Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-22 / 171. szám
A volt javítóműhelyből egyre korszerűbb gyár Az Országos Bányagépgyár- sorban a bányáknak, de a üzemrész zárt ciklusú termeté Vállalat salgótarjáni gyár- környék más üzemeinek is. Ez lést folytat, évi mintegy 200 egysége valamikor a nógrádi azt jelenti tehát, hogy nem- ezer görgőt állít elő. Jelenleg szénbányák központi javító- csak a technikai, hanem a a legszervezettebb, legjobban műhelyeként dolgozott. Több szakmunkásbázis is adott volt felszerelt üzemrész, ami évi kisebb bányai műhely össze- a bányagépgyár létrehozásé- mintegy 40 millió forint érté- vonásával fejlesztették ki oly’ hoz. két produkál, módon, hogy a javítások mellett később már új termékek gyártására is alkalmassá vált. Vitlákat, végtelen kötelű hajtóműveket, berendezéseket, sőt még elektromos mozdonyokat is gyártottak Zagyvapálfalvan. Az utóbbiak a környék közlekedését is biztosították, nemcsak a bányai termelés elszállítását. A javítás mellett új csilléket, talbókat (nagyobb ürtartalmű kisvasúti szállítókocsik) gyártottak. Készültek itt különböző típusú új bányaszivattyúk is. A nógrádi szénmedence gépjavítási szükséglete mellett a kialakuló bányagépgyártás igényelte a termelőüzemek szakmánkénti tömörülését. Az igényeknek megfelelően alakult ki a kovácsoló műhely, a vasöntöde, a csille- és mozdonyjavító üzemrész mellett az akkor korszerűnek mondható szerelde. Az összevont gépüzemi termelés természetesen megkövetelte a különböző megmunkálógépek beszerzését is. Ezekkel az eszközökkel és ezekben az épületekben teremtődött meg egy olyan bázis, amelyen 1950- ben kialakulhatott a mai bányagépgyár. A korábbi központi műhely sem csak javító, szolgáltató egység, hanem szinte az egész szénmedence ipari bázisa volt. Hozzátartozott az energiát biztosító hálózatépítés. karbantartás. A sokoldalú feladatokhoz saját nevelésű iparősgárdára támaszkodott. Neve volt ennek az üzemnek, hiszen jól képzett szakembereket adott elsőséget teremtenek meg, ezenkívül a raktározás/tárolás sót, az előkészítés ig korszerűbbé válik. A darabolóüzem is közelebb kerül a feldolgozó- üzemekhez, ezzel is korszerűsödik az anyagmozgatás. Az új gyártócsarnok vasszerkezeti váza már áll. Teljes felépülése után az üzem létszáma mintegy 3o százalékkal, termelése pedig mintegy 60 százalékkal lesz növelhető, így válik lehetővé, hogy a salgótarjáni bányagépgyar még jobban megfeleljen az igényeknek és felkészüljön a nagyobb gépek gyártására Is. Ezért is központi kérdés, a fejlődés kulcsa, a rekonstrukció befejezése. (x) Az ország gazdasági helyzete abban az időszakban megkövetelte az energiabázis fejlesztését. A szénbányák rohamos fejlesztése nélkül ezt aligha lehetett volna biztosítani. Ennek viszont előfeltétele volt, hogy a korábbi BA- MERT az egyetlen bányagépeket is gyártó magyar vállalat mellett létrejöjjön egy gépgyártási bázis. így alakult ki a tatabányai és a dorogi bányagépgyár mellett a zagy- vapálfalvi. Ez új fejezetet jelent az üzem életében. A zagyvapálfalviak azt a speciális feladatot kapták, hogy a bányai szállítási gondok jelentős részét ioidják meg. Kezdetben kaparószalagokat készítettek és már akkor hozzáfogtak nagyobb mennyiségben a különböző szállítószalag- berendezések gyártásához. Az 1952-es évben például már 70 szállítószalag-berendezést gyártottak, illetve szállítottak az ország szénbányái részére. Ez a termék ma is az alaptevékenységet jelenti, bár azóta szállítószalagaik sokat korszerűsödtek, tökéletesedtek. A szalaggörgőgyártás fel- fejlesztése is elengedhetetlen volt. Kezdetleges módszerekkel kezdték. Szinte kézimunkával, egyedi megmunkálással állították elő az első szalaggörgőket. Ahogy az igények növekedtek és már megközelítették az évi 100 ezer darabos szériát, szükségessé vált egy külön részleg létrehozása. Sorozatgyártásnak megfelelő gépeket állítottak üzembe, és ma már ez az Már említettük, hogy a szállítószalagok gyártásában gyors volt a fejlődés. Egy bizonyos idő után már telítettség mutatkozott a szénbányáknál, így más piacot kerestek. Az országos nagyberuházásokhoz is gyártottak szállítóberendezéseket, vállaltak gépesítési feladatokat. Csak néhány területet említünk: cementgyárak, ércelőkészítő művek, üveggyári rekonstrukciók, kőbányák, sőt, speciális szállítóberendezéseket még az élelmiszeripar számára is gyártottak. Ezekből a termékekből bőven kerüit exportra, elsősorban a KGST keretében, de szállítottak Indiába, sőt Koreába is. E termékeknek jövőjük van, hiszen a korszerű anyagmozgatás nélkülük elképzelhetetlen. Az igények azonban változtak. A felhasználók egyre nagyobb teljesítményű gépeket igényelnek. Ez azt is megköveteli, hogy a görgőgyártás minőségi színvonalát úgy javítsák, hogy az megfeleljen a nagyobb terhelésnek, nagyobb sebességnek. Ez állandó műszaki fejlesztési kérdéssé vált és a megoldást a vállalat a tudományos intézetekkel közösen keresi. Ezenkívül a szállítószalagok egyéb egységei is korszerűsödnek. Az általuk gyártott szalagok meg- hatjórendszere ma már erősen megközelíti a világszínvonalat. A salgótarjáni bányagépgyár szállítószalag-és görgőgyártása ma már évente mintegy KM) millió forintos nagyságrendet képvisel. Később ez mintegy 70—80 százalékkal még növekedni fog. Az üzem egy másik profilja a bányai biztosító elemek, süveggerendák gyártása. Ebből az országos igényeket maradéktalanul ki tudják elégíteni, 6Őt, az utóbbi időben már nem is köti le teljes kapacitásukat. Üj vasszerkezeti profilt keresnek a csökkenés pótlására. Jelenleg például az exportra kerülő páncélpajzsok alkatrészeit készítik. A korábbi egyedi gyártási jelleget egyre inkább felváltja a bányagépgyárban a gazdaságosabb, jobban szervezhető sorozatgyártás. Olyan sorozatokat próbálnak kialakítani, amelyeknél a szállítószalagdobok, görgőtartó bakok is a leggazdaságosabban, a legtermelékenyebben állíthatók elő. Az üzem jövőjét a folyamatban levő rekonstrukció jelenti. Ez ma a fejlesztés alapkérdése. Készül a négyezernyolcszáz négyzetméter alapterületű kéthajós, daruzott gyártócsarnok. Hogy mit jelent ez? Talán úgy lehetne érzékeltetni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló fedett gyártótér ennél az üzemnél nem éri el a háromezer négyzetmétert. A rekonstrukcióval egy-két segédüzem bővítése is lehetővé válik. Elsősorban megszüntethetik a görgőgyártó üzemrész zsúfoltságát, korszerű anyagmozgatási lehető; Bíznak a város vezetőinek azon ígéretében, hogy a szanálás során elvesztett 200 négyzetméternyi felvevőhelyet a korábbi egyezségnek megfelelően megkapják a garzonházban, illetve a hármas számú üzletházban, esetleg másutt a város központjában. Szükség van erre, mert a további szanálások során a rádió- és televízió-felvevőhely — ami egyébként most is -nagyon zsúfolt —, megszűnik. Pedig számtalan tény bizonyítja, hogy a város szélén levő javító-szolgáltató felvevőhely nem sokat ér, legyen az Salgótarjánban, vagy Balassagyarmaton. A vállalat alapvető céljának tekinti a lakossági javító-szolgáltató tevékenység gyorsabb, pontosabb ellátását még akkor is, ha jelenleg évenként 300—500 ezer forint veszteséget jelent. Két telephelye — Salgótarján és Balassagyarmat — vonzási körzetébe tartozik az egész megye. A határvonalat Szécsénynél húzták. Az egész megyére kiterjedően végzik a háztartási kisgépek és olajkályhák javítását. Szűkebb területen, így Salgótarjánban, Szilaspogonyban, Cereden, Za- baron, Zagyvarónán, Somoskőújfaluban és Salgóbányán foglalkoznak rádió- és televízió-ja vitással, mint a GELKA alvállalkozói. Szakembergárdájuk képes lenne a salgótarjáni járás összes községében elvégezni az elektroakusztikai gépekkel kapcsolatos munkát. De nem tudják, mivel a területfelosztás megmaradt a régi irányítási rendszerből, azaz a GELKA ragaszkodik szerzett jogaihoz. A vállalat foglalkozik még olajkályhák javításával, motor kerékpár-ja vitással, Balassagyarmaton pedig autójavítással is. Legújabb kezdeményezéseik is azt mutatják, hogy komolyan veszik elhatározásukat. Július 1-vel a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Gyárral kötött szerződés alapján bevezették a gyár által készített vízszereivények és csaptelepek garanciális és készpénzfizetéses javítását. Ugyancsak július 1-től a magánautó-tulaj- donosoknak közvetlen eladás útján biztosítanak szerszámosládákat. Augusztusban Salgótarjánban, a Centrum Áruházban egy felvevőhelyet létesítenek, ahol a szaktanács- adás mellett, helyben azonnal elvégzik a kisebb javításokat, a