Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

Képernyő előtt rr Östehetség-felfedezés Habár egymástól merőben eltérő műfajok adták a prog­ramot — vagy talán éppen ezért —, az elmúlt műsorhét egyik legkiemelkedőbb napja a keddi volt. Mindjárt indo­kolnám is, hogy miért? Az adásnap gerincében a Magyar parasztfestők nyomá­ban és Az oroszlánok szaba­dok című portré-, illetve ri­port- — dokumentumfilm ál­lott —, s ha a folytatásként következő. Alattvalók és kirá­lyok című, Janus Pannonius életét, korát megidéző sorozat első részét nem számítanánk is —, az említett előbbi ket­tő bőségesen tartalmassá tet­te a műsornapot. A magyar parasztfestőkrőíl készült portréfilm ez alka­lommal Benedek Pétert és Vankóné, Dudás Julit állí­totta a kamerák fényébe, s méltán. Tulajdonképpen sem egyiknek, sem másiknak nem kellene különösebb bemutatás. Az ismertebb napjainkban kétségkívül Vankóné, pedig Benedek Pétert már a húszas években „felfedezték”, — az „östehetség-kutatás” akkori rendje és módja szerint el is feledték. Valami hallatlan akaraterő, művészi elhivatott­ság szükségeltetik ahhoz, hogy egy ilyen megcsalatott, rom­latlanul hiszékeny és bizo- dalmas egyéniség ne roppan­jon derékba arra a csalatko- zásra, hogy semmi egyébre nem szolgált, mint vásári mu­tatványul az adott kor művé­szetpolitikájában. Hála a sorsnak, Benedek Pétert ke­ményebb fából faragta az élet, s ma is töretlen ambícióval alkotja ösztönös-tudatos re­mekműveit. Mert az ő mun­káin már kétségkívül átüt egy bizonyos szintű művészeti iskolázottság is. Ha őt, és Vankóné, Dudás Julit kell egymás mellé állítani és egy­bevetni, a naívfestők sorá­ban. határozottan Vankóné a „naivabb” —, de nézetem sze­rint önmaga korlátái közé zártabb is. Az pedig külön té­ma már, jó-e, ha a tehetsé­get meghagyjuk, vagy enged­jük megmaradni adott kifeje­zési eszközeik és lehetőségeik között, avagy megnyitjuk szá­mukra előttük a mesterségi ismeretek birtoklásához veze­tő utat. Az kétségtelen, hogy Benedek Péter jóval előbbre tart ebben, már-már a „hiva­tásosak” eszközeivel kompo­nál. alkot — Vankóné meg­maradt a saját „őseredetisé­gében”. Persze, ez a keddi tévé­program nem a két népmű­vész közötti pártállást kíván­ta eldönteni, mégis valami­féle állásfoglalásra késztette a nézőt. Elsősorban arra, hogy ítélkezzünk arról a kor­ról, amely ilyen csodálatos kincseket az üzleties érdekek kiaknázása után érdektelen­nek ítélte. Azokat a tehet­ségtől duzzadó erőket vetette el. melyek pedig talán új irányt szabtak volna egész képzőművészetünknek. Benedek Péter és Vankóné, Dudás Juli példája erre fi­gyelmeztet Arra. hogy a vi­lágért meg ne ismétlődhessék a húszas—harmincas évek ős- tehetség-kutató és -felfedező gyakorlata. Mert ez a veszély igenis nagyon reálisan kísért. Példázatként említhetném rá egy más művészeti területről, a színház világából többek kö­zött Horváth Teri, Szirtes Ádám — s ha élne, bizonyá­ra Sós Imre útvonalát a fel­fedeztetéstől a mai foglalkoz­tatottságig. Életsorsukban bi­zonyos értelemben kitapintha- tóan érzékelhető ez a mellő­zöttség. ez a nem éppen meg­nyugtató állapot. Egyébként a kiváló keddi program késő esti igényes folytatásának bizonyult Az oroszlánok szabadok ... című, játék- és dokumentumkeveré- kű angol film — amely je­lenségeivel valósággal ámulat­ba ejti az embert —, vala­mint a Janus Pannonius em­lékére készült sorozat első része. (barna) Könyvek fában, kőben, aranyban A Mongol Népköztársaság írás, Valamint az Arany Hor- désnek. Az új kormány első kormánya nagy figyelmet da nyírfakéregre írott okleve- lépése a nyomdaipar meg­szentel a könyvkiadásnak és le. szervezése volt. 1921. július nyomdaiparnak. Évente 60 A könyvnyomtatás a XVII— 19-én, nyolc nappal a íorra- lap és képes újság jelenik meg XVIII. században buddhista dalom győzelme után, mega­több, mint egymillió példány- kolostorokban fejlődött to- lapították a könyvnyomdászá­ban; 500 könyv és nyomtat- vább. Ebben az időszakban ti bizottságot, s egvre na- vány, több mint hárommillió fordították és metszették fá- gyobb számú belföldi és kül- példányban. A nyomdaipar ba a 108-kötetes Gandzsurt, földi kötettel gazdagították az 1970. évi termelése elérte a és a 226 kötetes Dandzsurit; állami könyvtárat. 180 millió nyomdai ívet. indiai és tibeti tudósítók íilo­ötven év telt el azóta, s az PAPÍR A X. SZAZADBAN műveinek gyűjteményét. zófiai, logikai orvostudományi áUaml könyvtár, mely’ 1921­mmroinolr ríTTiiitQmoni’űt _ 7 A mongolok az ÓKor óta nomád életmódot folytattak, de századok óta foglalkoztak a könyvkiadással. Történelmi KÖNYVKÉSZlTÖ ÉKSZERÉSZEK a XIX. században tovább dokumentumok igazolják, fejlődött a litográfia. Ekkor hogy a papír előállítása és a jelentek meg az indiai tün- fametszet készítése Mongóliá- dérmesék fordításai, kínai ban már a X—XII. században klasszikusok, valamint mongol ismert volt. tudósok és írók művei. Az ál­lami közkönyvtár tulajdonában ben még csak 2000 könyvvel rendelkezett, ma már több mint egymillió kötetet szám­lál. Áz ismeretlen jövő Gondolatok a felnőtté válás folyamatáról A felnőtt társadalom szere- kítható és a jövőben is ké- rendszer, életvitel kialakitásá­pe mindig is jelentős volt az ifjúság nevelésében. Ez a szerepe, felelőssége napjaink­ban különösen megnövekedett. A mai fiatalok történelmi sze­repe túlnő az egyszerű nem­zedékváltáson. A felnövekvő ifjúságunk akaratlanul is ré­szese egy világméretű küz­delemnek. Tetteivel, magatar­tásával, életformájával egyé­nileg is vállalnia kell a szo­cialista társadalom igenlését, a kezükbe adott tudományos es technikai bázis emberiség ja­vára való működtetését. A társadalmi, gazdasági fejlődé­sünk meggyorsulása következ­tében az ifjúságot olyan élet­re szükséges felkészíteni, ame­lyet az idősebb nemzedék nem élt át és elképzelni is csak megközelítő pontossággal ké­pes. A más gyereke a rossz önkéntelenül előtolakodik a kérdés: a mai ifjúság meg­felel-e a jövendő megnöveke­dett feladatainak? Máris hal­lom a fiatalok erkölcsi állapo­tát megítélő, sommás — egy­ben egyoldalú — válaszokat, megfellebbezhetetlen kinyilat­koztatásokat. Az állásfoglalá­sok között nem ritka az egyes megnyilvánulásokból vagy külső formákból — ruha, haj­viselet stb. — levont követ­keztetés. A magam korosztá­lyában elég sok azok száma is, akik szigorú mércével mé­rik mások gyermekét, de a saját csemetéjük esetén el­tompul a látásuk. E szélsősé­ges megnyilvánulások közös eredője a saját elképzelés, egyéni értékrend és igényszint alapján történő követelmény­támasztás, minősítés. Az ifjúságra gyakorolt fej­lesztő és nevelő hatások helyes megszervezése tartósan nem nélkülözheti a felnövekvő nemzedék egységes és valósá­gos értékrenden nyugvó meg­közelítését. Az elfogadható mércét — ha nem akarunk té­vedni —, a társadalmunk je­lenlegi állapotából, fejlettségi szintjéből és a jövő szükség­leteiből vezetjük le. Vagyis olyan eszményhez hasonlítha­tunk, amely a jelenlegi tár­sadalmi, gazdasági, kulturális fejlettségi szintünkön kiala­pes eligazodni, helyesen cse­lekedni, emberhez méltóan, boldogan élni. A felvázolt értékmérőt, em­bereszményt figyelembe véve, sokoldalúan képzett, fejlett személyiséghez jutunk. A helyes értékmérőt azon­ban csak az képes rendelteté­sének megfelelően alkalmazni, aki nem téveszti szem elől, hogy az elvi és gyakorlati le­hetőségek között még a mi viszonyaink mellett is talál­hatók eltérések. A minden- oldalúan fejlett szocialista emberré válás, a helyes tár­sadalmi beilleszkedés a gya­korlati élet folyamatában va­lósul meg. A példa ragadós Az ifjúság nevelésével fog­lalkozók körében ismert, hogy a személyiség fejlődésének legfontosabb feltétele a sa­ját adottságainak, értékes vo­násainak optimális működte­tése. Vajon a különböző neve­lési színterek — a szülői ház, oktatási intézmény, ifjúsági’ szervezet stb. — a gyakorlat­ban felismerik-e a különböző adottságok kezdeti jelentkezé­sét, rendelkeznek-e kellő hoz­záértéssel, a nevelési eszkö­zeik működtetését illetően? A válasz aligha lehet egyértel­mű. Ma még nem kevés szülő vállalkozik gyermeknevelésre úgy, hogy az igényelt pedagó­giai kulturáltság legszüksége­sebb elemeit sem birtokolja. Helyenként a nevelési intéz­mények is nékülözik a rendel­tetésük által megkívánt peda­gógiai és pszichológiai jártas­ságot. A formálisan tevékeny­kedő ifjúsági szervezeteket sem tekinthetjük ma még tel­jesen a múlténak. A nevelőtevékenységünkel alapvetően befolyásoló társa­dalmi gyakorlat megítélésében, úgy vélem, mégis akkor já­runk el helyesen, ha nem ra­gadunk meg a helyenként megtalálható, néha nagyon is elszomorító vetületeknél, ha­nem építünk azokra a pozitív vonásokra, tendenciákra, ame­lyek helyes elveink érvénye­sítésének irányába hatnak. Mind szélesebb körben töre­kednek a társadalmilag el­fogadott viselkedési formák, a szocialista együttélési szoká­sok, a helyes emberi érték­Az alapjaiban pozitív kör­nyezeti hatások következtében a fiatalok nagyobb része élet­korának, egyéni adottságainak megfelelően érkezik a fel­nőttkor küszöbére, de egy jelentős hányadánál érvénye­sül a gyermekkorban elszen­vedett személyiségártalom. Az ifjúkor sajátos problé­mái hű képet adnak az egyes nevelési színterek, társadalmi hivatásának teljesítéséről. A pályaválasztás során de­rül ki, milyen szintű egy fia­tal önismerete, pályaismerete, jövő életéről és társadalmunk­ról alkotott képe, szándéka, törekvése. A hivatás, szakma elsajátítása az adottságokat, jellemvonásokat, igényszintet teszi nyilvánvalóvá. A párválasztás, családalapí­tás próbára teszi a fiatal hosszú nevelési folyamat ered­ményeként kialakuló érték- és szükségletrendszerét, a közös­ségekről alkotott ítéletét, szo­kásformáit, minőségét, önma­ga és mások iránti felelősség- tudatát, érzelmi árnyaltságát, gazdagságát. Milyen a „tükör”? A társadalmi beilleszkedés, az önálló, céltudatos életveze­tés megvalósítása, a hogyan éljünk helyes megválaszolása szintén több képességet felté­telez. A problémalátó és -megoldó képesség, reális cé­lok kijelölése, a legmegfele­lőbb utak gyors felismerése, az akaraterő működtetése, a sikerek és kudarcok elviselése, a másokról való gondoskodás olyan személyiségvonások, amelyek csak következetes nevelőhatások eredményeként jöhetnek létre. A gyermekére panaszkodó szülő, a volt tanítványával elégedetlen nevelő, a fiatalok szakmai tudását ostorozó mes­ter, az ifjúságot elmarasztaló felnőtt mielőtt ítéletét ki­mondja, helyes, ha elemzés alá veszi önmagát. Megvizs­gálja mintául adott magatar­tását, átadásra szánt ismere­teit, legszebb társadalmi kö­telessége — a gyermeknevelés —, teljesítésének minőségét. Az ifjúságban — közötte gyer­mekeinkben, tanítványainkban —, a társadalom tükröződik. Nádházi Lajos A könyvnyomtatás külünö­, , . . . .. , igen sok a ritkaság; a kiadott sen akkor tetrjedt eh amikor kön k között igen soknak a az írástudást kőtelezővé tét- borítólapját értékes fafaragá­sok J?.z betűit az ujgur gokkai ezüsttel, arannyal és írásból vettek at) s beveze,- drágakövekkel díszítették. A tek az állami nyelvet-Dzsin- sanduizhud-kötetet például gisz kán idején. A XIII. szá­arany betűkkel, ezüst ivekre zad közepén elsősorban budd- n mták (a xx. „ázad ele- hista írásokat, kulonbozo ti- jén)) egy híres ékszerésZ) Dag lozófiai, orvosi és csillagásza ti, valamint költészetelméleti müveket bocsátottak ki. va kézművesei. A könyvben 222 aranylemez tartalmaz ko­rállal és gyöngyszemekkel dí­szített imákat. Különös szép­ségű a „Vers nyolcezer stan­zában” című, 1494 oldalas könyv, amelyet az ékszerészek A XI—XIV. századi irodai- vörösrézlemezekre véstek, mi emlékek közül fennma­PALMALEVÉL, nyírfa- kéreg radt például egy XI. század­beli, pálmalevélre írott és miniatűr festménnyel díszített, szanszkrit kézirat. Bámulatba NYOLC NAPPAL A GYŐZELEM UTÁN A Könyvkiadás a népi for­ejtő az 1240-ből fennmaradt radalom győzelme — 1921 — sziklába vésett dombormű- után indult rohamos fejlő­!: ■ /v ■/ .■<* ■ 4. % J Leleményes hajótörött NŰGRÁD - 1972. június 27., kedd Harmat Endre: ŰYILK0SSÁ6 RT. (Dokumentumírás 16 részben) 11. Herr Strauss Amerikában Itt emlékeztetünk arra, den igényt kielégít”. Az ed­hogy amikor az emlékezetes digi lebukások tanúsága sze­Spiegel-botrány nyomán nap- rint a lányok kerestük 5Ü szá­világra kerültek Franz Josef zalékét megtarthatták. Ezek Strauss akkori nyugatnémet után nem kell nagy fantázia hadügyminiszter viselt dolgai, ahhoz, mit jelent ez az üzlet­óriási vihart kavart egy ha- ág a szervezet urainak, sonló leleplezés: Straussot mind a két rakétagyártó ame­rikai óriáscég, a Lockheed és a Boeing lenge öltözetű höl­gyekkel megtűzdelt „parlyk- ra” hívta meg. Az ilyen rep- Nostra elsősorban abban kü- rezentatív „call girlek” (ház- lönbözik szicíliai elődjétől, hoz hívható lányok) többségét hogy rugalmasan lépést tart a a Cosa Nostra hajtja fel, és változó időkkel. Nos, szédüle- száilítja dúsgazdag megrende- tes összegek folynak be egy lőinek. Aligha kell bővebben modem kereseti forrásból, az részleteznünk, hogy milyen országos méretekben megszer­AB-hálózat Mondottuk, hogy a Cosa célt szolgál az effajta akció, vezett magzatelhajtásból. Az a befolyásos vendég, akit Amerika legtöbb államában ilyen kellemes meglepetés ér, rendkívül szigorúan veszik a valószínűleg hajlik arra, hogy tiltott műtétet. Az orvosnak milliós megrendeléseket te- csaknem bizonyosan a diplo- gyen lehetővé a vendéglátók májába kerül az ügy, és en- számára... A rendőrség nek megfelelően a honorá- egyébként megállapította, rium is. A CN a maga olajo- hogy az említett General zott gépezetével biztosítja a Electric-összejövetelen — há- lehető legnagyobb titkosságot, la Miss Bogartnak és társai- Egy előállított nő vallomásá­nak — a cég 70 vagonnyi ér- bői kitűnt, hogy valóban fo- tékes elektromos árut adott galma nincs semmiről. Az ut- el. Ebben a műfajban a maf- cán kellett találkoznia egy fia legértékesebb szakembere jellegtelen arcú, középtermetű New York egyik ismert „Ma- hölggyel. Az gépkocsiba ültet- dame”-ja, Mrs. Dorothy Reis- te, megkérte, hogy állandóan ner, akinek 2500 lány névé- egy nagyalakú újságot tartson vei, adataival — derékbőség a szeme előtt, „valahol” egy stb. — és fényképével ellátott magánrepülőtéren sportgép vaskos könyve állítólag „min- szállt fel vele, é6 „valamelyik városban” végrehajtották a műtétet, majd hasonló módón visszahozták. Évi 500 millió dolláros for­galmat bonyolít le a maffia pornográfiával foglalkozó cso­portja. Az amerikai határ közvetlen közelében, a mexi­kói Tijuanában van a világ legnagyobb pornográf film-, kép- és könyvtára. A kalifor­niai San Diegóból sokan — jó részük serdülő fiatal — ki­fejezetten ezért „ugranak át” a 17 kilométerre levő mexikói városkába. A helyszínen való böngészgetés óránként egy dollár. Napi 10—15 ezer, hét végén 50 ezer látogató él ez­zel a lehetőséggel. A vasko­sabb filmek kölcsönzésének napidíja eléri a 20—25 dol­lárt. Ha a film ráadásul szí­nes, a bérleti díj 50 dollár kö­rül van. Változatlanul nagy jövedel­mi forrás mindmáig az or­szágos méretekben megszerve­zett zsarolás, egy-egy cég vagy dúsgazdag személy „vé­delméért” kicsikart sarc. A módszer: ha egy vállalat vagy az erre felszólított áldozat nem fizet rendszeres havi „adót”, megjelennek a CN fegyveresei, az úgynevezett „torpedók”, és feldúlják, fel­égetik a berendezést. Megkent rendőrtisztek Chicago jelenlegi alvilági ura, Momo Salvatore Gianca­na ilyen „torpedóból” emelke­dett Al Capone bizalmasává. Gyakori mellékág a váltság­díj miatt elkövetett ember­rablás. Az egyik híres eset a világhírű énekes, Frank Si­natra ugyancsak előadómű­vész fiának elrablása volt. A közvetlen tettesek ugyan la­kat alá kerültek, de senkinek nincs kétsége aziránt, hogy az értelmi szerzők a CN ve­zérkarában keresendők. Ha­sonló, rosszul végződött, de csak a közvetlen tettesek számára balszerencsésnek bi­zonyult kísérlet volt a Fires- tone-ügy. Az 58 éves Leonard K. Fi­restone a világ egyik legna­gyobb autógumigyárának tu­lajdonosa. A maffiától kél veterán gengszter, Cal Bailey és George Skalla kapott meg­bízást a multimilliomos el­rablására. Skalla azonban úgy gondolta, hogy sokkal jobb üzlet számára, ha meg­nyeri a gumikirály kegyeit és előre értesítette Firestonet. Nem ment el a Baileyval megbeszélt randevúra, így az egyébként szintén olasz, csak amerikanizált fedőnevet vise­lő gengsztersegédei élén — egyedül jelent meg a pompás luxusvilla narancsligetes kert­jében. Ahogy meglátta az első, a bokrok mögött rejtőző rend­őrt, Bailey azonnal lőtt. Ez lett a veszte. Minden irányból megszólaltak a rendőrök gép­pisztolya i — ezúttal a saját módszerevei lőttek szitává egy banditát. Nagy business a fogadási szakma is. önmagában is je­lentős jövedelmet biztosít, másrészt rendkívül gyakran illegális tevékenység kulisz- szája. Nemrég nagy letartőz- tatási hullám volt — a New York-i rendőrség kebelében. Magas rangú tisztek álltak bí­róság előtt azzal a váddal: razziák előtt időben figyel­meztették a titkos játékbar­langokat. Aj kellemetlen ügyet egy bukméter letartóztatása robbantotta ki. aki elmondta: az elmúlt fél évtizedben több mint egymillió dollárt osztott ki a hálózatát figyelmeztető rendőrségi vezetőknek (Következik: A heroin vámszedői)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents