Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

RBK2S&— 'Az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus között területi egyezményt Képünkön a megállapodás aláírása írtak alá. Jóváhagyta a szenátus \ a szovjet—amerikai egyezményeket Áz amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága csütörtökön egyhangúlag jóváhagyta a május végén Moszkvában aláírt szovjet—amerikai fegy­verkorlátozási egyezménye­ket: a rakétaelhárító rakéta- rendszerek korlátozásáról szó­ló szerződést és a hadászati támadó rakétafegyverek kor­látozásáról szóló ideiglenes megállapodást. A szerződést az előírások madó stratégiai fegyverzet korlátozásáról szóló ideigle­nes megállapodás vitájában nyilatkozatot tett Rogers ame­rikai külügyminiszter. — A moszkvai tárgyalások eredményeként aláirt doku­mentumok — jelentette ki — példa nélkül álló lépést je­lentenek a stratégiai fegyver­kezési hajsza megállítása te­rén. Ezek a megállapodások konkrét bizonyítékot szolgál­szerint a szenátusnak, az ide- tatnak arra, mit lehet elérni iglenes (intézkedő) megálla- türelmes tárgyalások révén, podást pedig a kongresszus A külügyminiszter rámuta- mindkét házának jóvá kell tott, hogy az Egyesült Álla­hagynia. mok és a Szovjetunió között A külügyi bizottság döntése továbbra is „lényeges nézet- néhámy órával Rogers külügy- különbségek” állnak fenn. de ' miniszter képviselőházi meg- ugyanakkor hangsúlyozta, * hallgatása után született meg. hogy mindkét állam számol a Rogers gyors jóváhagyást bizonyos területeken elérendő kért a kongresszustól az egyezményekre, mégpedig azért, hogy októberben — mint mondotta — folytatód­hassanak a szovjet—amerikai stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalások. A szenátus elvileg már a jövő héten meghozhatja a » döntését a megállapodásokról- sok eredményeként lényege- Az amerikai képviselőház sen csökkent egy nukleáris külügyi bizottságában a ráké- háború kitörésének lehetősé- ’ taelhárító rendszerek kor látó- ge. és erősödött a nemzetközi zásáról megkötött szovjet— biztonság, amerikai szerződés és a tá- (MTI) Fejlődött a közgondolkodás megállapodások előnyeivel- — A stratégiai fegyverzet korlátozásáról szóló megálla­podások nemcsak az Egyesült Államok és a Szovjetunió ér­dekeinek felelnek meg. ha­nem minden más ország ér­dekeinek is. Meggyőződésem, hogy a létrejött megállapodá­az elért eredményekről. Véle­ménye szerint az élőszóval végzett agitációt nem helyet­tesíthetik a tömegkommuniká 1 (Folytatás az 1. oldalról) áraknál a fix árakat idealizál­ják a dolgozók. A közgondolkodásban meg- ciós eszközök. Szalai László, a levő, előbb említett szemlélet- volán 2. sz. Vállalat főmérnő- beli hibákat azzal lehet ma- elmondta, hogy egyesek gyarázni, hogy a dolgozók igényei háromszor-négyszer nem összefüggésében, köl- meghaladják saját anyagi le- csönhatá&ában vizsgálják a je- hetőségeiket. Divattá vált a lenségeket, a gazdaságpoliti- siránkozás, az általános pá­kát, nincsenek összhangban az naszkodás. Devcsics Miklós, a igények és lehetőségek, keve- városi pártbizottság első tit— set szólnak a kötelezettségek- kára bebizonyította, hogy a ről, azokról a feltételekről, városi pártbizottság minden amelyek a jobb élethez 6zük- gazdaságpolitikai kérdés meg- ségesek. Szóba került még, oldásánál a politikai követel- hogy egyes termelőegységek- menyekből indult ki. ben a vezetők a technika bű­völetében nem megfelelően ér- A beszámolót a vitában el- tékelik a dolgozó embert. Ke- hangzottakkal kiegészítve el­vés gondot fordítanak a mun- fogadta a városi pártbizottság, kások műveltségének emelésé- Ügy döntött, az előterjesztést re. a szakember-ellátottságra, megküldi az alapszervezetek­Befejezésül a tartalmasabb, nek, hogy ismertessék a tag- eredményesebb munka köve- Sággal. Ezután megtárgyalta telményeiről volt szó. Ennek és elfogadta a II. félévi műn 6orán az egységes értelmezés, katervet, majd személyi kér- egységes álláspont és cselek- déseket tárgyalt. A párt- és vés igényét, valamint a diffe- tömegszervezeti csoport új ve- renciáltságot hangsúlyozták. zetőjévé Tóth Andrást, a A vitában Ducsai Józsefeié, gazdaságpolitikai csoport ve- a Nógrád megyei Textilipari zetőjét nevezte ki, Sára Já- Vállalat párttitkára a többi nőst pedig megbízták a gaz- hözött megemlítette, hogy ál- daságpolitikai csoport vezeté- 6zerénységből keveset szólunk sével. NÖGRÄD — 1972. július 22., szombat Izrael újabb határozatot szabotál Szomália, Szudán, Jugoszlá­via és Guinea — a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai — csütörtökön újabb határozati javaslatot terjesztettek a ta­nács elé, az Izrael által elra­bolt szír és libanoni katona­tisztek ügyében. A tervezet szerint a BT felszólítaná Iz­raelt, hogy haladéktalanul bo­csássa szabadon a szóban • forgó személyeket, s elítélő- leg foglalna állást azzal a ténnyel kapcsolatban, nogy Iz­rael máig sem hajtotta végre a BT 1972. június 26-i — ugyancsak az elrabolt tisztek kiadását elrendelő — határo­zatát A határozati Javaslatot nem bocsátották szavazásra, mert Panama és Belgium képvise­lője — avégett, hogy kormá­nyaikkal tanácskozzanak — halasztást kért. A tanácsot péntek délutánra hívták ösz- sze ismét. (MTI) Fidei Castro útja Nagy jelentőségű volt A Granma, a Kubai Kom­munista Párt központi lap­ja, csütörtöki számában tet­te közzé a KKP KB határo­zatát Fidel Castro afrikai és európai kőrútjával kapcso­latban. A határozat nagy je­lentőséget tulajdonít az út­nak és jóváhagyólag tudo­másul veszi Fidel Castro be­számolóját, valamint a ku­bai delegáció által a körút során aláírt közleményeket. Hangsúlyozza a határozat a vezető személyiségekkel és népekkel létesített kapcsola­tok rendkívüli fontosságát, és leszögezi, hogy a látoga­tások hozzájárultak áz anti- imperialista és szocialista erők egységéhez, Kuba ba­ráti kapcsolatainak és a meglátogatott országokkal való együttműködésének erősítéséhez, az imperializ­mussal szembeszegülő népek iránti szolidaritás fokozásá­hoz. A kb megismétli első titkára által már kinyilvá­nított bizalmát a Szovjet­unió külpolitikája iránt, ami a proletár internaciona­lizmus és a marxizmus—le- ninizmus alapján álL A ha­tározat külön kiemeli, hogy a szovjet nép a legmaga­sabb fokon fejezi ki a társa­dalmi, politikai és emberi feljődést. Megbeszélések Kína és Japán között Japán kormányforrások sze­rint augusztus elején lesz az első hivatalos megbeszélés Mi. ki Takeo miniszterelnök-he lyettes és Szun Ping-hua, a Kínai—japán Baráti Társaság alelnöke között a két ország közötti kapcsolatok rendezésé­nek kérdéseiről. Az ' említett források úgy tudják, hogy a Csou En-laj miniszterelnök megbízottjának tekintett kínai politikussal valószínűleg tár gyalást folytat. Lengyelország ünnepén Huszonnyolc esztendeje annak, hogy Lublinban — a szovjet hadsereg és a lengyel néphadsereg által felszaba­dított területen — kibocsátották a történelmi jelentőségű júliusi kiáltványt. Ezzel az elvi programmal lépett a ba­ráti Lengyelország a társadalmi haladás és a Szovjetunió­val való szövetség útjára. A második világháború szörnyű szenvedést okozott az emberiség jelentős részének. A háborús szenvedések és károk szomorú listáján Lengyelország az elsők között van. Lengyelektől hallani: a második világháború vissza­vezette országunkat a XIX. századba. Amíg 1938-ban Lengyelországnak 35 millió lakosa volt, a háború végé­re a népesség 24 millióra csökkent. Városok, falvak tö­mege — mondhatni egész Lengyelország — romhalmazzá vált. Az azóta eltelt több mint negyedszázad bebizonyította a szocialista út választásának helyességét. Lengyelország új társadalmi rendszerét építve kiheverte a háború meg­próbáltatásait, megszilárdította nemzetközi helyzetét, gyökeresen megváltoztatta gazdasági és társadalmi struk­túráját. Különösen figyelemre méltó eredményeket ért el az ország gazdasági téren. 1950—1970 között hét és félszere­sére növekedett Lengyelország ipari termelése. A ne­gyedszázaddal ezelőtt még alapvetően agrárjellegű Len­gyelország kiépítette fejlett, sokrétű iparát. A nyersanyag- termelés számos ágában, a gépipar és a szerszámgépgyár­tás jó néhány területén már Európa első államai közé került. A fejlődés dinamikáját mi sem jelzi jobban, mint •hogy az 1971—1975. közötti időszakban a nemzeti jövede­lem 40 százalékkal, a reálbérek pedig 18 százalékkal emelkednek. Megkezdődött az 1971—1990 közötti időszak lakásépítési programjának végrehajtása. Eredményekép­pen több mint 7 millió lakás épül majd fel. Nemcsak az elért eredmények jelentősek, hanem a megoldásra váró további feladatok is. A lengyel társada­lom nagy problémái közül elég megemlíteni a „demog­ráfiai robbanást”, azt, hogy Lengyelország népessége vi­haros gyorsasággal növekszik. 1971—1975. között mintegy 3,5 millió fiatal lép munkaképes korba, ami — figyelem­be véve a munkaerő-állomány természetes csökkenését — 1,8 millió új munkahely teremtését igényli. Lengyelország az ilyen és ehhez hasonló nagy fela­datok megoldásában nincs magára utalva. Az ország fejlesztési terveit a szocialista közösséghez tartozó többi állammal szoros együttműködésben valósítja meg. Len­gyelország külkereskedelmi forgalmának csaknem két­harmadát a szocialista tábor országaival bonyolítja. A szocialista integráció komplex programjának keretében Lengyelország aktívan előmozdítja a termelési kooperá­ció és a szakosítás fejlesztését a KGST-államok között. A magyar és a lengyel nép barátsága történelmi ha­gyományokon nyugszik. Mindaz, ami összeköt a szocia­lista építéssel, a társadalmi rend és ebből adódóan, cél­jaink közösségével még csak erősödött. A lengyel kül­politika alapja a Szovjetunióhoz és a többi szocialista or­szághoz fűződő barátság. Más rendszerű államokkal szem­ben, a békés egymás mellett élés politikáját követi Len­gyelország. Ennek szellemében kötött szerződést az NSZK- Val, amely egyszer s mindenkorra elismertté tette az or­szág nyugati határait Bonn által. Ez az esemény nem­csak a lengyel külpolitika nagy sikere, hanem az euró­pai béke és biztonság megteremtésére törekvő egész szo­cialista táboré. Nagy ünnepén további sikereket kívánunk a szocia­lizmust építő, testvéri lengyel népnek. Gy. S. A tanácsi gazdálkodás tapasztalatai írta: Illés Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese A gazdasági mechanizmus Vagy más helyen: „gazda­reformjában, 1968-tól kezdő- sági önállóság alatt elsődlege­dően alapvető célkitűzéssé vált a tanácsok önálló pénz­alapjainak (költségvetés, fej­lesztési alap) kialakítása, gaz­dasági, pénzügyi önállóságuk erősítése. A változás mind koncepcio­nálisan, mind a módszereket illetően sok-sok egyéb kérdés mellett 3 fő cél megvalósítá­sát volt hivatva elősegíteni: HÁRMAS KÖVETELMÉNY 1. Az új szabályozási, gaz­dálkodási rendszer támassza alá a tanácsok, elsősorban a helyi tanácsok — a tanácstör­vényben megfogalmazott — önállóságát, az önkormányzati elemek kibontakoztatását; 2. Hogy a tanácsok számára biztosított pénzügyi források összhangban legyenek a nép­gazdaság erőforrásaival az ágazati és a társadalmi mére­tű területfejlesztési célkitűzé­sekkel ; 3. és végül, hogy kiegyensú­sen azoknak az eszközöknek a biztosítását érti, amelyek le­hetővé teszik, hogy a taná­csok megoldják a terület- és településfejlesztéssel, illetőleg a lakosság szükségleteinek fo­lyamatos és zavartalan ellá­tásával kapcsolatos feladato­kat”. Ma már a IV. ötéves terv második évének közepén tar­tunk, szükséges, hogy elemez­zük a másfél év gazdasági gondjait, eredményeit. E, vi­szonylag rövid idő tapasztala­tai is azt igazolják, hogy az új szabályozási rendszer elvei, alapvető módszerei beváltak, helyesek. Az 1044/1970. kor­mányhatározatban megállapí­tott követelményeknek a he­lyi tanácsok általában eleget tettek. Első alkalom volt, hogy a községek, városok nem a megyei tanácstól kaptak keret­összegeket konkrétan megha­tározott célokra (iskola, óvo­da, bölcsőde s*tb. fejlesztésére, fenntartására), hanem meg­kapták a területükön működő tos mozzanatai ezek. Ez nagy- nagy felelősséget, megfonto­lást, előrelátást követel a helyi tanácsoktól. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG vállalatok, szövetkezetek veze­tői az ilyen összefüggéseket ma már jól értik, terveiket, elgondolásaikat egyeztetik, több feladatot közösen olda­nak meg. Természetesen sok-sok vita, eszmecsere előzte meg a he­lyes szemlélet kialakítását. Ma már rendelkezik a megye a területére vonatkozó telepü­léshálózat-fejlesztési koncep­cióval. A feladat az, hogy a különböző szerepkört betöltő települések ellátásánál a dif­ferenciáltságot kell érvényre Jó dolog az, hogy tanácsa- juttatni, az azonos település­kategóriába tartozó egységek­nél pedig a nivelláció a törek­vés. A helyes elvek érvénye­sítését ma még csak azok a tanácsok helyeslik, ahol eb­ből mennyiségi előny szárma­zik. Még ma is találkozunk bázisszemléletű gondolkodás­kölcsönössé válni, sál. Ez abban nyilvánul meg, a vállalatok vezetői- hogy amely tanácsnál a fej­lesztési nagyságrend kisebbre alakul a korábbi tervidőszak­hoz viszonyítva, azt feltétlen rossznak minősítik. Nincsenek figyelemmel arra, hogy ahol inknak nem lehet közömbös a területükön működő gazdasági egységek tevékenységének eredménye, hisz’ ennek függ­vénye a költségvetési és fej­lesztési lehetőségük nagyság­rendje. A kapcsolatok (taná­csok, vállalatok között) kez­denek ugyanis nek sem mindegy, hogy mi lyen a tanácsok fejlesztési, fenntartási lehetősége, hisz’ ennek függvényében épülhet, bővülhet az ő munkájukat is elősegítő infrastrukturális el- kész a törpe vízmű, megépült látás (lakás, út, víz, híd, óvó- már a művelődési ház, rend- da stb.). Tehát érzékelhető az ben van a tanteremellátás is, lyozottabb viszony jöjjön lét- vállalatok, tsz-ek nyereségé­re a központi és a tanácsi pénzalapok között. A tanácstörvény indokolásá­ban olvasható, hogy „a gazda­sági önállóság biztosításának egyik döntő előfeltétele a ta­nek, eszközlekötési járuléká­nak, illetmény- és egyéb adói­nak előre meghatározott szá­zalékát, nem is egy évre, ha­nem előre, öt esztendőre. Hogy ez abszolút összegben mennyi, egymásra utaltság. Egy településen működő vállalat, szövetkezet, tsz dol­gozói, vezetői nem mások, mint az adott község, város lakói, választópolgárai, akik megválasztották azt a taná­csot, amely az ő lakóhelyük kommunális, szociális, kultu­rális stb. ellátásáról, sokirá­azokat ismételni nem kell, így nem feltétlen rossz az esetleg kisebb nagyságrendű fejlesztési forrás. CSAK AMIRE FEDEZET VAN Az ilyen el nem fogadható nézeteket a fenntartásműkö­dés vonatkozásában még to­nyú szükségletük kielégítésé- vább táplálják és bonyolítják nácsi pénzalapok, bevételi azt a községi, városi tanácsok forrásainak, az ezekből való részesedés mértékének és az állami hozzájárulás összegé­nek a költségvetési törvény­ben történő meghatározása”. maguk számítják ki, szedik be, saját számlájukra és dön-. tenek felhasználásáról. A ta­nácstörvény által biztosított gazdasági önállóság igen főn­ről hivatott gondoskodni. A tanács pedig az ott élő embe­rek ilyen irányú szükségleteit olyan színvonalon tudja kielé­gíteni, amilyen eredménnyel ők a vállalatoknál, szövetkeze­teknél deittoanak. A tanácsok. az egyes ágazatok (kultúra, egészségügy stb.) képviselői­nek vezetői, iskolaigazgatók, orvosok stb., azzal, hogy sok­szor azt kifogásolják, hogy az általuk irányított terület sú­lya esetleg kisebb hányadM t 4 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents