Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-31 / 126. szám
Népművészeti kiállítás A balassagyarmati Horváth kötők, fékötők, törülközők, népi ihletésűek, mintegy negy- Endre Galériában népművé- egyéb ruházati és használati vénét láthatunk belőlük, gaz- szeti és iparművészeti kiállí- cikkek, térítők, szettek, füg- dag változatban. A palóc ortás vonzza az érdeklődőket. A gönyök, falvédök, díszpárnák kiállítás ihletője a népművé- láthatók itt gazdag választék- szet. ban, bizonyítva, hogy a mo— Valamennyi kiállító nép- dern lakásban is juthat sze- művészeti szakkörünk tagja rep a kézimunkának. Ugyan- — mondja Hemerka Gyula, csak szépek a ruhatervek, a Mikszáth Kálmán Művelő- amelyek palóc motívumok dési Központ igazgatója. — felhasználásával készültek. Vezetőjük Havassy Jánosné, A fafaragások között falifo- aki egyébként elsősorban a gasok, falitükör, díszdoboz stb. hímzőket ,.patronálja". A vonja magára az érdeklődést, lításon is találkoztunk. Ugyanszakköri tagok szabad idejük- Munkaigényes, formagazdag csak ismertebb nevű kiállító ben gyűjtőtevékenységet is munkák ezek. A fafaragók Ember Lajosné tojásfestő. A folytatnak. vezetője Egri István. Érdeke- miskolci folklórkiállítás után Különösen sok kézimunka, sek a faintarziák is, Boldizsár jelentkezik most Balassagyar- hímzés látható a kiállításon. Péter irányításával készültek maton hímes tojásokkal. Párnahéjak, ingvállak, pólya- ezek az intarziák, amelyek L. Elekes Éva namentika felhasználása mellett önálló tervezéseket is látni. A csontfaragások alkotója Fodor Imre erdőmérnök, nyersanyaga a szaru. Szarvasagancsokból melltűk, nyakékek, egyéb apró „ékszerek” készülnek így, egyikkel-má- sikkal a vadászati viiágkiálMOZIÉLET Mr Mnavat A múlt heti szórakoztató filmsorozat után a következő műsorhéten csak két film szerepel a Salgótarjánt November 7. bemutatómozi műsorán. Június 1-től 4-ig Az Angyal lesen című film szerepel, amelyet Leslie Charteris regénye nyomán Chirsti- an Jaque írt filmre. Június 5-től 7- ig pedig a John és Mary című színes!' szélesvásznú' amerikai filmet játsszák Peter Yates rendezésében. Az Angyal lesen bizonyára nagy érdeklődésre számíthat, hiszen a televízióból nagyon sokan megszerették az Angyal-sbroza- tot. Ez a film azonban számos újdonságot tartogat, többek között azt is. hogy a főszerepet nem Rooger Moore, hanem Jean Marais játsza. A színes, francia— olasz bűnügyi filmben Angyal barátja. Chartie nagy kalandba kezd és kéri Angyal segítségét A szélhámostól titkos dokumentumokat csal ki és eladja őket előbb a német, majd az amerikai titkosszolgálatnak. Kiderül, hogy az iratok hamisak. Nemcsak az ügynökök szeretnék visszaszerezni pénzüket, hanem a szélhámosok is. Nagy hajsza indul és Chartiet elfogják. Angyal feladata megszerezni a kincset, és átadni Sophie-nek, Chartier lányának. A hosszú és izgalmas küzdelem Angyal javára dől el és Chartier is Előretör a vidék Balassagyarmati zenetanárok országos sikere A Balassagyarmati Állami Érdeke^ége volt a műsor- A régi, felszabadulás előtti Zeneiskola a növendékek sze- na^ az> hogy három új ma- „vízfejű , csak budapesti szemrenlései alanián az ulóhhi gyar mű hangzott el <ebbö1 léletü kultúra megszűnt, a bi- ep esel aiapjan az uioddi kettőt a balassagyarmatiak rálát szempontjait egyformán időben mindinkább kezd jó mutattak be), Geszler György: lehet alkalmazni Budapesten hírnevet szerezni megyénk Capricció és Gonda János: és vidéken. Tudomásul kell határain túl is (Heeedűver- Föld alatt, ég alatt című mű- venniök azoknak, akik a Vila. (Hegeduver ^ ^ ha|yhatjuk szó né,_ dék zenei életét felhúzott kül azt, hogy a két mai ma- szemöldökkel nézik, hogy jó gyar zeneszerző erre az alka- lesz leereszteni szemöldöküket, lomra írta ezeket a műveket mert észre kell venni a vidék iskolánk kamaracsoportjai ré- elmélyült, koncentrált munka - kapós- szére. Geszler György bemuta- ját is. Másrészt — mondotta szellemesen Mihály András — a vidékiek- fuvola-gitár nek is meg kell ezt tudníok, együttes lehetőségét. Gonda mert a művészetben az öntu- A zeneiskolai tanárok kama- János az „Apa" és a „Szerel- dat nagyon fontos. Azért fonr razenei találkozójára másod- mesfilm" zenéjének szerzője tos, mert ez megszólal a mű- - . 1Q79 • • 0R 9!) modern hangvételű művet írt ben is. öntudat nélkül nincs tzDen ívu. május zo—zí—zö- g balassagyarmati kvartett művészi teljesítmény. Amit án került sor a Művelődésügyi számára. Kedves gesztus volt ezen a találkozáson hallottunk Minisztérium művészetoktatási a szerző részéről, hogy a Ba- a magyar hangversenyélet osztálya, valamint a Somogy lassagyar,maihoz közelálló szintjével mérhető. megyei és kaposvári Tanács Szabó Lórmq verset zenesitet- Ezek után Mihaly András 16 TH6y. IS. seny Egerben, Szegeden, kamarazene-fesztivál Jászberényben.) Ezúttal tanárainak vári sikereiről számolhatunk tott Capricciója be. használja ki a művelődésügyi osztálya és a Kaposvári Állami Zeneiskola rendezésében. részletesen elemezte az elhangzott együttesek produkcióit. Utoljára a balassagyarmatiakról szólott. A Művelődésügyi MinisztéA zsűri tagjai a kamarazenélés kiváló szakemberei, Mihály András, Kása György, Szűcs Lóránd, Onczai Csaba, riumot Péter Miklós zenei Carpa Csilla, a Zeneművésze- főelőadó képviselte, aki a dísz- t* Főiskola tanárai, valamint hangverseny megnyitójában Olsvai Imre zenetudós vol- kifejtette, hogy ez a fesztivál tägigen magas színvonalú A szakmai zsűrinek az _____r,„.. _ _____________ v éleménye, hogy az elmúlt év- nyolc kimagasló teljesítményt nélés módja miatt. Ez az hez viszonyítva nagy a fejlő- nyújtott együttes került be. együttes mindig tudta, mit dés, ami azt tükrözi, hogy a Ezek az együttesek a követ- akar, az elhatározás teljesen főváros és vidék zenei élete kezők: Abony (trió), Balassa- egyértelmű volt. A szándék és közötti különbség kezd meg- gyarmat (duó), Balassagyar- a_ megvalósítás tökéletesen vi- szünni. mat (kvartett), Kaposvár lúgos, azt a barokk levegőt .T , . , , , . (duó), Miskolc (kvartett), Nyír- árasztotta muzsikájuk, Nehez azoknak a pedagógus- „ . : „ ritkán lehet hallani. Az egész fesztivál legkellemesebb meglepetése volt a balassagyarmati fuvola-gitár kettős (Veres István—Fogarasi Béla). Nemcsak azért, mert volt A bíráló bizottság értékelése ritka összeállításban hallottuk a alapján a díszhangversenyre a_két hangszert, hanem a zeamit Ezen Jelenet Az Angyal lesen című színes francia—olasz bűnügyi filmből jó útra tér. Chirstian Jaque, a film rendezője a legsikeresebb vígjáték- és kalandfilmrendezők közé tartozik. Legemlékezetesebb filmjei: Királylány a feleségem. Babette háborúba megy, A francia nő és a szerelem, A fekte tulipán és Hajsza á gyémántokért. Rendkívül könnyed, szórakoztató film a John és Mary. A közönség érdeklődésére tarthat számot a humoros hangvétel, a kedves, derűs hangulat, a friss dialógusok és végül Peter Yates kiváló rendezése. A film színei fokozottabb súlyt adnak a nagyszerű felvételeknek. A főszerepeket Dustin Hoffman és Mia Farrow alakítják. Az egyik lapvélemény szerint: „Meleg humorral fűszerezett dráma, két mai fiatal felnőtt kalandjairól, akik előbb mennek az ágyba és azután ismerik meg egymást." Egy másik lapvélemény: „A rendezés kidolgozott és zseniális a dialógus friss és ragyogó. Vonzó, gyengéd, de üres film.” A filmek szórakoztató jellegét ítélve a következő filmhéten a telt ház ismét biztosítva lesz. művészeknek a helyzete0 akik (^dTés SzombotheíTSós- felül" a gitáros játéka techni- “ tíanlnüm 3 ötös). Tehát Balassagyarmat ballag meglepetés volt. Temés Szombathely két-két cső- póingadozas csak akkor volt, porttal került be. Egyéni tel- amikor az előadók akarták, j eseményükért* hatan kaptak összegezve: mesteri volt különdíjat. Ezek között volt (Händel: d-moll szonátáját Fogarasi Béla is, aki a zsűri játszottak), tettel — mondotta továbbá elnöte szerint: a klasszikus Ugyanilyen kitűnö volt Péter Miklós — arra, hogy ki, gitáron országosán egyedulal- t,aiassagyarmati kvartett milyen körülmények között lot produkált . a Hándel-kantáta megszólaltajVfí- tásában. Tagjai: Für Éva lett nem engednek művészi igényességükből és szakítanak időt a gyakorlásra, a szereplésekre való felkészülésre. A zsűri nem lehetett tekina is, készült kaposvári szereplésére, csak a dobogón nyújtott teljesítményt értékelhette. A szakmai értékelésen __ A-*. Kossuth-díjas ze- 'Äj.Ä/i'Sr,*£ neszerzo, a zsűri elnöke, töb- Nyíregyházi Ágnes (gordonbek között az alábbiakat ka). mondta: ezen a találkozón az , .. ,, .... ,, .. .. Reméljük, hogy a balassavolt a zsűri legnagyobb oro- gyarmati zeneiskola tanárai le- kamaracsoportjainak kaposváomriir v”v hétett mérni, amivel bármely, r> sikere megyénk zenei gletéaz egyik XX. századi magyar re serkentőlee hat szerzőtől) kellett egy-egy cső- Budapesten hallott produkciót c 6 portnak bemutatnia. szoktak bírálni. Réti Zoltán A háromnapos találkozóra az ország 113 zeneiskolájából 29 kamaracsoport került a kaposvári dobogóra. Elhangzott 58 mű, a rendezők kiírá- me< hogy olyan mércével sa alapján két művet (ebből Sikere van a könyveknek Három napja tart az ünne- Szép versekből, a Rivaldából pi könyvhét és megyeszerte már nem lehet kapni, ugyan- sokan vásárolnak a könyvhét csak elfogytak Burns, Goethe újdonságaiból és a raktáron és JeSszenyin versei. A Milevő művekből. Salgótarján- nerva enciklopédiasorozatból ban is rendkívüli sikert ho- 200 darab fogyott, s a vásárzott az első három nap. A lók egyidejűleg előjegyezték a' Művelt Nép Könyvterjesztő többi köteteket is. A megyé- Vállalathoz tartozó két állami ben vendégül látott költők és könyvesbolt a várakozáson írók művei közül Jobbágy felüli forgalmat bonyolított Károly és Vihar Béla verseit le. A főtéren levő központi keresték a legnagyobb számkönyvesboltban három nap ban. Arányaiban nagy forgal- alatt 108 ezer forintos bévé- mat bonyolított le a salgótar- telt könyveltek el a város jáni Pécskő utca 3. szám alat- különbözo helyein feltalálható 60 elárusítóhellyel együtt. A ti könyvesbolt is, ahol mintíélárú könyvek egytől egyik e§F tízezer forint árú könyv elfogytak, a Körképből, a fogyott. Zenélő hétfő Ä József Attila Megyei Mű- vezetésével; a jászberényi orvélődési Központ szervezésé- szágos minősítő versenyen ben, valamint a fenntartó ezüstdiplomát szerzett peda- szervek támogatásával június- góguskórus. Virág László, a ban Salgótarján közönsége salgótarjáni zeneiskola igazrangos szabadtéri hangver- gatójának vezetésével; az senysorozatnak, a „Zenélő aranykoszorúval és Kiváló hétfőknek” örvendhet. A jú- Együttes címmel kitüntetett nius 5-én 18 órakor kezdődő bányászkórus, Maróti Gyula hangversenyen közreműkö- vezetésével, valamint a me- dik a Mártírok úti zenei ál- gyei művelődési központ ka- talános iskola aranyokleveles marakórusa, Guthy Éva tanár kórusa, Szilágyi László tanár vezetésével. NŰCRAp - 1972. május 31., szerda „fae szettemét atfa nm égM rmJ' 5. Kiáltvány Ceglédről Gyorsan, ugyanakkor megfontoltan kellett cselekdnie a keresztes hadak fővezérének. Mindenekelőtt katonailag akarta uralni a helyzetet, hogy kedvező pozícióból kísérelje meg a politikai célok elérését. Seregét három részre ceztotta. Az ország fontos területein a fegyveres nép jelenlétével kívánta biztosítani túlsúlyát, egyszersmind újabb paraszti tömegek csatlakozását remélte a seregek útjába eső vidékekről. Barabás papot kelet felé küldte a síkság és a hegyvidék találkozási vonalán. Ezzel mintegy elszigetelte a nemesekhez húzó felvidéki országrészt a forradalomra hajlamosabb, paraszti tömegekben bővelkedő Nagyalföldtől. Mészáros Lőrincet a Duna—Tisza közére küldte, hogy a lelkes papra bízott sereg vegye birtokába azt a terepet, amelyen át a legrövidebb út vezet Budáról Nándorfehérvárra, s olvassza magába az útvonalon várakozó nagyszámú önkéntest, ö maga a két szélső irány között a tengelyvonalat választotta. A Rákoson a seregzöm egyik felét öccse, Dózsa Gergely parancsnoksága alá rendelte — megtartván magának a fővezérséget. Budát és Pestet nem hagyhatta biztosítékok nélkül a háta mögött, ezért a Rákoson marasztalt háromezer fegyverest Száleresi Ambrus pesti polgár vezérletével. Az átgondolt stratégiai intézkedések után késedelem nélkül, még május tizenhatodikén tábort bontottak és útra keltek. Ezzel kezdetét vette Dózsa György alföldi hadjárata, a tulajdonképpeni 1514-es parasztháború, noha egyelőre csaták nélkül vonultak céljuk felé. A fő irányba haladó zöm tizenhetedikén este érkezett Ceglédre. Letáboroztak a nagy mezőváros északnyugati szélén a homokbuckák között. Ekkor már magukon viselték a csapatok a fegyelem és a szervezettség biztos jegyeit. A fővezérnek pedig határoznia kellett, hogy milyen módon vívja ki fegyveres hatalma birtokában a jobbágyság számára remélt szabadságot. Cegléd a programadás helyszíne lett. Itt derült ki igazán, hogy a hadvezé- ri tehetséggel megáldott székely vitéz a politikai vezető szerepére is kiválóan alkalmas. Nem akarta eltörölni a királyságot, ám annál szilárdabbul elhatározta magát a fennálló társadalmi rend emberségesebb átalakítására. Feladatának tekintette a főurak megfékezését, a törvények felülvizsgálását, a jobbágyok jogainak új alapokra való helyezését. Születése, neveltetése révén önként kínálkozott a székelyek példája. Azt akarta, hogy a székelyek számára garantált jogokhoz hasonló helyzetbe kerüljön az ország egész parasztsága. Miután világossá fogalmazódott benne a szándék, ismét népgyűlésbe hívta seregét és így beszélt katonáihoz: — Semmi sem kellemetlenebb isten előtt, mint az, hogy egyik ember uralkodjék a másikon. Mert a szolgaság nem természet szerint, hanem az emberek kapzsiságából keletkezvén, egy halandó sem követ el gonoszabbat, mint az, aki a maga tekintélyével visz- szaél, s az embereket durva szolgaságra veti. — Akár nehéz, akár könnyű dolgot tett-e már egy nemes is a ti károsodástok nélkül? Hiszen ha egy nemes építkezik, házasodik, leányát férjhez adja, vendégeskedik, fia születik vagy meghal — ha saját ügyében a királyhoz utazik: veletek fizetteti meg. Semmit sem tesz a ti nagy károtok nélkül. Ünnepjök gyász nektek, s ha gyászolnak, pénzetekből csapnak tort, s inkább ti hullathattok könnyeket. — Most, mialatt ők remegnek, tá- madajtok ellenségeitekre, öljétek íe, vagy szalasszátok meg őket. Tanítsátok meg az elpuhultakat, ne uralkodjanak gonosz módon tűrhetetlen kevélységök által. Ugyanebben a szellemben íródott az a kiáltvány is, amely Cegléden kelt 1514. május tizeruiyolcadikán: „Székely György, vitéz, katona, a keresztesek istenáldotta népének fejedelme és főkapitánya, csak Magyarország királyának, s nem egyúttal az urak alattvalója, a Magyarországban... levő városoknak, mezővárosoknak és falvaknak, együtt és egyenként, üdvözletünket! Tudjátok, hogy a hitegető nemesek ellenünk... ártani vágyó kezekkel fölkeltek, hogy bennünket üldözzenek, háborgassanak és zavarjanak. Azért is néktek... rendeljük és parancsoljuk, hogy rögtön és azonnal, amint jelen levelünket látjátok, minden késedelem és kifogás nélkül jöjjetek, repüljetek és igyekezzetek Cegléd mezővárosába. Siessetek, hogy így a szent csapat és áldott gyülekezet a nevezett hűtlen és gonosz nemeseknek erejét és kezét korlátozni, megfékezni és megzabolázni tudja.” Dózsa tehát óvakodott attól, hogy forradalmi hitvallása mellett a király és az egyház ellen buzdítson. Sőt, kancellárjával, Ambrus dévaványai pappal levelet irat Ceglédről Bakócz Tamásnak, beszámol haderejéről, felszólítja a hercegérseket, hogy késedelem nélkül csatlakozzon hozzá mindazon sereggel, amelyet kezdetben megígért. A bíborosnak címzett békülé- keny hangú levelet az követte, hogy Bakócz május huszonharmadikán végképp eltiltotta az egész keresztes hadjáratot, egyházi átokkal fenyegetett meg mindenkit, aki nem teszi le rögtön a fegyvert, s nem tér haza azon-, nal. Időközben mégis egyre erősödött, szilárdult a paraszti sereg. Szabályosan menetelő alakzatait már kürtösök, dobosok kísérték Temesköz felé. Pompás szakértelemmel keltek át a Tiszán, a Berettyón, a Hármas-Körösön. A Békés 'melletti szikes réteken táboroztak, amikor megérkezett Dózsához Bakócz Tpnás és az urak együttes levele. Látván Dózsa az elszánt és rideg gyűlöletet, komoran szólt, miután Ambrus pap felolvasta neki a fenyegetést. — Nem vagyok én sem gyermek, sem bolond, hogy tréfát űzzenek velem. Fogadom az istenre és a szentekre, hogy összetöröm őket! Gerencsér Miklós következik: NÉPÍTÉLET APÁTFALVÁN
