Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

Megkezdte tanácskozását az országgyűlés fFolytatás az 1. oldalról) erőfeszítéseinek az eredmé­nyei, az érti helyesen, aki mö­göttük látja Hirosima és Na- gaszaki atomfelhőit és a tér- monukleáris háború esélyei- HHI nek szörnyű kataklizmáit. Vál- JUH tozatlanul érvényes ma is a kommunista és munkáspártok 1960-ban megfogalmazott programja: minden demokra­tikus és békeszerető erő fő feladata a termonukleáris há­ború veszélyének az elhárítá­sa. Ilyen összefüggésben érté­keljük a legújabb szovjet— amerikai tárgyalásokat is, a szovjet—amerikai viszony ja­vulása ugyanis mindannyiunk közös érdeke. Péter János kormányunk két kérdést vizs- még az a tény is, hogy ter­gál. Egyrészt a Német Sző- melőszövetkezeteink közel vetségi Köztársasággal a dip- háromnegyed része kedvezőt- lomáciai kapcsolatok felvételé- len adottságok között gazdál- nek, másrészt az európai biz- kodik. tonsági konferencia előkészí­téseinek a kérdését. zz*' > » . Az európai biztonság ügyé- UÍÜnyZO OCVßtClßK ben ismert, hogy Magyaror­szág, a többi szocialista or- Ee kell vonnunk azt a kö- szággal együtt, már hosszabb ^étkeztetést, hogy a tervezes- idő óta kész lett volna a kon- az orientációk automa- ferencia egybehívására. Kény- t'kus alkalmazása problémá- telenek voltunk azonban egyes nyugati partnereink magatar­tását figyelembe venni, és várni arra, hogy ők is felké­szültnek érezzék magukat. Most közel vagyunk már a komolyan vett előkészítő ér­tekezletnek. mékek árának emelkedése, a vállalatoktól, szövetkezetektől átvehető pénzeszközök korlá­tozása stb.) jelentősen csök­kentik a tanácsok pénzügyi lehetőségeit. A célcsoportos lakások ár­emelkedéseinek ellensúlyozá­sára biztosított összeg — számításaink szerint — a tényleges emelkedés 50 száza­lékát sem fedezi. Ehhez még hozzájárulnak a telepszerűen kát okoz. Persze nem^ is tud- épülő különböző lakások és tunk mást tenni. Első alka­lommal készítettünk ilyen jellegű tervet; nem rendel­keztünk a gazdasági egységek belső életéről többoldalú in­formációval. Az elmúlt év bizonyította, ezzel a termonukleáris háború A moszkvai találkozó az okainak és lehetőségeinek ki- '££££ a szocialista tábor or- nyokkal és ZjSgT S5S k?gy ,«S.ünk . moszkvRi Péter János felszólalásában hogy a helyi tanácsok bevéte- megkülönböztetett figyelmet lei nagy szóródással — hiá­többletekkel — Megyénkben 53 bevételkiesés, BUI-U«.«, « t*’"'“* ről szólva hangsúlyozta: a mi községnél volt felszíne alatt rejlő sok lehető- szovjet-amerikai tárgyalások külpolitikánk alapvető törek- ezek határa egy százaléktól vése a szocialista országok huszonhét százalékig terjedt, egységének ápolása. Mindenek- Ugyanakkor 23 tanácsnál öt előtt a Szovjetunióhoz fűződő százalékot meghaladó többle- kapcsolatunkat tekintjük fon- tek keletkeztek. Arra persze tosnak, nemcsak a magunk nem gondolhatunk, hogy a érdekében, hanem az általános várt bevételek a jövőben is ség kedvező hatása, a ránk vá- ' várható következményeire, a ró és általunk is formálandó vietnami háborúval és a kö- események során csak akkor zel-keleti konfliktussal kap­érvényesül, ha nem hagyjuk csolatban is. A magyar kor­magunkat illúziókba esetten mány magatartása ezekben a elkábulni, hanem kérlelhetet- kérdésekben a térség államai- len harcot vívunk a nemzet- nak, és a nemzetközi bizton- közi béke és biztonság javára, Ságnak az érdekeit kívánja « harmadik világháború és szolgálni. intézmények közművesítésé­nek gondjai is. Ügy látjuk — terveink fe­lülvizsgálata után —, hogy fő célkitűzéseink teljesíthetők, de az eredetileg elfogadott, jóvá­hagyott fejlesztési elképzelé­seinket nem tudjuk megvaló­sítani. Fejlesztési céljaink realizá­lása mellett ismerjük azokat a feszültségeket is, amelyek különösen a társadalompoliti­kai célokat szolgáló, növekvő gyermek- és egészségügyi in­tézmények működésénél je­lentkeznek. A működési fel­tételeket szolgáló beszerzések, a szabadkategóriás élelmisze­nemzetközi érdekeknek meg- ingadozás nélkül alakulnak, rek piaci árainak növekedése, felelően is. De egy 15—20 százalékos ki­Az együttműködés ilyen esés — megfelelő tartalékolá- távlatait készítette elő az sok esetén is — súlyos gon- MSZMP és az SZKP együtt- dókat okoz a helyi tanácsok- működése felé Kádár János nál a kulturális, szociális, elvtárs legutóbbi szovjetunió- egészségügyi intézmények mű­beli látogatása, \és megbeszé- ködösében. Természetes az is, lése Brezsnyev elvtárssal és az hogy ahol tartósan jelentős SZKP többi vezetőivel. Erre többlet keletkezik, azoknak következett Fock Jenő elvtárs felhasználását is figyelemmel Legérettebbek Európa kérdései ' A jelenlegi nemzetközi vi- gat-Berlinre nézve a négy szonyok között — hangsúlyoz- nagyhatalom, a közlekedésre látogatása és Brezsnyev, va- kell kísérni, ta a külügyminiszter • európai kérdések értek leginkább a megoldásra. Az mokratikus Köztársaság, va- egész világra kiterjedő ősz- lamint az európai ügyeket is tályharc eredménye az, hogy érintő, a fegyverkezési ver- ez év májusában sűrű egy- senyt korlátozó egyezmény, a másba fonódottan jöttek létre Szovjetunió és az Egyesült Ál­megállapodások és szerződé- lamok között, sek a Szovjetunió és a Német Itt, most, ebben az össze­az nézve az NSZK, Nyugat-Ber- lamint Koszigin elvtársakkal Helyeseljük azt a korábbi meg lin szenátusa és a Német De- folytatott tárgyalása együtt- állásfoglalást, mely kimondja, komoly megterhelést jelent az intézmények számára. Ezek a körülmények elengedhetetle­nül szükségessé teszik, hogy a tanácsok minden szinten haté­konyabban gazdálkodjanak a meglevő eszközeikkel, A be­ruházásoknál szükséges mel­lőzni mindenfajta túlzást, az egyszerű, a szerényebb meg­oldásokat kell keresni. Okosan kell gazdálkodni a különböző anyagi erőforrások felhaszná­lásánál is. Még tudatosabban kell szervezni a lakosság, a működésünk elmélyítéséről. hogy az év közben hozott köz- A Varsói Szerződés közössé- p0nti döntések pénzügyi ki- gét abban a tudatban erősít- hatásait a tanácsok részére gazdasági egységek összefogó jük, hogy minél elevenebb a biztosítani kell. Ennek jó pél- 6át, támogatását a jogosan szövetségi együttműködésünk, dái: a pedagógusok, egészség- annál inkább elősegítjük a ka- ügyi dolgozók béremelése, ju- tonai blokkoktól megszabad!- talomkiegészítés, gyógyszer­Szövetségi Köztársaság, Len- függésben a mi külpolitikánk tott független országok együtt- norma emelés stb. gyelország és az NSZK, Nyu- további lépései tekintetében működését. Géczi János felszólalása felmerülő igények kielégítésé­re. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezekben a kérdésekben a Sajnos, tudunk kedvezőtlen realitásoknak megfelelően,- -1 1 ^ , í> -1 H . I m.vÍUaía ts „ál Ni I - AfnCQrtű _ í Tisztelt országgyűlés! Az 1971. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, ennek mel­lékletei, a szóbeli kiegészíté­példákat is felsorolni. A taná­csok öt évre szóló középtávú pénzügyi tervet készítettek Elfogadtuk azt az orientációt, hogy a bevételi források kö­zött lehet — a szükségletek miatt kellett is — hitelt elő­nössé, eredményesebbé válni. a kívánt szinten. Igaz, hogy A vállalatok, szövetkezetek ennek nagyságrendje nem je- . . számára is fontos, hogy mi- lentős, de már a tervciklus irányozni. A tervek keszitese- lyen a tanácsok fejlesztési, első évében is gondot okozott n®i ®s népszerűsítésénél nem fenntartási lehetősége, mert ez a kiesés. Különösen nagy a forrásszerkezetet magyaráz­nyíltan beszéljünk lehetősége­inkről. A terv fő célkitűzései­nek megvalósítására feszes, fegyelmezett munkára van szükség. Minden újabb, nagy­vonalú, megalapozatlan igény csak nehezíti a tanácsok hely­zetét. Tisztelt országgyűlés! Megállapíthatjuk, hogy a tanácsi gazdálkodásban az ér­lekletei, a szóbeli kiegeszite- ennek függvényében épülhet, problémát okozna, ha a kö- tuk a lakosságnak, hanem azt, tanácsi gazdálkodásban az ér­sek a középtávú tervünk első bővülhet — az ő munkájukat vetkező években is tartós be- h°3y mit» mikor, hol akarunk vényben levő szabalyozasi évének gazdálkodásáról adnak számot. Az előterjesztett törvényja­vaslat vitájánál azt kell most vizsgálni, hogy milyen köz- gazdasági körülmények, mi­lyen előrehajtó erők, ösztön­zők és milyen nehézségek kö­zött tudtuk a célkitűzéseket megvalósítani. is elősegítő — infrastrukturá- vételi hiánnyal kellene szá­lis ellátás. molni. Ez kedvezőtlenül hat­Jelentős előrelépésnek kell na a társadalmi fogyasztási tekinteni az 1971. évi gazdái- alapokra. SÄ“* Jntfn * avaf-oroU Nógrádban a bevételi for- önállóság kiterjedt aheijd ^shiány zömében a vállalati nyert, hogy több elképzelt be­onnanosag Kitérjem a ntij költségvetési kancsolatokból ruhazast a tanácsok nem tanácsokra is. Az uj, korsze- tudnak terveiknek megfelelő. en megvalósítani. Következés­építeni, megvalósítani. A probléma viszont az, hogy a hitelpolitikai irányelvek me- ___ n et közben változnak, évente nlm szükségé fogadjak el. Ez azt eredme. rendszer alapvetően jó. Ügy gondolom, hogy sem az alap- koncepción, sem az azt meg­valósító eszközrendszeren vál­L j szerű kapocs A törvényjavaslat indokolá­sa, Faluvégi Lajos elvtárs elő­adói beszéde értékeli a taná­csok múlt évi is. Hozzászólásomban ehhez kapcsolatokból ruházast a rűsített szabályozási rendszer- származik, ott is elsősorban a bői fakadóan helyi tanácsa- var°s- és községfejlesztési ink ma már nem abszolút ke- hozzájárulásból. retösszeget kapnak meghatá- képpen az a véleményünk, rozott feladatokra. Első alka- hogy a vállalatok egy része lommal öt évre kapták meg a nem a népgazdasági elvárás­bevételi forráslehetőségeket, nak megfelelő hatékonysággal s az abból való részesedésük működik. Ezzel pedig — az arányát. Ennek alapján ké- MSZMP KB december 1-i ha- d0 szítették el bevételi tervüket tározata alapján — a gazda­kívánok néhány gondolatot, “ meghatározták annak fel- sági vezetőknek és a taná- megjegyzést fűzni. hasznaiasat. Tanácsaink elmúlt évi gaz­dálkodásának tapasziaiataibói Decentralizált nem vonhatunk le végleges, teljes körű következtetéseket, döntések Azt azonban elmondhatjuk, Okosan kell gazdálkodni tartjuk jó dolognak Ügy látjuk, hogy az 1971. évi tapasztalatok — tenden­ciájukban — az 1972. évi gaz­dálkodásra is jellemzőek. Ezért szükségét látnám, hogy a zárszámadási tényadatok birtokában — a középtávú tervidőszak hátralevő idejére egy alkalommal legyen lehe­tőség központi szerveknél és a megyei tanácsoknál egyszeri Nem azt sem, hogy a különböző korrekcióra, minisztériumok év közben rf?k „ M togiaiKozni. részére, melyek megvalósítása Nálunk külön vizsgálni kell jelentős pénzeszközöket igé- azt is, hogy az ipari struktúra nyel. Reálisan számolnunk ilyen erőteljes átalakulásával kell azzal, hogy a beruházási párhuzamosan lehetséges-e a feszültség csökkentése érdeké- semmiképpen sem hozott fontos intézkedő- heti a középtávú Az egyszeri korrekció Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az egyszeri korrekció csökkent­pénzügyi hogy az új szabályozási gaz- Az elmúlt év tapasztalata vállalatoktól a hatékonyság ben dálkodási rendszer elvei, alap- azt bizonyítja, alaptalan volt átlagos alakulását számításba sek (20 százalékos kötelező terv készítésekor elhatározott vető módszerei általában he- az a korábbi aggály, hogy venni. E problémát fokozza tartalékolás, az építőipari tér- feladatok megvalósítását. A lyesek: összhangban vannak esetleg majd a tanácsok bi­a tanácstörvény alapvető célki- zonyos ágazatok fejlesztését, tűzéseivel, a tanácsi önálló- fenntartását nem a jelentő­ság fokozatos fejlődésével. Jól ségüknek megfelelően fogják szolgálja a területi és a tele- kezelni. pülési célkitűzések megváló- Helyesnek bizonyult az az sítását, a lakosság szükségle- alapelv is, hogy a döntési jo- teinek kielégítését. g0t oda decentralizáltuk, ahol Uj, pozitív helyzetet terem- az igények és a végrehajtás tett az érdekeltségi viszonyok- szempontjából a helyzetet leg- ban a szabályozóknak az az jobban ismerik, elve, hogy a tanácsok része- a tények azt igazolják, sednek a területük válla- hogy a tanácsok megfelelnek lataik, szövetkezeteik gaz- a megnövekedett feladatok­dasági eredményeiből. Ez kedvezően változtatta önáüó^águkkaY meg a helyi tanácsok veze­tőinek szemléletét. A terüle­tükön működő gazdasági egy­ségeket — szektoréiig megkü­lönböztetés nélkül — magu­kénak tartják. Tudják, hogy számukra nagyon fontos az ott működő vállalatok, szövet­kezetek gazdasági eredménye. Ismerik, hogy ennek nagy sze nak, nagy felelősséggel élnek Döntéseiknél jól egyeztették a helyi szük­ségletet a központi orientáció­val, lehetőségeiken belül terv­szerűen, fegyelmezetten gaz­dálkodtak. Az alapvetően kedvező ten­denciák mellett szólni kell azokról a gondokról, problé­mákról is, amelyek a ianácsi repe van a költségvetésüli és gazdálkodásban előfordultak, fejlesztésük alakulásában. A Ezek egy része a tanácsok tó­gazdasági egységek vezetői is vékenységéből, más, jelentős hamar felismerték, hogy ez része pedig rajtuk kívülálló az újszerű kapocs — mely okokból származik, most már intézményesen is A jelentés szól arról, hogy összeköti őket a tanácsokkal néhány megye — köztük Nóg- — számukra sem közömbös. A rád is — az átengedett bevé- kapcsolatok kezdenek kölcsö- teleket nem tudta biztosítani Az országgyűlés nyári ülésszakán rövid ideig megjelent Indira Gandhi, az Indiai társaság miniszterelnöke is Köz­korrekcióval azt kel! elérni; hogy a korábban jogosnak ítélt szükségletek a pénzügyi lehetőségekkel összhangba ke­rüljenek. A központi szervek az álla­mi hozzájárulás odaítélésénél fokozottabban vegyék figye­lembe azt a tapasztalati tényt, sajátosságot, hogy néhány me­gyében az elmúlt évi bevétel- kiesés egyik oka az ipari struktúra átlagosnál erőtelje­sebb átalakulása, illetve a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek magas aránya. A megyei tanácsoknál — túl a felső tanácsi hozzájárulás pontosításán, a megyén belüli nagy bevételi szóródás miatt — szükséges az átengedett és megosztott bevételek egysze­ri átértékelése is. Ez jobban fogja stabilizálni a helyi ta­nácsok hosszabb távú gazdál­kodását. Kérem az illetékes szérve­ket, legyenek következetesek abban, hogy középtávon be­lül az évközi központi elha­tározások pénzügyi kihatásai a tanácsokat ne terheljék. Meg kell találni annak az út­ját is, hogy a bevételi forrás­ként tervezett hitelekre a jö­vőben rendeltetésének megfe­lelően, biztosan számíthas­sunk. Tisztelt országgyűlés! Az előterjesztett törvényja­vaslatot elfogadom és azt el­fogadásra javasolom. A költségvetési törvényja­vaslat vitájában felszólaló képviselők az egyetértés és az elfogadás mellett sokolda­lúan elemezték a tavalyi ered­ményeket, az idei terv teljesí­tésének feladatait. Ollári Ist­ván, Borsod megyei képvise­lő, a törvényjavaslat előadó­ja egyebek között hangsúlyoz­ta: a terv- és költségvetési bizottság véleménye, hogy a népgazdaság egyensúlyi prob­lémáinak megoldásához, a tartós eredmények eléréséhez, a gondok megosztására, a te­hetőségek felelős mérlegelésé­re. s a döntések végrehajtá­sában széles körű összefogás­ra van szükség. Weiszböck Rezsőné, Győr- Sopron megyei képviselő a termelés hatékonyságának alakulásáról szólva aláhúzta az anyagmozgatás korszerűsí­tésének fontosságát. Dr. Lu­kács János, Zala megyei kép­viselő javaslatot tett a szarvasmarha-állomány növe­lését segítő ösztönzők tovább­fejlesztésére. Dr. Dömötör Já­nos, Csongrád megyei képvi­selő felszólalásában a műve­lődési otthonok helyzetével foglalkozott, s felhívta a fi­gyelmet a társadalmi össze­fogás fontosságára. Rujsz Lászióné, Vas megyei képvi­selő a munka szervezettségé­nek növelését, illetve haté­konyságának fokozását. ele­mezve rámutatott: az egyik legnagyobb gond a termelés folyamatosságának biztosítá­sa. Dr. Bognár József, budapes­ti képviselő egyebek mellett kitért arra, hogy az idei esz­tendő első hónapjainak ta­pasztalatai azt mutatják, az év eleji kormányzati beavat­kozás elérte célját: a beru­házások grafikonjában válto­zás állt be, s ezt jelentős kezdeti eredményként köny­velhetjük el. Vadkerti Mik- lósné, Heves megyei képvise­lő a kisközségi tanácsok költségvetési gondjairól szólt, ugyanakkor alapos elemzés alá vette a termelőszövetke­zetek belső ellenőrzésének ta­pasztalatait, s bírálta annak alacsony hatásfokát. Dr. Mar­ton Zoltán, budapesti képvi­selő a nem kevés gondot oko­zó munkaerőhelyzet kapcsán szólt a rehabilitáció fontossá­gáról, arról, hogy a rokkan­takkal és a tovább dolgozni akaró nyugdíjasokkal megle­hetősen „pazarlóan” bánnak. Széles István, Tolna megyei képviselő a szarvasmarha­tartásban mutatkozó problé­mák megszüntetésére tett ja­vaslatokat. Kállai Árpádné. Bács-Kiskun megyei képvislő a tanyai lakosság problémáit érintve rámutatott: a velük való foglalkozás az egész nép­gazdaság szempontjából fon­tos. Az országgyűlés ma dél­előtt 10 órakor az 1971-es költségvetés végrehajtásának megvitatásával folytatja mun­káján

Next

/
Thumbnails
Contents