Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

A Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár tolmács! telepén az élelmiszeripari gyár meg­rendelésére 400 darab 50 literes tejtarlályokat készítenek, A képen látható készáruk el­szállítása után hozzákezdenek, a 100 literesek előállításához. Az előbb említett termeken kívül 36 darab kovászérlelöt is előállítanak. A képen: Búb őri István harmadéves szak­munkástanuló a kész tartályokat rendezi Kulcsár József felvétele Csak akkor emelkedhet magasabb szintre... Nem tudom, észrevették' e már, hogy az utóbbi időben mennyire elszapo­rodtak a különböző köz­vélemény-kutatási formák, szociológiai felmérések és a valóság feltárását célzó vizsgálatok? Kérem, ma már min­denre tudományos módsze­rekkel keressük a választ. Ez igazán jó dolog, csak az baj, hogy néha már a napnál is világosabb dol­gokat is elemzés tárgyá­vá tesszük. A vizsgáló- biztos a hóna alatt nagy paksamétával felkeresi a családokat, aztán órákon keresztül faggatja a ka­maszfiút, az apát, az anyát, a nagyszülőket és a nagy­néniket, hogyan érzik ma­gukat a vasárnapi papri­káscsirke és az üveg sör elfogyasztása után, több-e a hatezer forint jövede­lem, mint a három, víz­szintes helyzetben szeret­nek-e jobban aludni, vagy állva, és igy tovább. Érthető is, mert ugye másfél millió forintot ki le­het dobni minden töpren­gés nélkül az ablakon, de valamire Igent, vagy ne­met mondani, csak úgy Nem kell komolyan venni ukmukfuk, ki merné vál­lalni érte a felelősséget? Újabban magam is óva­tosabb vagyok,. Mostaná­ban sokat esett qz eső. Legalábbis úgy tűnt. De nehogy azt higyjék, beér­tem azzal, amit a két sze­memmel láttam és a bő­römön tapasztaltam. Alapos vizsgálat alá vettem a dol­got, hátha tévedek. Az ember mégis csak elfogult, s a személyes benyomáso­kat soha sem szabad ál­talánosítani. Nem árthat jobban körülnézni és má­soktól is véleményt kérni, valóban esik-e az eső? Először is telefonon föl­hívtam több ismerősömet Győrben, Budapesten, Sze­geden és Debrecenben. Meglepően ellentmondó vá­laszokat kaptam, Hol esett, hol nem, A szomszédom­nál is kérdezősködtem, de ő leintett, hogy hagyjam békén az ilyen hülyeség­gel, Ekkor a családom tag­jait útnak indítottam a lakás négy égtája felé, hogy az ablakon keresztül vegyék szemügyre az idő­járási helyzetet. Amikor visszatértek, a fiam azt mondta, „nyár van és süt a nap, menjünk kirándul­ni a Dolinkába.” A lá­nyom újabb vizsgálatot ja­vasolt. Majd ő lemegy a játszótérre, hogy közelebb­ről megnézze. Feleségem­nek az időjárásról nyom­ban az esernyő jutott az eszébe, amit nemrégen el­veszített. — Akár esik, akár nem, — mondta — úgy sin­csen esernyőm, így hát teljesen mindegy, összegyűjtve a kutató­munka részeredményeit, arra a zseniális és meg- felieb ezhetetlen következ­tetésre jutottam, hogy az eső nedves; ha borult az ég, nincsen jó idő, s nem árt egy esernyő a háznál. Hogy most már mondjam meg, éppen akkor való­jában milyen idő is volt? Hát azt meg hon­nan tudjam ? — is A SZOCIALISTA brigádvezetök első or­szágos tanácskozása alkalmával 1962-ben alig négy évvel az első brigádok megalakulása után a küldöttek már arról számoltak be, hogy 22 ezer brigádban 280 ezer dolgozó küzd a Szocialista cím elnyeréséért és 7 000 brigád érdemelte ki a megtisztelő címet. Az idén a szocialista brigádvezetők negyedik or­szágos tanácskozása előtt, már több mint 120 ezer kollektíva 1,3 millió taggal vesz részt a mozgalomban és ezek közül 70 ezer bri­gád mintegy 750 ezer taggal egy vagy több alkalommal is elnyerte a Szocialista címet. „Szocialista brigádokban dolgozik a mun­kásság mintegy 30 százaléka. A brigádok nagy része kiemelkedő munkasikereket ért el, emelte a dolgozók műveltségi színvonalát, fejlesztette a szocialista gondolkodást és közösségi szellemet, erősítette az összetarto­zást, a vállalatokhoz való