Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

\ Jubileumi számvetés a síküveggyárról Együtt fejlődött a várossal Nélkülözhetetlen a szá­munkra, akár a levegő. Már bronzkori ősünk felfedezte az obszidiánt. a természetes üve­get. A mesterséges üveg elő­állítását egyesek a föníciai­aknak, mások az egyiptomi­aknak tulajdonítják. Annyi bizonyos, hogy a rómaiak az i. e. I. században már hasz­náltak az építkezéseikhez üve­get. A középkorban először a ve'enceiek csináltak fényes és víztiszta üveget, ezzel ez a máig korszerű an vág meg­kezdte hódító útját egész Eu­rópában. Évszázadokon keresztül az üveghez csak a gazdagok, a k-\áltagosak juthattak hoz­zá, mert az értéke a drága­kövekével vetekedett. Cssl. a >,1X. sz. második falábéi kez­dődött meg a tömeggyártás, de a szegények számára még utána is sokáig megvásárol- hatatlan maradt. A múlt szá­zad végén sem vol ritka lát­vány egy-egy szegényes haj­lék, amelynek apró ablakait szárított sertéshólyaggal borí­tották. Egy kis „történelem* \ Hazánkban már a XVIII. sz, végén tükörüveggyár dol­gozott. Az ország jelenleg egyetlen húzógépes tábla­üveggyárának elődjét a Hazai Üveggyár RT alapította 1336- ban Zagyvapálfalván. Az üzem együtt fejlődött a tele­püléssel A termelés megin­dulását lS94-től számítják. Az üveggyárnak ekkor két váltó­dobbal felszere't, húsz négy- .zetméter olvasztóterű kádke­mencéje volt, hat üvegfúvó­hellyel- amelyet három nyúj­tókemence, görgőmalom, gőz­gép, kazánház és különböző műhelyek egészítettek ki. A hazai üvegipar — tizenöt üveggyár — abban az évben csaknem 66 000 mázsa (körül­belül 800 000 négyzetméter) táblaüveget gyártott, amely­nek jó egyharmadát a száz­negyven munkást foglalkozta­tó zagyvapálfalvi üzem adta az országnak. Hogyan készült a század első évtizedeiben a táblaüveg? Tóth István nyugdíjas üveg­fúvó, aki ötven évet és kilenc hónapot dolgozott a gyárban így emlékezik erre a tüdőt, szível, roncsoló, kemény fizi­kai munkára: .-Akkor még fújtuk a táblaüveget. A ke­mencéből egyszerre tíz-tízen- két kilogramm izzó üveget emeltünk ki a bankával. Be­lefújtunk az üveggömbe, és beengedtük egy százhúsz cen­timéter átmérőjű, százhatvan centiméter hosszú hordónak nevezett alkotmányba. Az üveget addig lóbáltuk, fúj­tuk, amíg kitöltötte a hordó belsejét. Akkor ezt a forró üveghengert alul „kipuhaszf tottuk”, körbe vágtuk, az olda­lán szétnyitottuk, kiegyenesí­tettük, és ment a nyújtóke­mencébe. Aztán a vasalófá­val addig vasaltuk, amíg táb­laüveg lett belőle.. Fordulópont volt az üzem történetében 1929. november 28. A manufakturális üveg­gyártást felváltotta a belgák üveggyártást forradalmasító találmányával, a Fourcoult rendszerű húzógépekkel fel­szerelt, folyamatosan üzemelő kádkemence. Két évvel ké­sőbb ennek a helyén épült fel a Zagyva I. húzóüzem, amely a mai napig termel. A németek által kifosztott gyárat a felszabadulás után a munkások vették birtokukba. Üj fejezet kezdődött a gyár életében, amely az előző fél-századnál biztatóbb távla- ♦ -kát ígért, A hároméves .érvben teljesen újjáépült a gyár. Az első ötéves tervben a régi mellé új üvegvágó üzem épült- amit hatalmas exportraktár, majd korszerű salakalagút, több szociális és egészségügyi létesítmény kö­vetett. 1957 októberében meg­kezdődött az új húzóüzem, a Zagyva II. építése, amelynek’ kemencéjéből 1960. június 1- től húznak üveget. A terme­lés a felszabadulás előtti há­rommillió négyzetméterről, nyolcmillióra emelkedett’ A mai síküveggyár Salgótarján, város félév­százados jubileuma alkalmá­val szeretnénk minél többet elmondani és bemutatni a mai síküveggyárból Jól szemlélteti az utóbbi negyedszázadban bekövetke­zett kedvező változásokat, hogy ezalatt mintegy ötszö­rösére nőtt egy-egy hasznos termelési periódus (a kemen­ce korábban félévenként fel­újításra szorult), míg az át­építési időszak a felére csök­kent. A húzógépek minden eddiginél nagyobb teljesít­ményt nyújtanak, ennek kö­vetkeztében olyan hihetetlen mértékben emelkedett a ter­melés, hogy azt néhány éve még elképzelhetetlennek tar­tották volna. A gyár az 196*- ös gazdasági évet még vesz­teségesen zárta- majd fokoza­tosan a legjobbak közé küz­dötte fel magát, ezt bizonyít­ják a többször elnyert Él- üzem és Szosi »lista Munka Gyára kitüntetések. A síküveggyár volt az első a megyében, amely harminc­éves hűségükért és becsületes munkájukért a törzsgárdata- gokat az üzem alapításának hetvenöt éves évfordulóján aranygyűrűvel jutalmazta. — Szeretem ezt a gyárat — mondta nemrégen az egyik dolgozó. — Nemcsak azért, mert a szemem előtt fejlődött, szinte „hozzámnőtt” az évek során, hanem azért is, mert úgy érzem, ha vannak is gondok, nehezebb időszakok, itt becsülete van a munkás­embernek. _ , „ . , A gyár erejéhez mérten tö­rekszik a dolgozók munka- és életkörülményeinek állandó javítására. Lassan végleg el­tűnnek az egészségtelen üveg- gyári kolónialakások, korsze­rű. tágas otthonok épülnek a környéken. A dolgozók lakás­építésének támogatására éven­te „kemény” százezreket költ az üzem- Két üdülőjében — Berekfürdőn és Balatonalmá­diban — egy-egy szezonban mintegy hatszázan üdülhet­nek. Az üzemi konyha félezer dolgozó olcsó étkeztetését biz­tosítja. Élénk a sportélet, a labdarúgócsapat az NB III- ban, a női röplabdacsapat pe­dig a megyei bajnokságban szerepelt. Gazdag kulturális program­mal várja a dolgozókat a sík­üveggyár Mikszáth Kálmán Mű­velődési Háza. Lehet válogat­ni a legújabb filmek, kultu­rális rendezvények, színvona­las előadások között. Nagy fi­gyelmet fordít a gyár a női dolgozók és a fiatalok hely­zetére, hogy gondjaik megol­dásában segítségükre lehes­sen. Mindenki jól tudja, hogy a szórakozás, a pihenés, a mű­velődés, a magasabb életszín­vonal előfeltételét hétköznapi munkával kell megteremteni. A salgótarjáni síküveggyár­ban mintegy ezerhétszázan dolgoznak, majdnem négyszer annyian- mint huszonöt évvel ezelőtt. Az ötvenkilenc szocia­lista brigád évről évre nem kis felajánlásokat tesz a ter­melés növelésére, az állásidők, a veszteségek csökkentésére, az exportmegrendelések, smás fontos feladatok teljesítésére. Minden idők rekordja Az egész kollektíva össze­hangolt, jó munkájának kö­szönhető, hogy a gyár az idei év első hat hónapját minden eddiginél nagyobb termelési eredménnyel zárta. Fél év alatt ötmillió-kétszázhuszon- háromezer négyzetméter táb­laüveg készült a két húzó­üzemben, okkal tehette Ju­hász Gyula gyárigazgató azt a bizakodó kijelentést, hogy eb­ben az évben — ha minden jól megy, a kilátások lega­lábbis erre engednek követ­keztetni — a gyár síküveg­termelése négyzetméterben a ,.bűvös” tízmillió fölé emel­kedik. Ez azt jelenti, nem ne­héz kiszámítani, hogy ebből a mennyiségből hazánk minden állampolgárára, a csecsemő­ket is beleértve, majdnem egy négyzetméter táblaüveg jut. De a táblaüveg nem egye­düli terméke a síküveggyár­nak, hiszen nemcsak a lakás- program sikeres megvalósítá­sában, hanem a járműprog­ramban is érdekelt. 1965-ben kezdődött meg az edzett biz­tonsági üveg gyártása Salgó­tarjánban, a közkedvelt IKA­RUS autóbuszokhoz, a forga­lomban levő más gépjármű­vekhez, vasúti kocsikhoz, de ezenkívül egyenes és hajlí­tott kivitelben ez a termék kiválóan alkalmas üvegkorlá­tok, ajtók, erkélyek, válaszfa­lak készítéséhez, s legújabb gyártmányként építészeti ku­polaüvegként is hasznosítható. Ma már az egész ország jár­műüveg-igényét a salgótarjá­ni síküveggyár elégíti ki, je­lenleg húsz különböző típusú személygépkocsihoz gyárt szélvédő üveget, amelyet az autótulajdonosok közvetlenül az AUTÓKER-től megvásárol­hatnak. E termékben nagy ex­portlehetőségek is rejlenek. A járműüveg közeli rokon a zománcozott, edzett biztonsági üveg, amely szintén viszony­lag új gyártmány, a ma- s még inkább a holnap építészetének korszerű külső és belső burkolóanyaga. Hasonló a funkciója az üvegmo­zaiknak és az üvegcsempé­nek. Sokan még nem is hal­lottak ezekről, nemhogy tud­nák, milyen kiváló és tetsze­tős burkolóanyag homlokza­tokhoz, belső falak, lépcsőhá­zak, fürdőszobák borításához, balkonmellvédekhez, ablak- és virágágypárkányokhoz, kandallók, szökőkutak- vízme­dencék burkolásához. Az orvosegészségügy mun­kaeszköze a petricsésze, amelyből évente egymillió pár készül hazai és külföldi meg­rendelésre. Négy évvel ezelőtt Portálüveget „törnek le” a húzógépről a Zagyva II. húzófizemben a pneumatikus letörő- szerkezettel. Három húzógép, három ilyen gépi berendezés napi teljesítménye tizenkét­ezer négyzetméter táblaüveg a gyártmányHstára az üveg­tál termékcsalád is fölíratko- zott, azóta az akkori hatszáz- negyvenhétezerről egymillió darabra emelkedett a terme­lés. A síküvegből préseléssel előállított süteményestálkák és kompótoskészletek festett és natúr kivitelben, különbö­ző méretben kerülnek for­galomba a hazai üzletekben. Ebbe a csoportba sorolható a díszített mokkásalátét is. A bútorüveg, a homályos és a mintás üveg nagyobb rész­ben a bútoriparban, kisebb részben az építészetben hasz­nálatos. A „legeslegújabb” termék a diaüveg. tavaly óta gyártják, a fényképészetben nélkülözhetetlen, az idén eb­ből három és fél millió darab készül Szállítók és megrendelők A jó minőség előfeltétele a jó alapanyag. Amiótg a sík­üveggyár a generátorgázról áttért a földgáztüzelésre, a magasabb hőfokú és egyenle­tesebb olvasztási hőmérséklet módot nyújt a minőségi mun­kára, de változatlanul sok múlik az alapanyagon. Példásan jók a kapcsolata­ink az alapanyagszállítókkal — mondta dr. Tari Ferenc gazdasági igazgatóhelyettes. Közéjük tartozik a kvarcho­mokot szállító Országos Ás­ványbánya Vállalat, a Vegyi­ipari Termelőeszköz-kereske­delmi Vállalat, a TIGÁZ, az ÉMÁSZ és az ÉRDÉRT Vál­lalat. Külföldről kapjuk az ammóniákszódát és a kemen­cék építéséhez, javításához szükséges tűzálló anyagokat, az importőr a CHEMOLIM- PEX és a KOMPLEX Külke­reskedelmi Vállalat. A meg­rendelőinkkel fennálló üzleti kapcsolataink is jók- a kölcsö­nös előnyökre épülnek. Vevő­ink az építőipari vállalatok, ktsz-ek- az AMFORA, ÜVÉRT és az Orvosi Műszerkereske­delmi Vállalat, az IKARUS, az AUTÓKER és a TÜZÉP- ek. A jó minőség bizonyítéka, hogy a salgótarjáni üveg egy­re keresettebb egész Európá­ban, sőt a tengerentúlon is. Nagy mennyiségben szállít » gyár külföldre petricsészéket, ugrászerűen megnőtt az igény táblaüvegre, az 1966. évi alig kilencszázezer négyzetméterről az export két és fél millió négyzetméter fölé emelkedett Érdekes módon, nemcsak exportál, hanem vásárol is síküveget a gyár a szocialista országokból, főleg a Szovjet­unióból, mert a hazai igénye­ket a hatalmas fejlődés elle­nére sem tudja még kielégí­teni, de ugyanakkor külföldi megrendelőit sem szeretné el­veszíteni. A legnagyobb meg­rendelő az USA, ebben az évben másfél millió négyzet- méter síküveg utazik a tenge­rentúlra, további egymillió négyzetméteren európai or­szágok osztoznak. Exportál a gyár üvegárut többek között az NDK-ba, Hollandiába, a? NSZK-ba. Ausztriába, Görög­országba, Líbiába, Kolumbiá­ba és Tuniszba. A síküveggyári termékek exportjával a Ferunion és a METRTMPEX Külkereskedel­mi Vállalat foglakozik. 10 NÓGRÁD - 1972. július 22., szombat A Zománcipari Művek megrendelésére készülnek a sütőajtök üvegablakai a salgótarjáni gáztűzhelyekhez az edzőüzemben. A képen a hőkezelést közvetlenül megelőző munkafá­zis, az előkészítés, a csipeszelés látható. Ebben az üzemben gyártják az egyenes és haj­lított járműüvegeket, az oldalüvegeket és a szélvédő üvegeket is Jövője van a gyárnak Az üvegipar negyedik öt­éves tervében szerepel a cél­kitűzés- hogy az ország sík­üvegtermelését a tervidőszak végére kétszeresére kell emel­ni. Sok millió forintos költ­séggel már épül, és rövidesen termelni kezd egy új üveg­gyár Orosházán, a salgótarjá­niak testvérgyáruknak tekin­tik, s jövőjüket együtt alakít­ják. Meg vannak számlálva a ré­gebbi húzóüzem, a Zagyva I. napjai. A tervek szerint 1974, végére felépül egy új, korsze­rű húzóüzem, a Zagyva IIL A beruházás előkészítése lezá­rult, még ebben az évben el­kezdődnek a kivitelezési munkák, a Nógrád megvei Állami Építőipari Vállalat előreláthatóan augusztusoan lát hozzá az alapozáshoz. Ha felépül az új húzóüzem, a síküvegtermelés a jelenlegi másfélszeresére, mintegy évi tizenötmillió négyzetméterre emelkedhet Ennek megfelelő­en az export is arányosan nö­vekszik. További feladat a feldolgozás fejlesztése, a ter­melőegységek — a húzóüze­mek, az edző-, a vágó-, cso­magoló- és présüzem állandó korszerűsítése, a kisgépesítés és a piaci versenyképesség megőrzése, erősítése. Piacismeret, jó munka, szór- galom. szervezettség és gyár­tási lelemény. Ezek azok a „kellékek”, amelyek hozzáse­gítik a salgótarjáni síküveg­gyárat, hogy az eddig eléri eredményeket újabb és újabb sikerek kövessék. ÍX)

Next

/
Thumbnails
Contents