Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

Fiatalon, megizmosodva A tavaszi koncert előtt (Haydnt próbál a zenekar. A felcsendülő szimfónia át­melegíti a termet, szabadon futtatja az érzelmeket.) A dirigens áll középen, az fi mozdulátait, arcjátékát ti- gyeli minden muzsikus. Egy­szerre mozdulnak a vonók, hirtelen szakad fel a dallam. A salgótarjáni szimfonikus zenekar tavaszi hangverseny­re készül. — Az a célunk, hogy a hangversenyeket rendszeressé tegyük, hogy megszerettessük a komoly zenét Salgótarján fel­nőtt közönségével — mondja a karnagy, Róna Frigyes. A zenekart nemcsak Salgó­tarjánban, de a megyében, sőt az országban is jól isme­rik már, annak ellenére, hogy mindössze egy éve alakult. — Az egy év alatt a kriti­kusok és a magam megítélése szerint is nagy előrehaladást tett a lelkes kis gárda, mind a repertoárt, mind pedig az előadásmódot tekintve. Több sikeres megyei és országos szereplés áll mögöttünk, sok ifjúsági hangversenyt adtunk és bemutatkoztunk Csehszlo­vákiában is. A megalakulás kapcsolódott. Nyilvános főpróbán az Állami Déryné Színházban Egyszerre mázd útnak a vonok A közös össze- gótarjánba 1933-ban kerültem óta sokan jöttek a zenekar- fogás eredménye lett, hogy vissza, és tagja lettem a bá­ba, és más városok zenekara ival ellentétben koncenrtjein- két saját erőből, olykor egy­két kisegítővel oldjuk meg Köszönet ezért a zeneiskolá­1970, októberében megtartót- nyal tröszt zenekarának. Ré ta első próbáját a szimíoni- gí zenészcimboráimmal együtt kus zenekar. A mintegy 43 alakítottunk egy tánczenekart, tagból álló együttes szakmai ami akkoriban még fognom fejlődéséhez nagyban hozzá- volt. Bejártuk vele a megyét, nak, amely szívós munkával járul Róna Frigyes karnagy Zenéltem. Nem éppen azt, és nagy-nagy türelemmel ne- személye, ő ha csak teheti, amit szerettem volna, mert velte fel a zeneértő utánpót- rendszeresen leutazik Pest- az embereknek a szórakozta­tulajdon- ről a próbákra. tó, vidám műsorok kellettek. ____ __Amikor a zeneiskola megala' E gy ev sikereit számolgat- a ulSr„cuor, s,rar1u0. lást, azokat, akik képpen a magját alkotják a zenekarnak. Külön köszönet Virág Lászlónak, aki ennek a Juk közösen; veszprémi or- ^lt a városban óradíjas ta- - v nar lettem. Miskolcon a zene­hosszú munkának irányítója ív?*0 wí ’ művészeti szakiskolában és szervezője volt. “ü . dlP^01“J.®"reztem tanári diplomát. 1969­(Gondolatok: Salgótarjánban évfordulója tiszteletére ren- enétől azanban nem^ízakacL « komoly zenének nincsenek dezett hangverseny, nagy si- “ö‘ szünfo­hagyományai. Inkább csak kerű Strauss-hangverseny és ^jk zenekart örülök hogy munkászenei hagyományokról számos ifjúsági koncert. A megizmosodott megerősödött beszélhetünk. Milyen volt az felsorolás a teljesség igénye ff “al Zcv az em- ut amíg eljutottak odáig hogy «elkul íródott, de úgy gon- berek komolyze’ne-szeretetéről-----.------------------ dolom. hogy ennyií is eleg ah- é nem mondhat6 el ugyan. h oz, hogy érzékeltetni tudjuk ez.BBízom abban, hogy aBmost szimfonikus zenekar alakulha­tott?) Virág Lászlót a próba szü­netében faggatjuk. , — Azt hiszem nem szerény­a szimfonikus zenekar sike­reit. felnövő generáció már igé nyes, zenekedvelő közönség (A zenekar tagjai: tanárok, lesz, ennek jelei az ifjúsági orvosok, zeneiskolai tanárok hangversenyeken már most telenség, ha azt mondom, növendékek. Zeneértő és is észlelhetők. hogy Salgótarjánban a ko­molyzenei