Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-09 / 83. szám
Munka és emberség A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál az utóbbi napokban nagy vitát váltott ki, hogy melyik és összesen hány brigád nyerje el a kitüntető Szocialista Brigád címet. Mi legyen a feltétel és a mérce, amely a szocialista brigádokat a munkabrigádoktól megkülönbözteti? Van-e általános és mindenütt alkalmazható ismérv? Ez a kérdés nemcsak az építőknél, hanem szinte minden üzemben felmerül és a válaszok különböznek. A Minisztertanács pénteki ülésén több kérdésre választ adott, határozatot hozott a munkaverseny-mozgalomról. Tömören megfogalmazták az élet tapasztalatait: a munkaver- seny-mozgalom a szocializmus magasabb fokon történő építésének nagy erőforrása és széles társadalmi támasza. Feladataink és céljaink olyanok, hogy ma már nem elegendő sokat dolgozni, az egyenek és a kollektíva magasabb fokú Munkateljesítésére van szükség. Többletet, magasabb szintű munkát kérünk a szocialista brigádoktól. Nem hőstetteket, nem a túlórák sokaságát igényeljük, hanem azt, hogy a szocialista brigádok mozgósító és példamutató szerepet töltsenek be a munkában, a tanulásban és a közösségi életben. A hármas követelmény között először a munkát említettük, mert a szocialista brigádmozgalom alapvető célja és lényege a munka, a termelés. De ha a brigádmozgalommal csak a termelés nyer és az ember nem lesz több, értékesebb általa, akkor ezt a kezdeményezést aligha nevezhetjük Szocialista Brigádnak. A mi rendszerünkben a termelés végső célja az ember. Azért dolgozunk, hogy anyagi és szellemi szükségleteinket egyre inkább, mind magasabb fokon ki tudjuk elégíteni. Ezért a szocialista brigádok alkotó emberek, olyan dolgozók, akik nemcsak anyagi javakat termelnek, hanem olyan munkaközösségek, amelyek a maguk emberi javait is újratermelik. Mennyit és hogyan dolgozik az egyén és a brigád? Ezt meglehetősen pontosan lehet mérni, a szocialista módon dolgozni kérdésében ma már egyre kevesebb a vita. Ha mégis akad, kérdezzék meg a munkatársakat, a kollektívát, s akkor nem tévesztik el a mércét. Sokkal bonyolultabb az, hogy mit tanuljanak, hogyan éljenek a szocialista brigádok? Attól lesz-e szocialista a brigád, ha vállalják, hogy közösen mennek moziba, kirándulni, ha mindnyájan kihoznak a könyvtárból tíz regényt, ha a naplóba beragasztják a színház- és mozijegyet vagy a sörözésről készült fényképet? Nem, ez formalizmus, nem erre van szükség. A szocialista brigádmozgalom váljék az emberformálás nagy műhelyévé. A munkás olyan kultúrát, olyan életformát tegyen magáévá, amely lehetőséget ad arra, hogy a termelés újabb folyamatában öntudatosabb, kulturáltabb emberként vegyen részt. De ahány ember, ahány brigád, annyi fajta, ahány üzem, annyi adottság és feladat. Rendkívül különböző az emberek szakmai, politikai és általános műveltsége, szinte mindenkinek más és más az érdeklődési köre. Ezért a tanulásra és a közösségi életre aligha lehet előregyártott sablonokat adni, a központi ajánlások inkább tájékoztató jellegű igények lehetnek, mintsem kötelező normák. Egyénenként és brigádonként vizsgálják meg, hogy ki mit tanuljon és mivel járuljon hozzá a szocialista életforma kialakításához. Ne legyen úrrá a formalizmus az értékelésnél sem. A korábbi helyzethez, egymáshoz és a lehetőségekhez hasonlítsák az üzem brigádjait. Nem a pontok mindenáron való teljesítése, hanem a munka és az emberség, az egyén és a közösség fejlődése a lényeg. F. L. Üj mederben a Csu és az Irtis r A központi Tien-San hegységben eredő kirgíziai Csu folyót új mederbe terelték: egy hétkilométeres csatornába, melyet a kavicshorda- iékkal belepett, úgynevezett beomlási övezetben építettek. Nyaranta eddig mintegy negyedmilliárd köbméter víz tűnt el itt. A csatorna révén lehetővé válik mintegy 40 000 hektár szántóföld öntözése. Kirgizia északi részén és a vele szomszédos Kazahsztánban. Üj mederelágazásba ömlik az Irtis folyó vize is: befejeződött a majdnem 500 kilométer hosszúságú Irtis— Karaganda csatorna építése. Most Szibériának ez az egyik legnagyobb folyója látja el Kazahsztán vízben szűkölködő sztyeppés területeit. A csatornába másodpercenként 75 köbméter víz ömlik az Irtlsből; ennek nagy jelentősége van a vidék gyorsan fejlődő ipara, Temirtau város fémfeldolgozó kombi- nátai és Karaganda bányái számára. Az Irtis vize a köztársaság száraz földjeit is öntözi. Könyvkiállítás Dakarban Március 15-én a nemzetközi könyvév keretében könyvkiállítós nyílt a szenegáli fővárosban. A látogatók itt megismerkedhetnek az első afrikai nyelveken kiadott könyvekkel és folyóiratokkal, a fiatal afrikai irodalom sikerével. A kiállításon jelentős helyet foglalnak el a szovjet kiadványok. Többi között láthatók Vlagyimir Iljics Lenin művei, szovjet Afrika-kutatók könyvei, afrikai szerzők műveinek oroszra fordított kiadásai. Leopold Senghor szenegáli elnök a kiállítást megnyitva hangsúlyozta, hogy a világirodalom remekműveinek és az afrikai szerzők műveinek terjesztése a szenegáli kulturális tevékenység egyik fő feladata. A zt mondták, a Búgén nyugtalankodnak az emberek. Nem mondták miért, csak annyit, hogy nyugtalankodnak. Ha így van, akkor az nem jó dolog. Kihatással lehet a pásztói közös gazdaságra. A tagok többsége a Bügén él, a Kövicses patakparti falurészben, ahol olyan zeg-zugosak az utcák, hogy beleszédül az ember, amíg megtalálja akit keres. Én Bagó Józsefet kerestem, az állattenyésztőt. Mondja meg őszintén, a Bügén mi az igazság. Már fél lábbal a kerékpárja pedálján állt, amikor utolértem. Kutató szemmel vizsgált tetőtől talpig. Csontos arcán jele sem a gondolatának. Hümmögésféle hangot hallatott, amikor visz- szaemelte lábát a másik mellé. Kulcs fordult a kapuzárban. A tágas udvaron ugatott a kutya. — Tessék! A kutya meg van kötve. Már bent ültünk a szobának is beillő konyhában, de még mindig vizsgálgatott. Végül elszánta magát. — Hogy mi az igazság? Az uram, hogy rettentő a szárazság. Nekünk pedig bő termést hozó esztendő kéne, mert tulajdonképpen most indulunk. Esős időben a Bügén kutyának sem való világ lehet. Ott a nyoma a kövezetlen úton. Mély gödröt vágtak a traktorok. De, most kemény a föld, akár a csont. Bagó József azt mondja, inkább sár lenne. Pedig neki naponta négyszer, oda-vissza meg kell járnia ezt az utat, ki egészen a Muzsla alá, a Feneki-tanyáig. Ott vannak a kezére bízott jószágok. Szép tehenek. Szi- mentáliak és magyar tarkák. \A fogyasztóit értlrfcéhcn A tej- és tejtermékellátás Ma már senki sem vitatja, hogy a tej- és tejtermékek fogyasztás aj iák milyen nagy szerepe van az egészséges táplálkozásban. Ezért az egész élelmiszer-gazdaság fejlődésével összefüggésben, népgazdasági szempontból fokozottabb mértékben fejlesztjük a tejgazdaságot. Ez összefügg az életszínvonal növekedésével, mert növekszik a fogyasztói igény, az állati fehérjét tartalmazó termékek iránt. Országos átlag alatt Tejtermelő gazdaságaink, élelmiszeripari üzemeink es a forgalmazók alapvető törekvése, hogy a növekvő igényeket kiváló minőségű, korszerűen csomagolt termeitekkel egyre szélesebb körben maradék nélkül kielégítsék. , Ennek megfelelően nagy erőfeszítéseket tettek az illetékes párt-, állami és gazdasági szervek, melynek hatása már az elmúlt időszakban is kedvező eredményekhez vezetett. Megyénkben a harmadik ötéves tervben 25 százalékkal nőtt a tejtermelés, ez azonban még mindig hat százalékkal elmarad az országos növekedési ütemtől. Közismert, hogy a mennyiség mellett tovább fejlődött a tejtermékek minősége, bővült a választék és a korszerűen csomagolt áruk aránya. A fejlődés megvalósításában jelentős szerepe volt annak, hogy a szocialista nagyüzemeikben, az állami és szövetkezeti gazdaságokban emelkedett a termelés. Egyre jobb és elfogadhatóbb kapcsolatok alakultak ki a tejtermelő gazdaságok és« feldolgozó üzemek között. Javította a megye lakosságának ellátását az is, hogy az állami tejipar üzemei mellett a tsz- ek kezelésében — például Romhányban — is létrejöttek ilyen üzemek, bővült a helyi értékesítési lehetőség. Az elmúlt években meggyorsult a tejipar műszaki fejlődése is. Üj technológiai eljárásokat vezettek be, korszerű csomagológépeket állítottak munkába, kapacitásbővítéseket hajtottak végre. Az elért eredmények mellett még jónéhány feladat vár megoldásra. Az ellátás még kiegyensúlyozottabb biztosítása, a minőség további javítása, az értékesítésben időnként fellelhető zavarok kiküszöbölése — a délutáni órákban gyakran nem lehet csomagolt tejet kapni — nagy feladatokat ró a tejipar vezetőire és dolgozóira. Mit kér a fogyasztó? Negyedik ötéves tervünk szerint az állattenyésztést a növénytermelésnél gyorsabb ütemben kell fejleszteni. A tehénállomány és a tejtermelés előirányzott célkitűzései alapvetően meghatározzák a tejipar feladatait. Ennek a programnak a megvalósításához az állam nagy összegű támogatást nyújt. A következő években a Tejipari Vállalat — pásztói és szécsényi — palackozógépek beállításával tovább növeli a kapacitásokat. Ez segít abban, hogy az 1970. évi 138 liter/íő fogyasztásról 1975-ben a megyében elérjük a 155 literes tejfogyasztást. A tejipar a választék bővítésén túl a csomagolásban és a szállításban is komoly változtatásokra törekszik. Érthető, mert ma még sok a jogos észrevétel, különösen a gyermekek részéről, akik az iskolatej-, kakaóellátás javítását szorgalmazzák. A fogyasztók kisebb, higaé- nikusabb csomagolású termékeket kérnek, mert a műanyagpoharas tejfel, tejszín, a kefir, a műanyagfóliás sajtok, stb. gyakran nem láthatók az üzletek hűtőpultjain. Ezeket az igényeket ismerik a tejipar vezetői, és konkrét ígéretet tettek a lakosság ellátásának javítására. A kitűzött tervek elérése azonban nemcsak a tejiparon múlik. A tehénállomány alakulása nagy mértékben befolyásolja tevékenységüket Sajnos, az elmúlt évben megyénkben csökken* az egy tehénre eső tejtermelés, nem volt kielégítő a takarményter- melés sem. Sok helyen a kedvezőtlen gazdaságii ösztönzők miatt csökkent a tehéntartasl kedv is. Számítások szerint legalább évi háromezer liter tejet kell termelnie egy tehénnek ahhoz, hogy az ágazat jövedelmező legyen. Több tejre van szükség Néhány gazdaság korszerű tehenészeti telepet létesített. Nagy gondot okoz viszont ezek kihasználása. Csaknem 5500—6000 férőhely nincs betelepítve. Ezzel a helyzettel semmiképpen sem lehet egyetérteni a különösen szűkös beruházási lehetőségek és a növekvő logyasztási igények miatt sem. Feladataink vannak a háztáji termelés növelésénél is. A népgazdaság továbbra is számít az e gazdaságokból származó tejre Ezért a közös gazdaságoknak takarmánnyal is segíteni kell a háztáji gazdaságokat. Közre kell működniük a háztáji áruk zökkenőmentes értékesítésében is. A feladatok között szerepel a felvásárlás és a tejtermelés közötti feszültségek feloldása, elsősorban a meglevő tejipari kapacitások ki nem használása miatt. Ez azért van. mert a termelőszövetkezetekből 10, az állami gazdaságokból 10,5, a háztájiból pedig 18 százalékkal kevesebb tehéntejet vásároltak fel az üzemek 1971- ben, mint az előző esztendőben. Az országos célkitűzéseknek megfelelően az állattenyésztést a megielőző öt év átlagához viszonyítva évenként 3—3,5 százalékos ütemben kell növelni. A fokozódó igényeket csak így lehet kielégítem. Az emelkedő mennyiségű tej feldolgozására viszont a tejipari dolgozóknak kell felkészülniük. Elsősorban jobb munkaszervezéssel, határidőre megvalósított fejlesztési programokkal. Bízunk abban,' hogy az a sok irányú intézkedés, amely eddigi eredményeink forrása volt, a közeljövőben újabb sikerekhez vezet. Erre biztosíték az a céltudatos törekvés, ami a tejipar egész munkás- kollektíváját jellemzi. M. U Harmatozó eső Érzékenyek, akár a csecsemő. Ezekkel az állatokkal nem lehet fél kézzel bánni. Időben kell etetni, fejni, tisztán tartani őket. És ezt csak hivatásszeretettel lehet elvégezni. — Naponta éjjel kettőkor kelek. Maroknyi kis csörgőórát vett a tenyerébe. A csengő mutatója a kettes számon állt. Azt mondja, amióta a tehenészetben dolgozik, soha nem hajtják el arról a pontról. Ennek pedig jó pár éve. Bagó József azelőtt a kocsisoknál volt. A bányából fuvarozott. Kérte, hogy helyezzék a tehenészetbe. A marhát jobban szereti mint a lovat. Odahelyezték. Csikorgott az udvari kapu. Figyelt. Az arca megenyhült. Ismerhette a lépteket. Felnézett. — A mama jön, kezelésen volt. Betegeskedik. A léptek lassan közeledtek. Most már csak arra figyelt. Nem mozdult a heverőről. Egyszer fordította tekintetét az asztalra, ahol kenyérdarabkák, fedő, ünnepi süteménymaradék volt. Rendet ákart tenni, de már nem maradt ideje. Nyílt az ajtó. Megadó- an nézett feleségére, aki nehéz léptekkel fordult a konyhába. Nagyot fújt a megköny- nyebbüléstől, aztán nézett széjjel. Csak egy árnyalat az arcán, amikor meglátott. Jóságosán mosolygott. — Isten hozta — aztán a férjének: — Miért nem tettél rendet? elsőnek rendezte az asztalt. Pedig semmi kivetnivaló nem volt azon. Früstökmaradék Józsi bátyám után. De hát az asszonyok!... Aztán leült. Jól esett neki megpihenni. Bagó József pedig mintha felengedett volna. Élénkebb lett a magatartása. Beszédesebb is. Mondta, hogy a tehenészetben szűkös a takarmány. Tíz kiló silót adnak a tehénnek, pedig harminc is kéne. Szálas takarmányból még ennél is kevesebbet. Az is szűkösen van. A cigányok pedig dézsmálják. Felnézett, nem mondott-e már többet, mint illik a gazdának. Mert most már valóban gazda módjára viselkedett. A gondokat mondta, amivel naponta találkozik, vitatják kint a Feneki-tanyán. Kiváló szakemberek vannak ott. Mondja is, hogy Lórik István a telepvezető, ő adagolja a takarmányt a jószágnak. Nagy Károly, a törzste- nyésztő. Aztán Tart István, a főállattenyésztő. Felém hajol, mintha bizalmas közlése volna. — Tudja kérem, ezek hozzáértő emberek... Magáról nem mond semmit, pedig ő is az. Mindig foglalkozott jószággal. Az állat magatartásáról felismeri, hogy az mire vár. Ügy fogalmazta meg, hogy az állattenyésztés nagyon komoly foglalkozás. Ismét az etetésére fordítja a szót. — A jószágnak enni kell, mert enélkűl nincs tej. Akkor pedig pénz sincs. A szárazság akár a betegség... Indulatba ' jött Bagó József. Mintha hadakozna a természettel. Még a tekintete is mérges lett, ahogyan a konyhaajtó ablakán az eget nézte, amely búsongott ugyan, de meddő maradt. Mondta is az öreg, hogy ilyenkor itt kéne lenni az esőnek, hogy nőne a zöldtakarmány, bujává válna a legelő, ahová kihajthatnának. A műút túlsó oldalán a Tepke alatt jelölték ki a legelőt. Szakaszosan legeltetnek rajta, az idén először. Igaza van Józsi bátyánknak, eső kéne rá. Felkapta tekintetét, kezét az asztalra ejtette és belehajolt, hogy nyomaté- kot adjon mondanivalójának. — Értl-e már, miért nyugtalankodnak a Bügén? Csend lett a konyhában, csak a maroknyi vekker maradt fáradhatatlan. Aztán Bagó József felesége sóhajtott, jelezvén jelenlétét. Erre már az állattenyésztő is megenyhült. Finoman tudtomra adta, nincs több ideje.- Elment az idő. Már a tanyára nem is megyek vissza. Délután vezetőségi ülést tartunk. JT észülődni kezdett. Le- v húzta gumicsizmáját, mosdott, aztán az ünneplőjét szedte magára. Mikor elindult, a felesége utána szólt, hogy iparkodjék haza, mert estére érkeznek az unokák. Bagó József arca még inkább megenyhült. A Cserhát felől sűrűbb felhők érkeztek. Harmatszerű eső szitált... Bobál Gyula Látszott a mozgásán, hogy [ T ~ ---------------------------b etegségtől nehéz a teste, de I NOGRÁD — 1972. április 9., vasárnap 3
