Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

Nemcsak a módszer váílozoU I\ag;joro§zibaii IV ajyybátonyi tapasztalatok A lehetőségek nagyobbak a kisüzemekben is Jó jövedelmet hoz a baromfi is Űj technika a borjúnevelésbe« A NAGVBÄTONYI pártbizottság a terüle­tén levő kisebb-nagyobb üzemek, szövetkeze­tek területén vizsgálta a párt decemberi ha­tározatának végrehajtását, a szocialista mun­kaverseny helyzetét. A tapasztalatokkal ér­demes foglalkozni már csak azért is, mert az üzem- és munkaszervezésben még több gond­dal küzdenek általában ezek a kisebb terme­lési egységek, mint a nagyvállalatok. A terveket általában teljesítik és növeke­dett az utóbbi időben a termelékenység is. A jelenlegi technikai színvonalat figyelembe véve azonban még sok tartalék van az üzem- és a munkaszervezésben, a fegyelem megszi­lárdításában. Kétségtelen, a fejlesztés szűk lehetőségei is arra kényszerítenek ezekben az üzemekben, hogy a belső mechanizmus javí­tásával próbálják hatékonyabbá tenni a munkát. Technikai elmaradottság, a szerveze­ti felépítés nem kellően fejlett foka, több he­lyen az önállóság hiánya, a döntési jogkörök korlátozottsága mind olyan tényező, ami ked­vezőtlenül hat. Az anyavállalatok és az úgy­nevezett kihelyezett üzemek kapcsolatának, szervezett együttműködésének nem kielégítő volta ugyancsak észlelhető. Az sem véletlen talán, hogy a külső objektív hatások vizsgá­lata eddig túlságosan sok energiát vett el és kevesebb jutott a legfontosabbra, a belső mechanizmus fejlesztésére. A belső érdekellentétek vizsgálata is sok időt leköt, ugyanakkor főleg középvezetői szinten a hatáskörök, jogkörök tisztázása, ha úgy tetszik bővítése, még több helyen hátra van. A szervezés fontossága ma már nem is­meretlen fogalom a munkások előtt sem. Nem véletlen, hogy a legtöbb panasz, észre­vétel éppen az ilyen hibákkal, hiányosságok­kal kapcsolatos. Esetenként kiderül, hogy az előrehaladást szemléletbeli hibák is gátol­ják. Versenyző brigádok A pártbizottság a tapasztalatok összegezé­sével is nagy lépést tett előre a párthatároza­tok végrehajtásához vezető úton. Fontos azonban, hogy a pártalapszervezetek és nem utolsósorban a kommunista vezetők is le­szűrjék a tanulságokat. Van mit leszűrni és a már említettek mellett, még néhány dolgot fel lehet sorolni. Egyes helyeken feltétlenül érdemes felül­vizsgálni a létszámarányokat. Tapasztalni le­het a nem termelő létszám fokozatos és túl­zott felszaporodását. Sok a kieső idő és álta­lában hiányzik a veszteségidők mérése, okai­nak elemzése. A munkahelyi fegyelemmel is összefüggő kérdés ez. Ha nem foglalkoznak vele eleget és hatékonyan, aligha lehet javu­lást elérni. Az eddig elmondottakból is kiderül, hogy az üzem- és munkaszervezés nem mindig nagy dolgokból áll, hanem elsősorban éppen ezeknek a feladatoknak a megoldásából, ame­lyekhez a lehetőségek is adottak. A pártbi­zottság is elsősorban a kommunista vezetők nagyobb felelősségét hangsúlyozta és a párt- szervezetek segítő, ellenőrző, a határozatok végrehajtását számon kérő feladatát hangsú­lyozta. Erről szól egyébként az intézkedési terv is, amit kibővítettek. Több és hatéko­nyabb elemző munkával, a dolgozók mozgó­sításával, a szocialista munkaversenyben rej­lő lehetőségek jobb kihasználásával meg le­het gyorsítani a fejlődést. Mindezt természete­sen csak a munkásokkal együtt, a kollektí­vák jobb összefogásával érhetik el. A KISÜZEMEKNÉL is nagyobb lehetősé­gek vannak mint amennyit eddig kiaknáztak. Röviden talán ebben lehetne összefoglalni a nagybátonyi tapasztalatokat. B. 3. A major már benépesedett. A legelőről behajtott tehenek jól megtömték a bendőjüket. Szemnek is szép látvány a nagyoroszi tsz tehénállomá­nya. Kitűnő a kondíció és ahogy később kiderült, a tej- hozam is. A gondozók fejes­hez készülődnek. A borjúnevelőben, majd a tenyészüszőknél folytatjuk a szemlélődést, de a kép min­denütt kedvező benyomást tesz szakemberre és laikusra egyaránt. A fiatal és mégis kövérre fejlődött hízobikáknál is ilyen kedvező a látogatók véleménye. Jól bevált a ta­valy bevezetett szabadtartá- sos hizlalási módszer. A lá­tottakból nem nehéz megálla­pítani, hogy akik itt dolgoz­nak nemcsak értik a szakmá­jukat, hanem szeretik is az állatokat. Aki korábban is figyelem­mel kísérte a nagyoroszi ter­melőszövetkezet életét, az veszi csak észre igazán azt a fejlődést amit az utóbbi idő­ben elértek. Sok minden vál­tozott itt. A közös és az egyén javát egyaránt szolgáló válto­zásokról van szó. Ma már más — úgy is mondhatnánk, sokkal korszerűbb — mód­szerekkel gazdálkodnak mint korábban. Az igazsághoz hoz­zátartozik, hogy az 1970-es év végén ez a szövetkezet is bajba került, itt is volt sza­nálási eljárás. Talán a kény­szer is hozzájárult, hogy másképpen, sokkal elemzőb­ben, célratörőbben gazdálkod­janak. A főkönyvelő irodájában a hatékonyságról, költségekről, ráfordításokról és hozamokról folyik az eszmecsere. Annus elvtárs, a szövetkezet „pénz­ügyminisztere” nem véletle­nül mindentudója az adatok­nak. Olyan információs rend­szert dolgozott ki, hogy szinte naprakészen ellenőrizhető a szövetkezet egész gazdálkodá­sa. Mi, mibe kerül? Ha vala­mi korábban kevesebbe ke­rült, most miért lett nagyobb a költség? Mire érdemes na­gyobb gondot fordítani? Hol kellene fejleszteni? Mindezek ma már napi kérdéssé váltak, és a főkönyvelő „kisokosa” 6ok mindent jelez, 60k kér­désre választ ad, akárcsak egy jó műszer. Nem kapott ő erre az információs módszerre valamiféle külön szabványt, hanem a tapasztalatok, az igények késztették a kidolgo­zására. Amit csinál nem öncé­lú, nemcsak belső tájékozta­tásra szolgál, hanem jelzésre valamennyi illetékes számára. Amit tapasztal azt nem rejti véka alá, hanem kérdez, tá­jékoztat. Ahogy itt mondják, nincs mód a mellébeszélésre. Nagyorosziban az állatte­nyésztés egyre inkább a fő­termelési ágazat lesz. A föld­terület fele az állattenyésztést szolgálja ki abrakkal, legelő­vel, takarmánnyal. Szarvas- marha-, juh- és baromfite­nyésztéssel foglalkoznak. Fele János elnöknek sem okoz gondot ma már, hogy tájékoz­tatás közben azt is megmond­ja, melyik területen mi a je­lenlegi helyzet. Tőle tudtuk meg a következőket. — A tehéntartásnál bebi­zonyosodott, hogy ugyanakko­ra darabszámmal, egy kicsit nagyobb figyelemmel, gondos­sággal javítani lehet a haté­konyságot, növelni a hozamo­kat. Ennek bizonyítására csak néhány számadatot. Két évvel ezelőtt 1677 liter tej volt az éves fejési átlag, tavaly vi­szont már elérték a 2000 li­tert. Az idén az eddig eltelt időt arányosan számítva már a 2600 liteies éves átlagnál tartanak. — Kétségtelen, jelentős fej­lődés ez, mégsem vagyunk elégedettek. Szeretnénk leg­alább a 3000 literes évi fejési átlagot elérni. Reméljük, si­kerül. Szavaiból kicsendült, hogy amennyire büszkék az elért eredményre, legalább annyira igényesek a jövőt illetően. Ez pedig jó ösztönző lesz. Az utánpótlás nevelésére is nagy gondot fordítanak. Ha­gyományai vannak itt a bor­júnevelésnek és most új technikát alkalmaznak. Az új szoptató berendezést nagyon dicsérik, mert könnyebbé vált a gondozók munkája és jobb a takarmányhasznosítás. — Az idén hatvan darab előhasi tenyészüszőt értékesí­tettünk. Érdemes velük fog­lalkozni. Még van hetven da­rab, amiből mintegy harmin­cat talán értékesítünk, a töb­bit pedig megtartjuk. Az is lehet azonban, hogy tovább fejleszjük a tehenészetünket és valamennyi üszőt megtart­juk. Férőhelyünk és takar­mánybázisunk is van ehhez. Csupán egy dolgotól függ: mit mutatnak majd a szá­mok, megéri-e a fejlesztés avagy nem? Nem egyszerűen kedv vagy elhatározás, ha­nem pénz kérdése ez. Nálunk pedig minden forintnak nagy a becsülete. Nem mondom, a kimutatások szerint az idén eddig még nem fizettünk rá a szarvasmarha-tartásra, re­méljük ezután sem. Már nem is meglepő Nagy­orosziban, hogy oármiről van szó, mindig a hatékonyságot helyezik előtérbe. így vannak ezzel a juhtartásnál is. Ta­valy még csak ötszáz anyajuh volt, az idén már 830 és ahogy mondják, ezeranyás tenyészetet akarnak kialakíta­ni. A kétévenként háromszo­ri elletést tervezik itt is. Jú­liusban például már újabb 600 bárányra számítanak. A jun- tartás milyenségét nemcsak a bárányok számában lehet mérni, hanem a gyapjúho­zammal is. Az Idén juhon- ként átlag 4 kilogramm gyap­jút nyírtak a korábbi 2,8 ki­logrammal szemben. A haszon tehát itt sem marad el. A majorban, hallottam, hogy a tagság legutóbbi havi bérét a csirkék árából fizette ki a szövetkezet. Már eddig har­mincezer rántani való csirkét szállítottak el Budafokra, fel­dolgozásra. A jövő héten újabb tizenkétezer darabot indítanak útnak. Itt is új módszert alkalmaznak. A ko­rábbi nyolc hét helyett most hét hét alatt nevelik fel vágó­súlyra a csirkéket. A korábbi számítások ugyanis bebizonyí­tották, hogy az utolsó héten már igen nagy volt a takar­mányfelhasználás és kevés a súlygyarapodás. Ezért változ­tattak módszert. Nemcsak a módszerek vál­toztak Nagyorosziban. A kö­zös gazdaság is egyre szilár­dabb, erősebb. Ma már van pénz az egyszámlán, ha va­lamire kell, nincsenek pénz­ügyi gondjaik. Az egész gaz­dálkodás általában nyugod- tabbá, és ami ennél is fon­tosabb: céltudatosabbá vált és egyre hatékonyabb lesz. Bodó János Cselekvőkész türelmetlenség „Kérjük a gazdasági veze- „problémákra” és „objektív szocialista __ brigádtagok tőket ás a műszakiakat, hogy tényezőkre” hivatkozott, jól brigádvezetők túlnyomó több- az eddigieknél többet segítse- csengő, ám lényegében sem- sége, nagyon komolyan veszi nek nekünk. Mégiscsak bősz- mitmondó frázisokkal próbál- azt a bizonyos — és valljuk szántó, és igazságtalan, hogy ta megkerülni a lényeget. A be: olykor lejáratott — bár- a brigád becsületesen elvégez- munkások nem... Ók ered- más jelszót... Komolyan ve­hetné a munkáját, de rossz a ményeket soroltak és rögtön szik a munkaverseny alap­szervezés, gyakran nincs szer- hozzátették, hogy mennyi gondolatát, végtére is: a ver- szám hiányzik az anyag, eset- mindent lehetne és kellene sengés, az ember legősibb es leg hibásak a rajzok...” még tenni... S az örökké visz- legtermészetesebb magatartás­. _ szatérő refrén: „csak segítse- formái közé tartozik. Joggal A csepeli Rago Ferenc, a nek » >(Csak érezzük, hogy porolnék azért, hogy ezt a Szocialista Munka Hose sza- szdmitanak ránk, hogy bíz- mozgalmat mások is éppen vait idéztem, amelyeket a nak bennünk... S nemcsak olyan komolyan vegyék, mint szocialista brigádvezetok ko- akkor ha dg a ház, ha köze- ők. A szépen dekorált brigád- zelmultban _ tartott^orszagos ledik a hóvégi, vagy negyed- napló, a látványos, ám volta­tanácskozásán mondott. mert többen vélekedtek ha- veidnk a műhely gondjait, sok. a formális közös meg- sonloan, az idézett mondató- férjék a véleményünket a mozdulások alighanem szá- kat ,.nyu?° ,^n, kezelhetjük ^ermeiési programok teljesít- mukra a legértelmetlenebb KozvelemenyKent is... A hetőségéről, s mindenekelőtt: dolgok. S hogy mégis találni munkasemberek,_^a szocialista teremtsék meg a folyamatos ilyesmit? Nem csoda! Sok brigadtagok velemenyekent, munka feltételeit, s a többit esetben nincs más funkciója a —' Btw tirml? — Ir'iccck . . ... .... . _ . .. _ , . év végi hajrá... Osszák meg képpen semmitmondó vállalá­úgy tűnik kissé .elrugaszkodik” a valóságtól, kissé türelmetlenebb, sürge­tőbb. egyszóval kissé más hang. mint amit az üzemek­ben, intézményekben, hivata­lokban megszoktak. Frázisok nélkül bízzák ránk...” brigádnak, minthogy \ látszólag tartsa fenn magát, formális wT i, , rr dolgokkal bizonyítsa létének Vaiosagszerűen jogosultságát. Nyers és őszinte vélemé- S ez, részben a gazdasági nyék ezek, s éppen ezért nem vezetők, részben pedig a szc- szabad, nem lehet szokványos cialista brigádmozgalom irá- ------ • - nyitóinak számlájára írandó. Pedig ideje lenne észrevenni, hogy a szocialista brigádok, a szocialista munka és közgon­dolkodás bázisai. S ez a faj­közhelyekkel lelohasztani. le­csillapítani a tenni akaró em­Tdézhetnénk más néldálmt berek szenvedélyét. Nem sza- • 1 -tnen„ Pi bad e véleményekkel szem­vatakfshavottam Iz egyik tár- ben »ob5ektív nehézségekre” sadalomtudományi íolyóira- “TmunSber ta ^ndolkodásmíd roppant tunk szerkesztősege áltál ren- rendszerint érthetetlen egyszerű: dolgozni, termelni dezett anketra, ahol — szoci- _ magyarázkodásba fogni. A folyamatosan, gazdaságosan, zetők ésTmozealma^ttánvltó műhelyben, a munkapadok mindannyiunk számára hasz- zetoK es a mozgalmat irányító menett leegyszerűsödnek a nothaitóan gazdasági es szaitszervezeti kérdések. az emberek azért th Jt vezetők részvételével — kerdeseK, az emDereic azeri vitáztunk, hogy miként le­mennek a gyárba, hogy dolgoz­értéket hetne még elevenebbé, még ^nkávM oénzt'kites- Nc leme,elJÜak mozgaTmyaatbbÍ Az omzágos tanácskozáson bek," a brigádtagok” és a & gádvezetők voltak a legtürei- kében teszik Csoda-e metlenebbek és a legőszintéb­mazták meg Ragó ha bevezetőben idézett bek. Mindenki mentén” kezelte Ferenc, szavait: más szőr- megütköznek azon, hogyha több segítséget, több bizalmat témát” nem tudnak dolgozni? Csoda- a szocialista brigádoknak. S ez „Puder'’ a termőföldeknek A szovjetunióbeli műt rá- gyészeti Technológiai Kuta- gyagyárak egész éven át fo- tó Intézet munkatársai a lyamatosan üzemelnek, de probléma megoldására töb- termékeiket időszakonként, bek között a mangánércek évente többször is, de légin- dúsítása során keletkező kább tavasszal szórják ki a por alakú hulladékot is ki­földekre. így például az au- próbálták. A „mangánérc­gusztusban gyártott műtrá- púderban”, amely a növé- gyát nyolc hónapig tárolni nyék fejlődése szempontjá- kell. Gyakran előfordul, ból értékes foszfort, ként és hogy raktározás közben — egyéb elemeket tartalmaz, az egymásra helyezett zsá- elkevert műtrágyaszemcsék kokban — a szemcsés mű- már nem tapadnak össze és trágya összeáll. szinte korlátlan ideig tárol­A dnyapropetrovszki Ve- hatók. — o __ e, ha szenvedélyesen szóvá te- az óhaj nem először hangzik szik mások mulasztásait, cső- el a brigádvezetők különböző da-e. ha nem fogadják el a tanácskozásain. El kellene bármilyen meggyőzőnek tűnő végre gondolkodni azon, hogy magyarázkodást sem? vajon miért ismétlik újra és Éppen ebben rejlik a szó- ezek az emberek ugyan­cialista brigádmozgaiom igazi az ' ereje. Meggyőződésem, hogy a Vértes Csaba Műanyagból készült óra Egy svájci cég olyan órák készült óra elromlik, legérde- gyártását szervezte meg. ame- mesebb egyszerűen kidobni. A lyek csaknem teljesen mű- műanyag órák gyártásánál anyagból készültek. Mivel minimális mértékben alkal- ezeknek az óráknak az ára maznak kézi erővel végzett darabonként mindössze 8—10 munkát. svájci frank, ezért a javítá- Félmillió darab svájci má­suknak természetesen nincs anyag órát az Egyesült Álla- értelme. Ha a műanyagból mokba fognak exportálni. NÖGRÁD - 1972. június 27., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents