részben pedig a kiselejtezett gépekről használják fel szük­ség esetén. Észak-írország Olaj a tűzre az angol politika Áz észak-írországi zavargá­sok történelmében példátlan pénteki robbantássorozat után szombaton is folytatód­tak a véres összetűzések Bel­fastban és Londonderryben. Az IRA ideiglenes szárnyának tulajdonított pénteki bomba- merényletek halálos áldozato­kat követeltek. Szombaton reggelre az áldo­zatok száma tovább szaporo­dót, miután a tartományt; megszállva tartó brit katonák parancsot kaptak a további merényletek megakadályozá­sára, és Belfast különböző pontjain összecsaptak az IRA lövészeivel. A halottakat ed­dig még nem azonosították. Csaknem ezer katona betört az Andersontown katolikus negyedbe, s ott ugyancsak he­ves harc bontakozott ki. A katonai akciót röviddel azután indították el, hogy Whitelaw, az északír ügyek minisztere késő éjszakai nyi­latkozatában azonnali IRA- ellenes intézkedéseket helye­zett kilátásba. Whitelaw a robbantások hí­rére Lord Carrington brit hadügyminiszterrel együtt Belfastba sietett. A két mi­niszter azonnal tárgyalásokat kezdett a tartományban állo­másozó brit katonaság pa­rancsnokaival, a rendőrséggel és más hivatalos személyek­kel. Az észak-írországi esemé­nyek újabb fordulata miatt Heath brit miniszterelnök le­mondta minden programját, hogy állandóan készenlétben legyen a további fejlemények (Folytatás a 2. oldalon.) Bővül a szovjet—francia kereskedelem Hétfőn szovjet francia ke­reskedelmi tárgyalások kez­dődnek Moszkvában arról, hogy Franciaország évi két és fél milliárd köbméter földgázt vásárol a Szovjetuniótól: az erre vonatkozó elvi megálla­podást már régebben megkö­tötték, s a mostani tárgyalá­sokon elsősorban a szállítás leggazdaságosabb' módozatai­ról lesz szó. Az újabb szovjet—francia kereskedelmi tárgyalások előtt francia ipari körökben nagy megelégedéssel vették tudó, másul, hogy több francia vál­lalat ismét jelentős szovjet megrendeléseket kapott, ösz- szesen 500 millió frank érték­ben. (MTI) Evekkel ezelőtt, igen korszerű távfűtési hálózatot építettek ki Salgótarjánban, melynek segítségével óriási mérétkben csökkent a megyeszékhely levegőszennyezettsége, nem be­szélve arról a hatalmas előnyről, hogy kényelmesebbé, praktikusabbá vált otthoni éle­tünk. A város további rekonstrukciója során újabb épületek kapcsolódnak a távfűtési hálózatba, ami a csőrendszerek bővítését teszi szükségszerűvé. A MÉLY ÉPTERV Vál­lalat kollektívája meg is kezdte a hálózat terjeszkedésére vonatkozó vizsgálatait, Csuta Imre mérnök irányítása mellett, a napokban elkezdődött a vezetékeket tartó oszlopok helyének szintezési munkája. A zagyvái erőműtől a városközpontig tartó több kilométe­res szakaszt Majercsik Aranka és Dóczy Éva segítségével pár nap alatt „leszintezik”, helyet adva a tervezési munka következő szakaszának. — kulcsár — A hováesológyárban Huszonöt új gyáríniány három hónap alatt — Á mai rugalmas gazdál­kodás felold minden korábbi merevséget. Az igényekhez igazodó, dinamikus megoldások egyre jobban a minden­napi munka szerves ré­szévé válnak. S ha korábban éveken, sőt évtizedeken keresztül uralta is a gyárat az egyfajta meg­merevedett termékstruktúra, ez ma már a múlté — mond­ta Halász Árpád, a kovácsoló­gyárrészleg főmérnöke. Ebben a gyárrészlegben ugyanis a III. negyedévre 25 új gyárt­mány kialakítását és sorozat- gyártását vették tervbe. Az év végéig pedig összesen 55 féle új termék előállításának kezdeti gondjaival kell meg­küzdeniük a vezetőknek és a dolgozóknak. Ahol eleven erő­vé vált a jó gazdálkodásra való törekvés, ott az élet pa­rancsait minden vonakodás nélkül végrehajtják. A legnagyobb magyar ex* portáló vállalat, az Ikarus a járműprogram keretében a következő hónapokban tizen­öt féle új alkatrészt vár a gyártól. A tételek nem ki­csik, hiszen a szép vonalú Ikarus buszokhoz a többi kö­zött hétezer közvetítőkart, öt­ezer himbraúdfejet, húsz­ezer rugótartó szemet és nyolc­vanezer kormányrúdbiiincset készítenek. A tizenöt féle al­katrészből összesen 300 ton­na mennyiség hagyja majd el a gyárat az év végéig. De be­jelentették már az 1973. évre szóló igényüket is. Jövőre az idei mennyiség több mint dupláját várják és ehhez már­is 700 tonna járműalkatrész gyártására kell berendezked­niük a részleg dolgozóinak. Üj terméknek számítanak a miskolci Mezőgépjavító Válla­lat S—100-as lánctalpas von­tatótraktorainak futógyűrűi és láncszemei is. A darabon­ként 30 kilogrammos termék­ből húszezer darabot a négy­kilogrammos láncszemekből pedig százezer darabot ren­Nyár van, kánikula. És holtidény minden kulturá­lis intézményben; művelő­dési házban, színházban, klubban, könyvtárban. Mert az emberek nyáron nem az egész évben megszokott he­lyeket keresik fel, az új, a felfedezés öröme hajtja őket a vízpartokra és a telenednek az iskolák, pi­henőre vonulnak a zárt aj­tók kulcsaival zsebükben a művelődési házak és klu­bok vezetői. Városban nem ennyire „sötét” a helyzet, mert a lehetőségek, ha korlátozottak is, de van­nak, mert nem egyetlen ember feladata — év köz­oo ___ oo Ü DÜL A PEDAGÓGUS ’WVVO/WWXVVWUVVVVWWWWVVWWV\A^\/V\ hegyekbe. De, mert az élet nem állhat meg, nagy az otthonmaradottak száma is; mert be kell takarítani a lábon álló termést, mert — ha izzó kazánok mellett is — meg kell termelni a mindenki számára nélkü­lözhetetlen „javakat”. De ahol a szükség nem követeli meg túlzottan, ott bezárják kapuikat az intéz­mények. Ilyenkor szűnik meg a színházi élet, élnép­ben sem — az élet pezsdí­tése. A falu nyáron más képet mutat, nyaralni tér a pedagógus és mintha megpattanna valami a kulturális élet szerkezeté­ben. Ilyenkor derül ki iga­zán, hogy mi is a vidéki pedagógus közéleti jelentő­sége. Ilyenkor bizonyosodik be, hogy bár egyre gyara­podunk fiatal és kevésbé fiatal szakemberekben, azért a helyi élet előmoz­dítását, a szórakozást és okulást szinte csak a pe­dagógus érzi szívbéli fela­datának. Járom a vidéket. S, ha adódik is tiszteletre méltó kivétel, az egyes községek­ben rögzített pillanatfelvé­teleket egymásra rakva, alig látható eltérés. Pihen a pedagógus, és a pedagógus hiányában pi­hen a szellemi élet is. Mert ő volt és ő az, aki vezeti a művelődési házat, könyv­tárat, aki kulturálódni szoktatja az embereket. A tények mondatják tehát velem a fentieket, nem pe­dig az a szándék, hogy tanév végeztével (ha meg­késve is) glóriát kerekítsek a pedagógusok feje fölé. Nem is ők a főszereplői tulajdonképpen ennek a gondolatsornak, hanem azok az otthonmaradottak, akik a kánikula ellenére, ott folytatják életüket, ahol nyár elején. Akik a har­mincfokos melegben is 'igénylik a szórakozás lehe­tőségeit; akik kívülreked- nek a most zárt ajtókon. Itt van például a fiatal­ság. Az iskolás korúak. Azok, akiket egész évben szervez, irányít az iskola, s akik most korlátlan szabad időt kapnak, csak éppen nincsenek kitöltéséhez szervezett eszközeik, lehe­tőségeik. És mi van a töb­biekkel, az idősebb kor­osztályúnkkal, akik — ha a megnövekedett idény­munka fáradságával is — mégiscsak az év leghosz- szabb estéi elé néznek nyá­ron? Mondom, városban min­den egyszerűbb, ott több ember, „főhivatásban” vál­lalja a szabad idő célszerű kitöltésének gondját. A fal­vakban ugyanez a teher a pedagógusé ..., de a peda­gógus üdül. Iskolai munká­jának jól megérdemelt ju­talmaként. S így megy ez nyárról nyárra, évről évre, míg csak ki nem épülnek a kapcsok tanár és agronó- mus, orvos ... között, amíg nem lesz a helyi értelmi­ségből még egy olyan va­laki, aki a falut mentesít­se a kulturális holtszezon­tól — tanévkezdésig. — vkm — deltek. Az Egri Finomszerel- vénygyár is új rendelőként jelentkezett a kovácsoiógyár* nál. Egerben készítik az ipari hűtőgépek kompresszorait. Ezekhez tartozó kompresszor­tengelyeket három típusban 115 ezer darabot gyártanak majd. Az új termékek előkészítő munkáit most végzik a gyár szakemberek Részt vesznek benne az arany­jelvényes műszaki szocialista brigád tagjai, a szerszámszer­kesztő és a gyártóeszköz-gaz­dálkodás szerszámkészítő bri­gádjainak tagjai is. Arról persze szó sincs, hogy az új termékek előállításá­nak munkálatai gond nélkül megoldhatók. A gyárrészleg műszaki vezetői, szocialista brigádjai és a gyártóeszköz­gazdálkodás kiváló szakembe* rei azonban minden erejüket és tudásukat latba vetve azon szorgoskodnak, hogy a meg­rendelésnek időben, jó minő­ségben és hiánytalanul eleget tegyenek. Az idő sürget, mert a ren­delések darabszámai nagyoki emellett a megrendelt tételek munkaigényesek és gondos munkát követelnek. A felada­tok maradéktalan megoldásá­ra felkészült Gulyis Ferenc 29 főből álló aranyjelvényes és Kolláth Bálint 16 főből álló szocialista brigádja is. A gyárrészlegben csaknem ezeregyszáz féle terméket gyár­tanak. Ez a széles termék- struktúra gyarapodott most a III. negyedév során 25 új gyártmánnyal és előrelátha­tóan a IV. negyedévben to­vábbi 30 új termék gyártásá­nak bevezetéséről kell gondos­kodni. Az új megrendelők új­fajta gyártmányigényével feliratkozott már a ková­csológyárnál a Nyíregyhá­zi és a Győri Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalat, a hajtómű- és felvonógyár,' a Szerszámipari Művek esz­tergagépgyára is. Az év hát­ralevő részében' ezeknek még több fajta új alkatrészt kell gyártania Salgótarján kiváló kovácsszakembereinek, süly- lyesztékes és szabadkézi ko­vácsolással. S ezután a salgó­tarjáni kovácsszakemberek bizonyítványát aligha kell magyarázni, hiszen a munká­juk iránti igény önmagáért beszél. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents