Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

K isierenyén < A (ieceinben határozat nyomán A NÓGRÁDI szénbányák kisterenyei épí­tési üzeme fogja egységbe a vállalat egész építési és faipari tevékenységét. Áz idén már 120 milliós éves árbevételre számítanak ettől az üzemtől. Tavaly, az átszervezés évé­ben még nem adta azt az üzem, amit az elő - zetes számítások szerint vártak tőle. Sok ob­jektív és tegyük hozzá, embereken múló szubjektív oka is volt ennek. Legutóbb, amikor az üzem pártbizottsága a decembe­ri határozat tükrében vizsgálta ezeket a kér­déseket, legalábbis ilyen megállapításokat tett. A faipari szakágnál anyaghiány, szerződés- hiány, a rendszertelen rönkérkezés, a va­gonkirakási gondok nagyon sok zavart okoz­tak. Mindezek kihatottak a fegyelemre is. A felügyelet nem mindig volt ura a helyzet­nek. A minőségi követelményeknek sem tudtak minden esetben érvényt szerezni. Az összevonással kapcsolatos kezdeti gondok az építési részlegnél is jelentkeztek és elsősor­ban a belső mechanizmus kialakulása volt lassú. Még a dolgozók ügyes-bajos dolgainak az intézése is lelassult, ami jogos elégedet­lenséget váltott ki. Az adminisztráció sem tudta kezdetben megfelelően követni a ter­melési folyamatokat. A tervellátottság az építőrészlegnél sem volt kifogástalan. Mind­ezek bizonyítják, hogy volt és még ma is bőven van tennivaló, ha a párt decemberi határozatát maradéktalanul végre akarják hajtani a kisterenyei üzemben. A hibáit fel­ismerésén, kritikai elemzésén már túl van­nak és jól"látják a feladatokat. A pártbi­zottság! ülésen ugyanis erről esett a leg­több szó. Miben látják a legfőbb tenniva­lókat? Az üzem gazdaságos viteléhez az anyagi és személyi feltételeket kell jobbá tenni. A ve­zetőik és középkáderek továbbképzésénél el­sősorban a munkaszervezés gyakorlati mód­szereire kell nagyobb gondot fordítani. A szerződések megkötésénél kedvezőbb piaci le­hetőséget teremteni. A technológiai előírások maradéktalan végrehajtásával elérni a se- lejtmentes termelést. Mindez a munkafegye­lem, a technológiai fegyelem megszigorítását megköveteli. Ma már megvan a hatásköri jegyzék, de ennek jobban érvényt kellene szerezni, hogy egy-egy kérdésben megfelelő szinten döntsenek, intézkedjenek. Fegyelem fent, fegyelem lent a munkahe­lyeken. Ez szükséges a müszakgazdálkodás- ban, a meglevő géppark hatékonyabb ki­használásában, a munkafolyamatok raciona­lizálásában. Valahogy a sorrendiséget ilyen formában kellene meghatározni, jóllehet van ezenkívül még más tennivaló is. A munkakörülmények állandó javítására is törekednek. Ebben nagy jelentőségű lesz, ha valóban elkészül a félév folyamán a rönktéri láncpálya és később a jobb termék előállítását szolgáló gőzölő. Sokat jelent a vállalati támogatással és társadalmi munká­val elkészülő üzemi fürdő és öltöző. Az építőrészlegnél a tervek időben való előkészítésével, rugalmasabb anyagbeszerzés­sel lehet a hatékonyságot fokozni, most ezt is feladatként határozták meg. Az elmúlt negyedév, bár a múlt évihez képest sokat javult az üzem munkája, még mindig sok kívánnivalót hagy. Ügy mond­ják, nem veszélyes a helyzet, de van pótol­nivaló, mert nemcsak a 120 milliós árbevé­telt, de ennek megfelelően mintegy 12 és fél milliós eredményt, illetve nyereséget is várnak a kisterenyei üzemtől. Bárhogy vesz- szük, a jövőre vonatkoztatva létkérdés, hogy kellő hatékonysággal, gazdaságosan termel-e az az üzem. Az adottság megvan hozzá az elképzelésekkel és tervekkel együtt. A meg­valósításhoz együttes erővel kellene hozzá fogni. A pártbizottság ezzel kapcsolatban a párt- szervezetek és a társadalmi szervezetek szá­mára is meghatározta a tennivalókat. A vég­rehajtást ellenőrzi is, hiszen egy bizonyos idő után ismét napirendre tűzi ezt a kérdést. NEMCSAK az özem vezetőségét számoltat­ja be, hanem mindazokat, akiknek feladatuk van. A decemberi párthatározatot ugyanis csak következetes, és a cél érdekében állan­dósuló munkával lehet valóra váltani. B. J. Jók a terméskilátások Napirenden t a gabona betakarítása Magasra nőtt jegenyék Nagyvárosi a forgalom Sal­gótarjánban. Ma már meg­különböztetünk csúcsforgal­mat és alacsonyabb forgal­mat. Reggel csak nagy kö­rültekintéssel lehet átjutni egyik oldalról a másikra. Hasonlóan az ebéd utáni órákban és az estbe hajlás előtt. Emlékszem, siheder koromban akkor volt a for­galom csúcsa, amikor a pol­gármester saját kocsijával, aztán a főszolgabíró hintó- jával délben kihajtott az utcára. A forgalom megállt és megkalapolták a nagysá­gokat. Így állt meg ezen a fél­napon ebéd után is a for­galom. Csakhogy azzal a különbséggel, hogy egy te­herautó nyikorgó fékkel pontosan a zebra előtt meg­torpant. A volán mögül egy fiatal hajolt ki. Alkalmi ka­lapját mélyen levéve üdvö­zölte a járdán átkelésre vá­ró két nagyon szép fiatal hajadont. Az egyik mélyen fekete volt, a másik bar­na. dús hajú. Hálomnyi vi­rágcsokrot öleltek. Most bal­lagtak. Finom mosollyal kö­szönték az előzékenysé­get, amit a volán mögül meghajlással' nyugtázott a fiú. Aztán elindult a forga­lom dübörögve, nagyvárosi­asán. Jó öreg tanítóm. Fekete Gyula bátyám élénk tekin­tettel, fürge mozgással ma is. hol itt, hol ott feltűnik a városban. Érdeklődik régi tanítványai után. Legutóbb Szőke Jóskát faggatta, mi­ért, hogyan esett korai nyug­állományba vonulása. Bete­geskedik Jóska. A tanítón­kat ez mélyen megrendítet­te. Fekete Gyula bátyámat az utóbbi időben keveseb­bet láttam. A kötelesség másfelé szólította a város­ból. Aggódva gondoltam rá. A minapi váratlanul a nyom­daajtóban összefutottunk. Fürgén mozgott az öreg. Tekintete is élénk volt. Azt kérdezte aggódással szemé­ben, hogy merre járok, mert ritkán lát. lVíon-dom neki, merre — No azért, azt hittem már valami bajod van. Számon tartja a tanító a tanítványait és mi is őt még akkor is, ha az iskolában gyakran nem okoztunk ne­ki szorgalmunkkal sok örö­met,ő pedig vesszőcskével is biztatgatott. Az eddigi életemet itt él­tem le Salgótarjánban. Van abban egy kis dicsekvés is, hogy a Szilárdy-udvarban. Valamennyien, akik ott nö­vekedtünk, kihúzzuk ma­gunkat, amikor erről esik szó. Nincs miért, csak úgy! Szóval az voltam és tessék elképzelni, nehezemre esik felidézni, hogyan is nézett ki az a Szilárdy-udvar. Azon a bizonyos napon tud­tam ezt is felidézni. Még­hozzá egy jegenyefáról ju­tott az eszembe. Amikor lebontottuk az udvar rend­kívül rozoga cselédházainak utolsóját is, több hajtásból álló jegenyefatövecskét ül­tettünk el. Ott áll most is a bank előtt. Magasabb a házaknál is. Megnőtt Olyan szép. életerős, mind aho­gyan az uradalmi major he­lyén minden olyan szép és életerős. Bobál Gyula Kedvező az időjárás, foko­zatosan kalászba szökkennek a gabonafélék, el kell készül­ni a termés betakarítására. Tegnap, Salgótarjánban, a tsz területi szövetség tanácster­mében megtartott értekezlet ezt a célt szolgálta. A Nógrád megyei Gabona­felvásárló és -feldolgozó Vál­lalat a tsz területi szövetsé­geivel közösen mehívta a ter­melőszövetkezetek elnökeit, állami gazdaságok igazgatóit, a tennivalók megbeszélésére, amelyen a párt és tanácsi szervek is képviseltették ma­gukat. Janák Sándor vállalati igazgató bevezetőjében hang­súlyozta: olyan fontos mun­kaértekezletről van szó, amely hivatott eldönteni, hogy a jövő évi kenyerünk, az állat­tartáshoz szükséges szemes takarmány milyen körülmé­nyek között, és a legrövidebb időn belül kerüljön bizton­ságba. A vállalat, a termelő gaz­daságokkal. a tanácskozást megelőzőleg már tárgyalt a gabona betakarításáról. Fel­mérést végeztek a terméskilá­tásokról, az átvétel feltételei­ről. Eszes József, a vállalat igazgatóhelyettese elmondta, hogy az idén a megyében 4600 vagon kenyérgabona, s kö­rülbelül 1500 vagon szemes takarmány átvételére készül­tek fel. A nagy mennyiségű termény betakarítása és átvé­tele csakis szervezetten, a ter­melő gazdaságok és a felvá­sárló szervek szoros együtt­működésével lehetséges. Az igazgatóhelyettes a vál­lalat számára legfontosabbnak azt jelölte meg, hogy a meg­termelt gabona a szabvány sze­rinti minőségnek megfelelően a legrövidebb időn belül át­vételre kerüljön. Ennek érde­kében javították a minőség- vizsgáló hálózatot, Balassa­gyarmaton jól felszerelt labo­ratóriumot hoztak létre. A vállalat nem tudott viszont lépést tartani az üzemek ga­bona-betakarításának gépesí­tésével, illetve az átadási idő csökkentésével. Ezért a szál­lításkor és az átvételkor tor­lódások keletkezhetnek, ame­lyek akadályozzák a zavarta­lan átvételt. Közös érdek, hogy a termelő gazdaság és a felvásárló vállalat ebben a munkában kölcsönösen támo­gatja egymást. Az értekezlet iránti érdek­lődést bizonyította az a nagy aktivitás, amely a résztvevő tsz-elnökök, állami gazdasá­gok igazgatói részéről a vitá­ban megnyilvánult. Egyetér­tés alakult ki abban, hogy a gabona betakarítása közös ér­dek. De mint azt Sándor Jó­zsef, a Magyarnándori Álla­mi Gazdaság igazgatója, vala­mint többen hangsúlyozták, az elmúlt évi tapasztalatok azt bizonyították, hogy némely esetben az átvételnél kisebb- nagyobb zavarok keletkeztek: Az idén, — előreláthatólag — magasabb termésátlagra szá-i míthatunk, mint volt az el­múlt évben. Ezért a termés átvételét gondosabban kelj megszervezni. Csongrádi Mi­hály, a Palóctáj Tpz területi szövetség titkára az elmúlt évben előforduló hibákkal igazolta ■ ennek fontosságát. A jelenlevő tsz-vezetők és igazgatók közül sokan a ta­karmánykeverékek, -tápok el­látásának javítását kértékJ Dr. Bencze Barna például ja­vasolta, hogy a vállalat kor­szerű tenchnológiát állítson be a takarmánykeverékek előállítására. A széles körű vitában elhangzott kérdésekre a vállalat vezetői adtak vá­laszt. ’ ' tAás üzemeknek it Tanulmányterv a DH-ról Tanulmányterv készül a Dol­gozz Hibátlanul munkarendszer eddigi tapasztalatairól a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben. Ezt az illetékes szakszervezeti szervek felhasználják a hibátlan munka- rendszernek a kohászati iparágon — illetve más iparágakon — be­lüli bevezetése során. Többek között erről h ta­nácskoztak azon — a napok­ban tartott megbeszélésen, — amikor a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a vasas­szakszervezet termelési osztá­lyának képviselői a gyár ille­tékes mozgalmi és gazdasági vezetőivel tárgyaltak a DH- munkarendszer meghonosítá­sának eddigi tapasztalatairól, a vállalatnak ezzel kapcsola­tos jelenlegi feldatairól és jö­vőbeni terveiről, mivel a ko­hó- és gépiparon belül a gyár tevékenysége igen figyelem­re méltó tapasztalatokkal szolgál a DH-munkarendszer meghonosításában, azért dön­töttek úgy, hogy e nagy gyár tapasztalatait bocsátják köz­kézre. Megkülönböztetett figyelem­mel fordultak a DH-munka­rendszer és a szocialista mun­kaverseny kapcsolatát tük­röző eredmények felé. S ez nem véletlen, mert a gyár­ban több üzem és számos szocialista brigád dolgozik már a DH-munkarendszer szabályai szerint. A tavalyi munkaverseny-eredményekben több milliós összeggel szere­pel a DH-munkarendszer vál­lalásainak a teljesítése. Je­lenleg 44 szocialista brigád, több mint 800 taggal dolgo­zik a gyárrészlegekben . és üzemekben a DH-munkarend- szer-vállalások feladatainak teljesítésén. Már betakarítás A dejtári „József Attila” termelőszövetkezet földjein már be is fejezték a silóhoz szükséges rozs, szöszös termények betakarítását. Több erő- és munkagéppel 120 katasztrális holdról gyűjtötték be a zöldtakar­mányt. Az eredményes mun­kához hozzájárult Hegedűs Ferenc és Antal Mihály, akik képünkön MTZ-trakto- rukkal és „Orkán” betaka­.... rítógéppel dolgoznak a deken. föl­Kulcsár felv. 11 a. * SÍ r Si • ' MMRH , fV - ‘••Hw ' |kh, i 11 .." :i| • ’ ........Wm. : ■" í UK ’ BllÉlilllÉlln, &...' ..JOBBUL ; .....m M AI KOMMENTÁRUNK A zöldségellátás érdekében Nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnénk, ha a zöld- ségszükségletünket a megyei termésből kellene kielégíte­ni- A termelőszövetkezeti üzemeink nem termesztenek Olyan tsz például mint a pásztói, amelynek zöldségtermesztésre alkalmas területe van, öntözőberen- dezéssel rendelkezik, nem hajlandó ilyen növényféleség- ,gel foglalkozni. Vagy ott van a ludányhalászi tsz. Ha­gyományos volt a községben a zöldségtermesztés, első­sorban a halászi üzemegységben. Felszámolták ezt az ágazatot, vagy legalábbis jelentéktelen kis mértékben foglalkoznak vele. Az üzemek vezetői arra hivatkoznak hogy zöldséget termeszteni nem kifizető. Nincs munkaerő’ a gépesítéshez szükséges anyagi fedezettel sem rendelkez­nek. Ez realitás, amit nem szabad figyelmen kívül hagy­ni. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a zöldáru napi szükséglet, amely a lakosság ellátását szolgálja, azt is ki kell elégíteni. Sajnos, közös gazdaságaink ebben az évben a konzerviparral zöldségtermesztésre csak 1300 ka­taszteri holdra kötöttek szerződést. Az elmúlt évihez vi­szonyítva 156 kataszteri holddal kevesebb területre. Köz­tudott,1 hogy a konzerviparral kötött szerződés vi­szont nem szolgálja a mindennapi zöldáruszükséglet ki­elégítését. Ugyanis paprikát, paradicsomot, uborkát ter­mesztenek részükre, tehát olyan növényt, amelyet tartó­sítani lehet. Ez a terület is csökken, azokkal együtt, ahol sárgarépát, gyökeret, káposztát és ehhez hasonlókat ter­mesztenek. Az ilyen növényféleségek nélkül nincs háztartás. Ä kereskedelemnek gondoskodnia kell arról, hogy a piaco­kon zöldáru legyen. Behozza hát az ország más vidéké­ről, aminek egyenes következménye, hogy drágább, ve­szít a frisseségéből, és egyéb más hasonló hátrányokkal jár. Amíg a tsz-üzemekben a helyzet nem változik, ad­dig más út nem járható. Az elmúlt évben a MÉK 558 vagon zöldárut hozott a megyébe. Az idén az igények jobb kielégítése érdekében 690 vagonra kötött szerző­dést. Az illetékes szervek behatóan vizsgálták, miért nem foglalkoznak a tsz-ek zöldségtermesztéssel. Megállapítot­ták: a közgazdasági szabályozók nem hatottak kedvezően az ágazat fejlesztésére. Csökkent a kézi munkaerő és ezzel egyenes arányban nem emelkedett a gépesítés szín­vonala. Befolyásolja a termelési kedvet az is, hogy a kereskedelem indokolatlanul magas hasznot húz a zöld­áru után. Tekintettel arra, hogy a zöldségtermesztésnek nagy szerepe van az élelmiszer-gazdaságban, a lakosság ellátá­sában, a mezőgazdasági exportban, a kormány határoza­tot hozott ennek a termelési ágnak a különleges megse­gítésére. Többek között — és a megyénkben ennek nagy jelentősége van, a munkaerőhiányra tekintettel —, a zöld­ségtermesztésben használható gépek vásárlásához negy­venhét százalékos ártámogatást, a maximális árból pedig további negyven százalék csökkenést biztosítanak, ha a termelő gazdaság feldolgozó, vagy értékesítő vállalatok­kal társul és legalább három évre szóló termelési szer­ződést köt, legalább 50 hektárra. További intézkedések is várhatók még, mint példá­nál több éves termelési szerződéssel speciális termelésre (alkalmas szakosodott gazdaságok kialakítása. \ Jó volna azonos termelési szerkezetű és megközelítő­leg azonos felhasználási célt szolgáló árutermelés körzeti szervezetbe történő tömörítése. Hasznos lenne a célkitű­zés megvalósítása érdekében előkeresni a fiatal agrár- szakembereknek néhány esztendővel ezelőtt elkészített, erre vonatkozó tervjavaslatait, amelyeket annak idején nagy elismeréssel fogadtak a megye vezetői. Sok-sok tennivalóra van szükség, ha javítani kíván­juk a zöldségellátást. Gazdaságainknak jelentős hánya­da alkalmas ilyen célokra. Csak az Ipolytarnóctól Hontig húzódó területeinket említjük meg. De hasonlóan alkal­mas földjeink vannak a Zagyva mentén, a Szuha völ­gyén és sorolhatnánk még több területet. Cselekedni kell körültekintően, hogy a termelőnek is kifizető legyen és a lakosság is jól járjon. — B — NÓGRÁD — 1972. máius 11., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents