Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

OeianoÜak az líj munkába A nógrádi szénbányák visszafejlesztésével felszabadult munkaerők elhelyezését segítette elő Salgótarjánban a gön­gyölegeket készítő ládaüzem létrehozása. Közel 150 munkás talált itt kedvező munkakörülményeket, akiknek mintegy 50 százaléka kommunista. A párttagok a szocialista brigá­dok legfőbb bázisai, közöttük Csíki József párttitkár é&, Babka Pál szocialista brigádvezető is Asszonyok is kaptak munkát az üzemben, ötven nő segí­ti a tervek mielőbbi teljesítését, s nem is akárhogyan. Ka- kuk Imréné — képünkön — havonta 2200, 2300 Ft-ot keres. A férjével versenyez — aki szintén itt dolgozik —, hogy melyiküknek lesz vastagabb a fizetési borítékja A nógrádi szénbányák ládaüzeme a környékbeli gyárak ter­mékei részére szállít csomagolóanyagot. De már újdonsá­gok készítésére is vállalkoznak. Falburkolásra alkalmas lé­ceket készítenek elmés gépeiken. Mede András és Szép Ist­ván fenyődeszkákat „nutol”-nak, amelyekből igen dekora­tív falburkolat készülhet Kulcsár József képriportja Erősíteni a párttagok sorait Hogyan foglalkozik a pártépítéssel a nézsai csúcsvezetőség? Mai kommentárunk Védekezzünk a növényi kárte­vők ellen, mert a termésben nagy kárt okozhatnak. A megyei nö­vényvédő állomás felmérése sze­rint az elmúlt esztendőben a szántóföldi kultúrákban körülbe­lül 130 millió forint kár volt a növényvédelem elmulasztása, il­letve a növényvédő szerek szak­szerűtlen használata miatt. A nö­vényi kártevők közül is kiemel­kedően nagy pusztítást kepes végezni a burgonyabogár. A több hete hűvös, csapadékos időt meleg, párás, napsütéses nappalok követték, ami rendkívül kedvez a burgonyabogárnak. A megyei növényvédő állomás ép­pen a napokban tette közzé a felhívást, hogy védekezzünk a burgonyabogár ellen, amely hihe­tetlenül szapora és olyan falank. ha meglepi a növényt, képes tel­jesen tönkretenni, óriási vesztesé­get okozva a mezőgazdasági üzemnek, háztájinak egyaránt. A burgonya nagyon szépen fej­lődött. Szécsény, örhalom, Tpoly- vece és más tsz határában virágzik. A kártevő az idén eddig nem pusz­tított. A burgonyatermesztőket azonban, hogy e félemeietes, sás- kafalánkságúhoz mérhető bogár eddig csak kisebb mértékben je­lentkezett — nem tévesztheti meg. A jelenlegi időjárás a legkedve­zőbb a burgonyabogár elszaporo­dásához. A megyében már több helyen megfigyelték a rajzását. Ezt követi az intenzív tojásrakás. Ezt kell megelőzni azzal, hogy felkészülten védekezzünk ellenük. Felszereléseink — ha nem is a legkorszerűbbek —, de alkalma­sak a munkára. Nagyon jó szerek állnak rendelkezésünkre. Példának okáért a Safidon 40 WP, Pol- Melisekt, Gardona stb. Egyébként a szerekre és használatukra a növényvédő szakemberek min­denkor elfogadható tanácsot ad­nak. Élni kell ezzel. Az üzemek­ben a szakemberek mellett beta­nított szakmunkások dolgoznak. Ezeknek most az legyen a legfon­tosabb tennivalójuk, hogy fertőt­lenítsenek. Ha kell megállás nél­kül, mert az időben végzett vé­dekezés millió és millió forinto­kat menthet meg. A nagyüzemi táblák fertőtlení­tése mellett nem szabad elhanya­golni a háztáji és kerti burgo­nyák permetezését sem. Itt is a korszerű vegyszereket kell hasz­nálni. A harisnyaszárból kiszórt régi vegyszer semmit sem ér. Egyébként is aki elmulasztja a kötelező védekezést, az hatósági­lag is felelősségre vonható. De nem ez a dolog lényege, hiszen a burgonyát azért ültették, hogy az ember és a háziállatok számára legyen táplálék, ne a bogár falja fel. Védekezzünk tehát lelkiisme­retesen a burgonyabogár kártevé­se ellen. Azért szóltunk erről, mert a szakemberek úgy Ítélik meg, hogy június első felében nagy lárvainvázió lesz. De csak akkor, ha nem előzzük meg. A megelőzés saját érdekünk. Minden biztosított a munkához; a szorgalommal sincs baj. Cseleked­jünk hát, hogy jó termést taka­ríthassunk be. Végeredményben ezért dolgozunk. — B — A párt nézsai csúcsvezetősé­gét — amelyhez Felsőpetény, ösagárd, Szendehely és Nő­tincs tartozik —, még 1970 szeptemberében létrehozták. A csúcsvezetőséghez négy község közös közigazgatási ta­nácsa, három önálló termelő- szövetkezet és egy termelő­szövetkezeti üzemegység tar­tozik. A csúcsvezetőség négy alapszervezetében 72 párttag fejti ki hasznos tevékenysé­gét. A párttagok száma azon­ban jóval több ezen a terüle­ten. A kijáró dolgozók között 45 — az alapszervezetek nyilvántartásában nem sze­replő párttag is megtalálha­tó. Nagy ez a terület, hi­szen a négy község lakossá­gának a száma jóval megha­ladja a négyezer főt. Pótolni az elmaradást Amikor létrehozták a nézsai csúcsvezetőséget, első tevé­kenysége az volt, hogy meg­vizsgálja: a négy község vi­szonylag magas lélekszáma mellett miért alacsony a párt­tagok létszáma? Megállapítot­ta a csúcsvezetőség, hogy az alapszervezetekben a tagépí­tés üteme nem kielégítő. A példák is ezt bizonyították. A négy község pártalapszerveze- teiben 1967—1970 között mind­össze tíz új párttaggal gya­rapodott' a kommunisták szá­ma. Nőtincsen öt, Ősagárdon, három, Felsőpetényben és Szendehelyen egy-egy főt vet­tek fel az alapszervezetek tag­jai sorába. Az elmúlt év februárjában ismét önálló na­pirendként tárgyalta a csúcs­vezetőség az alapszervezetek tagépítő tevékenységét, ahol mindjárt határozatban köte­lezte a csúcsvezetőség az alap­szervezeti vezetőségek tagjait a tagépítési munka tervsze­rűbbé tételére. E határozat értelmében tagépítési tervet készítettek az alapszervezetek, amelyben meghatározták azo­kat a területeket, ahol a tag- épltés lehetséges, összegezték a tagfelvételre alkalmas sze­mélyek számát és nevét, s meghatározták a leendő párt­tagokkal való személyes elő­készítő munkát. Pártmegbíza­tásként jelölték meg a szerve­zeti szabályzat feldolgozását. Pótolnivaló tehát bőven volt. Ennek ellenére a szendehely! alapszervezetnél ebben az időszakban nem történt tag­felvétel. Nőtincsen tavaly két fizikai dolgozóval erősítették az aiapszervezetet. Az utóbbi két évben a négy alapszerve- zetnél két fizikai dolgozóval, két agrárszakemberrel és két termelőszövetkezeti alkalma­zottal erősödött a párttagok sora. Ma már jó úton halad a tagépítési munka a nézsai csúcsvezetőségnél — ezt álla­pította meg a párt rétsági járási végrehajtó bizottsága is a legutóbbi ülésén. A X. kongresszus után erősödött az alapszervezetekben a szerve­zeti élet, tervszerűbbé vált a tagépítés, kialakították a pártcsoportokat, kiszélesítet­ték a pártmegbízatások rend­szerét is. Ezek kedvezően ha­tottak a négy község alapszer­vezeténél a tagépítési tevé­kenységre. De segítette ezt a munkát a párttagság és a párton kívüliek körében a köz­életi tevékenységben való részvétel. Ma már azt is ki lehet jelenteni, hogy a nézsai csúcsvezetőség területén erő­södött a párt tekintélye, és vezető szerepének elismerése állami és gazdasági területen egyaránt. Éppen a csúcsveze- tőség határozata alapján ma már elsődleges feladatként Je­lentkezik a párttagság politi­kai ismeretének bővítése, a különböző pártoktatási for­mák tartalmi színvonalának növelése. A KISZ csúcsveze­tőségében dolgozó párttagok — nagyon helyesen, differen­ciáltan — megismertették a fiatalság egy részével a párt szervezeti szabályzatát, j Amivel még­sz;! ni ölni kell Kétségtelen tény, hogy a nézsai csúcsvezetőséghez tar­tozó négy alapszervezetnél még több olyan jelenség meg­található, ami akadályozza a tagépítést. Ilyen például a kijáró dolgozók magas létszá­ma. Ide sorolható a nőtincsi és a 6zendehelyi termelőszö­vetkezet mérleghiányos tevé­kenysége. Számolni kell a termelőszövetkezeti tagok magas életkorával, vagy gátló tényező az is, hogy a termelő- szövetkezetek hosszú éveken keresztül nem tudták megol­dani a helyi munkaerők fog­lalkoztatását. Szendehelyen és ősagárdon a fiatalok és a kö­zépkorúak kijárnak a község­ből, Vácott keresnek munkát. A nőtincsi termelőszövetke­zetnél a még 1970-ben bekö­vetkezett gazdasági problem óta a párttagság körében passzi­vitást, a tsz-dolgozók között pedig létbizonytalanságot vál­tott ki. De a pártszervezet tagsága sem volt egységes a helyzet reális megítélésében, ami a pártszervezet tekinté­lyét erősen csökkentette. A felsőpetényi alapszervezetben, 1966-tól stagnál a tagépítés, mi több 1967 és ’70 között a termelőszövetkezetben dolgo­zó párttagok száma négy fő­vel csökkent. Előfordult párt- szerűtlen magatartás is, fele­lősségre vonás viszont nem történt az alapszervezetben. A szendehely! alapszervezet tag­építő tevékenységét pedig be­folyásolja az, hogy a párttag­ság sem érez kellő felelőssé­get a tagépítő munka iránt. Folyamatosság, felelősség­A párt rétsági járási végre­hajtó bizottsága irányelveket dolgozott ki a tagépítési mun­kára. Ennek szellemében kell végezni ezt a tevékenységet a nézsai csúcsvezetőség négy alapszervezetében is. Ezért a csúcsvezetőség a tagépítési munka folyamatosabbá tételé­re félévenként kérje számon az alapszervezetektől a tag­építő munka eredményességét. Minél több olyan fiatal nőt és férfit, fizikai dolgozót von­janak be a pártoktatásba, akiket alkalmasnak tartanak a párttaggá nevelésre. De kezdjék meg ezt a munkát a KISZ-szervezetekben is, ahol propagandistaként politikai­lag képzett párttag dolgozzék! Az alapszervezetek fokozot­tabb mértékben vonják be az állami, gazdasági és tömeg­szervezeti kommuntista veze­tőket, az ott dolgozó kommu­nistákat a tagépítési határoza­tok végrehajtásába. De a párt erkölcsi tisztaságának meg­óvása érdekében fokozottabb mértékben kell alkalmazni a felelősségre vonást az olyan, párttagokkal szemben, akik pártszerűtlen magatartásuk­kal sértik az erkölcsi normát.' Az alapszervezetek pedig évente legalább egy alkalom­mal értékeljék a tagfelvételi munkát segítő és gátló ténye­zőket. A nézsai csúcsvezetőséghez tartozó négy alapszervezetben, feltétlen erősíteni kell a párt­tagok sorait. Ehhez ma már minden lehetőség adott. Somogyvári László Magasabb követelményeket... A szocialista munkaverseny­nek tartalmában és módsze­rében a gazdaságpolitikai cél­jaink elérésére kell irányul­nia. A verseny politikai tar­talmát az adja meg, hogy a munkások, műszaki dolgozók és az alkalmazottak maguké­vá teszik az elképzeléseket és legjobb tudásuk, képességük szerint munkálkodnak ezek valóra váltásáért. A minden­napi munkájuk, tudatos tevé­kenységük politikai állásfog­lalás, egyetértő kiállás szoci­alista társadalmi rendszerünk mellett. A kormány és a SZOT 1007/1972-es számú határoza­ta kimondja, hogy a munka­verseny az egyes dolgozók és kollektívák munkaköri köte­lezettségét meghaladó önkén­tes termelésfejlesztési kezde­ményezés, továbbá a népgaz­dasági célkitűzések teljesíté­sét átlagon felüli mértékben elősegítő üzemi tevékenység. Az eddigi gyakorlatban több félreértés, téves nézet volt ta­pasztalható. Néhány helyen arra törekedtek, hogy a ver­senyzők számát növeljék, több szocialista és munkabrigádjuk legyen és nem egyszer megfe­ledkeztek arról, hogy a mér­ce lazításával kárt okoznak a mozgalomnak. A vállalati versenycélok sem mindig az átagon felüli teljesítményekre ösztönöztek, nem kapott kellő helyet a gazdasági hatékonyság javí­tása, a belső tartalékok fel­tárása. Helyenként még a legfejlettebb versenyformát, a szocialista brigádmozgalmat is kikezdte a formalizmus, ez akadályozta a hármas jelszó jobb érvényesülését. A megye termelőegységeinél is indokolt az eddigi tapaszta­latok értékelése. Az 1971. évi eredmények alapján 27 ter­melőegység nyerte el a Kiváló Vállalat, Gyáregység kitünte­tést, valamint dicsérő okleve­let, a Finomkerámiai Ipar­művek pedig a Miniszterta­nács és a SZOT Vörös Ván­dorzászlaját. A vasiparban, építőiparban, mezőgazdaságban a szocialis­ta brigádok egyre jelentősebb szerepet töltenek be. A ver­senyvállalások jobb teljesíté­se érdekében több száz ja­vaslatot tettek. Ezek nagy­részt az érintett egység ter­melési problémáinak megol­dására. a minőségi munkára, a munkakörülmények javítá­sára irányultak. Ennek elle­nére sok még a tennivaló, mert nem kielégítő a munka- fegyelem, magas az állásidő, lassan növekedik a termelé­kenység, a költségek sem csökkennek megfelelően. A felajánlások megszövege­zésénél sokszor csak a gazda­sági, műszaki vezetők által jól ismert „tartalékokat” vet­ték figyelembe. Ezekre a ki­rakatvállalásokra nincs szük­ség, mert árt a mozgalomnak, fékezi az önkéntes kezdemé­nyezéseket. Az 1972-es év gazdasági fel­adatai parancsolóan megkö­vetelik, hogy kerüljük a munkaverseny szervezésénél a formális vonásokat, és an­nak tartalmát, célját a válla­lat, a munkahely előtt álló tennivalók képezzék. Ez pe­dig elsősorban a gazdasági ve­zetésre hárít nagyobb köve­telményt. Világosabban, köz­érthetőbben szükséges ismer­tetni a feladatokat, ezek ki­alakításába be kell vonni a dolgozókat. Lényeges a válla­lások teljesítéséhez szükséges feltételeket biztosítani, mivel e téren nincs minden rend­ben. A gazdasági hatékonyság növelésére jobban fel kell használni azokat a jó kezde­ményezéseket, melyek már az elmúlt években is sikereket hoztak. Ilyenek a hibátlan munkarendszer, a szocialista szerződések betartása stb. Az építőipari vállalatoknál, a tervező- és beruházó szervek­nél jó lenne, ha a beruházá­sok határidő előtti befejezé­sére, a kivitelezés minőségé­nek javítására irányítanák a dolgozók figyelmét. A mező- gazdaságban nagy lehetőségek vannak a hozamok növelésé­re, a korszerű agrotechnikai és üzemszervezési intézkedé­sek megtételére. Mindezek megvalósításában kiemelt szerepük van a szo­cialista brigádoknak. A me­gye üzemeiben dolgozóknak több mint negyven százaléka tett vállalást a megtisztelő cím, elnyerésére, A velük szemben támasztott mércének magasabbnak kell lennie. Kü­lönbséget kell tenni, hogy a bronz, ezüst, vagy arany fo­kozat eléréséről vagy pedig a Vállalat Kiváltó Brigádja cím odaítéléséről van-e szó. Szé­lesebb körben kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy a versenyvállalásokban a munkaköri követelményeket meghaladó többletmunka sze­repeljen. Az egyéni versenyzők is so­kat tehetnek a gazdaságos termelésért. E versenyformá­ról több helyütt megfeldkez- nek, pedig nagy értékű kez­deményezések rejlenek mö­götte. A Kiváló Dolgozó cím elnyeréséért folytatott ver­senynek is nagy szerepe van. Ha időben megismerik meg­szerzésének feltételeit, akkor az a termelékenység növelésére, a mutatók javítására ösztö­nözhet. Az ifjúsági termelési mozgalmaknak (szakma ifjú mestere, ifjú mérnök-közgaz­dász-, teehnikusmozgalmak stb) összhangban kell lenni­ük az üzem egész verseny­mozgalmával. A fiatal dolgo­zók lelkesedését, új iránti fo­gékonyságát csak így lehet hasznosítani. Sikereket csak akkor érhe­tünk el, ha a munkaverseny szervezését, a kezdeményezé­sek hasznosítását egyre in­kább a munkahelyi vezetők feladatává tesszük. Az irá­nyításban, értékelésben és a kiváló eredmények népszerű­sítésében szükséges a szak- szervezetek és KlSZ-szerveze- tek harmonikus együttműkö­dése. .1.-.. S. U J

Next

/
Thumbnails
Contents