Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-22 / 171. szám
Erőmsi SstógoteB'isEst 3SSSÍg|SS!CEfSÉt»®3E Ä salgótarjáni erőmű dolgozói nemrég ünnepelték az üzem fennállásának hatév- tizedes évfordulóját Annak idején azzal ä céllal hozták létre, hogy energiát biztosítson a környező bányáknak, az egyre fejlődő salgótarjáni iparnak és nem utolsósorban biztosítsa a lakossági igények ellátását. A termelést egy dugattyús gőzgép segítségével kezdték meg és 1913-ban készült az első gőzturbina. Azóta bizony sok energiát adott ez az erőmű és sokat változott is. Egy időben még a Du- na-Tisza közének nagy részére is biztosított villamos energiát. Ä felszabadulás előtt az üzemen kívül helyezett gépegységek nagy részét leszerelték. A dolgozók szabotálták ezt a munkát, végül is idegen munkaerő igénybevételével szerelték le. A felszabadulás után azonban hamarosan talpraálit az üzem. Az itt dolgozók fáradságot, időt nem kímélve dolgoztak és a felkutatott alkatrészeket visz- szaállították, felszerelték és már 1945. február 2-án az egyik gépcsoportot üzembe helyezték. Az első hároméves terv ebben az üzembeo is két és fél év alatt valósult meg. E munka nyomán egyre fokozódott a termelés és 1952-ben már 116 ezer megawattóra villamos energiát termeltek. Az iparfejlesztés egyre növekvő energiaigényének kielégítésére az országos energia- rendszerbe bekapcsolták a salgótarjáni erőművet is- Ennek következtében hosszú éveken keresztül már menetrend szerint termelt. Arról is híres a salgótarjáni hőerőmű, hogy itt apáról fiúra szállt az üzemszeretet. Nem véletlen, hogy kiváló törzsgárda alakult ki. Jelenleg is az alig több mint 200 dolgozója közül 17 van olyan, aki több mint három évtizede dolgozik ebben az üzemben, húsz évnél régebben 37, tíz évnél régebben pedig 34 dolgozót jelez a törzsgárda- kimutatás. Sokan kerültek nyugdíjba ettől az üzemtől az utóbbi években is. azonban kapcsolatuk nem szűnt meg a régi munkahellyel. A haladó technika, a folyamatos fejlődés természetes az öreg erőműre is árnyékot vetett. Versenyképtelenné vált, hiszen a régi, korszerűtlen berendezések már nem vehették volna fel a versenyt az új, korszerű erőművekkel- Ennek ellenére elmondható az is, hogy a gazdaságossági versenyben nagyon hosszú ideig állta a sarat. Fajlagos költségei alacsonyabbak voltak mint több, nála sokkal fiatalabb erőműnél. Nem véletlen, hogy fennállása óta nyolcszor nyerte el a salgótarjáni hőerőmű a büszke Élüzem címet, sőt, annak idején kongresszusi oklevéllel is kitüntették. Ahogyan épültek az űj erőművek, úgy csökkent a salgótarjáni üzem kihasználása, olyannyira, hogy végül 1968- ban már meg is szűnt az úgynevezett kondenzációs energiatermelés. Hosszú ideig problematikus volt az erőmű sorsa. Újjászületése végső soron egybeesik Salgótarján város újjászületésével. A megyeszékhely fejlesztése, a nagyarányú lakásprogram, új közintézmények, üzemek létesítése új, korszerű fűtési módot is igényelt- Erre a célra adva volt az erőmű. A gondolat 1963-ban vetődött fel és 1965. január 29-én már adta az első gőzt a fényesen kígyózó távfűtési hálózatnak. A következő évben már 117 600 tonna gőzt termeltek erre a célra. Tavaly viszont már 251 600 tonnát, annak ellenére, hogy a korábbiakhoz viszonyítva sokkal enyhébb volt a tél. Az idei tervük viszont már az új bekapcsolások figyelembevételével mintegy 320 ezer tonna gőz termelése. Ma már 1200 lakás fűtését, melegvíz-szolgáltatását biztosítja, és gőzszolgáltatásra üzemek, közintézmények részére még legalább ugyanennyi lakás fűtésére megfelelő mennyiséget. Az újjászületés második lépcsőjét a tüzelési technológia és a fűtési alapanyag-változás jelenti. A hagyományos széntüzelésről fokozatosan térnek át a folyékony tüzelőanyag, a fűtőolaj-tüzelésre. Az első olajoskazán, aminek az átalakítása 2 millió- hatszázezer forintba került, tavaly november 27-én kezdte meg a termelést és azóta nagyon jól vizsgázott. Időközben elkészült a másik, úgynevezett nyolcas számú kazan is, amelynek a nyomáspróbái már megkezdődtek. Ez a korszerűsítés azt jelenti, hogy az átalakított két kazán teljesítménye mintegy 5 tonnával haladja meg óránként a korábbi négy kazán teljesítményét. Ezt követően még a másik két kazán is átépítésre kerül és 1973—74. telén teljes egészében fűtőolajjal tüzelnek a salgótarjáni erőműben- Elkészült, sőt már félig fel is töltötték az első kétezer köbméteres fűtőolaj-tárolót. Később még két ugyanilyen tárolót építenek. Az új tüzelőanyagkörét vesszük számításba, csaknem kétszer annyi villamos energia fejlesztésére lenne képes, mint amennyire korábban volt. Fő felacfata a jövőben is a fűtés, gőz-, és melegvízszolgáltatás, a villamos energia viszont, ami az ellennyomásos gépegységekről lemeg az országos hálózatra is tudnak adni belőle. A korszerűsítés előnyei kétségtelenek. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a fűtőolaj-tüzeléssel a levegő szennyezettsége lényegesen lecsökken, salak sem keletkezik többé a salgótarjáni erőműnél. Mindez kedvező hatású lesz Salgótarján város levegőjére. Az sem közömbös, hogy az újjászülető erőmű üzemeltetése az 1952-es korábbi csúcshoz viszonyítva már csak fele létszámot igényel. Felfejlesztés után pedig, ha teljes kapacitással dolgozik, annyi gőzt biztosít, ami lakásokra átszámítva mintegy 10 ezer lakásnak lesz elegendő. A már elmondottak is bizonyítják, hogy a salgótarjáni erőmű szinte megalakulásától kezdve szolgálta az 50 éves várost. Feladata a jövőben még inkább a város szolgálata lesz, hisz’ zavartalanul biztosítania kell a lakások ezreinek. a város közintézményeinek, ipari üzemeinek fűtését, melegvízellátását. (x) ra való áttérés, a korszerűsí- jön, már melléktermék- Ez tés mintegy 34 miliő forintba bőségesen elegendő a saját kerül. Az erőmű a teljes fél- fogyasztásra, sőt valamelyest futás után, ha a régi feladatKielégíteni as építési igényeket Egy fiatal vállalat lilillillHilül dillllHH FOEMÄS lakóházak, korszerű utak, intézmények szép kivitelű székházai, kereskedelmi áruház, termelőszövetkezeti üzemeknek jól hasznosítható gazdasági épületek és sok-sok magánlakás a falvak népének. Mindezt a Salgótarjánban székelő AGRO- FLL Épitőipari Szövetkezeti Közög Vállalat készítette, az elmúlt esztendőben például 42 millió forint értékben. A megyének ez a legfiatalabb építési vállalata azt bizonyította be, hogy rövid, néhány esztendő leforgása hozzáértő, lelkiismeretes munkával sok hasznos dolgot lehet cselekedni. A vállalatnak nincs nagy múltja, de az eddigi annál gazdagabb. 1969-ben alakult, két termelőszövetkezet, a kis- hartyáni Egyesült Erő és a karancskeszi Március 15. tsz- ek építőbrigádjaiból mint termelőszövetkezeti építőipari vállalkozás. A vállalat dolgozói már akkor jó szolgálatot tettek a mezőgazdasági üzemeknek és a falvakban élő embereknek az egyre növekvő építési igényeik kielégítésével. ök építették fel a karancskeszi tsz korszerű majorját. Nehéz volt a kezdet, mert mindössze százan voltak és kezdetleges felszereléssel. De az akaratuk legyőzte a kezdeti nehézségeket. * A megalakulás esztendeiében a vezetőséget szervezési munka kötötte le. Közben a kivitelezési munkákat is el kellett végezni, méghozzá úgy. hogy megfelelő gazdasági eredményeket mutathassanak fel. Amit felépítettek az lett legfőbb ajánlólevelük. Űjabb és újabb megrendeléseket kaptak a legkülönbözőbb területekről. Ez a vezetőket arra ösztönözte, hogy fejlesszék építési kapacitásukat, szilárdítsák az anyagi bázisukat, a dolgozók létszámát pedig fokozatosan emeljék. Mindezeket úgy kellett elvégezniük, hogy megfeleljen a megye gazdaságpolitikai érdekeinek. Ennek a vállalatnak legfőbb érdeme éppen az, hogy mindig a megye érdekeit tartja szem előtt és annak érdekében tevékenykedik. Ezt szolgálta, és megfelelt a vállalati érdekeknek is, hogy a megalakulás esztendejében, amikor erőteljesen munkálkodtak a vállalat felfejlesztésén, felkutatták azokat a szakmunkásokat, akik távol éltek a megyétől és hazahozták őket. Ezeknek az embereknek a száma körülbelül í5o fő volt. Akik hazajöttek jól jártak, a vállalat is nyert velük és a megye érdekeit is szolgálták. Ezek az emberek és a tsz építési brigádoktól a vállalathoz került kőművesek képezik a törzsgárdát. Különböző üzemektől ezt a létszámot közel nyolcvan fővel egészítették ki még. Nagyon jelentős volt a* 1969. évi tevékenysége az építési vállalkozásnak. A termelőszövetkezetek szolgálatába állt. Karancskesziben például 100 és 50 férőhelyes tehénistállót, 80 férőhelyes borjúnevelőt és 600 jószág ellátását szolgáló takarmányost építettek. Kész majort alkotnak a szép létesítmények. Kishar- tyánban szintén 100 férőhelyes tehénistálló és a majorba bekötő út jelzi munkájukat. Még abban az évben olyan feladatot is kaptak, hogy Salgótarjánban kezdjék meg az állategészségügyi központ felépítését. Az irodaházon kívül ide tartozik az állatkórház, a laboratórium. A különleges igény, a létesítmény megépítésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adott megbízatást. Hatmillió forintba került. A következő év második felétől a módosított gazdasági szabályozó hatására csökkent a mezőgazdasági jellegű építkezés. A vállalat azonban hírnevét jól megalapozta. Ennek tudható be, hogy a salgótarjáni városi pártbizottság és a városi tanács felkérte az építőket, kapcsolódjanak be Salgótarján lakásépítési programjának megvalósításába. A város és a vállalat vezetői megegyeztek: anyagi támogatással korszerűsítik a felszereléseiket. Ennek ellenében a negyedik ötéves terv során felépítenek hatvan lakást. Azóta ezt a vállalást túlteljesítették. 1969-ben egy, 1970-ben hét, 1971-ben 52 és Í972 első félévében negyvennyolc lakást adtak át rendeltetésének. Újabb lakótelep felépítésére is vállalkoztak; az AGRO- FIL Építőipari Szövetkezet Közös Vállalat 1975-ig 320 lakást épít a salgótarjáni dolgozók részére. Az ilyen nagy feladat megvalósítása csak olyan munka- szervezéssel, a vállalaton belüli belső renddel lehetséges, amely megfelel a korszerű követelményeknek. Ezek között nagy szerepet játszik, hogy érvényre jut-e a dolgozók véleménye? Ennek érdekében létrehozták az önálló pártalapszervezetet, a szak- szervezeti bizottságot. A szervezetek fórumain a dolgozók kifejtik véleményüket és a feladatok megvalósításában ezek érvényre js jutnak. A szorgalmas munka meghozta gyümölcsét. A vállalat szépen gyarapodott. Az induláskor a munkaeszközeik 1 millió 370 ezer forint értéket jelentettek. Ebben az évben ez elérte a 13 millió 500 ezer forintot. Hasonlóan nagy arányban emelkedett a termelési érték is. Az alakulásuk évében az éves termelési érték 10 millió forint volt. 1970-ben mar 28 millió, 1971-ben 42 millió forint. Az idén az első félévi termelési értékük meghaladta a 28 millió forintot. Az egy főre jutó termelékenység is jó. 1969-ben egy építőipari munkásra 162 ezer forint, 1970-ben 182 ezer forint, 1971-ben 217 ezer forint jutott. A termelékenység növekedésében nagy szerepet játszik a gépesítés magas szintje. Amíg'-a vállalat alakulásának első évében az egy főre eső LE érték csak századrészekben volt kifejezhető, 1970 végére körülbelül 1 LE, 1971 végére pedig 2 LE jutott egy főre. 1972. első félévében ugrásszerűen körülbelül 6 lóerőre emelkedett e színvonal. Ez annak tudható be, hogy a vállalat vezetősége döntő feladatnak tartja a termelékenység emelését célzó berendezések vásárlását. EMLÉKEZZÜNK csak visz- sza, honnan indult a vállalat. Termelőszövetkezeti építési brigádok összevonásából, néhány ezer forint készpénzzel és kezdetleges felszerelésekkel. Ma már ott tartanak, hogy a gépi berendezéseiére 5 millió forintot fordítanak. A fejlesztést saját erőből oldották meg. Az évenként elért nyereségnek nagy részét erre a célra fordították. Példának okáért 1969-ben a nyereség 51 százalékát, 1970-ben 70 százalékát, 1971-ben 64 százalékát. Varga József, a vállalat igazgatója így nyilatkozott egy legutóbbi beszélgetéskor: „A vállalat tevékenységét a megyei építőipari igények kielégítésének megfelelően formáljuk. Ismerjük a megyei párt- bizottság erre vonatkozó határozatait. Az ágazati részre vonatkozó döntéseket felhasználjuk mindennapi munkánkban és azokat maradéktalanul megvalósítjuk. Salgótarjánban élünk, kötelességünk figyelembe venni a megyei, illetve városi tanács építési igényét. Bizonyítja ezt, hogy 1970-től rendszeresen vállalkozunk Salgótarjánban lakásépítésre.” Már nem egy elszigetelt, kicsi területen mozgó vállalat az AGROFIL. Jó kapcsolatot tart a pártbizottságokkal, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsával. a KlSZ-bizotteággal. Fontosabb vállalati döntések előtt kikéri e szervek tanácsait. Jó a kapcsolata a tsz-szövetség- gel is, mert nem szakadt el a mezőgazdaságtól sem. Ellenkezőleg: készen áll arra. hogy kielégítse az üzemek építési igényeit. Az már csak természetes, hogy a dolgozók ellátása elsőrendű kötelessége a vállalat vezetőségének. Tevékenységük kezdetén megtanulták, hogy ez létkérdés egy vállalaton belül. Akkor nem volt anyagi fedezetük a szociális juttatásokra. Kevés szakmunkással, szakképzett műszaki és ügyviteli dolgozóval rendelkeztek. Ma úgy nyilatkoznak a vállalat legegyszerűbb munkásai is, hogy elégedettek keresetükkel, az ellátással egyaránt. A vállalattól nem mennek el, hanem áramlanak oda a dolgozók. Az idén tovább javult az anyagi bázisuk. A szakterületeken megfelelő képesítésű emberek állnak. A VÄLLALAT vezetősége a párt- és társadalmi szervekkel szoros egységben dolgozik annak érdekében, hogy a megyében egyre több létesítmény hirdesse a fejlődést. Az állami építőipar és a szövetkezeti építőipar kiegészítéseként kívánnak tevékenykedni és ezzel elősegíteni az építési igények maradéktalan kielégítését. (x) NÓGRÁD - 1972. július 22., szombat