nagyobbakra pedig felveszik a megrendelést. Ily módon is közelebb akarnak kerülni a vásárlókhoz. Az itt székelő szakember tájékoztatást ad a hozzáfordulónak a különböző műszaki cikkek minőségét, tartósságát illetően. Azon fáradoznak, hogy a járási tanácsok illetékeseivel néhány községben bevezessék mellékfoglalkozásban, gebinesként a háztartási kisgépek javítását. A vállalat gépkocsijai a heti menetrendnek megfelelően felkeresik a községeket, ahol az apróbb javításokat, szolgáltatásokat helyben elvégzik. Ezenkívül a Patyolattal közösen gyűjtik még össze a kijavításra váró háztartási és elektroakusztikai gépeket. Levélber és telefonhívásra házhoz mennek. A korábbi két hétről általában sikerült egy hétre csökkenteni a javítások átfutási idejét. Előfordul azonban, hogy egyes készülékek három, vagy egy hónap alatt kerülnek kijavításra, mert nem tudják beszerezni az anyagot és az alkatrészt. Ami pedig a minőséget illeti, az utóbbi időben jelentősen csökkent a reklamációk száma. A vállalat komolyan veszi a javító-szolgáltató igények jobb, gyorsabb, megbízhatóbb kielégítését. Azonban egymaga képtelen megbirkózni ezzel a sokrétű, igen bonyolult, sok pénzt igénylő feladattal. Fejlődése mindig szoros kapcsolatban volt az érintett városok vezetőinek segítségével, támogatásával. Szép, közérdeket szogláló programjának megvalósítása most sem nélkülözheti a külső segítséget. (X) NOGRAD — 1972. július 22,, szombat 11 A város pereméről vissza a központba Önerőből és külső segítséggel a §obb és gyorsabb szolgáltatásért Jelenlegi formájában nem egészen húszéves múltra tekinthet vissza a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat. Fejlődése elválaszthatatlan a város gyarapodásától, lakóinak gazdagodásától, igényeink növekedésétől, a megyeszékhely korszerű várossá formálódásától. Ebben a fejlődésben mindig megvolt a vállalatnak a meghatározó szerepe. Ahogy gyarapodtak a város lakói, úgy bővültek azok a javító-szolgáltató igények is, amelyek a fokozatosan növekedő életszínvonalból táplálkoztak, abból nőttek terebélyes fává. Volt idő, amikor kizárólag csak a lakossági javító-szolgáltató igények kielégítésére vállalkoztak. A mai gazdasági irányítási modell bevezetése előtt, az új közgazdasági környezetben az élet ismét megkövetelte, hogy a vállalat a veszteséget jelentő javító-szolgáltató tevékenységét ellensúlyozza a készárutermeléssel, ugyanakkor vizsgálja felül, melyek azok a szolglátatások, amelyeket előnyösebben tud ellátni a szövetkezeti ipar, illetve a magánkisipar. 1968 előtt, a javító-szolgáltatói tevékenységnél igen széles volt a skála. A töltőtolljavítástól a cserépkályha-javí- lásig, az órajavítástól a propán-bután gáz bekapcsolásáig sok mindennel foglalkozott a vállalat, addig ma már sokkal tisztább és egyértelműbb ezirányú tevékenysége. Ennek kialakításában több tény játszott közre. Egyrészt a technikai fejlődés, másrészt a vállalat saját elhatározása. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a város átépítése során igen érzékeny veszteség érte a vállalatot azáltal, hogy felvevőhelyei a város központjából kiszorultak a város peremére. Ennek tulajdonítható a többi között, hogy az órajavítás például fokozatosan elsorvadt. 1968-ban 163, 69-ben 110, 70- ben 57, 71-ben pedig 41 ezer forintra mérséklődött az előbb említett szolgáltatásból adódó vállalati bevétel. Híz utóbbi összeget is kizárólag a balassagyarmati részleg produkálta. Ha nem is ilyen komoly mértékben, de más szolgáltatásoknál is jelentkezik az említett okok miatt a javító-szolgáltató tevékenységben a visszaesés. Ismerve ezeket a zavaró, hátráltató körülményeket, a vállalat úgy döntött, hogy a negyedik ötéves tervben 40 százalékkal növeli a lakosságnak nyújtandó javító-szolgáltató tevékenységét 1970-hez képest. Tette ezt annak ismeretében, hogy e terület objektív feltételei az utóbbi években nem javultak, sőt, egyes tekintetben rosszabbodtak is. Mégis optimisták. A nehéz körülmények ellenére keresik a célravezető megoldásokat. Erőfeszítéseik láttán egyre többen látják be, hogy a javító-szolgáltató tevékenység kifogástalan elvégzéséhez helyiségek is kellenek. Erősítőberenilezcseket, hangontelefonokat készítenek bérmunkában az elektroakusztikai gyárnak