ragaszkodást a dolgozókban” — mondja ki végső összege­zésként a Központi Bizottság decemberi ha­tározata. Mindebből szükségszerűen következik, s ezt a KB határozata a szocialista munkaver­seny továbbfejlesztéséről, majd ezt követően a kormányhatározat is kimondja: „A munka­verseny alapvető formája a szocialista bri­gádmozgalom”. Majd a továbbiakban ez áll: „A szocialista brigádok a dolgozó töme­gek olyan vezető kollektívái legyenek, ame­lyek mozgósító és példamutató szerepet töl­tenek bé a munkában, a tanulásban, a kö­zösségi életben”. A kormányhatározat fel­hívja a figyelmet arra, hogy a Szocialista Brigád cím elnyerésének követelményeit szükséges emelni, s azokat a címek adomá­nyozásánál következetesen érvényesíteni kell, figyelembe véve, hogy a mozgalomnak nem elsődleges célja a brigádok számának a nö­velése. Az eddigi eredmények ismeretében jogos­nak tűnik a kérdés: miért szükséges a mér­ce emelése, a nagyobb felelősség hangsúlyo­zása? Nos, tapasztalatok bizonyítják, hogy a szocialista brigádmozgalom nagy népszerű­sége és társadalmi rangja miatt egyes helye­ken gyakran helytelenül értelmezett vállalati presztízsből elvi engedmények árán is gya­rapítják a „szocialista”, címmel felruházott brigádok számát. Ez a gyakorlat árt a szocialista brigádmoz­galom társadalmi tekintélyének, visszatet­szést kelt a valóban szocialista módon dol­gozó kollektívák körében, végső soron csök­kenti a mozgalom vonzerejét. A nemrégiben lezajlott ágazati szocialista brigádvezetői ta­nácskozásokon számos felszólaló tette szóvá jogosan a mozgalom „felhígulásának” a ve­szélyét. Az elvi engedmények elsősorban ab­ban jelentkeznek, hogy a termelésben elért gazdasági eredményeket önmagukban is ele­gendőnek tartják a Szocialista cint adomá­nyozásához. Megfeledkeznek arról, hogy a hármas kö­vetelmény — szocialista módon élni, tanulni, dolgozni — együttes teljesítése a feltétele a Szocialista cím elnyerésének. Változatlanul a vállalati és munkahelyi gazdasági vezetőkre, társadalmi szervekre vár az a feladat, hogy az irányító és szervező munka további javításával, az elismerési és ösztönzési rendszer célszerű alkalmazásával segítsék elő a brigádmozgalom színvonalának emelését. Mindezek újszerű szemlélet és gyakorlat alkalmazását igénylik a mozgalom szervezé­sében, értékelésében és minősítésében. Ez egyben fontos feltétele annak is, hogy a bri­gádmozgalom ne csak megőrizze, hanem erő­sítse pozícióit, a szocialista társadalom építé­sében. Az eddigi vállalati útmutatások, és ajánlá­sok egyik fő problémája, hogy azok túlságo­san általánosak, nem a munkahelyek, a kol­lektívák „testére szabottak” voltak. Nem konkrét követelményeket alakítanak ki, ame­lyek messzemenően figyelembe veszik az egyes munkahelyek feladatait, a brigádok és tagjainak sajátos adottságait. A határozat szellemében elsősorban a hatékonyság javítá­sát, a termelés növelését, a gyár, üzem ter­vének megvalósítását szolgáló, hosszabb táv­ra szóló, a munkaköri kötelezettségeken túl­mutató célokat szükséges a brigádokkal együtt kialakítani. A szocialista emberi viszonyok és a kö­zösségi magatartás fejlesztését szélesebb kör­ben is elősegíthetik a brigádok közreműkö­désével. A vállalati szocialista brigádvezetői tanácskozásokon is sokan szóba hozzák, hogy a brigádok segítsék elő a fiatal pályakezdő dolgozók beilleszkedését a munkába, a szak­ma megszerettetését és megbecsülését, va­lamint a munkahelyhez, vállalathoz való ra­gaszkodásukat. A MUNKAVERSENY, a brigádmozgalom csak akkor emelkedhet magasabb szintre, se­gítheti hatékonyan a vállalati gazdálkodást, a tervek teljesítését, ha a gazdasági, műszaki vezetők is megtesznek mindent a jó üzemi légkör és munkatársi együttműködés kiala­kításáért. Javítják a vállalati üzem- és mun­kaszervezés színvonalát, megfelelő feltétele­ket teremtenek a folyamatos munkavégzés­hez és szüntelenül igénylik a dolgozók kez­deményezését, résztvállalását. az üzem gond­jaiból és együtt alakítják ki a teendőket. Danko vitt, László OtssSrtöbb jutalmazás A Salgótarjáni Kohászati újabb 2 400 000 forint kerül Üzemekben az elmúlt esz- a dolgozókhoz, amennyiben tendőben a szocialista mun- a különböző hatékonyságot kaverseny, illetve a szoeia- célzó feladatokat kiíogásta- lisita brigádmozgalom leg- Iámul teljesítik. Döntés szü- jobbjai között kétszázezer letett, hogy a kitűzött nye- forintot osztottak szét juta- reségjutalom 80 százalékát a lomképpen. Az idén ötszö- fizikai dolgozóknak kell jut- rösére növekszik ez az ősz- tatai, s a legkisebb összeg szeg. Az előbbieken kívül 500 forintnál nem lehet ala- évközi nyereség címén csonyabb, Valaki, ha megkérdezné tő­lem, hol van az a hely, ahol láthatóan érzékeltetni lehet az elmúlt években végbement nagy változást, én szemrebbe­Önerőböl as élvonalba... a maguk gyártotta alkatrészt. Az autókereskedők elfogadták. Aztán egy másik alkalommal Szécsényfelfaluban járt Bara­nyi, felesége szüleinél, Sztre­nés nélkül mondanám: Kiste- helyben csoportvezető, annyit Dolgozik ott egy üzemvezető, lennénk, ha nem mondanánk mi Jánoséknál* akik kerítést renyén, a mezogazdasagi gép- mondott: akit Fekete Sándornak hív- el, hogy Baranyl, ez a politi- csináltattak hatezer-ötszáz fo alkatrészeket és sok minden más hasznos dolgot készítő gyáregység. Azért éppen ez a gyáregység, mert fölöttük az _ Én elégedett vagyok és nak.és Nemtiben lakik. Min- kai emlőn növekedett ember, rintért. Az ezt követő napok­. --------,----------------- —„----0iyan szívós, ban már íárta a j ól érzem itt magam. taképe a nyugalomnak, meg- amilyen derék, —--------- . A gyáregységben végbement fontolteágnak. Egyik alapítója kitartó. Akaratát másokra is tudakolni, milyen változás már a bejáratnál a gyáregységnek. Visszaidézte át tudja vinni. A gyáregység a kerítésre és falvakat, igény van milyen árban elmúlt két évtizedben szám- szemhetűnik Az uradalmi is- a múltat és így bölcselkedett: fennmaradását is sokban en- szerezhetik meg a kisemberek SeteSSéntelTnnmcs rí tállók hel^n csuPa ablakos ~ Ak‘ élni akar, azt nem nek köszönhetik. ~ ................................. s zükség Űk pedig ennek el- munkacsarnokok. Egy részét lehet megsemmisíteni... lenére, a néhány traktorral most is formálják, h°gY kor* Ezt viszont ________ s zántóvető munkát végző szállításm készek a* metólnz- fezth,etnék maguknak Tulaj gépállomást gyárrá fejlesztet- donképpen azért lehet a kis­Gondolják A legegyszerűbbért is három­éi, javasolták feloszlatásukat, ?zer forintot kértek a magán­mert szükségtelennek látták iparosok. ték. Hegyi Mihály, a párttit­dasági gépalkatrészek. Az iro- tetjenyei mezőgépesekkel pél daépület valamilyen kúria le- dálódzni, mert ők a fennma­kár, aki maga is a hegesztő- ^7,, c u, “‘ V,cui ‘ / aaiodzni, mert ok a fennma gép mellett végigbirkózta az ketett- 5h„h.ez ho,^a-ag?s?,tv.a radáshoz, a sikerek kivívásé elmúlt másfél évtizedet, de- korszerű fürdőt, öltözőt építet- hoz nyújtottak példát. Az öt- rűs arccal, de érzékletesen fe- tek- 1™knfk’ férfiaknak Ele- Venes évek elején tíz körmös- jezte ki küzdelmüket amikor ír5ktorr^ke_z^ék:.^ée “ÍE azt mondta Radics Janosne­cnkan mppip- L Trf.fii fenntartani őket. És akkor — Megbeszéltük,* hogy kerí- Baranyi munkatársaival éjjé- tésgyártásra is berendezke- leken át kombinált, tervezett, dünk. A központomtól fegyel- Fekete Sándor úgy emlékszik mivel fenyegettek, mégis meg- erre vissza: csináltuk. — Bíztunk abban, hogy Ba- Ma az ország egyik legel- ranyi kivezető utat talál. ismertebb terméke a nálunk Talált is. Akkor nagy hiány készített kerítés. Hát így ment nak, a főkönyvelőnőnek. — Szinte dózerral nyomták keznek Borsodnádasdról, Deb- tized közepén sem vitték volt az autókipufogókból. Ba- e? lépésről lépésre. A terme recenből, Kaposvárról és az többre tizenhét traktornál, ranyi hozott egy mintapél- *®si értékük az idén elérte az ország legkülönbözőbb _ részé- hozzá a traktorosokkal és há- dányt. Szétszedték, tanulmá- évi ötvenmillió forintot. Gyár­ból. A telefon is sűrűn szól rom szerelővel. A főagronó- nyozták, aztán készítettek be- tar)ak autóalkatrészeket, kom­az üzemeket a megsemmisü- az igazgató, Baranyi Bertalan rnus, főgépész mellett ez volt lőle mutatónak másikat. Ha bájnalkatrészeket. Ismerik lés felé... szobájában. Valarnit kérnek. az egész személyi és gépállo- ilyen egyszerű lett volna. Az őket az országban, külföldön. Ennek a szemléletnek már Legutóbb Budapestről az egyik mányuk. A réges-régen vége. A kistere­felállva a présgép ■,Olyan becsületünk van, melléje jó keresetünk, . hogy tulajdonképpeni acélgyári ócskavasból elhoztak abova szintén szállítanak me­zőgazdasági gépalkatrészt. Ezért bátorkodtam kijelen- mezőgazdálko- Hegesztőgépet a tűzhelygyár- teni, ha valaki megkérdezné Fekete tőlem, hol van az a hely, ahol cég négyszázötven gumilapá­nyeleket legutóbb a Kiváló t°s magfelhordót kért. A mun- második felt Gyáregység címmel tüntették kacsarnokokban zúgnak a gé- amikor nem ki. Orosz Jánosné, a gyáregy- Pek> az egyenletes zajban be- dás, hanem gépjavítás volt a ból. Nekigyürkőztek ség közel háromszáz dolgozó- lecsattognak a prések, az em- profiljuk. Baranyi Bertalan, Sándor, Koós Sándor. Németh láthatóan érzékeltetni lehet ja közül az egyik, azt mondta berek pedig pontosan, szépén az igazgató az egyik legfőbb Pál, Paulik József, szóval az az elmúlt években végbement mellől: dolgoznak. Úgy, ahogyan egy szemtanúja annak, amikor a alapítók, akik tudták, mitje- nagy változást, én őket java­gyárban dolgozni kell. mezőgazdasági üzemek egy- lent szélnek ereszteni a gép- solném. Azért, mert saját aka­A gyáregységet így látni, más után önállósították magú " ' ' M személy szerint engem ez ki- válik érthetővé a jogos meg- kát a gépjavításra is. elégít”. De Nyerges Ottó, aki becsülés, és azok az elisme- — Létünk, tulajdonképpen volt a prototípus beroutatásá­a salgótarjáni tűzhelygyárból rő szavak, amelyekkel a kis- ekkor vált kétségessé — em- nak. Akkor hajnal öt óráig dolgozni, terenyeieket, kitüntetésük át- lékezik javítónál éveken át dolgozó ratukkal küzdötték fel magu- embereket. Az utolsó napja kát az élvonalba. Bobál Gyula Újabbal tetézték A Híradástechnikai Anya­gok Gyára romhány i telepe első negyedévi tervét 97 szá­zalékra teljesítette. A remé­nyekkel ellentétben áprilisban sem tudták törleszteni koráb­bi adósságukat, sőt újabbak­kal tetézték. Mivel a központ­ból késve küldik a tekercse­léshez szükséges anyagot, az áprilisi programnak is csak a 70—80 százalékát tudták tel­jesíteni. Sok remény a pótlás­ra nincs, mivel a központ egy­napos késése a telephelyen már két-, esetenként több napi elcsúszást jelent. A vezetők az elveszett időt próbálják jobb munkaszervezéssel ja­vítani. Ha nincs, vagy kevés az anyag dugába dől a sok fáradsággal elkészített legjobb munkaszervezés Is. Mongol prémexport Mongólia nagy áruválasz­tékkal jelentkezik az idei leningrádi és londoni nem­zetközi szőrmeaukción. Ez­úttal elsősorban kiváló mi­nőségű sztrakán szőrméket kínálnak megvételre a nem­zetközi prémszemlón, de egyéb értékes szőrmefajtá­kat is vásárolhatnak a kül­földi üzletemberek a mon­gol külkereskedőktől. Mongólia jelentős meny- nyiségben exportál coboly-, vidra-, ezüstróka-, mormo- ta- és sztraká/nprémeket a világ különböző országaiba, többek között a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK- ba, Japánba, ment Kisterenyére és mos a szerelőmü dolgoztak. A munkapadról adása alkalmából illették. A történelemhez hűtlenek egyenesen a gépkocsiba tették NÚGRÁD - 1972. május 21., vasárnap i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents