Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

Üzem- és munkaszervezés Helyes határozat — következetes végrehajtás .,Ha valahol szükséges és vállalathoz, hogy dolgozza- nisztériutn üzem- és munka- fontos az üzem- és munka- nak és munkájukból tisztes- szervezési irányelveire nem szervezés, a belső tartalékok feltárása, a szervezetlenség felszámolása, akkor az építő­iparban igen fontos, mert munkahelyeinket a szétszórt­ság jellemzi és ez nehezíti a sezrvező munkát” — olvas­hattuk a Nógrád megyei Ál- Nemcsak a rnuukás lami Építőipari Vállalat párt- bizottsága elé terjesztett írá- ielelos sós beszámolóban és ezt hang­súlyozta a szóbeli kiegészítő­ben Breho Gyula, a vállalati pártbizottság titkára. Elegendő-e ha valahol fel­ismerik és egyetértő szavak­kal elismerik a határozat idő­séggel megéljenek. De igaza van Zagyi Lajosnénak; „a vándormadarakat ne vegyék fel a vállalathoz, mert ront­ják a fegyelmet”. szerűségét és Nem, ez nem elegendő, de az egyetértés kétségtelenül azel- 6ő lépés, hogy a határozat megvalósításához hozzákezd­jenek. Az építők pártbizottsá­ga a vállalatok között első­ként és kiemelkedő fontos kérdésként tárgyalta az üzem- és munkaszervezés kér­dését. Miért? Sok igazság van abban a megállapításban, hogy a kieső munkaidőért többnyire nem a munkás felelős, vagy nemcsak a munkás felelős. Ezt az egyik munikásnő így fogalmazta fontosságát? meS: h3 nincs anyag, ha vár­ni kell a járműre vagy a gép­re, az emberek megisznak két . . pohár bort és a harmadik építkezések előkészítését es a kell és nem lehet várni, a fe­gyelem javításához, a munka jobb megszervezéséhez hely­ben és azonnal hozzá kell lát­ni. A munkahelyi termelés­szervezés, a jó munkahelyi légkör, fegyelem- és rendte­remtés, a helyi tartalékok fel­tárása munkahelyi és vállala­ti feladat Ezt azonnal el kell kezdeni, mert a késedelem kárát a vállalat dolgozóinak zsebe bánná. Nincs kidolgozva az anyag- és a készletnorma, vagy nem tartják be azokat, egyik mun­kahelyről a másikra felesle­gesen utaztatják a dolgozókat és az anyagot, javítani kell az után akkor sem dolgoznak, ha minden feltétel megvan a munkára. Kispál József igaz­gató felmérésekre és megfi­gyelésekre hivatkozott. A Nógrád megyei Állami Építő­programözást. Egyesek pa­naszkodnak, hogy még min­dig nincs elegendő gép, de a meglevő drága gépeket sem használják ki megfelelően, a vállalati és a munkahelyi Önkritikus válasz ipari Vállalatnál a munkaidő Ezervezeti felépítést, a lét­szám osszetetelet javítani kell. Mindezek hosszabb távú fel­adatok, de elodázni nem le­het. A pártbizottság nyomaté­kosan felhívta a figyelmet, hogy nem kampányfeladatról van szó, hanem megfontolt, '22—25 százaléka nem munká­val telik el. De ez az átlag, egyes munkahelyeken és egyes embereknél a valóság A gazdaságirányítási re- sokkal rosszabb az átlagnál, form bevezetése után az Álla- munkások többsége, a mi Építőipari Vállalat vezetői rendes, becsületes dolgozók folyamatos és tervszerű mini- több szervezeti intézkedést ha- elítélik a lógást, elmarasztal- tároztak éL Szakosították az a vándormadarakat, de építkezéseket, folyamatos azj. jB gzóvá teszik, ha kellő (6+3-as) munkarendre tőre- munkahely és előkészítés hiá- kedtek, átcsoportosították ^ a nyában nem tudnak dolgozni, létszámot, termelékeny gépe- >na egyik munkából a másikba két állítottak munkába, több kell kapni, joggal méltatlan­hasznos kezdeményezés tör- kodnak, fejetlenség, kap- tént az élőmunka ésszerűbb, kodás van a munkahelyen, ha gazdaságosabb ^ felhasználása- píaonytalanságot és ellenit- ra. Vaj cm kielégítő eredmé- mondásokat tapasztalnak a •kára van szükség Politikai eszközökkel segíteni Nem elegendő szavakkal el­ismerni a határozat fontossá­gát, következetes megvalósítá­nyékét értek el? A kérdésre központban. A terveket, a ha- eáért mindenki tudása legja- az építők pártbizottsága őszin- -fcáirkilőiket és az előírt vállala- Y? szerint dolgozzék. A párt­j. _ it—i •ói«».’