Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

Fokozottabb táinojjatíís a felszabadító mozgalmaknak Még as ugandai elnök is elítéli Ixraelt Az Afrikai Egység Szervezet elhatározta, hogy 50 százalék­kal növeli a földrész felszaba­dító mozgalmainak nyújtott támogatást, azaz az AESZ felszabadítási bizottságának költségvetését. A Rabatban zajló afrikai l,csúcs” vendéglátója, II. Hasz- szán marokkói uralkodó sze­mélyes adományként további 1 millió dollárt ajánlott fel ami körülbelül 5 millió dol­lárra növeli a felszabadítási bizottság rendelkezésére álló pénzalapot. A mostani — sor­rendben kilencedik — AESZ csúcsértekezlet szóvivője „tör­ténelminek” mondotta a meg­ajánlásáról szóló keddi dön­tést. Ngouabi, a Kongói Népi Köztársaság elnöke keddi fel­szólalásában „nemzetközi fel­Eltemették a meggyilkolt pilótát Ä szlovákiai Zsolna Járás Zastranie falucskájában elte­mették Jaan Micica pilótát, akit a2 L—410-es típusú csehszlovák utasszállító repü­lőgép Nyugat-Németországba történt elrablása közben jú­nius 8-án meggyilkolt egjf tíz­tagú gengszterbanda. Micicát, három gyermek apját, Csehszlovákiában ország­szerte rendkívüli felháboro­dást keltett a példátlan piló­tagyilkosság. A hivatalos ki­adatási kérelmen kívül közle­kedési dolgozók, jogászközös­ségek. tudósok, közéleti sze­mélyiségek és művészek is erélyes hangon követelik a lapokban közzétett nyilatko­zataikban a gyilkos Lu bős Adamica és tárnái kiadatását, elítélését. (MTI) Részleges embargó Az amerikai szenátus szer­dán határozatot fogadott el, amely megtiltja, hogy a kor­mány fegyvereket adjon el Dél- Azsiában. A tilalom Pakisz- tára, Indiára, Bengáliára, Ne­pálra, Ceylonra, a Maldive- szigetekre és Bhutánra vonat­kozik. Ugyanakkor 100 millió dollárt szavaztak meg a Ben- gáli Népi Köztársaság segé­lyezésére. (MTI) Amikor valaha az „India" szó elhangzott, a kifejezés el­sősorban az egzotikum és egy kissé a csoda erejével hatott. A szó és az ország varázsa mindmáig megmaradt — de új értelmezést nyert. India ma nem egyszerűen a föld máso­dik legnagyobb lélekszámú, világrésznyi országa, hanem egyben a „harmadik világ” egyik vezető hatalma. Olyan ország, amely egyre világo­sabban fordul a társadalmi haladás felé. Történelmi táv­latban tehát — amennyire • történelem menete egyáltalán belátható — India minden­képpen egyike a jövendő el­sőrendű nagyhatalmainak. Ez az ország ma még rend­kívüli és bonyolult problé­mákkal küzd. E problémák megértéséhez mindenekelőtt azt kell tudomásul venni, hogy mérhetetlenül sokrétű országról van szó, ahol a gon­dok éppen olyan gigásziak, mint maga az állam. A föld e több mint félmil­liárdnyi lakosú, területére nézve hetedik legnagyobb or­szága 16 tagállamra tagolódik. E 16 államban az emberek 14 nyelven és 250 dialektusban beszélnek. Az egyes államok­ban részben a nemzeti, rész­ben a helyi érdekéket képvi­selő pártok fantasztikus bo­nyolultságú koalíciókra lép­nek egymással. Ezek a koalí­ciók gyakran áttörik a „jobb” és „bal” Európában megszo­kott politikai kategóriát. így a politikai ár-apály változá­sokkal gyakran előfordul, hogy egyes államokban a központi kormány ellenzéke van hatal­szabadító brigádok” megalakí­tását indítványozta avégett, hogy „haladéktalanul kezdőd­jék meg a harc mindenütt, ahol még tart a kolonializ- mus és a faji megkülönbözte­tés arcátlan uralma”. Követel­te a kongói elnök, hogy min­den afrikai ország szakítson