Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-22 / 171. szám
Hőraéta a megyeasékhely épxtkexéacin (I.) Határidők; határidők... Hogyan vélekednek a beruházók, hol tartanak az építkezések dolgozói, milyen gondok fékezik a jobb munkát, milyen kilátásokkal biztatja megrendelőit, a megyeszékhely lakosságát a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a hozzá tartozó építkezésekkel kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ körsétánk alkalmával, amelyen részt vett a vállalat első számú vezetőin kívül Fa- lócz Imre, a városi pártbizottság titkára is. Minőségileg jobb Kívülről is impozáns a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni telepe. Bent nagy munka folyik. Megkezdődött az átköltözködés. Most alakítják ki a szalagokat Bokor Attila irányításával. Az építkezéssel kapcsolatban először két dolgot említett. Az egyik az, hogy a nagyterem műanyag padlóburkolatát öntéses technológiával készítették. A másik az, hogy az elektromos csatlakozások nem a földből jönnek ki, hanem felülről. Ez utóbbi előnye a gépáthelyezé- eeknél jelentkezik, mert nem kell a padlót felbontani. Bokor Attila elmondja, hogy a tanácsi építők munkájával elégedett, szépen dolgoztak, az épület minőségileg jobb mint Kecskeméten. Az alvállalkozók, így a Szellőző Művek dolgozói bizony összecsapták a munkát. A tanácsi építők továbbra is itt maradnak. Augusztus végére befalazzák az épület ma még nyitott részét és a lakatosműhelyben elvégzik a vakolási munkálatokat. Társadalmi munkával is A vállalat központi telephelyének építéséhez szükséges hitelre az engedély már megvan, a szerződést azonban az Állami Fejlesztési Bankkal még nem sikerült megkötni. Addig is a vállalat rendelkezésére álló egymillió-kétszázezer forintból oldják meg az építők saját telepük fejlesztését. Az év végéig mindenképpen át kell adni ezt az szerepel az egészben, mint korábban. Nem lehet egyetérteni ilyen nézetekkel, hisz’ a struktúraváltozás a fejlődés velejárója. Az ellátási szintek vizsgálata, elemzése a fontos, ebben pedig nem visszavonulás, hanem következetes fejlődés van. Nem jó dolog az sem, hogy a helyi különböző társadalmi szervek a tervek jóváhagyása után újabb és újabb igényeket tárnak a tanácsok elé, figyelmen kívül hagyva, hogy korábban (az ő helyeslésük mellett is) a felhasználás sorrendiségét már eldöntötték. Ezt még követi az a nem járható út, amikoi) a felső szintű tanácshoz fordulnak — itt-ott a kötelezés határát súrolva — további pénzkérésekkel. Ilyen esetekben hamar elfelejtik, hogy a bevételi csatornák hozzájuk vannak irányítva, hisz’ ez adja a gazdasági önállóságukat, ez biztosítja jelentős részben az önkormányzati elemek kibontakozását. A kedvezőtlen tapasztalatok zömében szubjektív jellegűek, a reform előtti gazdasági gondolkodás maradványai ezek, de nem általánosítható jelenségek, meggyőződésem, hogy megszűnnek. A helyi tanácsok bevételeinek szabályozását a megyei tanács végezte el. Figyelembe véve, hogy először történt ilyen jellegű szabályozás, valamint a tervezéshez kapott központi információk sem voltak minden tekintetben l?i- eiégítőek, így a bevételek konkrét alakulásánál több probléma adódott. HIÁNYOK ÉS TÖBBLETEK A megye egészét illetően, 19 '-on az átenge ett és megosztott bevételeket nem épületet — vélekedik a városi pártbizottság titkára. Ezzel egyetért a vállalat vezetősége is. Érthető ez az egyöntetűség, mert az új központi telephely nemcsak jobb körülményeket teremt a szabadban dolgozó szakembereknek, hanem lehetővé teszi a jobb minőségi munkát is. Hogy az elképzelések mielőbb megvalósuljanak, társadalmi munkát is szerveznek. A gépkezelők már felajánlottál?;, hogy társadalmi munkában rakják fel a párkányelemeket. Csillaghá» — cementhiány Az utolsó épületen dolgozna!?. Ennek határideje szeptember 30. — Szeretnénk ezt az időt lerövidíteni — mondja Klapper Róbert a vállalat megbízott főmérnöke. Nem lesz könnyű dolog, mert jelenleg cementhiány zavarja a folyamatos munkát, akadozva érkezik a külső vakoláshoz szükséges kőpor is. Emellett gondot okoz a szakiparosok biztosítósa. Ez ügyben szerződést kötöttek a helyi építőipari ktsz-el. A szerződésben foglaltakat azonban nem tartotta be. Próbálkoztak más megyéből iß szerezni szakiparosokat. Fáradozásuk nem járt sikerrel. — Átképzéssel igyekszünk ezen a helyzeten segíteni. Illesztő, festő, hidegburkoló tanfolyamokat indítunk. Előnyösebb, ha saját dolgozóinkra támaszkodunk — vázolja a jelenlegi tennivalókat a főmérnök. Házgyári lakások = július 30 E tekintetben a főmérnök és az igazgató között véleménykülönbség alakult ki. Az utóbbi a július végi, az előbbi pedig az augusztus 20-i határidő mellett kardoskodik. Amikor a gyár felőli lépcsőházban megnéztünk néhány lakást, bizony még a legvér- mesebb optimizmus sem igazolta a főmérnököt. Amikor a másik két lépcsőházban néztünk körül, akkor a főmérnök határozott állásfoglalása látszott meggyőzőbbnek. A muntudtuk teljesíteni. Ennek nagyságrendje nem nagy, hányadában 0,6 százalék abszolút ösz- szege sem éri el a 4 milliót. Az ebből származó feszültséget 1971-ben tartalék igény- bevételével feloldottuk, annak reményében, hogy az a jövőben nem ismétlődik, a helyi és a központi pénzalapok között az összhang kiegyensúlyozott lesz. Másik probléma, amikor a megye egészében a bevételek közel realizálódnak ugyan, de nagy szóródással, többletekkel és hiányokkal. A múlt évben megyénkben 53 községnél volt bevételi kiesés, ezek határa 1 százaléktól 27 százalékig terjedt. Ugyanakkor 23 tanácsnál 5 százalékot meghaladó többletek keletkeztek. Ezt még az is kombinálja, hogy ha az egyik forrás többlete pótolná is a másik hiányát, az nem annál a tanácsnál van. A tanácsok pedig önállóak a többletek, hiányok nem konvertálhatók. Arra nem gondolhatunk, hogy a várt bevételek a jövőben is ingadozás nélkül alakulnak, a gond itt az, hogy milyen mértékig viselhető el a hiány és milyen mértékben helyeselhető az el nem vonható többlet. Ehhez véleményem szerint keresni kell és meg is lehet találni a kivezető utat. Problémát okozott az is, hogy amikor a megyei tanács központi intenciók alapján kialakította a helyi tanácsi szabályozókat, a vállalatoknak sem éves, sem középtávú tervük nem volt. Salgótarján város vezetői már a félévkor jelezték, hogy a kohászati üzemel? nem hozza a várt akkumulációt. A gyár vezetői pedig bizonygatták, hogy náluk nincs baj. Igazuk is lett, év kák itt sem folynak zökkenő- mentesen. Az Építő és Tervező Ktsz ígérete ellenére sem foglalkoztatja az épületen azt a létszámot, amiben a legutóbb megegyeztek. A lakások tapétázása sem felel meg mindenben az előírt követelményeknek. A kritikus pont A város vezetésének egyik nagy gondja az egészségügyi szakiskola mielőbbi gyors befejezése. Az építők majdnem egy évvel vannak az eredeti határidő után. A legfontosabb kérdés: mikorra lesz kész? Dátumok váltakoznak: július vége, augusztus 20-a. Végül Palócz Imrét, a városi pártbizottság titkárát a következőkkel nyugtatják meg: szeptember első felében használatra átadják áz épületet, kivéve az alagsort. Erre az építkezésre mondták a beruházók, meg a kívülállók: úgy készül, mint a Luca széke. A lemaradásban ötven százalékot a tanácsi építők, ötven százalékot pedig a beruházók rovására kell írni. Az utóbbiak majdnem teljesen átterveztették az egész épületet, az eredeti elképzelésből jóformán semmi sem maradt. Nem tudták volna ezt megtenni, ha a vállalat tartja a szavát, határidőre átadja az épületet. Igyekezni kell az építőknek, mert a villamossági és vízve- aetékszerelési kiviteli terveket is az utolsó percekben kapták meg. Emiatt a bevakolt falakat újra kell bontani. Délután találkoztam a kórház vezetőivel, közöltem velük az építők ígéretét. Mosolyogtak, aztán megjegyezték: mi már nem hiszünk nekik. Végül abban egyeztünk meg, hogy az újságban is figyelemmel kísérjük, mit tesznek felajánlásuk valóraváltásáért. Ügy látszik, komolyan, veszik szavukat. Harminc embert vezényeltek erre az építkezésre, a főmérnök utasítására a művezetőnek egész nap itt kell tartózkodnia és a felmerülő problémákat azonnal meg kell oldania. (Folytatjuk) V. K. végén szép nyereségrészesedést fizettek, a KGM megdicsérte őket, sőt elnyerték a Kiváló Vállalat címet, de a városnál 8 millió bevételkiesés volt. Bizonyosság, hogy itt a központi orientációval volt baj. MEGHALADJA A NEMZETI JÖVEDELMET A tanácsok költségvetésének gerincét képező két fontos területről, a kulturális, a szociális és egészségügyi ágazat fejlődéséről szeretnék még röviden szólni. Megyénkben mindkét ágazat fejlődése az össztanácsi költségvetés növekedési üteme fölött van. ösz- szes növekedés 8,4 százalék, a kulturális ágazaté 9,2 százalék, a szociális-egészségügyi ágazaté pedig 8,7 százalék. Mindezek az eredmények egy 7 százalékos nemzeti jövedelemnövekedés mellett jöttek létre. A fejlődés persze mindig viszonylagos, viszonyítottuk itt is a nemzeti jövedelemhez és a megyei össztanácsi költségvetés növekedéséhez. A kérdés az, hogy ez a viszonyítás jó-e? Nincs-e már itt az az idő, amikor a társadalom tagjainak szükséglete (az életszínvonalat igen érzékenyen érintő) e két fontos területen jogosan és reálisan növekszik. Meggyőződésem, hogy ez az idő itt van a küszöbön. Csak helyeselni lehet az MSZMP KB legutóbbi határozatát, miszerint a következő középtávú tervekben a közoktatás fejlődésére nagyobb lehetőséget kell biztosítani. Szólni kell arról is, hogy az új szabályozási rendszerre való áttérés számos egyéb intézkedés megtételével egyidejűleg történt. SZEGÉNY | NYOMORÉKOK... A régi idők dalai jutnak eszembe most, az előttem levő két zsemle láttán. A versike, illetve dalocska, amelyet valamikor az óvodában tanultam, és sokak által még ma is ismert, így hangzik: „Kerek ez a zsemle, nem fér a zsebembe. Kétfelé kell vágni, úgy kell megpróbálni.’’ Hát igen. Régen láttam ilyen zsemlét, s amilyenek most előttem vannak, ketten vannak, ehhez a kis szöveghez még tréfásan sem hasonlíthatók. Hogy miért? Először: mert nem kerek egyik semMásodszor: mert bőven a zsebembe fémek, ha oda akarnám rakni, de ezek a markomban is elférnek. Harmadszor pedig: egyáltalán nem kell kétfelé sem vágni, tehát nem is próbálkozom a vers soraival összerímelni. Két kis vakarék és nyomorék, olyanok, amire azt szoktuk mondani: selejt. Sőt, megsülvén azt a jelzőt is elbírja, hogy a selejt bosz- szúja. Megmérésével nem is próbálkoztam, hisz’ fele sincs a szabványnak. Elég annyi, hogy az általuk nyújtott látvány kicsit sem ingerli az embert a fogyasztására. Egy olvasónk hozta be, aki 18-án, a salgótarjáni 169-es árudában vásárolta.- Ü Normál, szuper, extra Több olvasónk panaszolta, hogy Rétságon a benzinkútnál megszüntették a szuperbenzin árusítását, mert a kút kapacitását magasabb oktánszámú üzemanyag kimérésére kellett átállítani, a jelentős külföldi átmenő forgalom miatt. Nem éri azonban kár azokat sem, akiknek gépkocsija a szuper benzinhez „szokott”, ugyanis a normál és az extra benzin egy az egyhez való keveréke mind árba, mind oktánszám- ban megfelel a szupernek. Ilyenek a kővetkezők: — a járási tanácsok megszüntetése, illetve a járási hivatalok létrehozása, a megyei és helyi tanácsok államigazgatásban betöltött szerepének átértékelése; — a tanácsválasztás, mely a tanácstagok személyi ösz- szetételében több helyen jelentős változást okozott; — az adóigazgatási apparátus átszervezése; — a bankrendszer módosulása; — a különböző intézmények felügyeleti elhelyezkedésének módosulása a tanácsi szervezeten belül. KEDVEZŐ ÉS KEDVEZŐTLEN HATÁSOK Igaz, hogy mindezek perspektívában az új szabályozó- rendszer jó funkcionálását szolgálják, de az egyidőben történt megoldása néhány vonatkozásban kedvezőtlen hatást gyakorolt. összességében az a vélemény alakul ki, hogy a viszonylag rövid, másfél évi tapasztalatokból végleges következtetés nem vonható le. Az. hogy most a tervciklus elején e cikk keretében zömmel a negatív jelenségekkel foglalkoztam, nem mást szolgál, mint hogy a jövőben a tanácsoknak még körültekintőbb gazdálkodást kell folytatniuk, döntéseiknél szem előtt tartva, hogy lehetőségeiket — hosszabb távra is — kizárólag a mindenkor rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek szabják meg. Nem lehet lemondani arról a célkitűzésről, hogy a tanácsok gazdasági kezdeményezésének feltételeit megajvítsuk. Minőségvizsgálat felsőfokon Az új, Nógrád megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munkájáért mindenekelőtt a fiatalok vállaltak garanciát. Mindegyikük hivatásának megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik, közülük többen egyetemi, főiskolai képzettségűek. Dr. Füssy Éva vegyészmérnök már középiskolai pályafutása alatt kiváló képességeiről tett tanúbizonyságot; harmadikos gimnazista korában nyert egyetemi felvételt kémiai szakdolgozatával Régen Budapesten végezték az új megyei intézet munkáját. Ezentúl a nógrádi élelmiszerek minőségvizsgálata „helyben” történik. így bizonyára még kevesebb panasz hallatszik majd a vásárlóktól. Ezen fáradozik a fiatal szakember kollektívában Csincsik Mária vegyésztechnikus is, aki képünkön a tej zsírtartalmának megállapítását végzi Lombikok, üvegcsövek, a vizsgálathoz szükséges legmodernebb műszerek segítik az intézet munkatársainak laboratóriumi munkáját. A kifogástalan minőség a termelőnek és fogyasztónak egyformán érdeke. Alapvető élelmiszereink: a liszt, a tej, a hús, a cukor szabványszerű kereskedelmi követelményein őrködnek az új intézményben Kulcsár József képriportja NÓGRÁD ~ 1972. július 22., szombat 3
