Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

Nógrádszakáli kérés Kormányzatunk gondosko­dott arról, hogy az energia- program kereteden az egesz ország lakossága áttérhessen a korszerű olajtüzelésre. Az Országos Nyugdíjintézet sem maradt tétlen, biztosította a nyugdíjasok számára, hogy a korábban jól bevált kecivez- mónyes tüzelőanyag-utalvá­nyok ne csak szénre, fára, hanem tüzelőolajra is bevált­hatók legyenek. Nem mulasz­tották el az utalványokra nyomtatni, hogy az „Utalvá­nyokat a TÜZÉR, TÜKER és ÁFÉSZ-ek is beválthatják”. Nógrádszakálban a Szécsé- nyi Egyesített ÁFÉSZ fog­lalkozik tüzelőolaj-értékesí- tessel, mivel a faluban eddig kb. 40 olajtüzhely működik és várható e számnak növe­kedése is. Ezek között ter­mészetesen nyugdíjasok is vannak, akik a kedvezményt igénybe szeretnék venni. Sajnos, a kedvezményes utal­ványaink ellenére kénytele­nek vagyunk téli olajszük­ségletünket készpénzfizetés ellenében megvásárolni. így a segítségből számunkra ilyen nehézség keletkezett, mivel a szécsényi ÁFÉSZ központjá­ban még nem készültek fel a 21 község lakosságának ilyen igényű ellátására. Mindezek ellenére azonban úgy érzem, megtalálják a lehetőségét an­nak, hogy az említett körzet szövetkezeti tagságát, köztük a nyugdíjasokat el fogják látni az akció nyújtotta ked­vezményekben. Ezt kéri a nógrádszakáli olajfogyasztók es nyugdíjasok nevében: . Németh László A Szécsényi Egyesített A FESZ felügyeleti szervénél a MÉSZÖV-nél érdeklődtünk; milyen kilátás van arra, hogy az említett körzet szövetke­zeti tagságának kérése ér­vényre jusson. A kapott tá­jékoztatás értelmében a szé­csényi ÁFÉSZ is megkapta az utalványok beváltásával kap­csolatos felhívást, s mivel ez új dolog a szécsényi szövet­kezetnél, tekintve, hogy ön­álló TÜZÉP teleppel nem ren­delkezik, mégis az ÁFÉSZ illetékes vezetői azon fára­doznak, hogy a tagság ez irányú kérésének is mielőbb eleget tegyenek. AZ OLVASOK ______ FÓRUMA L evelezőnktől: Véradók dicsérete Április 23-án, vasárnap reg- asahegyi Mihály, Sróm And- kevés lőtt a palack, így tizen- gal g órasor benépesült 4 fás, Kareczlu Ferenc. Külön hét fő átjött Nógrádra vért nógrádi iskola. A balassa­gyarmati vérellátó állomás és a helyi Vöröskereszt rendezé­sében kezdetét vette az 1972. évi véradónap. Zima Ferenc, a népfront titkára „nyitott” a habgumi ágyon, nem sokkal maradt el a tanács elnöke Tölgyesi elvtárs, és a népfront elnöke sem. Kibuggyant a pi­ros élet, és gyűlt megállós elismerés illeti a vöröskeresz- adni. így összesen 110 berke, tes aktívákat, akik dr. Sabján nyei véradó adott vért, a köz­lőire körzeti orvos és felesé- ség felnőtt lakosságának 28 ge vezetésével intézték az ad- százaléka, míg Nógrádon 290 minisztrációt, Irányították a véradó, a felnőtt lakosság 20 véradókat, kedvesen, moso- százaléka. A fejlődés évek óta lyogva biztatták a fölöseket, majd közben felváltva maguk is adtak vért. S véradás után úgy folytatták a munkát, minitha mi sem történt volna. nélkül a palackokba délután Ott voltak, segítettek és vért százalékos. emelkedő tendenciát mutat mind Nógrádon, mind Berke­nyén. A múlt évi 335 véradó­val szemben idén már 400-at számláltunk, az emelkedés 18 öt óráig. adtak a pedagógusok, a párt­Sűrű sorokban jöttek a fia- szervezet községi és csúcstit- talok és idősebbek, ifjú há- kára, de ott volt mindkét egy- zaspárok és középkorúak, Láz papja is, akik szemelye- apák és nagyapák, anyák és eerL mutattak példát. Besegí­tett tíz fővel a honvédség is. Jól sikerült tehát a véradó- nap Nógrádon, de a társköz­ség, Berkenye még jobban ki­tett magáért. Ott április 18­nagyanyák. Sok volt itt az olyan ember is, aki először adta vérét, de még többen a törzegárdatagok, négyszeres, ötszörös, kilenc és tíznél is többszörös donorok, mint Ró- án volt a véradás, de mível Tenni kell valamit! Napirenden jelennek meg cikkek az újságban a város „tisztaságáról” és szépítéséről. De úgy egyesek semmit sem tesznek érte, sőt a meglevő, nagy költségek és nehézségek árán megépített parkokat, te­reket is tönkreteszik. Ezt ta­lán a salgótarjáni 23-as épü­let lakói, házfelügyelői tudják a legjobban, hiszen minden, amiről most írni akarok itt zajlik le előttünk. Tanácstagi beszámolókon már többször beszéltünk mi ezekről a dolgokról. De itt sürgősen és erélyesen tenni kellene valamit a varos veze­tőinek. Először is büntessék meg helyi bírságolással az ut­cán saemetelőket, magozókat, parkrongálókat. Sőt, még a lakótársakat is, akik az erké­lyen kívül porolják szőnyegei­ket a járókelők fejére. A másik: a délutáni órák­ban 5 és 6 óra között az épí­tészet és a Mélyépítő Vállalat dolgozói, akik részünkre a kényelmes lakásokat megte­Elismerés, dicséret, köszönet minden nógrádi és berkenyéi véradónak, továbbá a vérellá­tó állomás dolgozóinak, akik biztos kézzel, nagy rutinnal végezték munkájukat, és so­kakban' eloszlatták a tűszúrás­tól való oktalan félelmet. Csillag László HNF-elnők, Nógrád Az ÉMÁSZ közlése Az 1972. április 29-i szám­ban „Közlekedés, óh!” címmel megjelent képpel kapcsolat­ban az alábbiakat közöljük: A szécsényi Marx utcát a tanács korszerűsítette. A kor­szerűsített nyomvonal után az eredeti villamos hálózat 8. sz. oszlopa az új úttestbe került. A tanács a pénzügyi fedezet biztosítása után megrendelte az ÉMASZ-nál a villanyháló­zat áthelyezését. Ezt a rnun­remtették sem kímélik, óvják kát az ÉMÁSZ szinte a terve­Intézkedés közbenjárásunk nyomán '„A műit év második felé­ben hosszabb ideig betegállo­mányban voltam, majd aján­lott levélben küldtem el ké­relmemet a Rétsági járási Hi­vatal szakszervezeti bizottsá­gához. Sajnos, sem segélyt, sem választ nem kaptam ar­ról, hogy kérésemet bármilyen okból is elutasították volna — írja 1972. április 20-án kelt levelében B. Béla romhányi olvasónk.” Olvasónk levelét másolat­ban küldtük el a bizottság titkárához, akitől szinte távi­rati gyorsasággal kaptuk meg az intézkedésről szóló soro­kat. „A TT, elnökének és az szb fi az.d asúg vezető j ének bevoná­sával a panaszt megvizsgál­tam és megállapítottam, hogy B. Béla 1972. január 21-én se­bi­ké­gélykéralemmel fordult zottságunkhoz. Nevezett relmén kívül egyéb kérelem február végéig nem érkezett, így március U-re tűztük ki a TT ülését, mely ülés sajnos, a bizottság néhány tagjának tá­volmaradása miatt nem volt megtartható. Ezután március 27-én ezt az ülést megismé­teltük, és döntöttünk nevezett, és még további hat szakszer­vezeti tagunk segélykérelme ügyében. Keret hiányában azonban a segélyeket csak áp­rilis 29-én tudtuk folyósítani. A késedelem miatt elnézést kérünk, és levontuk azt a kö­vetkeztetést is, hogy a jövő­ben hasonló esetnek n.em sza­bad előfordulnia” — fejeződik be Közalkalmazottak szb Rét­sági járás alapszervezete tit­kárának értesítése. a lakóházaink környezetét, ltot várják a munkásbuszokat, itt szemetelnek, elállják a bejá­rati ajtókat, és amikor a ház- felügyelők szépen figyelmez­tetik őket a rendre, akkor az­tán megkapja az ember a magáét! Beállnak a parkok­ba, letapossák a gyepszőnye­get. Ezért jobb lenne talán át­helyezni a munkásbuszok megállóját a bérház elől, hogy a már megépített park és zöldövezet megmaradjon üdé­nek és szépnek! V. Pálné, házfelügyelő Sl„ Rákóczi út 8. Szerkesztői üzenet zéssel egyidőben végezte el olyannyira, hogy a fényképen látható oszlopot már április 7-én, tehát a lapban való megjelenés előtt eltávolították a kritikus helyről. Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatósága Idejében szólunk Űj íislet — régi gondokkal Egy falu életéhez hozzátartozik a kulturált kereskede­lem és vendéglátás. Ezért sokat tesz az állami, de a szövet­kezeti kereskedelem is. A községekben például egymás után nyilnak a szebbnél szebb, szinte minden igényt kielégítő, a kulturált szórakozást biztosító vendéglátó egységek. Leg­utóbb. február végén Dejtáron adtak át rendeltetésének új bisztrót, vagy ahogyan a faluban is mondják: falatozót. Az új létesítményre 1,8 millió forintot (!) költött az ÁFÉSZ. Berendezése korszerű. A helyiség szép, tiszta, úgy, hogy maga a környezet Is mindjárt „megálljt” parancsol a vendégre. Más szóval: a környezet itt is hatással van a fo­gyasztókra. Nem kocsmai a hangulat. Ahogyan teltek a napok, mind kedveltebbé vált_ a biszt­ró, de mér nemcsak Dejtáron, hanem a környező közsé­gek fiataljai köriben is. Átjárnak Dejtérra a szórakozni vá­gyó ifjak, hiszen ebben a bisztróban szinte minden megtalál­ható, ami a kulturált szórakozáshoz szükséges. Illetve csak megtalálták a fiatalok a nyitás utáni első hetekben. Né­hány hete az új üzletben régi gondokkal küszködnek az ÁFÉSZ és a bisztró vezetői. Mi Is történt? A korszerű, új gépek — amelyek még garanciálisak — egymás után mondják fel a szolgálatot. Ve­gyük talán sorra ezeket. Van a bisztróban egy 730 literes hűtőszekrény, amelynek a beszerzési ára 17 000 forint volt. A hűtőszekrény hosszú hónapok óta rossz, nem lehet hasz­nálni. Szakemberek már megvizsgálták, azt mondják, a ja­vítási költsége mintegy 6800 forintba kerülne. Kerül, amibe kerül, mert szükség van rá — vallják az ÁFÉSZ vezetői, csak meg kellene csinálni. De éppen Itt a bökkenő. Nincs, aki a javítást vállalná. Még itt kell elmondani, hogy a hű­tőberendezést eddig hat esetben javították, most viszont mintha végleg felmondta volna a szolgálatot, szakember hiányában ott áll rossz állapotban, kihasználatlanul. A falusi ember — fiatal és idős egyaránt — ma már olyan kávéfogyasztó, mint bármelyik városi. Dejtáron is szürcsölgetnék a finom, gőzölgő kávét. Csakhogy az űj presszógép is felmondta a szolgálatot, lassan a negyedik hete. A gép garanciális, csakhogy a Kereskedelmi Gépjavító Vállalat füle botját sem mozdítja meg, hogy újra üzemké­pes legyen a kávéfőző. Menjünk tovább? Itt van a Vurlitzer. A VOSZK vállalt érte garanciát. Egyelőre szól ez a gép, szolgáltatja a zenét, csak éppen nem minden esetben azt, amit a kedves ven­dég megrendel. Előfordul több esetben az is, hogy a gép nyeli a kétforintosokat, de fütyül a vendégre, meg sem mukkan. És még egyet, a teljesség kedvéért. A berendezéshez szükséges székeket a gyulai Fa- és Fémbútor-ipari Ktsz szálította. Bár ne tette volna — mondják a falubeliek. Csak február végétől használják, de a darabonkénti 370 forintos székek támlái egymás után fordulnak le, s azokat ki kell vonni a forgalomból. Még nincs egészen három hónapja, hogy a dejtári új bisztró a közönséget, a község dolgozóit szolgálja. Az öröm­be nagyon sok üröm vegyült azóta is. A dejtári példa nem egyedülálló. Van ilyen eset több is a megyében. De ennyire kirívó aligha. S mindezt azért tesszük szóvá, mert itt a nyakunkon a nyár, szükség van a hűtőszekrényekre, és egyéb vendéglátóipari gépekre. Ideje lenne, hogy ezeket időben megjavítsák, garanciálisán, vagy nem, teljesen mindegy. A lényeg az, hogy a vendégeket szolgálják. Legyen az hűtőszekrény, kávéfőző gép vagy más, valamennyit azért vásárolták meg az egységek, hogy szol­gálják velük a fogyasztókat. Éppen ezért idejében szólunk. íí-i — Somogy vári — ..Egy NÓGllÁD-oIvasó" (Hugyag); Kérjük közölje ne- sofja nem terjesztették kóré vét, címét, illetve munkahe- süket. lyét, mert ezek hozzánk kül­dött leveléből nem derülnek ki. Ennek hiányában nem tu­dunk mit kezdeni kérésével, illetve panaszával. Jogi tanácsadó: HOGYAN KELL KISZÁMÍTANI A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK FIZETETT SZABADSÁGÁT? V. Pál (Erdőtarcsa) olvasónk segélyezés, a fizetett szabad- sz. rendelet 8—12. §-a értei- többedmagaval több éve ment Ság és tanulmányi szabadság, mében minden munkaviszony- a termelőszövetkezetbe. Azóta az oktatási intézmények nap- ban töltött időt egybe kell évenként csak 12 nap fizetett pali tagozatán végzett tanul- számítani, az egyes munkavi- szabadságot kapnak, holott az mányok, az egész napos tan- szonyok megszűnése módjától iparban 20, 24 napra voltak folyamok, a katonai szolgálat, és a közöttük levő időkiesések jogosultak. Évenként folyik a a munkaidőben végzett népi tartamától függetlenül. vita közöttük és az elnök kö- ülnöki, népi ellenőri és ta- . , zött, aki szerint Csak akkor nácstagi tevékenység, a mun- A . ténylegesen munkavl- j ár, ha azt a közgyűlés jóvá- kaviszony illetőleg más sző- szol>yban, es szövetkezeti tag - hagyja, de közgyűlés elé még vetkezetten tagként végzett viszonyban töltött időkön munkaidejét munkateljesítés- ? ra? űzoras munkanap ként kell számításba venni, “^ámításánál felsorolt időkon Hasonló kérdésükre várnak Ugyancsak jogszerző időként a P°tszabadsag szamita­választ nyugdíjas, de egész kell a ténylegesen ledolgozott sanal. munkaviszonyban töl éven át folyamatosan dolgozó napokhoz hozzászámítani a tsz-tagok Karancslapujtőre, V. háztáji gazdaságból a terme­József olvasónk Mátravere- lőszövetkezettel szerződés bélybe, M. Istvánná olvasónk alapján leadott állatok és ... . Bujákra, és F. Gyula olva- egyéb termékek után jóváírt íban felszabadulás sónk Magyargécre is. munkanapokat is. fiSÍ-ü1* j77 munkaviszonyban Olvasónk leveléből, sajnos, A munkaviszonyban álló „ártartás’ miatt’a* Msziba­all[a 1 mazo11ként^°vae.y1 kacsáéi *T°Sh ^lást megeSn üldöztetés alkalmazottként, vag> tagsági pedig azt jelenti, hogy az miatt külföldön mnnkavi­viszony alapjan végzi a tér- előző évben ledolgozott 250 Sh»n tS a™ meloszövetkezetben. Munkakö- tízórás munkanappal meg- nyb toltott ldot is­ri beosztásából azonban arra szerzett jog alapján a terme- A fentiek alapján kiszámí- lehet következtetni, hogy mint lőszövetkezeti tag fizetett sza- tott' alap- és pótszabadságból traktoros a tárgyévet megelő- badságát a munkajog alapján álló fizetett szabadságot a ző években tagsági viszony Kell kiszámítani. Ez esetben az 15/1971. MÉM. sz. rendelet 21. esetében is ledolgozta , a mun- Mt. 42. § (1) bek. valamint az § (4) bekezdése értelmében az kaviszonyban álló ^dolgozóké- ivit. V. 49. § szerint pedig a esedékesség évében, akadá- val azonos mértékű fizetett dolgozónak (termelőszövetke- lyoztatás esetén pedig — pl. szabadsághoz szükséges, évi zeti tagnak) minden munka- betegség, gyermekgondozási 250 tízórás munkanapot. viszonyban töltött naptári év- segélyezés, tartós és igazolt tá­A termelőszövetkezeti ta- ben 12 munkanap alapszabad- voltét — az akadályoztatás goknál a jogosultságokat, kö- ság és minden munkaviszony- megszűnésétől számított har- zöttük a fizetett szabadság- ban töltött két év után . 1 mine napon belül ki kell adni, h°z val0 Í°Sot is ne.m a köz- nap pótszabadság jár, amely illetve a szabadság letöltését gyűlés, hanem jogszabály azonban az évi 12 munkanap nrieg kell kezdeni, köti az előző évben végzett pótszabadságot, összesen te- munkanapok számához, ami hát az évi 24 nap fizetett tött időként kell figyelembe venni még az 1950. január 1. előtti szakmunkástanuló-időt (tanoncidőt), a szocialista or­A fizetett szabadságot a tag­sági viszony megszűnése — Salgótarján azt jelenti, hogy amennyiben szabadságot nem haladhatía —*»* -«f^Muurac — az előző évben a tsz-tag 250 meg. Természetesen ez a sza- rnun’tavlszoIB' megszűnése —, tízórás munkanapot ledolgo- bály nem zária ki hoav a tsz Ü sor*íatonai szolgálatra való zott, akkor a munkaviszony- vezetósége ezen felül mé« in- Vonulás valamint a nyugdí- ban álló dolgozókéval azonos talomszabadságot is adjon 3 a terményeiklr^léVel- pen,^zeI’ vanrtíoga.ÍUetett !lzabadságho‘ ‘^ak, vagy alkalmazottnak. ÄÄaT%ÄÄ A 250 tízórás munkanap Pótszabadság számítása lehet- számításánál a 15/1971. (XII. szemPontjából az 5/1967. Mü.M Dr. J. S. 30.) MÉM. sz. rendelet 26. § ________________ (2) bek. szerint a szülési, be- j ' ­tegségi és gyermekgondozási i NÖGRAD — 1972. május 11., csütörtök 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents