Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
Galgagutai interjú „Viccfesztivál” és fonójáték Ä galgagutai kúltúrház igazgatóját, Gyürki Tibor pedagógust kaptuk ceruzavégre”, hogy a kúltúrház programjáról, terveiről kérdezzük. A falu szlovákok lakta nemzetiségi község. — Ez már eleve a program egyik meghatározója? — így van. Évente több alkalommal nemzetiségi esteket rendezünk a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségével közösen, a Hazafias Népfront bevonásával. A legutóbbin például az erdőkürti Röpülj páva kör tartott bemutatót. Augusztus 20-án csehszlovák—magyar barátsági nap lesz. Meghívjuk rá, Nenince község lakóit is. — Mit nyújt a kúltúrház a fiataloknak? — A programok nagy része kedvük szerint való. Különösen népszerű az idén megkezdett ifjúsági randevú sorozat. Nemcsak nevében, hanem tartalma szerint is, randevú ez, a környéknek vagy 15 községéből eljönnek cá a fiatalok. — Mi lehet az, ami eny- nyire vonzza az ifjúságot? — Az első randevúkat a könnyűműfajokból állítottuk össze. Nem is titok: az volt a célunk, hogy előbb ideszoktassuk a randevúzó- kat. A falu Norton nevű beategyüttese játszik, valósággal rajonganak értük. Aztán filmet vetítünk, s utána megint a zenekaré a pódium. Osztatlan népszerűségnek örvend a „viccfesztivál” is. A legjobb tréfa- mondók viszont nagyon is komoly könyvet kapnak jutalmul. A legközelebbi randevú május 28-án lesz, ezúttal vetélkedőt is iktatunk a programban. — Ezek szerint tehát „komolyodik” a randevú? — így is lehet mondani. A vetélkedőn például téma lesz a külpolitika, az ifjúsági mozgalom, a KlSZ-okta- táson elhangzottak. A szellemi tornára egyébként igénybe vesszük az iskola villanyfeleltetőgépét is. A komolyodó programhoz még annyit: úgy tervezzük, hogy egy miniankétot rendezünk majd, hasonlót a tévébeli fórumokhoz. Meg is hívtuk már a tanácselnököt és a tsz-elnököt, eddig még sajnos nem sikerült az időt egyeztetnünk. Kölcsönösen előnyös lenne ez mindkét félnek. A fiatalok megismerkednének a falu gondjaival, a falu vezetői meg azokkal a problémákkal, amelyek a fiatalokat foglalkoztatják. Ezen a „játékon” tehát csak nyerni lehet. — Hasonló siker kíséri az ismeretterjesztő előadásokat is? — Őszintén szólva, egyáltalán nem. Ebben az egyik „ludas” a tévé konkurenciája. Másrészt meg a falu különböző szervei, szervezetei rendszeresen tartanak előadásokat, politikai, egészségügyi és más témákból, ezek mellett a kúltúrház külön előadásokat már nem rendez. A TIT megyei szervezetének elképzelése — megyei előadók filmekkel, szemléltető eszközökkel járták a falvakat — nálunk nem járt sikerrel. Ügy tudom, a környező községekben is kevés számú közönség jött ösz- sze. — Hallhatnánk valamit a tervekből? — Fiatalokból álló, 15 tagú néptáncegyüttes működik a faluban. Az együttes most új műsort próbál, a galgagutai fonót. Megkértük az idősebbeket, mondják és játsszák el a fonó történetét. Ennek alapján Kovács Imréné iskolaigazgató versbe szedte a történetet. Maga a történet magyarul játszódik, a dalbetétek pedig szlovák nyelvűek. Ezzel a műsorral készülünk jövőre'a kulturális szemlére. Bár a kulturális szemle még messze van, a galgagutai fonó történetéből már most adhatunk egy kis ízelítőt. — Hé, te Paja, téged mi lelt, Orsóm néked mire kellett? — Visszakapod szép lány, Ha megadod érte, ami jár, Visszaadom az orsódat, Ha megkapom a csókodat1 A forgatókönyv szerint a csere meg is történik... Szendi Márta Film és valóság TOTT CjM ffTTT Mi Rá •kU létté: Ä valóság izgalmasabb a legagyafúrtabban megkomponált kriminél. Akit eddig a Kék fény adásai nem győztek meg erről, annak a „Hekus lettem” című új magyar film segít. Fejér Tamás rendező ugyanis a közelmúlt történelmének véresen valóságos szakaszát választotta új filmje témájául. 1945, Budapest. A főváros romokban hevert, a bűnözés hatalmas méreteket öltött. A városban maradt nyilasok, SS- ek az alvilág császárai — feketézők, vetkőztetők, rablók és gyilkosok — tartották rettegésben az embereket. Az újjászületés alapvető feltétele a közbiztonság megteremtése, amelyért az újonnan alakult demokratikus rendőrség harcolt. Kegyetlen, véres küzdelem volt, hiszen a bűnözők, mint például a volt nyilas Mészáros István — alvilági nevén: Hekus Dönci — még a rendőrgyilkosságtól sem riadtak vissza. Ezekről a harcokról, megtörtént bűnügyekről szól az eredeti dokumentumok és Fóti Andor novellái alapján készült film, az 1972- ben alakult Budapest Filmvállalat első produkciója. Fejér Tamás eddigi munkáival (rangsor és a teljesség igénye nélkül: „A Tenkes kapitánya”, „Patyolat akció”, „Princ, a katona”, „Tüskevár”, „A beszélő köntös”, „Az idő ablakai") bizonyította, hogy ismeri a közönség nagy része által alkotott sztereotípiákat a „jó” filmről. A cselekményesség, a könnyű érthetőség, váratlan fordulatok, az esetenkénti happy end jellemezték munkáit. Most mindezeket megőrizve, igényesebb feladatra vállalkozott.' Emléket állít a demokratikus rendőrség megalapítóinak, névtelen harcosainak úgy, hogy korunk (vagy inkább filmművészetünk) deheroizáló tendenciái ellenére újra hangsúlyt ad a hősiességnek. Ezt szerencsés módon nem a tettek felmagasztalásával, hanem az emberben lejátszódó értelmi-érzelmi folyamatokkal, ezeknek pszichikai motiválásával a helytállás indítékait helyezi előtérbe. Így születhetnek olyan hús-vér figurák, akik a sablonokat fel1947-ben készült eredeti felvétel Hekus Dönciről (eredeti neve: Mészáros István). A mögötte álló bajuszos férfi Lányi Mihály, a rendőrség politikai nyomozó osztályának hadnagya, aki Hekus Döncit elfogta váltva ideálokat jelenthetnek A neves szereplőgárdából a a mai generációknak, hiszen közelmúlt nagy színészfelfe- ma az értelmi-érzelmi állás- foglalás, a becsületes helytállás, az áldozatvállalás éppen úgy alapvető, mint a film hőseinek korában. dezését Harsányi Gábort, valamint Koncz Gábort lehet kiemelni. Emlékezetesen alakítják a két munkásfiatalt, Ez az alkotói szándék jelen- akik a munkapadot felcserélik a rendőri, nyomozói hivatással. Korill Ferenc ti a „Hekus lettem” fő erényét, de egyúttal hibái is innen indulnak, hiszen Fejér Tamásnak nem sikerült maradéktalanul megvalósítania elképzeléseit. A jelzések, melyekkel hangsúlyozni kívánja mondanivalóját, nem helyettesíthetik az alakjaiból részben hiányzó pozitív és negatív tulajdonságokat, ezek életszerű keveredését. Ezen túlmenően egyenletlenségek mutatkoznak a filmen belül is, ami a feldolgozott bűnügyek függvényében jól elhatárolt részekre osztható. Az elképzelés és a megvalósítás közti különbségek, valamint kiegyensúlyozatlansága ellenére is izgalmas, hiteles a film, s remélhetően jó szolgálatot tesz a Budapest Filmvállalat megfogalmazott célkitűzésének: visszahódítani a magyar filmek nézőit. [fin Kell a jó könyv Ez alkalamal kivételesen nem egy szerző valamely most megjelent művéről szeretnénk szólni elsősorban, hanem arról a nagyon tiszteletre méltó kezdeményezésről, amely a Magyar—Szovjet Ba~ ráti Társaság, a Magyar Írók Szövetsége, a KISZ, a SZOT, a Hazafias Népfront, az illetékes minisztériumok és a könyvkiadó vállalatok támogatásával indult meg „Kell a jó könyv” cím alatt. A nemzetközi könyvév célkitűzéseivel teljes összhangban ez a mozgalom a klasz- szikus orosz irodalom mellett a szovjet irodalom népszerűsítését van hivatva szolgálni. Az olvasópályázaton résztvevőknek hat könyvet kell úgy elolvasniok, hogy az olvasónaplóban feltett kérdésekre meg tudjanak válaszolni. Olyan művek szerepelnek az elolvasásra javasolt könyvek között, mint Turgenyev „Első szerelem” című kisregénye, Tolsztoj Leo „Anna Kareni- na”-ja, Kuprin „Párbaj”-a, Dosztojevszkij „Bűn és bűn- hődés”-e. Bek „Volokalamsz- ki országút”, Fagyejev „Ifjú gárda”, Gorkij „Életem”, Solohov „Csendes Don”, Szi- monov „Nappalok és éjszakák” című méltán népszerű művei. Sluckis „Szomjúság” és Bulgakov „A mester és Margarita” című szintén ajánlott műveiről korábbi számainkban már közöltünk méltatást. Ez alkalommal, hogy némiképpen ízelítőt adjunk a művek feldolgozásáról is, két műről szertnék részletesebben is szólni. „Férjhez mennek az angyalok” címmel a Modern Könyvtár sorozatban megjelent kis kötet a mad szovjet költészet alkotásaival ismertet meg, Rab Zsuzsa művészi fordításában. Ahogy arról az utószó is vall. a válogatás inkább a költészet vigasztaló folyamatosságáról igyekszik meggyőző érveket felsorakoztatni, nem törekszik sem a teljességre, sem arányosságra. Ezért hiányoznak a kötetből a nagy nevek, viszont szerepelnek olyan szárnyukat bontogató tehetségek is. akik ma még csak ígéretek. Szerepelnek természetesen olyan nálunk is jól ismert költők, mint Jevtusenko, akinek „Tatár ének” című verse a pályázatban is szerepel. ,,Zengjen áradón, elúszva / kancsal istenek felett, / Ba- havi pásztor, a te tiszta / emberhívő éneked:” Mark Szergejev „Budapestről” ír. a majdnem néptelen Budapest éjjeli életéről készít képet a folyton születő, melengető városról. „Egy szobor érclova életre támad, I rád néz. megismer, felnyerít utánad. / Fut, fut a város, szemedbe, beléd. / Orgonafutam dől a térre ki.” Az tizbég Makszud Sejhzade „Első szerelem” című verse Turgenyev klasszikus kisregényére utal. Az öregedés fenyegető réme elől a tegnapi fiatalságba menekül a költő: „Napfénysárga ruhában / egyszerre mintha ott teremne f ő is, ki elsőnek szívedbe tévedt. / Emlékszel-e az első szerelemre?” A könnyed humor sem hiányzik a kötetből. Gleb Gor- bovszkij és Jurij Levitanszkij verseit ezért. Voznyeszenszkij, Vinokurov, Rozsgyesztvensz- kij verseit pedig egyre érettebb hangzásukért ajánlhatjuk az olvasók figyelmébe. A Nobel-díjas Solohov több művével is szerepel a pályázatban ajánlott szerzők között. „A hazáért harcoltak” című regénye a Nagy Honvédő Háborút és hőseit ábrázolja. Ismerve Solohov hatalmas freskószerű ábrázolási módját, bízvást mondhatjuk, hogy az eddig megjelent részletek ennek a hősi harcnak legnagyobb szabású ábrázolását ígérik. Hősei a huszonhét főre olvadt harmincnyolcadik ezred katonái, a folytonos visszavonulás és utóvédharcokban is töretlenül hisznek igazságos harcok győzelmében. Sztrel- cov agronómus. Lopahin, a bányász. Zvjagincev traktoros és a többiek tudják, hogy nemcsak hazájuk felszabadításáért. nemcsak a fasizmus eltiprásáért, hanem az egész emberiség szabadságáért is harcolnak. A kényszerű visszavonulás nehéz óráiban is fülükben cseng Ruzajev politikai tiszt híres mondása: Ha minden vöröskatona csak egy németet megölt volna — már régóta vége lenne a háborúnak. A regény hősei nem emberfeletti emberek. De Lopa- hin, aki a regény egyik központi alakja, már a „Világos út” szovhozért folytatott küzdelemben összekovácsolódott barátjával, Nyikolajjal és ez a barátság a háborúban is kötelez. sokszor emberfelettinek tűnő cselekedetekre is. Nem hiányzik ebből a hősi regényből sem a Solohovra oly jellemző egészséges humor sem. Ennek egyik képviselője az idős Popriscsenko törzsőrmester, aki Julius Caesar szállóigévé lett szavait így fogalmazza át: „Jöttem, láttam, főztem.” A regényt át meg átszövi a háború borzalmai felett diadalmaskodó élet szeretete. Feledhetetlen szépségű jelenet az egyszerű emberek megdöbbenésének ábrázolása, amikor az egész sztyeppét bevilágító, égő gabonatábla fényénél látják meg küzdelmük, harcuk igazi értelmét, „A mindenható életnek ezek az apró megnyilvánulásai” a természet szépségei teszik emberivé, kedvessé Solohov regényét. Csak helyeselni tudjuk, hogy ezeknek a műveknek elolvasásai az olvasópályázaton való részvétel a KISZ határozata értelmében a ,,Kiváló ifjúsági klub” cím elnyeréséért folyó versenynek is egyik fel-: tétele. Csukly László A hét könyvei AKADÉMIA KIADÓ: Halász Előd: Német—magyar kéziszótár 10. kiadás. Horváth József: Növényvírusok, vektorok, vírusátvitel. — EURÓPA: Holan, Vladimír: Szavak barlangja. — KOSSUTH: Niederhauser Emil: Forrongó félsziget. A Balkán a XIX— XX. században. Winnington, Alan: A holtnak hitt ember. — MAGVETŐ: Erdélyi József: Cirokhegedű. Vályi Zsuzsa: A másik Amerika. — MÓRA KIADÓ: Cooper, James Fenimore: A Vörös Kalóz. Defoe, Daniel: Robinson. Hauff, Wilhelm: A spessarti fogadó. Regény. Reich Károly: Arany lxl. — SZÉPIRODALMI: Dér Endre: Mi puló- veresek. Holtak hátán. Gergely Mihály: Életünk, halálunk. Polgár András: Apuka. ZENEMŰKIADÓ: Jiránek, Jaroslav: A.XX. századi cseh zenéről. Ezüstkoszorú — diplomával Nógrádi sikerek a jászberényi zenei napokon 1963-ban halt meg Székely minősítő hangversenyen. A Mihály, kétszeres Kossuth-dí- balassagyarmati KlSZÖV-kó- jas operaénekes, akinek emlé- rus hangulatos palóc népdalkére szülővárosa, Jászberény csokorral mutatkozott he, minden év májusában — idén majd Händel: A nyár dicsé- ötödik alkalommal — megren- rete című művét szólaltatták dezi a Székely Mihály zenei meg csiszoltan. stílusosan. napokat. A több héten át tartó rendezvénysorozat folyamán különböző hangversenyekre, találkozókra, fesztiválokra. kiállításokra került sor. A zenei napok dalostalálkozóján Nógrád megyét két kitűnő énekkar képviselte, mindketten sikerrel szerepeltek a NÓGRÁD — 1972, május 21 „ vasárnap Kisdobosavatásra Kislányomnak Hívtál — jöttem Hozzád, — Nem győzött le távlat Nézem égő orcád, Esküre-nyílt szádat. Szívek dobpergése, Együtt dobbanása, Egy célra törése Egyért lobbanása Kisdobossá avat, Embernyi emberré, Aki az igazat Nem váltja majd bérré, Szereti szüleit, Tiszteli tanárát, Korunk új műveit, Népét és hazáját. Száll a szó a szélben — Első eskütétel — Emlékezőfélben Múltamat átélem. Rojtos nyakkendőmet Megőriztem máig, Elvemnek, erőmnek Mind-folytatásig: Mert míg fák sarjadnak, Ti is nagyra nőttök, Sok boldog tavasznak Ápolni jövőtök. (1972) Kontó István Monteverdi: Scherzi musicali négy tétele — a zeneiskola kamarazenekara kíséretével — éretten, tömören szólalt meg előadásukban, méltán érdemelte ki a kórus és karnagya, Réti Zoltán a szakemberek és a közönség elismerését. A salgótarjáni pedagógus kórus Virág László vezényletével Scandeli igényes, sok buktatót rejtő Bongiomo Mavéve igen előkelő minősítést jelent. Ugyancsak e két város képviselte megyénket a jászberényi kamarazenefesztiválon, melyet az ottani „Palotá- sy János Zeneiskolában” rendeztek meg a zenei napok keretében. A balassagyarmati zeneiskolások Haydn-műveket játszottak. Produkciójukat a zsűri úgy említette, mint olyan szintet, amelyet minden zeneiskolának el kellene érni. A kimagasló eredményt nyújtó együttes (Vásárhelyi Judit, Lengyel Judit hegedű, Katzer Etelka gordonka. Per- kits Magdolna zongora) szedonna című madrigálját tűzr replése az idei hangversenyte műsorára, amit szép hangvétellel. lendületesen mutatott be, hasonlóan tetszést aratott Haydn: Az aggastyán című műve is. Műsorukból kiemelkedett Bartók: Négy szlovák népdala, mely kiforrottan. magabiztosan szólalt meg, pedig ez a mű a legjobb kórusokat is alaposan próbára teszi. A Bartók-mű sikeréhez nagyban hozzájárult a nagyon kényes zongorakíséret kitűnő előadása, mely Virág László- né érdeme. A zsűri mindkét nógrádi kórus számára az „Ezüstkoszorú diplomával” fokozatot adta. ami az országosan magas színvonalat figyelembe, évad méltó befejezése volt. A salgótarjáni zeneiskolát a legifjabb^ generáció képviselte. Műsoruk is kuriózum volt, mivel Torják Vilmos, az intézet zeneszerző-tanára épp az ő számukra írta különleges összetételű Kvintettinóját. A kicsinyek együttese (Lons- ták László furulya. Virágh László hegedű. Petrovics Erika gordonka, Kugel Zoltán gordon. Nagy Anna zongora) sikerrel szerepelt, mind a fesztiválon, mint a legjobbak esti díszhangversenyén, sőt mindkét nógrádi zeneiskola már most meghívást kapott a jövő évi Székely Mihály zenei napokra. i
