Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
iVolt egyszer egy család Révész György filmrendezői ,, munkásságában eddig is meg- határozó szerpet játszott az irodalom és film viszonya. A *' pályakezdő „Kétszerkettő né- W ha öt" után minden esetben irodalmi mű adaptálásával valósította meg alkotói gondolatait. Legemlékezetesebb művei; „Éjfélkor" (Boldizsár Iván forgatókönyvéből), „Egy szerelem három éjszakája” (Hubay—Vas—Ránky musiceljének filmváltozata) és az „Utazás a koponyám körül" (Karinthy Frigyes műve ihlette filmvízió). Legújabb filmje a „Volt egyszer egy család” Goda Gábor azonos című kisregényéből készült. Híven az alapanyaghoz sajátos, groteszk, szatirikus komédiát alkotott, melyben felidézi 1919-et, hol a valóságnak megfelelően, hol egy gyermek szemén és fantáziáján keresztül. A vígjátéki szituációk és a burleszkbe illő jelenetek mögött azonban jól láthatóan kirajzolódik az igazi mondanivaló : a polgári magatartás passzív humanitása semmilyen megoldáshoz nem vezet. Noha csak epizódnyi terjedelemben, de hatásosan láttatja a íehérlerror kezdetét, s a , komikum mögött íel-felsejlik a tragédia. Mindezt azonban úgy való- ... , . ... _ . , _ sitja meg, hogy nem titkolja tania, hiszen nemes szórako- sítja meg: Ruttkai Éva, Latiszórakoztató szándékát. Ez nem z.ást nyújt, e műfaji minősé- novits Zoltán, Törőcsik Mari, kis dolog, hiszen a ma diva- vgen belül sokat tesz a már Kállay Ferenc, Dayka Margit tos „művészfilm _közönség- említett vita lényegét jelentő és Major Tamás egyszer harcim” vitában az utóbbira látszólagos ellentmondás fel- sány komédiázó kedvvel, máskönnyen ráütik az igénytelen- oldásáért. szór finom humorral vesznek s ég bélyegét. Révész György Rendezői elképzeléseit kitű- részt a játékban, filmjének ettől nem kell tar- nő színészi együttessel való- Koríll Ferenc Jelenet a „Volt egyszer egy család" című filmből Nógrádi szerzők iNogrc a bibli liográíiában Megjelemek az V. nevelésügyi kongresszus dokutnen'umai Pedagóguskörökben régen 1. A gazdasági-társadalmi várt esemény: megjelent az és tudományos-technikai fej- 1970. szeptember 28—30. kö- lődésnek az iskolai nevelésre zött Budapesten megtartott és oktatásra kiható fő tényeV. nevelésügyi kongresszus dokumentumainak és záró eseményeinek anyaga zői. séből. Éppen ezért megtiszteltetés számunkra, hogy a kongresszussal kapcsolatban elkészített bibliográfiában a NÓGRÁD-ban megjelent 2. Korunk nevelési felada- cikkek címe és szerzőik névtai és a nevelési tényezők sora — Andrássy Péter, Herold László, Kiss István. Kőszegi Jenő, Molnár Zsolt, Tóth Elemér, Végh Miklós A két kötet részletesen fog- együttműködése, lalkozik a plenáris és a 3. A pedagógus hivatás és szekcióülésekkel. A kötetek továbbképzés. szerkesztői külön Hangsúlyt 4. A neveléstudomány hely- __ is megtalálható. f ektettek arra, hogy az okta- zete, feladatai, intézményei, tásügy dolgozói teljes mély- kapcsolatai más tudomáségben megismerkedjenek a nyokkal. kongresszus munkájával, az 5. A közoktatási irányítás előkészítéstől az elfogadott korszerűsítése, ajánlásokig. Jausz Béla írja elószaváA felszabadulásunk ne- ban: „Bízom abban, hogy gyedszázados évfordulója al- kongresszusunk sokat ígérő, halmából megtartott jelentős lelkes kezdetet jelent, de ví- tanácskozás a gyors gazdasá- szont azzal is tisztában kell gi-társadalmi és tudományos- lennie mindenkinek, hogy kitechnikai fejlődés hatására tűzött céljaink megvalósítása f:s annak további elősegítése hosszú időn át tartó odaadó érdekében a rendkívüli erő- munkát kíván meg társadal- íeszítéseket megkívánó fel- műnk minden öntudatos tag- adatok egész sorát vette jától." Mintegy jelzi, hogy számba, tudatosította a peda- közoktatásügyünk fejlődése gógusokban és társadalmunk- részben pedagógusaink keban. zében van, odaadó. lelkes Az előzetesen gondosan munkájukra társadalmunk a megválasztott témabizottsá- továbbiakban még inkább gok a következő öt fő téma számít, köré csoportosították az ered- Mint ismeretes, lapunk is ményeket és prespektívákat kivette részét az V. nevelésösszegező jelentéseiket: ügyi kongresszus előkészítéSzínházi esték Taps és kacagás A megyei közművelődés történetében bizonyára nem kap helyet a szolnoki Szigligeti Színház keddi, szerdai és csütörtöki előadása, Darvas Szilárd és Királyhegyi Pál darabja, a Lopni sem szabad nem súlyos fajsúlyú, nem maradandó értékű mű, viszont jól lehet rajta szórakozni, és kacagni. Márpedig ez is valami, amikor annyian keresik a derűs, gondtalan kikapcsolódást. A Lopni sem szabad zenés vígjáték, és krimi is, márpedig mindkét műfaj népszerű napjainkban, ráadásul a vígjáték hiánycikk is. Stark Tibor fülbemászó zeneszámai pedig még kellemesebbé teszik a könnyed szórakozást. A történet mondvacsinált, dióhéjban, kivonatban kicsit papírízű, talán azért is tették a szerzők francia környezetbe, mert távoli országokban, különösen olyan forgalmas és idegenforgalmas nagyvárosban, mint Párizs, sole mindéit megtörténhet. A messziség hihetőbbé teszi Jacques és Ralph, a két magyar származású műtörténész és festő fantasztikus kalandjait, és körforgását egy örökség, s az örökséghez kapcsolódó, dra- maturgiailag már szinte konvencionális feltételek körül. Jacques hatalmas vagyont örökölt, azonban az örökhagyó egy házasságtól teszi függővé a végrendelet végrehajtását, ha a házasság nem jön létre, akkor a gyár, a vagyon az elaggot hölgyek otthonára száll. Ámde Jacques bárpincér korában véletlenül összeismerkedik Yvett-tel, a betörőlánnyal és szerelemre lobban iránta. Szerelméért gondolkodás nélkül félredobja az örökséget, s hogy a betörőlány ro- konszenvét elnyerje, még egy betörésre is vállalkozik. Igaz, hogy a biztonság kedvéért újdonsült alvilági cimboráival a saját villájába hatol be, ahol Jean, az inas a betörés feltételeit jó előre megteremtette. A groteszk történet groteszk helyzetek sorára nyújt alkalmat, nem véletlen, hogy a nézőtéren gyakran feltör a kacagás és a taps, n hálás közönség nem takarékoskodik a nyíltszíni elismeréssel. Bor József, a rendező a pergő ritmus barátja, rendezése ezúttal is lendületet ad az egyébként is sodró cselekményű vígjátéknak. Különösen elismerésre méltó, forgó színpad híján a színváltozások kitöltése dal- és táncbetétekkel, az események menete így nem szenved törést. A díszletek hangulatosak, ötletesek, lehetővé teszik a gyors helyszlnváltást, Székely László jó munkát végzett. Gombár Judit jelmezei és Dobos Ferenc maszkjai hatásosan támogatták a szerzők és a rendező elképzeléseit. Az egyszerű, mégis hatásos koreográfiák Somoss Zsuzsát dicsérik. A szép siker azonban mindenekelőtt a nagyszerű színészi alakításokkal magyarázható. Végre olyan zenés, számos dalbetéttel teletűzdelt darabot láthatott a közönség, ahol legalább a kulcsszereplők énekelni is tudnak. Baranyai Ibolya, Bókái Mária, Pecz- kay Endre külön is figyelmet érdemel közülük. Egyébként Baranyai Ibolya a szerepeadta szűkös lehetőségekkel jól gazdálkodott, különösen presz- szóbeli bemutatkozásával tudta elhitetni Jacques hirtelen szerelemre lobbanását. Bókái Mária tündökölt, reprezentatív megjelenése azt is reprezentálta, hogy a szerelem nem mindig a külső szépség függvénye. Peczkay Endre sokoldalú, dinamikus egyéniség. A taps bizonyította, hogy a salgótarjáni közönség nagyon megkedvelte más alakításokból is Halász László, Jászai-díjast, aki különleges hangadottsógá- val és művészi készségeivel az inas szerepében ezúttal is bőkezűnek mutatkozott. Nagyban hozzájárult az este sikeréhez a nem kevésbé népszerű ifj. Újlaki László és Varga D. József komikusi szi- porkázása is. Kurta szerepéből is karaktert formált Hollósi Frigyes, aki ezúttal Sills rendőrfelügyelőt alakította. Huszár Lászlónak Csöpi betörő alakját szó szerinti értelemben a „testére szabták”, élményt nyújtott részvétele az évszázad legártatlanabb bűnügyében. Emlékezetest nyújtott Albert Éva, Szeli Ildikó, Hubay Anikó, Kürtös István és Berta András az epizódszerepekben. A nézők közül néhányan szóvá tették az erősítők használatát, Szükségtelennek vélték. A többséget ez a megoldás nem zavarta. Lakos György Virágok között jártam a minap, s eszembe jutott egy régi mondás: „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet". Májusban a piacon végigmenni olyan, mintha virágos réten sétálna az emberfia. Gyerekek, kicsik és nagyok, felnőttek és idősebbek vásároltak az anyák napjára Nehéz a választás. Tulipán, szegfű, pünkösdi rózsa stb. kínálja magát. Ara is van. Az egyik faházikóban a cserepes kirágok között alig látható Kéketyi Györgyné, a virágárus. Kérdéseimre szívesen válaszol. — Saját kertészetéből valók a virágok? — Igen. Magam nevelem őket, van egy kis kertem. — Mit kell tenni azért. hogy ilyen szép és üde illatos és színpompás legyen a virág? — Sokat. Egyéves munka fekszik ezekben, mig ilyenek lesznek. Inkább cserepes virágokkal szeretek foglalkozni. Tavaszig az üvegházban gondozom őket. — Mikor fogy el a legtöbb virág? — Ünnepnapokra. névnapokra. Május 1-re is sok hortenziát, muskátlit vásároltak a virágot szerető, ajándékozni vágyó Salgótarjániak. — No és anyák napjára m.i fogyott a legjobban, mi volt a „sláger”? — Az anyák napjára és ballagásra minden elfogyott, T. V. nem Mit olvassunk a TV-hez? A tv-műsorok kiválogatásá- vek címjegyzéke található. Az nak, jobb megértetésének, a egyszerű külső és az igényes családi tv-nézés befolyásolása- célkitűzéssel készült füzetecs- nak ötletes formájával talál- ke nagy népszerűséget és elkoztunk a napokban. A ba- ismerést érdemel. Ezért külön lassagyarmatl Madách Imre Is megemlítjük szerkesztője, Könyvtár az idén első alka- özv. Nagy Zsolt Csabáné lommal adott ki tv-műsor- és könyvtáros nevét. Kár azon- könyvajánlást. A borítólap ban, hogy nemcsak a kis fü- nyomdában készült, a betétla- zet szerény, hanem megjelené- pok sokszorosítva vannak: az sí példányszóma ts, hiszen heegy heti tv-műsorhoz a könyv- tente mindössze 30 darab kőtárból (társtudomány, alkat- m mázott tudomány, művészet és ‘ belole’ VaJ°n ™*rt »zépirodalom témaköréből) több. gondosan összeválogatott lcöny- E. É. Az ezüslrdka mint „háziállat” Szovjet genetikusok új há- nek. A genetikai kísérletek- ziállat kitenyésztésére irá- nek alávetett rókák viselke- nyuló kísérleteket végeztek dése „kutyaszerű”. Megvál- Novoszibirszkben. Kísérletük toztak a rókák jellemvonásai tárgyául az ezüstrókát vá- és módosult a vadállatoknál lasztották. A rókapárokat kü- megfigyelt párzási időszak is. Ionosén nyugodt egyedekből A genetikusok kísérlete a válogatták össze. A novoszi- nrémesáu-tok iprwésrtése birszki Akagyemgorodok ki- P^mesaiIatoK tenyesztese bérleti gazdaságában jelenleg szempontjából nagy jelentő- körül belül 150 rókát nevel- ségű. NÖGRÁQ - 1972. máj’us Í1„ csütörtök Sugár István: A Különös házasság igaz 1. más mellett János gróf levele mátkájához, az egri püspökhöz, Dőry Gábor grófhoz Ezek a dokumentumok már és Fáy alispánhoz, szabályosak, s bár nem vala- Vajon ezen bizonyítékok sütni rendkívülien sokat mon- lya alól hogy’ fog kibújni dók, de mégis szúrós tüskeként tudni gróf párdányl Buttler hatnak a gróínéra, mert ab- János? — kérdi Nagy János ban bízott, hogy a papokat prókátor úr. már amúgy is erősen komp- , Az utolsó szalmaszál János professzor áll most elő , A vadoper negyedik esztenPáím*U8páft Spyrker 'egrl^'ér- már-már éíri^eíe mélyén, fék™ Jrá ’ és yazk egy?fázi b - bofy túlon-túl kemény fába róság jegyzőjét lopással vá- esztendővé/ ^ ’ dolja! Kijelenti, hogy azért esztenaovel alázatosságot mímelő szavak —, s hamarosan felcsendülnek az ítélet kemény mondatai. Az ítélet romittált Buttlernek nem lesz módjában hozzájutnia az egyházi levéltár forrásaihoz. Most már nincs más hátra, mint a maga hasznára kell kihasználni az adott helyzetet. Nagy esküvője 35 után nem talált meg számtalan biakarja bebizonyítani, így vagy zonvítékot az egyházi levél- ügy> annak törvénytelen, ér- tárb/nf mivel azoSf a Sár ÄvP ^ úr, Buttler felbújtására el- iaBAt -f tüntette, magyarán: ellopta! Ha botrány, legyen botrány javából! csak felesége eredeti iratai billentik a mérleg serpenyőjét a gyűlölt asszony oldalára, —* t,A gróf még a pap ura- pe ba)ui ütöttek ki tanú- és kát is dolgomban törvenytelen ix*atszerzési manipulációi is. és tilalmas utakra vezetni tu- Koronatanúinak önleleplezö dott!” — fakad ki Katinka mea cuipazása pedig mindenasszony a bírák előtt. Pedig- géppen kétségessé teszi ügye pedig tudja, tudnia kell, hogy igazót a bjrák eiőtt_ most ő rágalmaz, mert bi- A cáfolat legkisebb lehető- zony Pálma Pál egyetlen pa- Kége nélkül kell lenyelnie a pirszeletket sem emelt el az ppj. utolján, hitvese ügyvéd- archívumból , hiszen, ma, jének pocskondiázó szavait, az másfél szazad múltán, joma- b oly igen-igen dédelgetett bi- gunk is megtaláltuk azokat, zonyítékáiról: Na, de hát, veszettséget ku- — „Legkisebb előadásai nem tyaszorrel kell gyógyítani, egyebek, hazug koholmányok- meg a főtisztelendő erseki, _ Hamis, kikoholt, isegyházi bíróság magas színe tentelen és büntetésre mél- előtt is —, legalább a külő- mk!” nos házasság kél főszereplője- Egyre növekszik aggodalma, nek • . hiszen Dőry Katalin leplezetKétségteleniil, a házasság lenül bejelenti a bíróságnak, törvényességét bizonyító leg- hogy részére csak az Igazság döntőbb iratok a grófnő bir- a védőpajzsa, férje brutálisan tokából, a bíróság asztalán rágalmazó támadásai ellen, hevernek. Ott soettkoznak egy; — „Én egy sqc írással sem akarom magam a jövőben oltalmazni, mivel meg vagyok győződve, hogy gróf Buttler János még él, meg nem szűnne ezen gyaláztató pernek húzásával engem üldözni... Mindent, ami szent, megvetvén, ezreket osztogatott el azon reménnyel kecsegtetvén magát, hogy sok pénzzel a teljes lehetetlenséget is lehetségessé fogja tenni!" Utolsó mentségként, mint vízbeíúló a szalmaszálba, úgy kapaszkodik ő is legújabb ötletébe. 1831. május 1-én, magához felsőőrt Pyrker János egri pátriárka-érsekhez, az ausztriai vaskorona rend nagykeresztes vitézéhez, belső titkos tanácsoshoz, Heves és Külső Szolnok vármegyék örökös főispánjához, s nem utolsósorban, az egri szentszéki bíróság elnökéhez fordul esdeklő hangú levelével. .. Egész alázatossággal folyamodom és én Excellentlád nagy leikéhez s igazságszere- tetéhez, kihez minden szerencsétlennek szabad menedék- jek vagyon kérni, ne méltóz- tasson többszörözött kérelmemet nékem vétekül tulajdonítani. Ellenségeim ellen több árkusokat dolgoznak, mindeneket készek elkövetni anélkül, hogy tudnám is mi folyik ellenem! Ha Excellentiád pártomat nem fogja, úgy valóban anélkül, hogy tudnám miért kell igazságomtúl megválni, fájdalmas szívvel kell nekem mind ezeket Excellentiád kegyességéhez s atyámhoz terjeszteni., A kétségbeesett hangú levél már a sarokba szorított, vesztes keserű nyüszítése. A kérelem válasz nélkül marad, s falra hányt borsóként peregnek vissza a mesterkélt Az egri érseki szentszéki bíróság 1831. június 30-án hozzá meg, négy esztendő és két hónapi eljárás nyomán, ítéletét a Buttler házaspár válóperében. A terjedelmes ítéletlevél a fennálló érvényes ^ törvények élteimében, gróf Buttler János és gróf Dőry Katalin házasságát „ÖNKÉNT ÉS SZABADON MEGKÖTÖTTNEK, KEZDETTŐL FOGVA is érvényesnek és törvényesnek JELENTI KI.” A bíróság a hosszú eljárás során nem találja bebizo- nyítottnak a felperes gróf azon állítását, hogy a házasságkötésre erőszakkal kényszerítették, vagy, hogy benne olyan félelmet támasztottak volna, mely megbénította szabad akarata végrehajtásában. Kétségtelen tény, mellyel maga a férje sem tagad, hogy komolyan udvarolt a grófkisasszonynak, sőt Eötvös Ignáccal Egerből közvetlenül azért utazott Kassára, hogy ott a szülőktől megkérje a kezét! Majd pedig a házassági szerződés megkötésében is szabad akarata szerint cselekedett. A bemutatott eredeti levelek minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy éppen János gróf volt az, aki 1792. augusztusában egyre hevesebben sürgette az egri püspöknél és gyámjánál házassága engedélyezését! Buttler nem tudott a hosszú eljárás során egyetlen olyan iratot, vagy tanúvallomást sem produkálni, mely kétségtelenül bizonyította volna, hogy házasságának megkötésére valamelyes erőszak és félelem hatására került volna sor! , (Folytatjuk)