Portugáliával, Rhodesiával és a Dél-afrikai Köztársasággal, s ne habozzék felülvizsgálni eddigi megállapodásait azok­kal az államokkal, amelyek szövetségesei az előbbieknek — nevezetesen a NATO-tag- országokkal. Eljuttatták az értekezlet részvevőihez Micombero, Bu­rundik kormányának egy nyi­latkozatát, amely köszönetét mond Mobutu Se se Seko Zai­réi és Nyerere tanzániai el­nöknek a burundi lázadás le­Szavakban immár vala­mennyi nyugatnémet politikai párt elkötelezte magát a rendkívüli parlamenti válasz­tások kiírása mellett, így ma már aligha kétséges, hogy ősszel választásokat tartanak az NSZK-ban. Rainer Barzel, a CDU elnö­ke szerdán délelőtt tette köz­zé állásfoglalását. Az ellenzék vezére kedden intézett vá­laszlevelet Willy Brandt szö­vetségi kancellárhoz és ebben közölte vele, hogy pártjának vezető testületéi hivatalosan is deklarálták: az új válasz­tásokat tartják a belső hely­zet „legjobb megoldásának”. A kormánykoalíció számá­ra szintén a legelőnyösebb ki­vezető út az őszi választások megtartása amely a CDU— CSU számára Is a legkevésbé előnytelen megoldást nyújt­mon, másutt olyan koalíció alakul, amelynek résztvevői egy harmadik államban eset­leg ellenfélként állnak egy­mással szemben. Mindehhez hozzá kell szá­mítani a nyelvi feszültséget: azt, hogy a lakosságnak csak­nem fele által beszélt hindi nyelvvel szemben egyes álla­mokban ellenállás tapasztal­ható. Végül: Indiában több mint 50 millió mohamedán él, és a történelmi tapaszta­latok azt mutatták, hogy a közöttük levő vallási ellentét demagóg módszerekkel vi­szonylag könnyen fellobbant- ható. Mindezek a fantasztikus méretű gondok mögött olyan a gazdasági háttér, amelyet a fejletlenség és szegénység jel­lemez. Az angol uralom után India ipara bizonyos terüle­teken fejlett volt ugyan, de ez a fejlettség az angol piaci és ipari érdekekhez igazodott. S ezekhez az érdekekhez kö­tődtek azok a nagyiparos és kereskedő dinasztiák — Bír- la, Tata és társaik, — ame­lyek a gazdasági élet felett uralkodtak. A függetlenség megszerzése óta elért fejlődés ellenére is az a helyzet, hogy Indiában az egy főre eső nemzeti jövedelem alig ha­ladja meg az évi 75 dollárt, Nem csoda, hogy 1945-ben a tőkéspolitika szakértői iga­1 veréséhez nyújtott katonai se­gítségükért. Az AESZ-csúcs előrehalad­tával mindinkább az afrikai országok óhatatlanul szüksé­ges közel-keleti állásfoglalá­sára irányul a figyelem. AESZ-források szerint Bu- medien algériai elnök zárt aj­tók mögött fölkérte az érte­kezlet részvevőit, hogy a „le­hető legerélyesebb formában” nyilvánítsák ki szolidaritásu­kat Egyiptommal. Igen határozottan elítélte Izraelt a Tel Aviv-l vezetők egykori barátja, Idi Amin ugandai elnök. Rámutatott, hogy az izraeliek felforgató tevékenységet folytatnak Af­rikában, s nem jobbak mint a rhodesiai, vagy dél-afrikai fajüldözők. (MTI) ja. Különben, ugyanis fel­emésztődik a belső harcokban és még inkább hitelét veszti a közvélemény előtt. A jobboldal tudatában van annak Is, hogy nem tudja feltartóztatni az események menetét. Willy Brandt szö­vetségi kancellár kedden dé­lután nyilvánosságra hozott állásfoglalásában jelezte, hogy a koalíció megállapodási aján­lata nem marad időtlen-idő­kig érvényben. Megfigyelők véleménye sze­rint a kancellár ezzel félre­érthetetlenül azt nyilvánítot­ta ki, hogy ha kell az ellen­zék nélkül is intézkedik a vá­lasztások kiírásáról és a par­lament feloszlatásának meg­könnyítése érdekében maga veti fel a bizalmi kérdést. (MTI) zat adtak Churchillnek, aki azt jósolta: a függetlenné vált India „szét fog robbanni”, és „szalmabábuknak adjuk át a hatalmat, akiknek néhány esztendő múlva nyomuk sem marad”. A függetlenség óta eltelt évtizedek alaposan meg­cáfolták Churchill ítéletét, In­dia nemcsak fennmaradt, ha­nem óriási nehézségei ellenére gazdaságilag és hatalmilag meg is szilárdult. Sót: ha fel­rajzoljuk a politikai vezetők „grafikonját”, amely Nehru személyén keresztül Sasztrin át Nehru lányáig, Indira Gandhiig, az Indiai Köztár­saság jelenlegi miniszterelnö­kéig vezet, akkor azt mond­hatjuk: a belpolitikai helyzet Indiában még sohasem volt olyan szilárd, mint éppen most. A belpolitikai helyzetnek ez a megszilárdulása nem­csak a vázolt belső feszültsé­gek és gazdasági gondok el­lenére jött léte, nanem olyan körülmények között, amikor India három ízben is háborút viselt a szomszédos Pakisz­tán ellen, egy ízben súlyos konfliktusba keveredett a hatalmi politikát kezdő Kíná­val, és több Ízben a vezető Imperialista országok erőtel­jes nyomása alatt állott. Joggal vetődik fel a kérdés: ez a rendkívüli gazdasági ne­hézségekkel küzdő hatalmas ország — az említett íeszítő­2 NOGRÁD - 1972. június 15., csütörtök Hétfőtől ratifikációs vita Rónaié Ziegler, « Fehér Ház vita előtt Rogers amerikai ktU- sajtótltkára bejelentette, hogy a ügyminiizter felszólal a szenátus kongresszusban június 19-én kéz- külügyi bizottságában. A demok- dődik a vita a rauétaelháritó rata és a republikánus párt sze- rendszerek korlátozása tárgyában nátusl vezetői, Mansfield és Scott, a Szovjetunió és az Egyesült AI- kedden határozati Javaslatot ter- lamok között létrejött szerződés- Jesztettek a szenátus külügyi öl­ről, valamint arról a két ország zottsága elé, amelyben lámogit- közötti Ideiglenes megállapodásról, ják a stratégiai fegyverek ltorlá- amely a hadászati támadó fegvve- (ozásáról kötött szovjet-—amerikai rek korlátozásával kapcsolatos megállapodásokat, néhány Intézkedést tartalmaz. A (MTI1 A mai India (I.) Churchill ismét tévedett Az ellenzék is jónak tartja * Ősszel rendkívüli választások az NSZK-ban Újabb nagy események előtt a nemzetközi békemozgalom Romes C^andm sa|(é<álélíOilalóJa Romes Csandra a sajtókonferencián X napokban Budapesten ta­nácskoztak az európai szoci­alista országok békemozgal­mainak képviselői, s megvi­tatták a kontinens békéjével, Európa biztonságával össze­függő mozgalmi feladatokat. Ezzel kapcsolatban az Orszá­gos Béketanács rendezésében szerdán a Gellert Szállóban sajtókonferenciát tartottak. Sebestyén Nándomé, az OBT főtitkára nyitotta meg a saj­tóértekezletet, majd Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára ismertette az euró­pai szocialista országok béke- mozgalmi vezetőinek tanács­kozásán megvitatott főbb kér­déseket, $ válaszolt a magyar és a külföldi újságírók kérdé­seire. Az európai béke és bizton­ság kérdéséről szólva a BVT föytkära mindenekelőtt a kontinens képviselőinek a kö­zelmúltban megrendezett brüsszeli közgyűléséről tett említést. Ennek eredményét a most megrendezett eszmecse­rén is igen pozitívan értékel­ték, s tevékenyen támogatják a | közgyűlésnek az európai biztonsággal kapcsolatban ho­zott határozatát, állásfoglalá­sait. Ezt annál inkább felada­tuknak tekintik, mert konti­nensünk közvéleménye egyre súlyos következményeket von­hat maga után. Az agresszió kiterjesztése olyan cselekmény, amely a világ népeinek fokozódó el­lenállását követeli meg. Az agresszorok által’ elkövetett és egyre nyilvánvalóbbá váló bűncselekmények világosan mutatják, hogy a My Lai-ban elkövetett tömeggyilkosság nem egyedülálló, s nem egyes emberek túlkapása vagy va­lamilyen kisebb csoport em­bertelen cselekménye volt, hanem az amerikai imperia­lizmus hódító politikájába szervesen beleilleszkedő, nép­irtó módszer. Az eléggé el nem ítélhető háborús bűncse­lekmények megakadályozásá­nak egyetlen eszköze: a bé­ke erőinek még szervezettebb összefogása az agresszorok megfékezésére. Ezzel össze­függésben jelentős az a kez­deményezés, hogy a nemzet­közi szervezetek képviselői üljenek össze Genfben — azok, akik részt vettek az in­dokínai népek békéjével és függetlenségével foglalkozó versailles-i világkonferencián, de más nemzetközi szerveze­tek küldöttei is —. s vitas­sák meg a nemzetközi szoli­daritással kapcsolatos felada­tokat. Ezt a kezdeményezést a szocialista országok helyes­lik, támogatják. Romes Csandra elmondta azt is. hogy a budapesti érte­kezleten megvitatták a Béke­világtanács Elnöksége soron erőteljesebben hallatja hang­ját Európa sorsdöntő kérdé­seiben, mindenekelőtt a kon­tinens békéje és biztonsága ügyében. Hangoztatta a fő­titkár: a brüsszeli értekezlet jelentős lépés volt a kitűzött cél érdekében, eredményei sokat igérőek, reményt keltő­ek A feladat most az. hogy a kontinens minden részén az következő ülésének előkészü­leteit és a nemzetközi béke­mozgalom előtt álló Időszerű feladatokat. Erre az ülésre Santiago de Chilében, ez év októberében kerül sor. Hangsúlyozta, h<jgy a szo­cialista országok támogatá­sukról biztosították a chilei előkészületeket, s mindent megtesznek azért, hogy az ülés sikeres legyen. Ettől a tanácskozástól egyébként azt remélik, hogy új kezdemé­nyezések kiindulópontja lesz. s tovább gazdagítja a békéért folytatott nemzetközi küzdel­met. összes békeszerető erőt újból csatasorba állítsuk, hogy az európai népek növekvő béke­vágyából végre valóra váljék kontinensünk tartós békéje, biztonsága. A mostani budapesti tár­gyaláson természetesen al­kalmunk volt arra, hogy — az európai problémák mellett — véleményt cseréljünk az egész emberiség szempontjá­ból fontos, időszerű kérdések­ről — mondotta. Ezek sorá­ba tartozik napjaink egyik legsürgetőbb problémája, a béke helyreállítása az indo­kínai térségben. A vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép Amint Romes Csandra el- hősi küzdelmének támogatá- mondta, ugyancsak a chilei sa — amelyben a Szovjet- ülésen vitatják meg a BVT unió és a szocialista országok 1973-ra tervezett. következő mindig elöl jártak-—még fo- kongresszusának előkészülete­it, s azokat a programokat, amelyekkel a béke-világmoz­kozottabb szolidaritást, to­vábbi támogatást igényel. Az indokínai térségben kialakult helyzetet változatlanul ügy galom kibontakozásának ne­gyedszázados évfordulóját — 1974-ben — valamennyi föld­kel! tekinteni, amely további részen megünneplik. (MTI) Nemes Dezső felszólalt Szófiában Nemzetközi konferencia Dimitrov munkásságáról erők ellenére — hogyan tu­dott mégis belpolitikailag megszilárdulni. Az első és döntő tényező ebből a szempontból: India elvi külpolitikája. Még Nehru, a modern India nagy építője dolgozta ki az úgynevezett pozitív semlegesség, a katonai blokkoktól való távolmaradás politikáját. Miután a Szovjet­unió, a békés egymás mellett élés jegyében, kezdettől fogva támogatta ezt az irányvonalat, a katonai blokkalkotásra tö­rekvő Egyesült Államok vi­szont elengedhetetlenül szem­lélte — ez eleve meghatározta India helyzetét a világpoliti­kában. Az események bebizonyítot­ták: a pozitív semlegessógi politika életképességét egyál­talán nem csorbította, hogy— társadalmi rendszerét tekint­ve — India tőkésállam volt és ma is az. A pozitív semle­gesség ugyanis a legteljesebb mértékben megfelel India nemzeti érdekeinek. Lehetővé tette, hogy a világpolitika válságos fordulatai közepette is óriási energiákat fordíthas­son belső politikai és gazda­sági gondjainak megoldására. És végül: ez a politika nyúj­tott módot arra, hogy az adott társadalmi rendszer keretein belül erőre kapjanak és hatal­mi pozíciókat hódítsanak meg a radikális társadalmi refor­mokat követelő, haladó poli­tikai erők..India politikai szi­lárdsága egyben azt eredmé­nyezte, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult fordulatai ellenére a Szovjetunió és In­dia viszonya mindig zavarta­lan maradt. Sőt, tavaly törté­nelmi fontosságú barátsági szerződés pecsételte meg ezt a jó kapcsolatot. Gömiiri Endre Szerdán Szófiában folytat­ta munkáját a Georgi Dimit­rov elméleti és gyakorlati munkásságával, s e munkás­ság időszerűségének felméré­sével foglalkozó nemzetközi konferencia, amelyet a bolgár párt központi bizottsága, a Bolgár Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa és a Hazafias Front Országos Tanácsa hí­vott össze Dimitrov 90. szüle­tési évfordulója alkalmából. Az ülésen elnöklő Kosztadin Gyaurov, a BKP Politikai Bi­zottságának póttagja elsőként a magyar küldöttség vezetőjé­nek adta meg a szót. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt­főiskola rektora örömét fejez­te 'ki a magyar delegációnak az értekezletre történt meghí­vásáért, majd ezeket mondot­ta: „Dimitrov neve és alakja Magyarországén is, mint vi­lágszerte, az emlékezetes lip­csei per kapcsán vált ismertté — a Reichtag-gyújtogatók el­vetemült vádja, amelyet elle­ne is emeltek, az ő személyé­ben a Komintern képviselőjét vette célba.” Másik kérdésként Nemes Dezső az antifasiszta egyséü- frontkormány problémáját vetette fel. „Történelmi tény — mondotta —, hogy az anti­fasiszta egységfrontpolitika, melynek Dimitrov oly kima­gasló képviselője voll, túl­élte a világesemények szöve­vényes fordulatait és viharait, a nemzeti és társadalmi fel- szabadulásért folyó küzdelem rendkívül jelentős eszmei-po­litikai fegyverének bizonyult.” Harmadik kérdésként a munkásság politikai egységé­nek megteremtését említette meg a magyar küldött, ez a kérdés szintén fontos része az egységfrontpolitika távlati fejlődésének, különösképpen a proletárforradalomhoz való átmenet problémájaként. Ez­zel kapcsolatban emlékezte­tett a kommunista és szociál­demokrata pártoknak a népi demokratikus országokban történt egyesítésére, majd rá­mutatott, hogy a nyugati or­szágokban levő helyzetet ille­tően úgy látszik, mintha el­avultak volna az ilyenfajta munkásegység kialakulásának lehetőségei. Felszólalása befejező részé­ben Nemes Dezső azokról a kapcsolatokról beszélt, ame­lyek Magyarországot már a felszabadulás után kötötték össze Dimitrowal — a fel­szabadult Bulgária vezetőjé­vel. (MTI) Labdarúgó EB-mérkőzés: Szovjetunió—Magyarorszái 1:0 (0:0). Góllövő: Kony- kov. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents