Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

Én, Bárány János

Mit ér a nagyközségi rang?

Háromezer ügyben döntöttek

A múltkoriban leugrottam a vasúti restibe egy pohár borra. Sajnos, a sajátom már elfogyott, be kell érnem azzal, amit ott mérnek. Találkoztam Ugrin Jánossal. Kérdezte, hány éves lehetek én. Hohó, — mondom neki. — Én régen születtem. De azután kifogott rajtam a kíváncsiság és próbára tettem Janit. Megkérdeztem, hogy mit gondol? Mondta, hogy hatvanöt. De jót is nevettem. Tegyenek még hozzá tizenötöt. Mert nyolcvan esztendővel ezelőtt Mocsárpusztán láttam meg a világot. Úgy, ahogyan a cselédgyerekek látták. Az életem nagy része is a cselédsorshoz kötődött.

Sok mindent próbáltam.

Nagy világot bejártam, de ide, az Ipoly mentére mindig visz- szatértem. Visszahívott a pösténypusztai rét, az erdő, a víz, a barátok. Itt lettem gyerekből felnőtt. Itt kóstoltam meg a szerelmet. Itt birkóztam naponta az életért.

Alert birkózni kellett. Én álltam Buttler báró előtt vi- gyázzban levett kalappal. Aztán úgy adódott, hogy Márton Istvánnal, a sógorral, meg Pintér Gyurival megpróbálkoztunk a szalma- és nádfe- dél-készítéssel. Messze földön nem volt más, ki hasonlóval próbálkozott. Jóra fordult a sorsom. Amiért megdolgoztam, azért meg is fizettek. Sokat dolgoztam, nagyon sokat...

Ezzel a kommunizmussal nem voltam tisztában. De rájöttem, hogy őszintének kell lenni, mert a dolgozó embert pártolja. Nekem föld is jutott, két lovam is lett. Párja sem volt. Mintagazda lettem. Aztán megválasztottak pösténypusztai tanácstagnak. Tizenhárom évig szolgáltam az embereket. Nekem jól ment.. A beszolgáltatás idején megpakolt kocsival vittem a gabonát a begyűjtőbe. Volt miből. Jószággal teli volt az ólam. Akkor kezdtem én kertészkedni. Régen is értettem hozzá, de ekkor belemelegedtem. A termést behordtam a városba. Azzal a két lóval játék volt ez. Mindenem megvolt. Én mindig nagyon szerettem dolgozni.

Aztán jött a termelőszövetkezet. Nehezen váltam meg a földemtől. A lovaimat még jobban sajnáltam. Szóval, nem voltam én tisztában azzal, hogy ebből mi lesz. Jöttek hozzám Szécsényből és azt mondták, hogy nélkülem nem lehet meg a közös. Elhatároztam magam, hogy aláírom. Most már belátom. nem volt értelme a nagy ijedtségnek. Nekem a közösben is jól ment. A kertészetben dolgoztam. Vittem a dinnyét faluról falura és hoztam a sok pénzt érte, amiből nekem is jutott. Olyan kertészetünk volt, hogy magános koromban még gondolni sem mertem volna. Hiába, nagyban azért mindent korszerűbben lehet csinálni.

Most már nyugdíjas vagyok, de azért a közösben is dolgozom. Kezelem a melegágyakat. Palántát nevelek és viszem Pös- ténypusztától Egyházasgergéig. Csak a falu közepén kell meg- állnom, már jönnek, és viszik, mint a cukrot. A ház körüli kertekben legtöbbnyi- re az én palántáim növekednek. Hála Istennek, bírom még. A szőlőmet is magam művelem, pedig most nagyon gazos. Sok rá az eső. Holnap megyek Lükére, palántát viszek. Üzentek értem. Mindig üzennek, azt mondják, addig lesz nekünk palántánk, amíg János bácsi él. Még jól bírom magam...

Bobil Gyula

SZÉCSÉNYBEN Földi Lász- lóné dr. társaságában arról beszélgetünk, mit ér a nagyközségi rang? A titkárasz- szonnyal pontosabban azt vitatjuk, hogy a várossá válás első lépcsőfokának tekintett nagyközségben mennyivel önállóbban, szabadabban, a helyi érdekeknek valóban megfelelően intézik-e az állampolgárok ügyeit.

— A kérdés roppant érdekes — lapozgatja Földiné, a pontos számadatokat tartalmazó dossziékat. Egy mondatban úgy felelnék, hogy az eddiginél sokkal több első fokú hatósági jogkör került . hozzánk. Amíg korábban sok kérelem sorsa fölött csak járási szinten lehetett dönteni, ezt most a helyi tanács intézi. Olyan emberek, akik jól ismerik a községet, az itt élő embereket, tisztában vannak a körülményekkel. Nem mondom azt, hogy a nagyközségé nyilvánítás előtt vaktában intézkedtek. Csak hosszadalmasadban, körülményesebben. Bár Szécsényben könnyítette a helyzetet, hogy egyben járási székhely is.

A beszélgetéshez hamarosan segítségül hívjuk Mester Sándor főelőadót, és Halmos László igazgatási csoportvezetőt. Mindketten számtalan ügynek jártak utána, hoztak határozatokat, foglalkoztak emberek ügyes-bajos gondjaival.

Felsorolni is hosszadalmas lenne hányféle ügyben dönthet hatósági szinten a tanács. Gyors statisztikát csinálunk. Rövid számolás után kiderül, hogy az építési, a szabálysértési és a gyámügyekben kell legtöbbet dönteni. Van bőven dolga az igazgatási és építési csoportnak. Persze azért a többiek sem panaszkodhatnak. .. Olyan tanácsi dolgozókra van szükség, akik megfelelően intézik az ügyeket. Magyarán szakismerettel és ami ugyanilyen fontos, emberismerettel rendelkeznek. Ezért a nagyközségi tanács

Nőfelelősök

tanácskozása

Ma délelőtt tizenegy órakor tanácskozásra jöttek össze Somoskőn a salgótarjáni járás területi pártbizottságainak, a csúcsvezetőségeknek, valamint az önálló pártalapszervezeteknek a nőfelelősei. A nagy érdeklődéssel várt összejövetelre mintegy ötven asszonyt várnak. Elsőként Rusz Gyu- láné, a karancslapujtői területi pártbizottság nőfelelőse számol be a karancslapujtői területi pártbizottság irányító tevékenységéről, elsősorban a gyakorlati tennivalókról. Ezt követően Bartha Béláné dr., a salgótarjáni járási pártbizottság munkatársa beszél a termelőszövetkezeti alapszabály módosításával kapcsolatos feladatokról, valamint a termelőszövetkezeti nőbizottságok munkájáról, a további feladatokról.

Modellezőink Balaíonfenyvesen

Napirenden a ieiel^azdálkodás

Nagy verseny színhelye lesz péntektől Balatonfenyves-Al- só. Az MHSZ itt rendezi meg e modellező országos bajnokságot, amelynek ezúttal — kemény és jó munka után —. Nógrád megyei résztvevői is lesznek. A megyei és a területi versenyeken nyújtott jó teljesítmény alapján kétéves szorgalmas munka után Havran Sándor szakelőadó vezetésével négytagú csapat utazik Balatonfenyvesre. A D/L. kategóriában két salgótarjáni versenyző, Bácskái László és Koós Attila, a D/M kategóriában Havran László, (Salgótarján) és Mihály Pál (Balassagyarmat) indul.

Június 9-én délelőtt tíz órai kezdettel a Magyar Jogász Szövetség Nógrád megyei szervezete, valamint a megyei tanács közös szervezésében előadást tartanak a tanácsok telekgazdálkodási tevékenységéről. A gyakorlati kérdésekkel foglalkozó és minden bizonnyal hasznos

segítséget adó előadáson a

tanácsok építésügyi kérdésekkel foglalkozó osztályainak képviselői, valamint az érdekelt jogászok vesznek részt. A tanácskozás előadója dr.

Kiss Sándor, az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője.

úgy határozott, hogy új dolgozókat csak képesítéssel vesznek fel.

— Milyen előnyökkel jár az önállóság?

— Az állampolgárok szempontjából mindenképpen jobb. Rövidebb idő kell egy-egy akta intézéséhez. Ami nehezíti a munkánkat, hogy nagy az ügyforgalom, és ehhez kevés az ügyintézők száma.

— A döntések?

— SZINTE KIVÉTEL nélkül megalapozottak és jók. Bizonyítja, hogy a határozataink az esetek nagy százalékában jogerőre emelkednek, alig két-három fellebbezés van.

Pedig jócskán intéztek ügyeket a Szécsényi nagyközségi Tanácsnál. Egy-két szám. Tavaly ‘januártól májusig mintegy ezer ügyben döntöttek. Az idén ugyanebben az időszakban már az ezerhá- romszázhuszonhetediknél tartanak. Amióta nagyközség lett Szécsény, mintegy háromezer ügyben kellett valamilyen intézkedést hozni. Ez pedig nem kis feladat.

Mester Sándor szól közbe:

— Bontunk és építünk Szécsényben, ez a legjellemzőbb. Sok huzavonára ad okot a manzárd- vagy a sátortető felhúzása. A tanács az esetek nagy részében nem engedélyezi a manzárdtetőt, mégis felépítik. Ilyenkor aztán, amikor az építési ügyintéző rájön, hogy kijátszották a tanács határozatát, megkezdődik az „ellenakció”. Le még egy esetben sem bontattuk, de a tanács éppen most döntött, hogy ilyen esetekben megvonja a használatbavételi engedélyt. Ha a tulajdonos ennek ellenére beköltözik, megszűnik az adómentessége. Ez évekre átszámítva szép kis summa. De a hatóságot nem lehet semmibe venni.

A kereskedelemben is van tennivaló Szécsényben.

— A végrehajtó bizottság nemrégiben vizsgálta az áruellátást, és arra a megállapításra jutott, hogy bizony jócskán akad javítanivaló a boltok környékén. Kicsi a választék, kevés a zöldséggyümölcs, a hentesáru, mirelité egyáltalán nincs, — sorolja a titkárnő, aki maga is háziasszony. — Ha valaki mire- líte-t akar venni Balassagyarmatról, Salgótarjánból vagy Nagylócról hoz. Ott ugyanis van hűtőpult.

— Mit tehet a tanács?

— Többet járunk ellenőrizni. A végrehajtó bizottság felhívta az ÁFÉSZ figyelmét is, hogy jobban, olcsóbban és változatosabban lehessen vásárolni. Szívesen vennénk, ha például zöldség-gyümölcs árusításra magánkereskedő jelentkezne. A tanács rögtön megadná az engedélyt. Az a véleményünk, hogy ez egészséges versenyt teremtene.

Jöttek a szécsényiek minőségi panaszokkal is. A pecsenyesütőben nem volt megfelelő a hurka minősége, a lán- gossütőnél kilenc óra után nem lehet már lángost kapni, ugyanakkor húszat—harmincat vittek ki egyszerre ide- oda. A vevők persze felháborodtak.

— Intézkedtek?

— Igen. Személyesen is meg lehet győződni róla, hogy változott a helyzet.

MÁSIK DOLOG a kontárkodás. Szécsényben sok a kontár. A főelőadó naptárában jelenleg harminc név van felírva. Velük beszélgetnek, felhívják a figyelmüket, hogy engedélyt kérjenek. Főleg a varrónőkre, gépikötőkre,

ácsokra, kőművesekre vonatkozik ez. Akik kiváltják az ipart, azoknál eltekintenek a büntetéstől. Ha nem, úgy szabálysértés a következmény.

A beszélgetés végén közösen vonjuk le a következtetést. A legfontosabb a döntések előkészítése, a körültekintés, hiszen emberekről van szó. Mondhatnánk úgy is, hogy az ügyintézésben is egyre inkább „minőségi” munkán a sor... Csatai Erzsébet

További villamosítás Ukrajnában

Europa legnagyobb, 4 millió 800 000 kilowattos hőerőműve épül Ukrajnában, Csi- girin városában. Az erőmű egy-egy 12 000 tonnás kazánját 24 emeletes épületekben helyezik el. a esigirini óriáson kívült további 2. egyenként 3 millió 600 ezer kilowattos hőerőmű is épül Ukrajnában, míg a már működő

egységekben újabb aggregátorokat állítanak üzembe.

Ukrajna energetikájának gyors fejlesztése a nagyméretű iparosítás, a köztársaság mezőgazdaságának villamosítása és a KGST-országok számára szükséges energia- mennyiség biztosítása miatt vált szükségessé.

Munkakönyv szerinti és vaEóságos létszám

A vállalati tervek elkészítése során a technikai felkészültség és a gépi kapacitás számbavétele mellett a gyár létszámának megfelelő szellemi és fizikai munka kapacitásával is számolni keli. A hiba csak ott van, hogy a gyár munkáslétszáma a produktív munka számonkérése során nincs mindig szinkronban a munkakönyv szerinti adott létszám a konkrét produktumot biztosító létszámmal.

Vegyük csak a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, ahol a betegség és fizetett szabadság címén kiesett és számításba vehető távoliét mellett gyakran igen nagy számú igazolt és igazolatlan távolmaradás is előfordul. S talán az a szó, hogy előfordul, nem is fedi pontosán a valós helyzetet, hiszen ennek is megvan a maga kialakult rendszere. S, hogy csak a május hónapot vegyük számításba: másodikén például 25 igazolatlan és 71 igazolt távollétet jegyeztek fel.

A szocialista brigádmozgalomban nagyon elmarasztaló jelenség az igazolatlan kimaradás. De az ilyen eseteket az igazolatlan távolmaradó személyesen is megérzi, hiszen a nyereségrészesedés kifizetése alkalmával egyetlen egy igazolatlan mulasztás esetén, az egyébként esedékes és jogos nyereségrészesedés összegének csak a felét kaphatja meg. Két igazolatlan kimaradás esetén pedig önmagát zárja ki a fe- gyelemsértő a nyereségrészesedésből. Mégis az igazolatlan mulasztásokat számon tartó rublika az év elejétől kezdve végig jelzi az önmagukról megfeledkező és fegyelmezetlen emberek jelenlétét. A huzalműben például ritka eset, hogy az igazolatlan távolmaradók száma naponta el ne érné a tízet. De a kovácsológyárban és az öntödében is gyakori a napi ötfős igazolatlan műszakmulasztás.

Amiről még érdemes szót ejteni, az igazolt távoliét. Ez is rendkívüli mértékben megnövekedett. Május 6-án jegyezték fel a legalacsonyabb mértékű távollétet, 37 főt. Május 8-án 68, 9-én 81, 14-én 95, 12-én pedig 117 dolgozó volt távol munkahelyétől igazoltan.

Ezeken a termelésből kieső legális és illegális távolléte- ken talán érdemes lenne mélyebben elgondolkozni, és ésszerű megoldást keresni.

NÓGRÁD — 1972. június 8., csütörtök 3