Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
Drégelypalánkról jelentjük A drégelypéiánki Szondv málnaültetvények- — a szövet- György Termelszövetkezet kezet bevételének legnagyobb egyike azoknak a közös gaz- részét ezek biztosítják. Az idei dóságoknak, amelyek — sajá- tavasz azonban rossz idővel tos körülményeiknek megfele- köszöntött a lelkiismeretesen lóén — bogyós gyümölcsök megművelt ültetvényekre, mitermesztésével foglalkoznak. A vei az április végi fagy jelengazdálkodás szerkezetében tős kárt okozott a feketeribiz- döntő szerepet játszanak a li- és a szamóca-telepítések- sznmóca-, feketeríbizli-' és b-n. A nyolcvanéves Sinka János bácsi és hctvenhárom éves életpárja — többek között — ötszáz négyszögöl szamóca gondozását vállalta. Nagyon reménykednek, hogy további fagyok nem vámolják meg munkájuk gyümölcsét A termelőszö vetkezet láda üzemében ezerszámra készülnek a ládák — hiszen nemsokára a gyümölcsszüret következik A szörpüzemben már kevés a helybeli alapanyag — így a feketeribizli, szamóca szörpsűrítmény mellett citromot és narancsot is készítenek. Kocsis Mária laboráns, gondosan megvizsgálja a salgótarjáni és a rétsági szlkvízüzemnek címzett alapanyagot Rétegtanácsot alakítanak A KISZ több év óta arra törekszik, hogy az ifjúság egységes tömegszervezetén belül kialakítsa és fokozza az ifjúság különböző rétegeinek sajátosságait figyelembe vevő politikai nevelő és szervező munkáját. A KISZ VIII. kongresszusán külön szekcióban vitatták meg a a fiatalok az elmúlt időszak eredményeit és tapasztalatait, kijelölték a következő időszak főbb tennivalóit. A kongresszus állásfoglalása alapján a KISZ kb ib 1972. februárjában határozatot hozott a különböző ifjúsági rétegtanácsok létrehozására, és a munka- módszerrel kapcsolatos feladatokra. A határozat kapcsán a KISZ Nógrád megyei bizottsága mellett a megyei bizottság tagjaiból és a KISZ falusi, mezőgazdasági aktíváiból a közeljövőben mezőgazdasági ifjúsági rétegtanács alakul megyénkben. A rétegtanács feladata a falusi mezőgazdasági alapszervezetek, fiatalok között végzett KISZ-munka vizsgálata, konkrét helyszíni segítés a KlSZ-alapszerveze- teknek, KISZ-csoportoknak, ifjúsági brigádoknak. A tanács tagjai aktívan részt vesznek a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok nevelésében, a gazdasági és építőmunka segítésében, az új termelési eljárások terjesztésében, a szakképzettség növelésében, a szervezeti élet javításában és a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésében. A tanács a helyszíni tapasztalatok alapján előterjesztésekkel, javaslatokkal élhet a KISZ választott testületéihez, és képviseli a falusi mezőgazdasági, ifjúsági réteg érdekeit a különböző társadalmi, gazdasági szervezetek előtt. A tanács a KISZ határozatai alapján tevékenykedik és beszámolási kötelezettséggel tartozik a KISZ Nógrád megyei bizottságának. Mitől szocialista sí brigád? A JELENIDÖ jórészt a szocialista brigád jelenideje. Benne megannyi létproblémája és lehetősége. A filmet mégis kevesebb brigádtag nézte meg, mint reméltük. A „Jelenidő” így nem válhatott még igazi „küzdő- társsá” a szocialista brigádmozgalomban. Miért késik e kézszorítás a brigádok és a film között? Itt-ott talán véletlenszerű tényezők is közrejátszottak ebben. Ám, ha mélyebbre nézünk, a jelenség mögött — lényeget tapinthatunk. Éspedig azt: a „szocialista módon tanulni és élni” eltökéltségből hiányzik az eleven, lüktető művelődési élet vágya. A kulturális vállalások többsége inkább előírt követelmény, mint belső emberi szükséglet, Inkább pontszerző „jótett”, mint személyiséggyarapító forrós. Mintha nem belül, az egyének képességeiben és „testre szabott” törekvéseiben fogalmazódtak volna meg e vállalások, hanem valamilyen képzelt brigádetikett „kitalálásai” lennének. A szocialista brigádmozgalmat ugyanis döntően a termelésre szabták. A termelési feladatok adottak, ami lényegében meghatározza a „szocialista módon dolgozni” brigádteendőket. Ám a szocialista brigádok nemcsak anyagi javakat termelő brigádok, hanem éppen annyira a maguk emberi (szellemi- lelki) javait is teremtő munkaközösségek. Bennük az ember a tárgyalkotással együtt, illetve azon kívül — önmagát Is alkotja. Méghozzá — ez lenne a cél — bővítetten reprodukálja önmagát. Igen ám, de miből sarjadnak a „szocialista módon tanulni és élni” vállalások? A termelésből? Csak részben, s ezt a jó munkaszer- vezés és a szakmai tanfolyamok többé-kevésbé megoldják. Vagy: a brigádműveltség valamilyen „eszmei mércéjéből”? A felülről sugallt kulturális vállalások csak szabványra szabott mankót nyújtanak a munkásembernek, mint személyiségnek, az előbbre jutáshoz. Gyökeres megoldás az lesz, ha talpára állítjuk a szocialista brigádok önművelését. Azaz: a személyiség kibontakoztatásának eszközévé tesszük! A vállalás alapja ugyanis a termelő ember. Következésképpen: az ember termelői képességeit, illetve a termelő emberi adottságait egyaránt hivatott gazdagítani, fejleszteni a brigádmozgalom. A SZOCIALISTA brigádokban (mint munkabrigádokban), a gazdaságvezetők hamar felismerték a több- termelés motorjait Annál kevésbé az emberformálás serkentő közösségeit! Érthető. A napi termelés csupán a tervteljesítésben, következésképpen a tervet teljesítő emberek munkájának megszervezésében tette érdekeltté őket. A gazdaságvezető számára gyakorlatilag az a munkás fontos, aki ma jól dolgozik; nem pedig az az ember, áld — a munka mellett — ma jól tanul, hogy aztán holnap jobban dolgozzon. Gyakran a brigád tag sem érdekelt az önművelésben, hiszen fizikai erejét jól megfizetik, míg a tanulás (friivel különösebben nem igényli) kényelmetlen kötelezettség. Inkább örömlopó — nem öröm. Nagy kérdés: hogyan lehetne a szocialista brigád- mozgalom „tanulni és élni” serkentőit termőkedvű talajba vetni? Az önművelés valamilyen üzemi és egyéni érdekeltségét megteremteni? Sokan nem kételkednek a szocialista brigádmozgalomban. Egyfelől azért, mert nem fűznek hozzá reményeket. Másfelől pedig azért, mert elégedettek a mozga-, lom jelenlegi eredményeivel. Mindkét nézet téves. Nem túlzás azt mondanunk: a szocialista brigádmozgalom nagyrahivatott! Mert az emberformálás közösségi műhelye. Mert a társadalmi élet eljövepdő feladataira felkészülő * ember bővített önreprodukciójának közössége — a munkahelyeken. Társadalmunk igényli dolgozóinak messzire tekintő, hosszú távú. felkészülését a holnapra. Nem véletlen a szabad idő következetes növelése, a szabad szombatok bevezetése által. Nem véletlen azoknak a lehetőségeknek a fokozatos megteremtése, melyek éppen a szabad idő hasznos eltöltését — Marx Hány „analfabéta” van Salgótarjánban „Mindennap erre járnak »» Salgótarjánban az első — De hiszen járnak rajta, parkok egyike volt az, ame- _ Nem lehet mit tenni, lyik a Centrum Áruház és az Hiába szólok rájuk oda se SZMT-székház között terül figyelnek. Ha odaállok, egyel. Szívesen járnak ide külö- szerűen félrelöknek, talán nősen napos időben időseb- még meg is vernének. Én jeNem az útelzárás az oka bek, fiatalok egyaránt. Jólesik a sok beton és aszfalt között fák árnyékában hűsöl- ni. virágokban gyönyörködni, szabályVértőkeT? s a íű zöldjével nyugtatni a szemet. Azért vannak itt furcsaságok is. A park egyik oldalán autóbuszmegálló van, s vaskorlát védi a gyepet legalábbis egy részen, a letaposástól. Ám ennek az oldalnak a szakszervezeti székház felé eső sarkán, egymástól másfél méterre. két kis ösvény vágja keresztül a füvet, virágágyást. Az egészben az a különös, hogy ahol az ösvénynek leágaznak a járdáról, 25 cm magas drótkerítés van, amit át kell lépni az arra haladóknak. Nem értettem, van ez, azért keresni tem a parkőrt. Meg is találtam az egyik pádon. lenteném, de hát nem büntetik meg őket. — Minek alapján jelenti a ? Elkéri a személyi igazolványukat? — Dehogy kérem úgysem adnák ide. De meg tudok mutatni mindenkit, nap erre járnak. Általában az a közhiedelem, hogy a parkok rongálói garázda elemek. Együtt figyeljük kik használják az alkalmi ösvényt? Három perc alatt a az alkalmi ösvényeknek. A park posta felőli sarkán szintén van egy. A sors iróniája folytán pontosan a tábla mellett, mely hirdeti: Fűre lépni tilos! Erre is szép számmal járnak. Kíváncsi lennék, mini szólnának, ha a személyi igazolványukba az iskolázottsági rovathoz beírnák: analfa- Minden- béta. Mert aki tud olvasni, az kikerülheti a parkot. A megoldás korántsem egyszerű. Kétségkívül, az autóbusz-állomás miatt van annyi sietős ember a téren. Az a keskeny járdasáv, ami a park szélén a vá- park melletti kocsiállásra rakozó utasok rendelkezésére A parkőr szalouoázik és panaszkodik. Rossz az idő, nincs hová behúzódnia az eső elől. A postáról kinézik. Kérdezgetem a drótkerítés felől. Miért van elkerítve az ösvény? — Hát, hogy ne járjanak rajta. egyetlen busz sem érkezett, s nem is indult onnan, mégis körülbelül 10—15-en vágtak miért át a már keményre taposott kezd- ösvényen. Egyik sem nézett ki garázdának. Fiatalok és idősebbek. férfiak és nők, jól öltözöttek. Beidegzett mozdulattal lépik át a drótot, még körbe sem néznek, hogy figyeli-e őket valaki, nincs-e közelben a parkőr. Teljesen természetesnek vélik, hogy arra mennek. — Most, hogy lezárták a park és az SZMT-székház közötti útszakaszt, még többen járnak, mint eddig, keresztül a íüvön. áll, talán lehetne szélesebb. Ám, addig is, amíg az autóbusz-állomás végleges helyére kerül, célszerű lenne valami áthidaló megoldást találni Meg kellene oldani — ha kell rendőri segédlettel — a szabálysértők bírságolását, mint ahogy azt nagyon sok városban láthatjuk. A pénzbírságból vásároljanak újabb fűmagot, hogy mégis szép legyen a város! — g. L — megkülönböztetése szerint „termékeny idővé” tételét — szolgálják. A szocialista brigádmozgalmat tehát nem lehet a szabad idő növelésének- kormányprogramjától, illetve a permanens művelődést biztosító intézményektől elszakítva vizsgálni! Hiszen valamennyien az ember személyiség-fejlesztésének együtthatói. Íme, egységet alkotó láncszemei: ki, mikor, hol... válik teljesebb emberré? És a felelet: a brigádtag, midőn a szabad időt értelmesen, személyiségét gyarapítva tölti el valamely kulturális intézményben, saját otthonában, vagy a természetben bárhol EZÉRT MEGHÖKKENTŐ efféle „elismerést” hallani: a szocialista brigádok eny- nyi túlórát vállaltak, felajánlották a szabad szombatokat valamely lemaradás pótlására, társadalmi munkában gyakran jeleskedtek... Hiszen azonos cél két tényezőjét (a brigádmozgalmat és a szabad időt) játsszuk ki egymás ellen, megfosztván a brigádot a tanulás és pihenés lehetőségétől. A kulturális vállalások a szabad idő hasonló „meglopá- sa” miatt aligha nyerhetnek igazi élettartalmat. Márpedig amíg a brigádmozgalomban csak a termelés nyer — és az ember nem lesz „több” általa, addig az nem szocialista. Sokkal inkább valamiféle rnunkaver- seny. A szocialista brigádmozgalom kindulópontja és végcélja — az ember. Bár a hármas követelményben elsőként szerepel a „dolgozni”, ez nem jelentheti a második-harmadikként említett, „tanulni-ótni” kivánalom el- sikkadását. Inkább egyenrangúság illeti. Magyarázatul hadd idézzem Hermann István sorait: . a kultúra igazi nagy funkcióját csakis abban lehet látni, hogy az ember, aki kikerült a termelési folyamatból, a kultúra segítségével — amelyet egyrészt ő maga teremt, másrészt mint általános kultúrát szív — más szubjektumként kerüljön vissza a termelési folyamatba”. Ez a szerepe lényegében a „szocialista módon... tanulni és élni” kritériumnak is; egy kicsit más emberként lépni vissza nap mint nap a termelésbe. Valald dolgozhat sokat minden különösebb műveltség nélkül, de ez a munka csupán mennyiségétől nem válik szocialistává. Ahhoz szakértelemben. fegyelemben, lelkiismeretességben is többnek kell lennie. Következésképpen a csak sokat dolgozó brigád sem lehet szocialista. MARX AZT MONDJA: „Az ember száméra mindennek gyökere maga az ember!” A szocialista bri- gádmozgaloonnak is ez az alfája és ómegája. A dolgozó embert hivatott jobbá- többé tenni, mind a termelésben, mind emberi erényeiben. Hiba lenne belenyugodni ama szerepcserébe, miszerint az újfajta brigádmozgalom mindenekfö- lött a termelés szolgálója, nem pedig — legalább anv- nyira — az ember személyiségét gazdagító magvetés. Balogh Ödön Növelik az állományi A hollókul tsiz-ben évről évre mind Intenzívebben foglalkoznak a sertéshizlalással, és igen jó eredménnyel. Harmincnyolc anya- sertés szaporulatából tavaly 220 hízót értékesítettek. Egy kiló hús előállítására valamivel kevesebb, minit 4 kiló abraktakarmányfc használtaik fel. A tavalyi jó eredményen felbuzdulva, ez évben 500 hízósertés leadását tervezi!*:. NÓGRÁD - 1972. május 6., szombat