** orln-H-* .. - . t i rvtli+iilroi bizottság politikai eszközök­kel segíti a határozat megva­te, önkritikus választ adott: ^ nyereséget csak akkor le­nem, az eredmények nem ki- het teljesíteni, ha minden ,, , elégítőek, ezt tapasztalja a munkahelyen, de elsősorban a kutasát. Gazdasagpolitikaá lakosság és ezt bizonyítja a műszakiak között szilárd fe- futottak a fi­gyelmet teremtenek. A rend, a fegyelem és a becsületes munka alapvető követelmény, mert fegyelem nélkül nincs jó üzemi munka. vállalati mérleg A hiányosságokról vagy kezdeti eredményekről adtak számot a felszólaló pártbi­zottsági tagok is. „Eddig szin­te mindent létszámnövelés­sel akartunk megoldani, pedig jó szervezéssel, kellő előrelá­tással sok gondot és feladatot 6ikerrel lehet megoldani.” A pártbizottság ismételten meg­állapította, hogy az építőipari dolgozók többsége becsületes, egyöntetűen rendes ember, azért jönnek a megállapította, hogy Intézkedés helyben és azonnal lalati pártbizottság méllett, hogy a legjobb szakemberek bevonásával és a dolgozók vé­leményének, javaslatainak meghallgatáséval intézkedési terv készüljön az üzem- és munkaszervezési határozatok megvalósítására. Az építők Ne a korszerűtlent Nem ok nélküli az aggo­dalom, hogy a Budapestről letelepült üzemek vezetői a megye állami vezetőivel kö­tött szerződéstől eltérően nem a legfejlettebb technikát akar­ják alkalmazni, hanem azo­kat a gépeket és berende­zéseket, amelyeket Budapes­ten már nem tudnak hasz­nosítani. önként adódik a kérdés: ami nem jó Budapesten, az miért jó nálunk, a megyé­ben? Azt hiszem, ez a faj­ta szemlélet és gyakorlat már néhány évvel ezelőtt idejét műlta. Ma pedig tart­hatatlan! Mások a körülmé­nyek, mások a követelmé­nyek. A gazdálkodás haté­konysága megkívánja, hogy a technikai fejlesztésben is egyforma legyen a mérce a fővárosban és vidéken. Az e tekintetben megnyilvánu­ló időhúzás, taktikázás csak káros lehet a közösség gya­rapodására. Ilyenkor az érintettek az­zal hozakodnak elő, hogy a beruházási összegből nem jutott elég pénz az új, a modern, a korszerűbb gé­pekre. Ez az „érvelés” in­kább csak kifogás, alapjá­ban véve a korábbi mulasz­tások eltusolását szolgálja. Mert a szükséges pénzt a beterjesztett javaslatok alapján a gépekre is meg­adták, csak időközben más­hová, nem az eredeti céljá­nak megfelelő helyre ke­l-ült az összeg így hát nem marad más hátra, mint felülvizsgálni, módosítani a tervet, az új lehetőségek­hez és mai követelmények­hez igazítani a beruházást, amelyben a döntő szót a legkorszerűbben termelőgé­pek és -berendezések meg­vásárlásának kell kapnia. Szükség van erre, hogy egy gondból ne csináljunk kettőt Ugyanis az a dolgo­zó, aki egy régi, korszerűt­len gépet ismer meg, ne­hezen szokja meg a később érkező, nagy teljesítményű, új konstrukciójú, sok tekin­tetben bonyolultabb masi­nákat. Idő és sok pénz megy veszendőbe, amíg a munkás megszokja az új technikát, vele érez. kiis­meri annak minden csínját* bínját. A munkások szak­mai műveltségének gyarapí­tása sem engedi meg, hogy a korszerűtlent ismerje meg korszerűnek. Az előbbieken kívül a ha­tékonyság növelése, az ész­szerű beruházáspolitikai kö­vetelmények sem engedik meg azt a luxust hogy a drága pénzen felépített üze­mi épületekben századeleji termelési technika, korsze­rűtlen berendezés kapjon he­lyet. Végül, a korszerűbb üzem- és munkaszervezés­hez korszerűbb berendezé­sek is kellenek. Hogy miképp lehet ma­gas színvonalú technikát meghonosítani a letelepült üzemekben, azt a Szivattyú- és Gépjavító KTSZ rétsági telepe bizonyítja. Olyan gépparkjuk van, amit nyu­godtan korszerűnek mond­hatnak. Mivel e tekintetben me­gyénk egyetlen üzeme, vál­lalata előtt sincs tilalomfa, a példát nemcsak lehet, ha­nem szabad is követni. V. K. A vállalati belső mechaniz- puis, a munka- és üzemszer- pártbizotteága vezés további fejlesztése első- határozottan rendű politikai kérdés, ezt a pártbizottság felismerte, de az intézkedési tervek kidolgozá­sáért, a feladatok megoldásé­ért a gazdálkodó egységek ve­zetősége a felelős. Elvi állás­foglalás és a feladatok meg­határozása után a vállalati pártbizottság részletesen meg­állapította a pártszervezetek teendőit. A gazdasági vezetés témánként, építésvezetőségen­ként és osztályonként dolgoz­za ki az intézkedéseket, hatá­rozzák meg a módszereket és a felelősöket. A pártszerveze­tek folyamatosan ellenőrizzék és segítsék a helyes határoza­tok következetes végrehajtá­sát. Dr. Fazekas László ön miéri versenyez? Jólesik az elismerés HÁROM Sodó is dolgozik a szakmunkásbizonyítványt is végezte a munkáját — vála­a salgótarjáni öblösüveggyár itt szerezte, egyik üvegfúvó szocialista brigádjában. Godó Erzsébet lehordó ugyan „csak” névro­kon, de Godó István, a bri­gádvezető és Godó Gyula, a szol. — Ha jó szakembernek — Hol tartja ezt a sok ki- tartják az embert a gyárban tüntetést és oklevelet ? — kérdezem tőle. — Van egy vitrinünk oda­LXLrpt V,t haza, abba rakom, hadd lás- helyettese • edestestverek. Azt oÄ1, ’0 mii,™ mondhatná valaki, hogy és megbecsülik. Nemcsak az anyagiak miatt. Az elismerés is nagyon jólesik. A munka­társak között is nagyobb a tekintélye annak, akit a leg­is „no, lám csak, »Godó-uralom* van a brigádban”, hiszen a többiek — Kiss Ferenc, Mo­sák a gyerekek, hogy milyen job|lak között emlegetnek, szorgalmas ember az apjuk - A,tán ha egyszer idáig elju_ mondja nevetve. A PÓDIUM széléhez állok. Hurai Antal vannak. Mi ez, ha nem konizmus” ? tott valaki, akkor már többé meg nem állhat.. rm _____=_____ __ ___ Godó István brigádvezető t öbbségben nem jehet félbeszakítani. Míg keze alatt a karcsú kehely csány István, Botos Tibor és ügy beszélgetünk. A munkát „r°- a kezében egymás után for- szárak formálódnak, mólódnak a zöld boroskely- fazék a kemencében, dolgok. A Godók valójában nem a nevüknek köszönhetik Nyolc nyolc nyolc brigád a ke- Lenyűgöző a lendülnek a A tények persze makacs hek> szóba kerül a család. műhely, — Mi hatan vagyunk test- mence körül, vérek. Mind a hatan itt dől- munkatempó, rangjukat és tekintélyüket. g0zunk az üveggyárban. Azt karok, feszülnek az izmok. Ezt akár a brigád eredménye- is mondhatnám, hogy üveges gyorsak és pontosak a moz- saját^ munkájuk csaiád vagyunk. Aztán a munkájáról és a brigádról beszél: — Ifjúsági brigád a miénk. Ezt a boroskelyhet csak nem­alátámaszthat­ivel, akár értékelésével ják. —' Az egyik legjobb brigád a gyárban — mondja róluk Pförtner József, az üzemi szakszervezeti bizottság bér- és termelési felelőse. — Kez­dettől fogva élen járnak a szocialista brigádmozgalom- . .. Kísérleti kemen­ban. Tavalyi munkájukkal boK a sele;,t- ^lserleH Kemen dulatok. — A versengés soha nem volt ismeretlen a dolgozók között — mondja. A munká­ban mindig is kialakul egy másodszor nyerték el az aranykoszorús brigádjelvényt. rég kezdtük gyártani, hétszáz rangsor, a szakértelme, a ma­darab a napi norma, de leg- gatartása és az igyekezete alább nyolcszázat meg kell alapján kit többre, kit keve- csinálni, hogy meglegyen, sebbre tartanak. Ezt nevez­hetjük akár szocialista mun­kaversenynek. Akinek öröme telik a munkában, aki szere­cén vagyunk, az üveg minő­sége se mindig megfelelő, egyik-másik darab menet ti a szakmáját, annak nem A két Godó közül István az közben is megsérülhet. Ez az mindegy, hogy hová sorolják. tt 1'~i~ ■ * 0ka. idősebb. Huszonhatodik éve dolgozik a gyárban. Május el­sején vehette át az ezüst törzsgárdajelvényt. Eddig két szer kapott Kiváló kitüntetést. De a testvérnek, Gyulának sincsen miért szégyenkezni. Kétszer Elől lenni mégis csak jobb érzés, mint a sor végén. — Egy-egy ember megíté­— Tudja, azért arra kíván­csi lennék, hogy milyen érzés Dolgozó ilyen megbecsült embernek lésében megegyezik-e a hiva- fiatalabb lenni 3 gyárban? — kezdem tal°s értékelés és a közvéle- faggatni. — Miért töri magát mény? a brigád, hogy a legjobbak indult a Szakma ifjú mestere közé kerüljön? Mivel magya- versenyben, először a harma- r3ZZ3, hogy a lehető legjobb dik helyen végzett, legutóbb eredményre törekszenek a pedig ő állhatott a dobogó szocialista munkaversenyben? legmagasabb fokára. A meg­levő kettő mellé idén meg­kapta a harmadik Kiváló Dol­gozó kitüntetést. Tizenhét éve érzés, mint amikor az ember — ÁLTALÁBAN igen. Ha egyesek mondják is, hogy ,,ezek milyen könnyen kere­sik a pénzüket”, de még verse- tö'3t>en elismerik, „azért tud- * nak is”. Aztán meg senki elé tt- . ,. nem állíthatnak sorompót, — Higgye el, nincsen jobb mindenkinek lehet... És egyáltalán nyeznek? miért dolgozik az öblösüveggyárban, tudja, hogy becsületesen el­Kiss Sándor Páncélpafzs kooperációban Az Országos Bányagép- gyártó Vállalat négy gyár­egysége közül tavaly a sal­gótarjáni gyáregység lett az első a szocialista munkaver­senyben. Jutalmuk 25 ezer fo­rint volt május 1-re. Ezenkívül újabb öt dolgozó kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést Híres a salgótarjáni gyár­egység arról, hogy bármilyen bonyolult munkát kér tőlük a központ, azt mindig elvál­lalják. Az országos vállalat a Né­met Szövetségi Köztársaság egyik cégével közös koope­rációban bányai páncélpaj­zsokat gyárt. Ennek igen je­lentős alkatrészeit a salgó­tarjáni gyáregység készíti el. Az első munkadarabhoz áp­rilis 8-án kezdtek hozzá, az­óta már összesen 152 páncél- pajzs-berendezést szállítottak el. Május közepére a még hiányzó 36 egységet elszállít­ják. Igaz, hogy a kezdet óta nemcsak háromműszakos termelésben, hanem szinte folyamatos munkával igye­keztek a soronkívüli felada­tot megvalósítani, amelynek termelési értéke meghaladja a 3 millió forintot. A győri ÁFÉSZ börcsi keltető állomásán az elmúlt évben 2 millió 300 ezer naposcsibét keltettek ki. Á holland szülő­pártól származó Hunnia Hibridek kiválóan fejlődnek, nyolc­hetes korban már a másfél kilós súlyt is elérik. A tavalyi csehszlovák exportot az idén tovább növelik és az év má­sodik felében mintegy félmillió Hunnia Hibrid csibét szál­lítanak a szomszédos országba. Jó lenne a példát követni (MTI « Fotó: Hadas János) Mai kommentárunk Öntözni kell Napjaink egyik legnagyobb gondját, a vízhiány .okoz­za. Ami van, az kevés és szennyezett. Megyénkben például a természetes csapadék minimális. Ivóvízellátásunk sem ró­zsás, de ennél rosszabb a mezőgazdaságban hasznosítható vízkészletünk. Salgótarjánon keresztül egyetlen patakocska folyik, a Tarján. Több kilométeres körzetben más folyóvíz nincs is, de az üzemek jóvoltából ez a patak is annyira szennyezett, hogy a viszonylag tiszta Zagyvát Kis- terenye alatt olyan mértékben megfertőzi, hogy a pásztói já­rásban öntözésre sem alkalmas. Hasonló a helyzet a rétsági járásban eredő és a balassagyarmati járás jelentős részén átfolyó Lókos-patakkal is, amit viszont a tolmácsi kémia szennyvize tesz tönkre. Mindezt azért bocsátottuk előre, mert az illetékes ható­ságok és szervek rendkívül nagy erőfeszítéseket tesznek an­nak érdekében, hogy a legkisebb szárazságtól is oly sokai szenvedő vidékünket valamilyen módon öntözni tudjuk. Saj­nos, erőfeszítéseiket a jobb vízhozamú patakok szennyezett­sége megnehezíti. Nekünk a megyében eddig mindössze két víztárolónk van. A korábbi években épített palotási és a két- esztendős kétbodonyi. Jó kihasználásukkal nem dicskedhe- tünk, hozzáértés hiányában és alacsony műszaki felszereltsé­geik miatt. Sajnos, anyagi lehetőségeink nem teszik lehető­vé, hogy a negyedik ötéves tervben újabb víztározókat épít­sünk. Arra viszont lehetőséget kaptunk, hogy előkészítsünk ilyen jellegű beruházást. Többek között előkészítő munka folyik egy ceredi állandó öntözőtelep létesítésére, Szécsény- ben gyepöntözésre, Dejtáron a szántóföldi kultúrák öntözé­sére. A Szuha-patakon, a Kis-Zagyván egy-egy komplex víztározó létesítésére. Hasonló előkészületek folynak ai Szentlélek-patak szécsényi szakaszán és a Jenői-patak tol­mácsi szakaszán. Ezek viszont anyagiak hiánya miatt csak később valósulhatnak meg. Nagyobb figyelmet kell fordíta­nunk tehát — amíg a víztározók száma nem emelkedik — a patakok vizének hasznosítására. Tudományos vizsgálatokból értesülhettünk, hogy az idei több hetes esős időszak véget ért. A csapadék sokat jelentett a téli és kora tavaszi nagy szárazságban megszik­kadt földeknek, de közel sem biztosította a növények víz- szükségletét. Ugyanis a talaj körülbelül két ásónyom mély­ségig ázott át. Ezt a vízkészletet a legenyhébb szárazságban is felemészti a növényvilág. A meteorológusok viszont azt jósolják, hogy ez az; esztendő ismét a nagy szárazság jegyé­ben fog eltelni. Fel kell készülnünk az öntözésre. Hasznosítani kell a patakok vizét, amelyek erre akár csak a legkisebb lehetősé­get is biztosítják. A megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a KÖVIZIG II. szakaszmérnöksége, a víztársulások vállalkoztak arra, hogy szaktanácsadással segí­tik a mezőgazdasági üzemek ilyen irányú törekvését. A szü­gyi tsz például már igényelte a segítséget. A KÖVIZIG meg is tette a szükséges intézkedést. Számítások szerint a Fekete­víz Szügy alatti felfogásából kb. 104 holdat öntözhettek vol­na. Bekövetkezett az esős időszak, a szügyiek visszavonták igényüket. Rosszul tették, a szárazságot az idén megsínyli még kultúrájuk. A vízügyi szakemberek tanácsolják megyénk mezőgaz­dasági üzemeinek az egynyaras öntözésre való berendezke­dést. Házilag fel kell fogni a patak vizét, kisebb intenzitá­sú gépeket beszerezni és öntözni. A segítségadásra a vízügyi szakemberek készen állnak. Ne feledjék a mezőgazdasági üzemek vezetői, hogy igen minimális csapadékot tárolt a föld. — B — NÓGRÁD - 1972, május 9-, kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents