Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
Úttörőkórus-bemutató Munkásfiatalok rertmondí ne nettje effftt Egy a nyolc közül Tizienhait megye, 61 résztvevő. Valamennyien munkásfiatalok, akik Salgótarjánban adtak egymásnak találkozót. Az ők országos szavalóversenye lesz április 8—9-én városunkban, Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évfordulója és a költészet napja tiszteletére. A rendezők — az SZMT, az építő-, fa- és építőanyag-ipari dolgozók szak- szervezetének megyei bizottsága és a salgótarjáni öblösüveggyár művelődési házának vezetősége — neves vendégeket hívtak meg erre az alkalomra. A zsűriben többek között helyet foglal majd Sütő Irén színművésznő és Keres Emil színművész. De jelen lesznek a nagy találkozón azok a SZOT-díjas költők is, akiknek verseit a „kötelező” kategóriából választották ki a fiatalok. Tizenhat megye, 61 résztvevő. Köztük megyénk képviselői; öt induló és három tartalék. A megyei vetélkedőn 30 fiatal közül választotta ki őket a zsűri. Természetesen teljesítményeik alapján. * Egy versmondó a nyolc közül itt ül velem szemben, munkaruhában, hanyag tartással. A műhelyből hívtuk ki egy kis beszélgetésre. Nem jelent neki problémát a „nyilatkozás”, hiszen az utóbbi időben volt benne része bőven. Nevét, arcát országszerte ismerik. A Jelenidő című magyar film egyik munkáshőse volt Szmolicza Gábor, a kohászati üzemek dolgozója. Hétköznapjainak színhelye a garázs. Foglalkozása: dömpervezető, életkora 25 év. Hobbyja a vensmondás, a színjátszás. Tavaszi ankét — Mikor került először kapcsolatba a költészettel, a versekkel? — Még az iskolában kezdődött. A gimnáziumban tagja Szmolicza Gábor voltam az irodalmi színpadnak. Aztán otthagytam a gi- mit és az MTH-ba kerültem. Innen aztán ahová csak lehetett eljártam szavalni, szerepelni, deákkor még „jól jön egy kis lógás”, vagy „hátha megúszwk egy-két felelést” alapon. Még egy élmény az MTH-ból! Radnóti: Nem tudhatom című versével léptem először pódiumra komolyabb versenyen. Első lettem. És most jön a sztori: előtte való nap ugyanebből a versből feleltem kettesre az iskolában. Szmolicza Gábor legkedvesebb költője azóta is Radnóti, bár — jegyzi még egy kicsit keserűen — ma már nem divat őt szavalni. Inkább a modemeket, a maiakat kedvelik. — A Petőfi-színjátszókörnek is régóta tagja vagyok. Szeretek odajárni, hiszen sokat lehet tanulni, meg csiszolódik is az ember. Nemrégen — biztosan a filmezés hatására — rám osztották Csiurka István: Az idő vasfoga című darabjában a főszerepet. Ezt gyúrom, tanulom most. — Apropó: a filmezés? — Nagy dolog volt az életemben. Amikor megkaptam a „behívót” a próbafelvételre, hittem is, meg nem is, hogy sikerülni fog. Aztán sikerült. Ment minden simán. Másik két társammal együtt hamar beleszoktunk a légkörbe. Lehet, hogy azért volt könnyű, mert nekünk a filmben tulajdonképpen ugyanazt kellett csinálnunk, amit a hétköznapjainkban. Munkások vagyunk civilben is, meg munkások voltunk a filmben is. Gábort nem kápráztatta el a filmgyár levegője, ahogy mondani szokás: nem szállt fejébe a dicsőség. Számára a színjátszás, a verseLés, csupán kedves időtöltés. Sokkal prózaibb dolgok viszik el a napjait. A gépipari technikumban esti tagozaton másodéves, a felesége is tanul, aztán ott a munkahely, az otthon. Természetesen, ahogy közeledik a szombat, úgy foglalkoztatja egyre inkább a versmondó verseny. Két verssel indul. Az egyik egy vietnami költő Giang Nam. a másik Vasvári István verse. — Ügy érzem, a vietnami vers most érett meg bennem. Ezt azért mondom, mert amikor 1965-ben először léptem fel vele, nem kaptam érte túl nagy dicséretet. Azóta többször is szavaltam és most hét év után ismét megpróbálkozom vele. — Milyen helyezésre számít a szombati versenyen ? — Az első tizenöt közé jó lenne bekerülni. Sikeres szereplést kívánunk nemcsak Gábornak, de megyénk valamennyi versenyzőjének! V. Kiss Mária A pedagógiai napok keretében, valamint a KÖTA megyei közgyűlését követően rendezték meg csütörtökön Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban az úttörőkórusok megyei bemutatóját. A hangversenyen a salgótarjáni Mártírok úti iskola, a zagyvapálfalvi iskola, a megyei művelődési központ fiúkórusa, a nagybátonyi iskola, a balassagyarmati Petőfi iskola, a pásztói II. sz. iskola, a szurdokpüspöki iskola, valamint a Bolyai Gimnázium énekkara vett részt. A már hagyományossá vált kórusbemutató zsűrijének tagjai dr. Rosso Ernő zeneszerző, Fasang Árpád, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója és Venesz Ernő, a KÖTA megyei szervezetének elnöke — A rohamosan szaporodó és a nagy méreteket öltő közúti balesetek és az ezzel járó tragédiák megelőzése, illetve csökkentése érdekében felhívást adott közzé a közelmúltban megalakult Nógrád megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács. A felhívást a KBT eljuttatta a megye valamennyi vállalatához, állami gazdaságához és termelőszövetkezetéhez. A felhívásban hangsúlyozzák, hogy minden eszközt fel kell használni, hogy azok a gépjárművezetők, akik a forgalmi rendet tudatosan, szándékosan megszegik — mintegy veszélyeztetik embertársaik és a maguk életét — ne vegyenek részt a közúti forgalomban. Ennek érdekében a megye közlekedési vállalatai, állami gazdaságai, tsz-ei és egyéb közületei ne alkalmazzanak gépkocsivezetői munkakörbe olyan gépjárművezetőt, akit bármely vállalat ittas járművezetés miatt fegyelmi- leg elbocsátott. Egy évig ne dolgozhasson a szakmában, ne kerülhessen volán mellé az a gépjárművezető, aki azért került fegyelmileg elbocsátásra, elismerésüket fejezték ki azért a fejlődésért, amelyet az énekkaroknál tapasztaltak. A két héttel ezelőtt megtartott felnőtt és középiskolás, valamint a csütörtöki úttörőkórus- bemutató egységes képet rajzolt megyénk énekkari kultúrájának jelenlegi helyzetéről. Egyben tapasztalatcserét is biztosított énekszakos tanáraink részére. A csütörtöki találkozón olyan énekkarok is részt vettek — mint például a nagybátonyi, balassagyarmati, szurdokpüspöki kórus —, amelyek eddig nem szerepeltek megyei szintű rendezvényen. A biztató fejlődés érdekében a szakemberek javasolták, hogy a továbbiakban járási találkozókat is szervezzenek az abban érdekelt szervek. Ezáltal mert bebizonyosodott, hogy súlyosan vétett a közúti fegyelem ellen. A felhívásban a KBT kéri a vállalatokat, közületeket, hogy a kilépő gépkocsivezetők részére a munkakönyv mellékleteként igazolják hány kilométert vezettek. Az igazolás a baleseti ok megjelölésével tartalmazza, hogy az illető okozott e már ezer forintot meghaladó, vagy sérüléses, saját hibás közúti balesetet. Az új munkaadó a gépkocsivezető felvételekor követelje meg a fenti igazolást. Az új munkaadónak így lehetősége van, hogy figyelemmel kísérje a gépkocsivezetőt, milyen magatartást tanúsít a közúton. Ha két, vagy több balesetet okoz, akkor pedig kérheti a pályaalkalmassági vizsgára való berendelést a pszichológiai vizsgálatot. • A KBT felhívását csak üdvözölni tudjuk. Reméljük, az érdekelt vállalatok, üzemek hajlanak a szóra, egyértelműen támogatják a felhívást, amely a megelőzést szolgálja. Ha a felsoroltakat valameny- nyi érdekelt fél magáévá teszi, kevesebb lesz a baleset, fegyelmezettebb lesz a közlekedés Nógrád útjain. még szervezettebbé válhat Nógrád megye úttörőkórusainak szakmai tevékenysége. A hangversenyt követő — a minden részletre kitérő alapos értékelés után — adták át az elismerő okleveleket a kórusvezetőknek. Arany oklevéllel jutalmazták az úttörő kulturális szemle 1972. évi bemutatóján nyújtott művészi teljesítményéért a zagyvapálfalvi, a pásztói és a salgótarjáni Mártírok úti iskola énekkarát (karvezetők: Tímár Ottó, Nagy Péter és Szilágyi László). Ezüst oklevelet kapott a nagybátonyi, a balassagyarmati, a szurdokpüspöki énekkar, valamint a megyei művelődési központ fiúkórusa (karvezetők: Orosz Sándorné, Kalocsay Frigyes, Bózvári József és Guthy Éva). Április 9— / 1-ig Balassagyarmaton kiállítás, műsoros est Élénk kulturális élet zajlik a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, ahol a következő na* pókban kiállítás nyílik, és megtartják a költészet napja tiszteletére szervezett műsoros estet is. Április 9-én, vasárnap 11 "“órakor nyílik meg Bőd Éva. kerámikus kiállítása a Horváth Endre Galériában, április 10-én hétfőn 9 árakor A nő címmel Békés Itala estjét tartják, meg az Irodalmi Presszó harmadik előadása keretében. Április 11-én délután 18 órakor kezdődik a művelődési központ földszinti klubtermében a költészet napja alkalmából megrendezésre kerülő műsoros est. Közreműködik: Gábor Miklós. Kossuth-díjas színművész, valamint Rozgo- nyi Iván költő és műfordító. Ma befejeződnek a megyei pedagógiai napok A KBT felhívása Ne üljenek veién mellé a közutak rendbontói! Salgótarján várossá nyilvánításának ötvenéves jubileuma jegyében a Bolyai János Matematikai Társulat ifjúsági matematikai köre Nógrád megye székhelyén, rendezi meg tavaszi ankétjét. Az országos jellegű eseménysorozat tegnap délelőtt tíz órakor kezdődött a Bolyai Gimnáziumban. Reimon István tartott előadást a Bolyai-geometriáról az ország középiskoláiból érkezett diákok számára. A tavaszi ankét résztvevői egyébként azok a középiskolás fiatalok, akik a Középiskolai Matematikai Lapok feladatmegoldó versenyének élmezőnyébe tartoznak. Az ankétra mintegy félszáz tanuló érkezett Salgótarjánba. Tegnap délután feladatmegoldásokkal folytatódott a program. A diákok új feladatmegoldási módszereket ismerhettek meg a gyakorlatban. Ma délelőtt tíz órakor Tus- nády Gábor, a Középiskolái Matematikai Lapok Szerkesztőségének tagja tart előadást Optimális stratégiák címmel. Délután pedig kiubdélutánon ismerkednek a fiatalok egymással és Salgótarján diákjaival a Bolyai Gimnáziumban. A tavaszi zákét holnap autóbusz-kirándulással ér véget, a fiatalok Salgótarján festői környékével ismerkedhetnek meg. * Ma befejeződik az április 5-től megrendezett Nógrád megyei pedagógiai napok gazdag programja, amelynek ugyancsak külön jelentőséget adott Salgótarján féiévszáza- dos jubileuma. A kilencedik pedagógiai napok rendezői, a Nógrád megyei Tanács VB, a Salgótarjáni városi Tanács vb művelődésügyi osztályai, a továbbképzési kabinet és a Pedagógusok Szakszervezetének Nógrád megyei Bizottsága rendkívül vonzó, tartalmas programot állítottak ösz- sze. Á magas színvonalú előadásokat minden alkalommal élénk vita követte, s mód nyűt a tapasztalatok, módszerek cseréjére. Tegnap az orosz igeszemlélet tanításáról hangzott el Saiga Attila, egri főiskolai tanár előadása a TIT-székházban. Ma ugyancsak számos előadást hallgatnak meg a résztvevők. A megyei József Attila Művelődési Központban dr. Horváth Lajos, az ÉLTE docense tart előadást A szocialista állampolgárrá nevelés feladatai az általános iskolában címmel. Az előadást úttörő-, kisdobosvezetők, osztályfőnöki munkaközösség-vezetők. KISZ- és pártösszekötők hallgatják. A TIT-székházban Bury Lász- lóné az óvodák helyéről és pedagógiai szerepéről beszél közoktatási rendszerünkben. A Gagarin Általános Iskolában a megye általános és középiskolai testnevelés szakos nevelői Markos Tibor egri főiskolai tanár előadását hallgatják meg a tanulási folyamat komplex jellegéről a testnevelésben és a sportban, valamint a tantervi sportágak fejlődésében mutatkozó tendenciákról és oktatásmódszertani konzekvenciákról. Ugyancsak a Gagarin Iskolában hallgatnak előadást a megye általános iskoláiban ipari jellegű gyakorlati foglalkozást tanító nevelők; Erdész Ede, egri főiskolai adjunktus az esztétikai nevelés megvalósításáról beszél az ipari gyakorlati foglalkozás óráin. 4 NÓGRÁD — 1972. április 8., szombat Sugár István: A Különös házasság igaz ii. Katinka grófnő a Szirmay- val való titkos levelezést, egri ügyvédjén keresztül, alkalmi küldöncök útján tartja fenn. S közben alattomban for- málgatja magában jövőjét. Egyre sürgeti szerelmét titkos tervük valóra váltásában: — „Hallod Szívem! Én éppen mostan az urammal ösz- ' e vesztem. Hanem iparkodjál, hogy a közöttünk végzett dolgot mennél hamarabb elvégezhessük!” A velejéig zülött Szirmay kapitány úr bizalmas inasa előtt, így kottyantja ki dédelgetett titkukat: — „Hallod Jancsi! Már r őst szerencsénk lesz. A gróf Buttler bánáti jószágát áren- dába adja. Már lészen pénzünk, azon elmehetünk hárman Muszkaországba . . De egyszerre csak egészen váratlanul kitör a botrány! Egy nyár végi kora reggel, amikor János gróf felébred, kikéi az ágyából, s csak úgy ahogy van, alsó fehérneműben, magára kanyarít- va nagy farkasbundáját, az aznapi első pipáját kinn a kastély kertjében, járva-kelve szívja el. Egyszerre csak ismeretlen férfi bukkan fel a kerítés kapuja mögött. Vajon mi járatban lehet? A jövevény bizalmasan ellocsog.ia a farkasbundás férfinak, £iogy n méltóságos grófnőt keresi. A Felvidékről hoz néki levelet, dé ezt csakis a saját kezébe adhatja át. Buttler nyomban felismeri a turpisságot és a grófnő belső inasának adja ki magát. Csak bízvást adja át néki a küldeményt, majd 6 eljuttatja a címzetthez. A jámbor levélhozó nem bi- zalmatlankodik. s a farkasbundás magyar máris rohan értékes zsákmányával a, kastély belső szobái felé. János gróf izgatottan tépi fel a levelet, melyből kiderül, hogy azt maga Szirmay József úr küldte hitvesének. Amit eddig nem is gyanított, az most meztelen valóságában tárulkozik elébe: a csábító „az eperjesi szép éjsza- kák”-ra emlékezteti Katinkát. A felajzott Buttler vad hajszát indít felesége múltja, viselt dolgai kipuhatolására, felderítésére. S, akik a titkok legjobb ismerősei: Liza, a ko- morna, báró Dőry László, a kissé ügyefogyott rokon, s nem utolsó sorban a beavatott inas, Nemes János, nyelvét egyhamar megoldják János gróf csengő forintjai... Felpaprikázott hangulatban, a megszerzett adatok nyers realitásában lobbantja felesége szemére házasságtörését. „Elkezdte pírongatni ” — mondja egy házi cseléd. Lepocskondiázza, s keményen megalázza, sőt mindennemű házastársi kapcsolatát is megszakítja vele. A grófné szerint egy alkalommal még pisztollyal is ráront és lelö- véssel fenyegeti. — Pedig éppen elég vaj van a fiatal erdőtelki gróf úr fején is. Nagy Zsuzsáról, a Lizáról nem titok a kastély népe körében, hogy a gróf szeretője. Ez a 19 éves csinos girincsi parasztleány, hamar kiismeri urát, aki túláradó buja ösztönei gátlástalan kiélésében rlem veti meg kastélya női cselédségét sem. Így adja magát Liza is egy szép napon Buttlernek, s mint a leghistóriája kívánatosabb és a kastély legbelső szobáiba is szabadon bejáratos komorna, hamarosan János első számú kedvese lesz. Amikor pedig kirobban a házaspár között a nagy botrány, Lizi szívós célratöréssel igyekszik nem csupán futó szerelmi partnernek megtartani a grófot. De lelke mélyén terveket érlel Buttler őszinte érzelmeinek a megnyerésére is. így válik azután a házassági história egyik fontos szereplőjévé. A Buttler házaspár felborult családi békéje lassacskán oda fajul, hogy Katinka grófnő, amikor egyszer a férje éppen Pesten jár, meggondolatlanul, hátat fordít a családi tűzhelynek. Otthagyja, elhagyja... Nem lenne azonban következetes magához, ha értékes holmikkal megpakolt két igáskocsit is ne vinne magával. Egerbe hajtat, ahol szállást bérel. Berendezkedik. Majd pedig elhagyott férjétől önkényesen kölcsön vett hintója elé fogott tüzesvérű párdányi paripákkal Girincsre viteti magát, a szülői házba. De Dőry Katalin hajthatatlan marad elhatározásában. Amikor hazatért, férje megtudja, hegy felesége elhagyta, és ismét Eperjesen tartózkodik, —- utána megy, és „oly nagyban kérlelé a grófnéját, hogy jöjjön vissza még egyszer hozzá.” Egy fegyveres rablóhadjárat A 21 éves házaspár előtt bezárulnak a megértés, a megbékélés, vagy akár csak az egymással úgy-amennyire való rokonszenv kapui. Egy életre szóló pereskedés, vitatkozás, egymás elleni ás- kálódás, s végül is engesztelhetetlen gyűlölet lesz úrrá rajtuk — egészen koporsójuk bezárultáig... *, Katalin hamarosan rájön arra, hogy elhamarkodottan cselekedett. Fellángolása lehiggad. Férje nem adott olyan alapos okot neki arra, mely indokolná, hogy megszakítsa vele a házassági életközösséget. Közbenjárók megkísérlik ugyan a gróf oldala mellé való visszatérés útjának egyenge- tését, de az, mint akit önérzetében, becsületében és méltóságában vérig sétettek, mindenféle közeledési kísérlet elől mereven elzárkózik. Egye meg Dőry Katink# grófnő azt, amit magának főzött... A girincsi kastélyban szülei nyakán tanyázó nagy- igényű menyecskének egyhamar kiürül az erszénye. Apja, a minden hájjal megkent „vaksi” Dőry Gábor, szorult helyzetében fegyveres rablás tervét agyalja ki Buttler tarcali pincéje frissen szüretelt borkincsének a megkaparintására. Bodrogkeresztúri jobbágyai közül 40—50 jó markos embert állíttat maga elé. — „Másnap reggel, még virradat előtt a kiadandó parancsolatra készen legyetek!” — harsogja feléjük. S, hogy a parasztokat jobb kedvre hangolja, „jó früstö- köt és ételeket” parancsol részükre a szakácsoknál. Még alig-alig pirkad 1794. október 26-ának hajnala, amikor a vasvillákkal, fejszékkel és bunkósbotokkal felfegyverkezett emberek megkapják a földesúri parancsot. (Folytatjuk)
