Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

Kezük nyomán lesz jobb, kényelmesebb VÁROSÉPÍTŐK a ............... mii A Z ORSZÁG más részéből érkezőt, vagy a városból ko­rábban elszármazottak és tdőnkint visszatérők sokkal nagyobb elismeréssel szólnak az építők munkájáról, mint mi, akik helyben vagyunk. Ta­lán azért, mert jobban érez­zük a gondokat, jobban él bennünk az a vágy, hogy a megyeszékhely minél előbb modern, korszerű város le­gyen. A városépítőkre, ha néha neheztel is a lakosság, azért nem feledi, hogy a kényel­met, a jobb otthont, a kultu­ráltabb körülményeket ők te­remtik meg A Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozóinak elődei is szo­ros kapcsolatban voltak a vá­rossal. 1949-ben megyei építő­szövetkezetekből alakult meg a Bányavidéki Építési Nem­zeti Vállalat. Hatókörébe tar­tozott Borsod, Heves és Nóg­rád megye. Ebben a szerveze­ti formában 150-en kezdték a munkát. Két év alatt a dolgo­zók létszáma 2500—3500-ra növekedett, többre, mint amennyi a jelenlegi létszám. 1952-ben a 63-as számú Álla­mi Építőipari Tröszt egyik vállalataként működött 1955- Ig. Azóta mai nevén ismerik a megyében és megyén kí­vül. A vállalat dolgozóinak ne­véhez fűződik az első három­éves tervben az első bérház tető alá hozása. A bányász- program keretében 1957-ben egy év alatt 576 lakást építet­tek Nagybátonyban. Nem túl­zás, ha azt mondjuk: a laká­sok építését dőntő többségben Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton a vállalat dolgozói végzik. Nevükhöz fűződik a vásártér beépítése, a Rok­kant-telepi hegyoldal bérhá­takkal való benépesítése. Ahogy gyarapodott a város, ahogy nőttek az igények, úgy növekedett a dolgozók hozzá­értése, gyarapodott a magas­képzettségű szakemberek szá­ma. Kezdetben hagyományos módon, téglából építkeztek. Felnőtté válásukat az jelentet­te, amikor a hagyományos technológiáról rátértek a ke­retvázas építkezési módra. E tekintetben az első erőpróbát, a vizsgát a főtéri 13-as jelű, 192 lakásos bér ház jelentette, 1963-ban. A főpróba jól sike­rült. Az épület közvetlen kör­nyékén gombamódra szapo­rodtak a főtéri 13-as jelű, úgynevezett salgótarjáni típu­sú lakóépületek. A Pécskő ut­cában pedig alagútzsaluzással hozták tető alá a nyolceme­letes toronyházakat. Az épü­letek szomszédságában kapott helyet az új Pécskő Uzletház, a Gagarin Általános Iskola, az új óvoda ég bölcsőde, a Bolyai Gimnázium, a József Attila Művelődési Központ, a Ka- ran.cs Szálló, az SZMT-szék­ház. Mindezek az épületek a városközpont magját képezik. FELÉPÍTÉSÜKKEL eltűn­tek a nyitott csatornás utcák, az alacsony, egészségtelen la­kóházak, a Belgiumnak, az Amerikának nevezett telepü­lések. Sokan már nem emlé­keznek erre, pedig alig telt el néhány év. Mindenki szeme- láttára, az építők keze nyo­mán kap új arculatot az Arany János utca. Űj lakóte­lep körvonalai bontakoznak ki Brezinán, ahol a vállalat fél­kész lakásokat ad át A befe­jező munkálatokat a lakáso­kat megvásárló vállalatok végzik el. A városközpontban PEVA-módszerrel épül az új garzonház a volt SZMT-szék- héz és OTP helyén. Ebben az épületben 264 lakás lesz. Az űj köntöst kapó régi gyárak is az építők jó munká­ját dicsérik. Gondoljunk csak a ZIM-re, az öblösüveggyár rekonstrukciójára, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben az új hengermű építésére. Nagy munkát jelentett az építőknek a város egyik legújabb üze­mének a tető alá hozása. A napokban adták át a Vegyi­műveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjáni vegyipari gép- és acélszerkezetek gyá­rát. Kezük nyomán formáló­dott a síküveggyár Zagyva li­es kemencéje. Kapacitásuk döntő részét nemcsak a múltban, hanem a jelenben is a megyeszékhely építkezései kötötték le. Hogy a velük szemben támasztott követelményeknek még job­ban megfeleljenek, Salgótar­jánban létrehozták az új köz­ponti előkészítő telepet Ez 75 millió forintba kerül. Har­mincmilliót az Építésügyi Mi­nisztériumtól, tizenötöt a me­gyei tanácstól kaptak, a töb­bit pedig saját maguknak kell előteremteni, hitel segítségé­vel. Az új telep a fejlettebb technológiák alkalmazásához biztosítja majd az ipari hátte­ret. Ezzel a létesítménnyel húszéves elmaradást pótoltak, Érdekes megemlíteni, hogy Salgótarjánt nem a helybeliek, hanem a környező községek építőiparban elhelyezkedett dolgozói formálják, alakítják modern várossá. A törzsgárda magját az úgynevezett kőmű­vesközségek alkotják. Sokan járnak be dolgozni Mátrave- rebélyből, a dejtári, pataki kőművesek is régi dolgozói a vállalatnak. Szécsényben és környékén, Kisbágyonból szál­lítják a buszok az építőket a különböző munkahelyekre. Autóbuszokkal naponta 900— 1900 fő utazik. Ez évente 12 millió forintba kerül. Ugyan­akkor felvonulási költségként 17 millió forintot számolhat­nak el. A vállalat igyekszik gondos­kodni a dolgozóiról. Ezt szol­gálja a mindent kielégítő munkásszállás, amely 300—350 dolgozónak biztosít kényelmes otthont. Sajnos csak 150—200 tő veszi igénybe. Hogy meg­felelően ki legyen használva, a szabad szobákat a számvi­teli főiskolának kollégium cél­jára adták át. A vállalat növekedésével, gyarapodásával egyidejűleg nőtt a dolgozók keresete is. A munkások átlagkeresete 15 év alatt több mint duplájára, 26 298 forintra emelkedett. A termelési érték pedig az előbb említett időszak alatt csak­nem tízszeresére. Négy év óta pedig minden szombatjuk sza­bad. Az állami építők jól zárták az első fél évet. Ebben közre­játszik az is, hogy szinte nem is volt tél. Termelési tervüket B százalékkal szárnyalták túl, ami 18—19 százalékos növe­kedést jelent az előző év azo­nos időszakához viszonyítva. Ennek megfelelően alakult a termelékenység Is. Az előzetes számítások szerint 28—29 szá­zalékkal lesz nagyobb mint az elmúlt év első fél évében. Ha nem is ilyen arányban, de kedvezően alakult a nyereség is. A tervezett 8 millió 860 ezer forint helyett 12—13 mil­lió nyereséget realizáltak. Ezt a kedvező helyzetet szeretnék biztosítani a IX. félévben is. A IV. ÖTÉVES terv is bő­séges tennivalókat ígér az ál­lami építőknek. Tovább foly­tatódnak, illetve befejeződnek a már korábban megkezdett rekonstrukciók, tovább növek­szik a lakásépítkezések szá­ma. Igaz, a korábban terve­zett ipari létesítmények közül néhány csak később indul be, talán lesz olyan is, aminek építése elmarad, illetve áthú­zódik a következő ötéves terv­re, mégse marad munka nél­kül az állami építőipar. ; A korábbinál több lakást, egyéb más ' közhasznú, közcélokat szolgáló létesítményeket vár tőlük a megyeszékhely lakos­sága. Ennek a felfokozott vá­rakozásnak valószínűleg az eddiginél 1« jobban meg fog­nak majd felelni. (x) Bemutatjuk a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalatot •• Összhangban a város fejlődésével Talán egyetlen vállalat fej­lődése sem kapcsolódik any- nyira az ötvenéves évfordu­lóját ünneplő városhoz, mint a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalaté. Dolgozóinak tevé­kenysége ezer szállal kötődik a város lakóinak zöméhez. Ahogy új épületekkel, létesít­ményekkel, bérházakkal gaz­dagodik a megyeszékhely, úgy nő a vállalat feladata, bővül tevékenysége. Hatáskörébe tartozik a vá-' ros területén á tanácsi tu­lajdonban levő lakóépületek kezelése, a távhőellátás és a melegvíz-szolgáltatás zökke­nőmentes biztosítása, vala­mint az ingatlanközvetítés Salgótarjánban, Balassagyar­maton és Pásztón. Salgótarjánban 4797 lakás és 194 egyéb bérlemény sze­repel a vállalat statisztikájá­ban. Ezekben a lakbérfizetés­től kezdve az állagmegóvásig sok tennivalója van a válla­latnak. Ahogy telnek az évek, egyre jobban látja el nem- éppen irigylése méltó, sok irányú feladatát. Célja, hogy minél gyorsabban eleget tud­jon tenni a jogos - kívánsá­goknak, a lakók jogos igé­nyeinek. Ennek érdekében állítják össze fejlesztési el­képzeléseiket, bővítik azokat a szolgáltatásokat, amelyek a vállalat jellegéből adódnak. Fejlődésük tempóját érzé­keltetik a következők: három évvel ezelőtt a felújításra szánt épületek munkálatait az állami és tanácsi építő­ipari vállalatokkal végeztet­ték el, két év óta pedig sa- j át erőből oldják meg ezt. A felújítások során végzik el a gázbevezetéssel járó utólagos munkálatokat. Ily módon két­szeresére növelik a lakások értékét. A tetszetős külső, a korszerűbben felszerelt lakás valóban növeli azok értékét. Ebben az esztendőben tel­jes felújítása, az épületek külső és belső rendbe hozásá­ra 18 millió forintot költenek. Ez jóval több, mint amennyi a bevételük. A program sze­rint az év végéig 659 lakás teljes és részleges felújítását végzik el. Jelenleg a városi tanács végrehajtó bizottsága határozatának megfelelően a vásártéren és a megyei ta­nács mögötti épületek egy • részében dolgoznak a vállalat szakemberei, segédmunkásai. Azért ezen a területeh, mert az épületek megfiatalítására Itt van a legnagyobb szük­ség. Emellett a gázvezetékek beszerelése is indokolja, hogy egyidőben végezzék el a kü­lönböző építési és szerelési munkálatokat. A tervek szerint 1975-ig új köntöst kapnak mindazok a bérházak, amelyek ezt megkívánják, amelyek ré­gen hiányát érzik a gondos munkáskezeknek. Az ütemet alapvetően a rendelkezésre álló pénz és az épületek el­használódása szabja meg. EZ utóbbi mértéke attól is függ, hogy milyen igényes vagy igénytelen lakók laktak, vagy laknak benne. Az előbbiek mellett nagy gondot jelent a távhőellátás folyamatos, zök­kenőmentes biztosítása, a há­lózat állandó és rendszeres karbantartása. Nagy gondot fordít a vál­lalat a szolgáltató hálózatá­nak bővítésére. Ez év elejé­től külön kis szolgáltató rész­leget hozott létre, amely a megrendelők kívánságára kő­műves-, vízvezeték-, fűtés-, és villanyszerelői, asztalosipari, üveges-, lakatos, tetőfedő- és bádogosmunkákat végez, ki­véve a gázbeszerelést, ami a TIGÁZ feladata. Nemcsak a bérházak la­kóinak, hanem a családi, il­letve magántulajdonban levő lakástulajdonosok kérését is teljesíti az előbb említett szolgáltatásokban, továbbá azoknak a közintézmények­nek a kívánságait is, amelyek nem tartoznak a vállalat ha­táskörébe. Áraikat az Építés­ügyi Minisztérium által meg­szabott irányárak alapján alakítják ki. Felszámolják a 20 forintos kiszállási költsé­get is. ! Áz új lakásrendelet tavaly egyértelműen tisztázta, hogy a javításban mi a vállalat és mi a bérlő feladata. A kez­deti időkben gyakoriak vol­tak a különböző jellegű vi­ták, elsősorban a régi beje­lentések elbírálása miatt. Az utóbbi időben egyre több bérlő ismeri meg jogait és kötelességeit. Egyre többen tudják, hogy ami a falon be­lül van, annak felújítása, rendben tartása, illetve kija­vítása a vállalat feladata, ami pedig azon kívül van, az a bérlőre tartozik, eseten­ként 50—50 százalékban meg­oszlik a vállalat és a lakók között. Például a vízcsap ki­javítása, kicserélése, ami a falon kívül van, teljesen a bérlőre tartozik. Ha viszont megrepedt a falban levő víz­vezeték, azt a vállalatnak kell ingyen megcsinálnia. Ebben az esetben a helyre­állítási költségek Is 8 válla­latot terhelik. A bérlők megrendeléseiket a Magyar Nemzeti Bank fe­lett található felvevőhelyen adhatják le. Ott azonnal meg­mondják, hogy a kért mun­ka elvégzése mibe kerül. Aki telefonon akarja kívánságát tolmácsolni, az hívja a 13-69- et. A megrendelésfelvevő he­lyen általában két-három napra veszik fel a megren­delés teljesítését. Űj, fiatal szolgáltatási ág ar ingatlanközvetítés, de csak a mai formájában. A lakásren­delet bevezetésével megszűnt az ingatlanközvetítés kötelező jellege. A vállalat is a felek megbízása alapján dolgozik. Nemcsak lakás-, telekeladás­sal, egyéb ingatlan értékesí­tésével, hanem becslésekkel és lakáscserék lebonyolításá­val is_ foglalkozik, igen el­enyésző pénz ellenében. A megbízónak csak az igényét és a feltételeket kell bejelen­tenie, a többi a vállalat dol­ga. Ahogy bővülnek a szol­gáltatások, nő a vállalat fel­adata, úgy emelkedik a lét­szám is. A munkaerő-ván­dorlás az idén a tavalyihoz képest csökken. Ebben része van az átlagkereset növeke­désének. 1975 végére eléri a 27 300 forintot. Emellett az utóbbi időben ugrásszerűen javultak a (munkakörülmé­nyek. emelkedett a dolgozók szociális és egészségügvi el­látása. a vállalat vezetése a gének sokaságával könnvíti meg a dolgozók nehéz fizikai munkáiét. Ebben az eszten­dőben is csaknem másfél mil­lió forintot költ a munkát kön run tő és gyorsító gépek vásárlására. Mivel feladatát az eddigi­nél jobban, gyorsabban és hatékonyabban kívánja el­végezni, arra kéri a velük kapcsolatban álló ügyfeleit, a bérházak lakóit, hogy kíván­ságaikkal, kéréseikkel, igé­nyeikkel, megrendeléseikkel bizalommal forduljanak a vállalathoz, és adjanak meg minden támogatást a jobb munka végzéséhez. (X) NÓGRÁD — 1972. július 22., szombat 13

Next

/
Thumbnails
Contents