élet kezdetét a ze­neiskola megalakulása jelen­tette — mondja. — Ügy 1960 hányat.) táján indult el a zeneiskolá­zeneszerető emberek. A régi munkászenekarok kiváló tag- (Haydnt próbál a salgótar- jai közül is találunk itt né- inni szimfonikus zenekar. Ké­szülnek a május 22-i tavaszi koncertre. A felcsendülő szim­ban egv lassú de melodikus .Král,OVSzky.Lajos £ócsi ko" fónia átmelegíti a termet, iS ran elJee>’ezte magat a ze- szabadon futtatja az érzel- munkä, amelynek többek kö- névéi. Salgótarjáni születésű, mehet.) zott az volt a célkitűzése, hogy fiatal korában az acélgyárban megteremtsük egy későbbi dolgozott. Apja is munkásem- szimfonikus zenekar alapjait, bér volt ő ismertette meg Sok nehézséggel kellett meg- fiával a zenét) ' töle tanult küzdeni de ezert a javarészt meg Lajos bácsi hegedülni. zeneiskolai tanárokból es no- Akkor még nem gondolta, vendékekbol álló együttes hogy öreg korára fő hivatá- egyre magasabb szintre emel- savá váuk a zene V. Kiss Mária Móricz Zsimond a Roko- -nok című regényét 1930-ban írta meg, 1932-ben átdolgoz­ta és ez a kibővített változat jelent meg, még ugyanabban az esztendőben könyv alakban. S mint más regényeivel már korábban sikerrel megtette (A „Légy jó mindhalálig" színpadi változatát már 1929- ben játszotta a Nemzeti Szín­ház!), a Rokonokat is megkí­sérelte színpadra vinni, ám­de ebben nem sok öröme tel­lett. A Hevesi Sándor helyét elfoglaló Voinovlch Géza ugyanis utasítást adott a da­rab átdolgozására, s ebből így happy endes vígjáték származott. A bűnbe vitt, meg­torpant Kopjáss nem követ el öngyilkosságot, élete nem jut zsákutcába, hanem házassági harmóniájának helyreállítá­sával sikerül hatalmas karri­ert befutnia. Ilyen előzmé­nyek után érthető érdeklődés előzte meg az Állami Déryné Színház nyilvános főpróbáját, amelyet a sajtó és művelődé­si szakemberek részvételével tartottak meg. Az érdeklődést csak növel­te, hogy a Rokonok tudvalé­vőén dzsentriregény. mint­egy összegezése, továbbvitele Móricz korábbi dzsentri té­májú műveinek, az Úri muri­nak, a Kivilágos kivirradtlg- nak. a Forró mező/c-nek. A regényt az 1929-es gazdasági válság érlelte meg, amely még nyíltabban felszínre hoz­ta az ellenforradalmat kon­szolidáló állami hivatalnokok, konjunktúralovagok szinte intézményessé vált korrupció­ját, az adóprés rendeltetését, a sikkasztások árán szerzett vagyon hovafordításának módját, rendszerét. Ebben a korrupt zsiványságban nem­csak a koncra éhes rokonok jelennek meg. hanem kide­rül, hogy a korrupció, a csa­lás, a visszaélés maga is ro­konságokat, érdekközössége­ket hoz létre. Rokon itt a korruptségban a minisztertől a polgármesterig mindenki. E>r. Kopjáss az egyszerű kul- túrtanácsnokból „véletlenül” nagyot előrelépett főügyész még optimizmussal vette át hivatalát, remélte, hogy a sertéstenyésztő telep építke­zése körüli visszaélések lelep­lezésével eltávolíthatja a tisz­tátalan kezű hivatalvezetőket székükből, új és tisztább vi­lágról álmodik. Figyelme és rokonsZenve a város har­mincezer munkanélkülije fe­lé fordult: „Harmincezer em­ber, földmunkás, a legreme- kebb munkásanyag .. .fel le­hetne harmincezer emberrel építeni az országot... Felás­hatja a pilisi karsztokat és tervszerűen beültetheti erdők­kel. .." Vajon mi indokolja e tra­gikus végű regény drámai megújítását napjainkban, amikor ismeretlen a munka- nélküliség és amikor már élénkzölden virulnak. por- lasztjáka követ az új fenyő­erdők a Pilisben is? A főpró­ba bebizonyította, hogy a Ro­konok ma is időszerű regény és időszerű darab, s Móricz Virág mind az édesapja mű­ve iránti kegyeletet, mind a korszerűséget jól szolgálta a regény színpadra állításával. Mert bár a felső tízezrek, a vagyont kezükben tartó ki­zsákmányolok uralma meg­szűnt. a dzsentrizmus emlékei manapság is kísértenek. Kop­jáss elvesztőnek tanulsága ma is tanulság: nem szabad meg­alkudni. A kis megalkuvások előbb-utóbb nagy megalku­vásba csapnak át, s a megal­kuvó elveszti jogát és erejét ahhoz, hogy a társadalomnak formálója és kritikusa legyen. Csak töretlenül tiszta embe­rek képesek forradalmat csi­nálni és reformokat megvaló­sítani. Ha a rokonok hatása alá kerülünk, vagy besodró­dunk a korruptak érdekszö­vetségébe. rokonságába, akkor a pillanatnyi érdekekért veszni hagyjuk a közösség, a tízezrek érdekeit. Nyilvánvalóan nem csupán a kegyelet vezérelte a szín­házat sem, amikor elhatároz­ta a Rokonok bemutatását, Szécsi Ferenc érdemes mű­vész kitűnő rendezésében és rendkívül jó szereposztásban. Szécsi a Faklyalángbeli ren­dezését is felülmúlja a Roko­nokban. Szigeti Géza. Jászai- díjas kitűnő alkat a főszerep­lő főügyész megszemélyítésé- hez. szövegtudása azonban még számos kívánnivalót hagy maga után. Kondra Irén a feleség kicsiny szere­pében maradéktalan megol­dást nyújt, s ugyanezt mond­hatjuk Táncsics Mária hide­gebb, számítóbb Magdaléná­járól is. A legkiemelkedőbb alakítást Fenyvesi Balázs Jászal-díjtól láthattuk Berci bácsi, a nagybácsi szerepében. Atmoszféra teremtő ereje, természetessége lendületet adott a színésztársak játéká­nak is. Borhy Gerely a Nagy­takarék igazgatójának szere­pében Sós László egy epizód- szerepben nyújtott elfogadha­tót Halványabb volt társai­nál a polgármestert alakító Hável László és Komlós Ró­bert a főmérnök szerepében. A díszlettervező Nagy Sándor jól alkalmazkodott a kis szín­padok lehetőségeihez, stilizált hátfalával pedig a móriczi hangulathoz, mondanivalóhoz. A jelmezek, Rimanóczy Yvon­ne munkája, kitűnően alkal­mazkodtak az idézett korhoz. Mindent egybevetve: a Ro­konok az Állami Déryné Színház idei egyik legsikerül­tebb előadása. Méltán számít­hat sikerre vidéki kőrútján, így természetesen Nógrádban is. Lakos György Készülődés az irodalmi színpadi napokra A Népművelési Intézet, a Balassagyarmati városi Ta­nács művelődésügyi osztálya és a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ idén novem­ber 2-től 5-ig rendezi meg a VIII. Madách Imre irodalmi színpadi napokat, amelyre szerkesztői pályázatot hirdet­tek. Nevezni csak mai ma­gyar szerző mai témájú novel­lájának, kisregényének, ri­portjának színpadra alkalma­zásával lehet. Nevezhet olyan 6zerző, amatőr rendező, szer­kesztő, vagy csoport, akinek együttese a pályaművet • fesztiválon be is tudja mutat­ni. A műsoridő legfeljebb negyven perc lehet. A feszti­válon csak felnőtt tagokból álló csoportok, művelődési otthoni együttesek, vállalatok, intézmények színpadai vehet­nek részt. A pályaművek be­küldési határideje június 15. Cím: Balassagyarmat, Öváros tér 11., Mikszáth Kálmán Művelődési Központ. A pályát műveket jelLgével kell ellát­ni, Az értékelésre június 30- ig kerül sor. kedett. A zenekar 1970-ben jutott el arra a fokra, amely­— Pestre kerültem és bé­ré a lehetőség adta keretek iratkoztam a Nemzeti Zene­között el lehetett jutnia. débe (most Bartók Béla szak­iskola a neve). Ott híres ta- A további fejlődéshez, előre- nárok keze alatt sajátítottam lépéshez a városi tanács mű- el a muzsikálást, és ismerked- velődésügyi osztálya nyújtott tem meg a klasszikusokkal, a anyagi és erkölcsi támogatást, komoly zene reprezentánsai- Ebbe a segíteni akarásba az val. Játszottam katonazene- ürszágos Filharmónia is be- karban, civil zenekarban. Sal­Gazdagodott a levéltár Ä Schneider Miklós levéltár- tárak iratait, valamint kisipa- igaZigató álltai 1969-ben Szlo- rosokra vonatkozó számos vaktában gyűjtött levéltári . . tartalmazza Az anVB. anyag mikrofilmmásolatainak atot tartalmazza. Az anya utolsó része megérkezett Sal- Sot Schneider Miklós, a besz- gótarjánba, a Nógrád megyei tercebányai volt kereskedelmi Levéltárba. Az anyag több és iparkamara Pozsonyban őr­ezer felvételből áll. Elsősor- zött levéltári anyagából és a ban a salgótarjáni bányák Selmecbányád Központi Ba­rnáit századi adatait, a salgó- ncyászati Levéltárban gyűjtöt- tarjáni úgynevezett társpénz- te. Hat bemutató ' 'Az idén július 21-től au- tes ének- és táncegyüttes mu- gusztus 20-ig tartanak a sze- tatja be kimeríthetetlenül ,, ..... , » gazdag es változatos folklór­gedi szabadtéri játékok. A kincsét A folklór még egy programban hat bemutató és estét kap az idei szegedi mű­tizenhat előadás szerepel. Be- sorban, ennek címe: Hegyen mutatásra kerül Erkel: Hu- völgyön lakodalom. A keret- nyadi László című operája és játékkal szerkesztett műsor- Strauss daljátéka, a Cigány- ban a nemzetközi szakszerve- báró. A Teatro Comunale di zetl néptáncfesztiválon ver- Bologna társulata Verdi: Ot- senyző együttesek lépnek fel. hellóját mutatja be, s kül- A drámát Shakespeare: Ró- földi együttesként a Slask meó és Júliája képviseli, Vá- Lengyel Állami Népi Együt- mos László rendezésében. 4 NÓGRAD - 1972. május 6.. szombat | Sugár István: A Különös házasság igaz 37. De a szószátyár öregasszony­nál eljár a szája az aszalói plébános előtt, hogy egy ta­núskodásbéli kis szíves szol­amikor bizony mégis csak ott áll az egyházi bíróság előtt, arcpirulva kell elszen­vednie, hogy a szemébe mondják hazug játékait. Még csak cáfolni sincs ereje a be­csületét önkezével bemocs­gálatát 50 forinttal honorál- költ hajdani girincsi kántor ta Buttler gróf. A pap fi- özvegyének. gyelmeztetése nyomán feltá' mad benne is a lelkiismeret Szava, s kéri, hogy szerkesz- szen írást, melyben vissza­vonja a grófnőt vádoló nyi­latkozatát. „... Az Egerben lakozó Grófné hitvese ellen... tett vallomásomat ezennel nem igaznak, sőt Emberi fogyat- kozásombul történt Hamis- Tanu-Bizonyságnak hirdet­vén, és kinyilatkoztatván, mint ilyennek ösmerni, és a Pörnek folyamatában a fen­ti Tisztelt Méltóságos Gróf Buttler Jánosné Asszony el­len semmi erejűnek lenni tekinteni méltóztassék ...” A szentszéki bíróságnak megküldött nyilatkozat bom­ba erejével hat Buttlerre. Se szó, se beszéd, az özvegyet Erdőtelekre viteti. Hadd le­gyen csak az ilyen locsogó vénasszony szem előtt, s az ő védőszárnyai alatt. Ami biztos, az biztos! Ilyen sorozatos botrányok után nem kell nagy fantá­zia és egyházjogi jártasság ahhoz, hogy mi is megdönt­ve lássuk az erőszakosság fennforgásának vádját. Lassan-lassan az utólsó le­hetősége is szertefoszlik a válásnak, azaz a házasság­kötés érvénytelenné nyilvá­nítása kimondásának. Hej, azok a huncut papok... i Dőry Katalin győzelme Buttler János felett azonban nem egykönnyen érik be. Az ő népes és nem kevésbé te- se beszéd, az özvegyet kintélyes, valamint befolyá­sos tábora sem ül ölbe ej­tett kézzel. A grófnő ügye leghatha- tósabb és legeredményesebb támogatói a papság sorából A bíróság természetesen kerülnek ki. S ezen nincs maga elé idézi Edelényinét, csodálkozni való, hiszen az aki az első hívásra fittyet egri egyházi bíróság pulpi­hány. S bár távol a bírák- tói, nagy bőszen azt han­goztatja, hogy gaz vés áldozata lett, levették lábáról, és megsem mísítette Buttler gróf mel­tusan ott ül báró Bezdédi és kisbarkai Bémer László al- cselszö- peres, több vármegye tör- amikor vényszéki ülnöke, litkei plé­bános is így első hallásra a sok rangon kívül nem lett tett vallomását, — de mond semmit e név, de ha megvakarjuk a származását, kiderül, hogy az édesanyja Dőry leány, a perbe hívott Dőry Katalin unokatestvére! Minderről az intim roko­ni kapcsolatról azonban mindketten mélységesen hall­gatnak, s csak a per har­madik évében derül fény a súlyos bírói összeférhetetlen­ségre. De, hogy a botrány ne csak szólóban maradjon a papi berkekben is, s hogy a családi egyensúly az egyhá­zi bíróságban fel ne billen­jen, ugyanekkor a papi bí­rák sorában lappang báró szalai Barkóczy László al- esperes miskolci plébános és Borsod vármegye törvény­székének ülnöke. Azért mondjuk, hogy lappang, mert róla is csak ekkor derül ki, hogy Buttler-atyafi. Köze­lebbről: A felperes Buttler János gróf Borbála nevű nő­vérének a fia! Miután az egyházvédő ki­sütötte a felháborító sógor- ság-komaság fényét, Pyrker érsek azonnali hatállyal mindkét papját visszahívja a Buttler contra Dőry per bí­rái sorából, — miután há­rom esztendőn át a főtisz­telendő bírák hallgattak atya­fiul kapcsolataikról Báró Bémer László alpe­res-plébános leváltása az egy­házi bíróságból rendkívül sú­lyos csapás Dőry Katalin­nak, hiszen oly sokat támo­gatta problémájában. Ilyen mentőakciót indít például ki­lenc bottyáni paraszt ellen, akik súlyosan terhelő tanú­vallomást tettek a grófnő el­len. A jobbágyokat három alkalommal is maga elé ci- táltatja, s bottyáni plébános jelenlétében „környül állásos beszéddel a hitnek szentsé­gére emlékeztetvén... hosz- szadalmas előadásokkal for­gatván őket... vallomásuk megmásolására forgatván.” Mikor pedig eredménytelen­nek bizonyult törvételen és erkölcstelen fellépése, azzal fenyegetik a tanúkat, hogy magának a nagy hatalmú Pyrker érseknek maga színe elé hurcolják és tanúvallo­másukért „örökös tömlőében fognak vitetni.” Báró Barkóczy László al- esperes, érseki ceremónárius, egyházi bíró viszont, a szín­falak mögötti manipulációi­ban nem atyafiét, Buttler grófot, hanem éppen Dőry Katinkát segíti! Az ő „ér­deme”, hogy özvegy Edelé- nyi Istvánnénak a grófnő el­leni, részben hamis tanúval­lomását, sikerült fenyegeté­sek árán visszavonatnia. Bírói túlkapása során egy­re szutyongatja az öregasz- szonyt, de amikor az maka­csul kitart állítása mellett, az aszalói plébánossal esik neki: „Húzza vissza állítása­it. a grófnő paráznaságárul!” Miután csődöt mond kísér­letezése, egy faluj abéli pa­raszt szájába adott, borzon­gató szavakkal rémíti sze­gény fejét: — ,„Azt javaslom sógor­asszonyomnak, szálljon a lel­kibe, míg ideje vagyon, mert már rövid az idő, melyben kijön a szentencia (ítélete) és kész vagyon a tömlöc, melyben keserves lakása fog lenni, még testi büntetést is szenvedni • fog öreg napjai­ra ...” (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents