Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
Beszélgetés a vonaton — Honnan tetszik jönni? — Zalaegerszegről. — És hová? — Gyöngyösre. A rokonokhoz. Hát, maga? — Pásztora. Ott lakom. — Az meg hol van. Ezen a vonalon van az is? — Persze. A Zagyva völgyében. A Mátra lábainál. Hégi település. Még soha sem járt Pásztón? — Nem én! Miért? Talán van ott valami érdekes? Lelkes falukutatók, helytörténészek élnek Pásztón. Gondos kutatómunkával gazdag és érdekes anyagot állítottak össze a község múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Ennek alapján Pintér Nándor, Vincze Ferenc és Csépány István írták meg a település történetét. Az 1970-ben megjelent „Pásztó története” című monográfiából ízelítőül néhány mondat: A Zagyva völgyét az őskortól kezdve lakja az ember. A honfoglaláskor szláv törzsek éltek a vidéken. Később királyok kedvenc tartózkodási helye. Zslgmond király 1407-ben mezővárosi ranggal és Budával egyenlő előjogokkal ruházta fel Pásztót. Lakói Dózsa György és Rákóczi seregében harcoltak a szabadságért. Évszázadokon keresztül a település a környék egyik legfontosabb ipari és kereskedelmi központja. A Habsburg gyarmatosítás idején fokozatosan veszített jelentőségéből. A XIX. század második felében még egyszer felragyogott ■ a napja, járási székhely lett, még Hatvan is hozzátartozott, de a századforduló után, évtizedeken keresztül az egyhelyben topogás jellemzi. Igazi fejlődésnek az utóbbi negyedszázadban indult. Gazdag múltját régi okiratok és a műemlékek őrzik, a volt városháza, templom és kápolna, a cisztercita-kolostor maradványai, XVIII. századi barokk épületek és a romkert. Ki mit szeret, azt választja Milyen az ellátás? A könyvtár olvasótermében gyakori vendégek a fiatalok Lehetne ezerrel több? Szőllősi Miklós, a könyvtár igazgatója elmondta, hogy huszonhétezer kötetük és a fiöklétcsít- ményckkel együtt 1800—2000 olvasójuk van. Évente hatvanezer kötetet kölcsönöznek. Igen hálás közönség a gyermekolvasók népes tábora. Négyszáznál többen vannak. Gyakori vendégel a könyvtárnak és a gyermekrendezvéromszáz süldőnk hízik. A jövő hónapban kezdjük a kivágást, amikor már fogytán lesz a háztáji. Arra tör ©leszünk, hogy mindig legyen elegendő hentesáru és ne kelljen érte A szerda minden héten néhány vendéglátóhely. A for- piacnap Pásztón. Különben is galom nagyon jó, általában Milyen szórakozási es művelődé- ggg—iggg embér jár be ide napi egymillió forint a bevési lehetőségek vannak a község- dolgozni a környező községek- tel, de húsvét előtt a három ben? bői, ilyenkor meg még több a és fél millió forintos rekordot „vidéki”. így történhetett is elértük. Szóval, biztosan meg, hogy helybeli helyett el- nemcsak pénzük van az em- tülekedni az üzletben. sőként á hasznosi Csépe Sán- bereknek, hanem vásárolni is _ Van-e hiánycikk? d ort szólítottam meg az ut- van mát. Nagyon fogy például __ Ha jó is az ellátás, azért c án. Kerékpárjához kötözve a, a függöny, a szőnyeg és a g^ad — bólogat a főosztályfényes kerítésdrót, amit nem- konfekcióáru. Ezekből van is vezető. __ Hol ez, hol az. b őven. Most a villanyboyler nagyon — Benéztem az egyik hús- kelendő, de a nagykereskederég vásárolt. — Milyen az ellátás? — Általában mindent megnyeknek. Erről Szlatincsán Gyű- kap az ember, amit akar „A kereseti alkalmak hiánya” miatt, a kedvezőtlen gazdasági helyzetben „mindenki menekülni akar innen, s mint a patkányok a süllyedő hajó— Mit hoz a holnap? — Ebben az ötéves tervben befejeződik az ipartelepítés — válaszol Zeke László. — Rövidesen elkészül a Szerszám- és Készülékgyár új üzeímcsarröl, úgy hagyják el e szép ha- noka Épül a Váci Kötöttáruját e honnak drága gyermekei”. Így írt 1903-ban a Pásztó és Vidéke című lap a községről. — Annak örülünk a legjob gyár pásztói üzeme. Ügy tudom, hogy november 7. tiszteletére átadják az építők és 150—200 emberrel megkezdődhet a termelés. Űj nyomdaüzem építését tervezi a Köz láné gyermekkönyvtáros tudna sokat beszélni, aki munkájához sok segítséget kap a pásztói pedagógusoktól. Gerhát Gyuláné könyvtári dolgozótól azt Is megtudtam, hogy ebben az évben százezer forintot költenek új könyvek beszerzésére. Nagy a választék népszerű tudományos kézikönyvekben és szépirodalmi müvekben. Hétfőtől vasárnapig gazdag programmal várja .vendégelt válaszol. — Nem is nagyon " járási művelődési ház. Erről bár- ki meggyőződhet. Elegendő egyetban, hogy a harmadik ötéves lefedési Nyomda is. A terv- ^kirnggesztett' "tájékoztatóra. iai‘v \7ppói*í> síké- időszak vegere Csupán e két Kedden és pénteken általában a tel- munkahelyen ezer ember dől- szakkörök otthona a művelődési Iliit niegiOliaani a ldih.ObSato lei. , , ,T, . * ház, szerda minden heten a nes foglalkoztatását. A járási gozhat. Mar most sokan jár- dezvényck „apja, sokszor szomszékhelyen korábban nem nak dolgozna Pasztára a kor- bat és vasárnap is. J -...... - nyezo községekből. A jövőben m ég többen jönnek. Aztán azokhak egy részét is szeretnénk „hazacsalogatni”, akik eljárnak a községből. voILak üzemek, a földből éltek a pásztói családok — mondja Zeke László, a községi pártbizottság titkára. — Különösen a nők találtak nehezen munkalehetőséget. — És a mezőgazdaság? — Még mindig 5—600 művelődési ren- iom- A klubélet csütörtökön, szombaton és vasárnap élépk. A pásztói Mátra Filmszínház néhány héttel a fővárosi bemutató után többnyire már vetíti a legújabb filmeket. Legutóbb „A lovakat lelövik, ugye?” című nagy sikerű, színes amerikai filmdrámát láthatta a közönség. fiatalok? Ok Ma már elsorolni is hosszadaLmaa lenne az új ipari üze- Iádnak nyújt megélhetést — meket. Gyáregység® van mondja a párttitkár. — Jövő- Pásztón az Üvegipari Művek- yan Kiheverte a két év_ ' nek, a Szerszám- es Készülék- J ... . , gyár kétszáznál több embert ve^ ezelőtti gazdasaga nehéz- íogLalkoztat. Tavaly már In- ségeket. A szövetkezet vezetői diába is exportált üvegipari felismerték, hogy a termőhe- gépékét. Pillanatnyilag a leg- ^ . acj0,tjB^g0lis kiválóak a sző- nagyobb üzem az egri MEZŐGÉP Vállalat gyáregysége. Üj terméke a „Pásztó ’72” elnevezésű fóliaváz, amely nevével is példázza a község lakódnak egészséges lokálpatriotizmusát. A nők foglal- _ . ls aKaanaK. pemaui a szerszámkozta fásában tölt be fontos 3° hiruek, Koztuk aianyerme- és Készülékgyárban, a szövetkezetben majdnem száz KISZ-es van. Mi most akarunk pinceMit mondanak a hol szórakoznak? — Ki mit szeret, azt választja — mondta Bodó Katalin fiatal elárusítónő. — A Déryné Színház rendszeresen tart előadásokat Pásztón. A beatmuzsika kedvelői sem panaszkodhatnak. Járt már nálunk többek között a Hungária és a Tolcsvai-együttes. A vendéglők gyakran rendeznek magyarnótaesteket. Minden való- és a gyümölcstermieszjtásre. Sárnap ötórai tea van a mflvelö- ,, , . , , , , ,dési házban. Zenés eszpresszó a Az utóbbi években masielszaz Nyírfácska, oda is szívesen járhold szőlőt telepített a gazda- nuLum^eí'Tehet ^en" 1 Vk”r*n-t Ság, ebből már ötven hold gutal, nagyon szép a környék, , híres strandja és ifjúsági parkja termőre fordult. Borai maris van a községnek, ifjúsági klubok is akadnak, például a Szerszámboltba. Ügy tűnt, hogy aliapo- lem keveset szállít Pedig fásán „kifosztották” az ünnepek iurL jg egyre nagyobb az igény, előtt. Halat, némi sertésolda- hogy fürdőszobája legyen a last, karajt es fejet, sonkát es PKiaijá.HTiflik Aztán Mt vnn n eljárunk bevásárolni Salgótar- szalonnát ugyan láttam, de a pök Lábbelik minősége Ez is janiba, csak ide Pásztora. töltelékáru "szinte teljesen ki- ^g"ndof dmT SzTz" és ké!‘- Vallius István, a Pásztó és fogyott. Lehet-e kapni elegen- százezer forint között van Vidéke Általános Fogyasztási dő hentesárut a községben? évente az elfekvő és a visz- és Értékesítő Szövetkezet ke- — Ne is csodálja, hogy szavett lábbelik értéke. Fogy- reskedelmi foosztalyvezetoje ilyenkor megcsappan a kíná- tán a vásárlók türelme. Meg mondja: lat. Háromnapos ünnep után a miénk is. Meddig fog még — Tizenhat községben száz- vagyunk. Különben saját hiz- rossz minőségű terméket is hét boltunk van, ebből Pász- laldánk van, tavaly nyolcszáz gyártaná a cipőipar? Miért tón huszonkét élelmiszer- és mázsa sertést dolgoztunk fel akarja újra és újra rásózni a vegyesbolt, a nagyáruház és és értékesítettünk. Most há- vásárlókra? Még harminc évet... Ügy látszik, hogy kedvező a „klíma” a magas életkor eléréséhez. Sok idős ember él Pásztón. Tuza Pál 78 éves, de olyan jól tartja magát, hogy 10—20 évet nyugodtan letagadhatna. A szövetkezet járadékosa, van egy kis szőlője, még szívesen eldolgozgat a hás körüL — Akkor nem nagyon koptatja a padot a íárási rendelőintézetben — mondom elismerően. 1 — Nem bizony — húzza ki magát büszkén. — Még harmic évet mondott az orvos. Legalább addig elóldegélek. De én keveslem. Száznyolc év? Hát, olyan sok az? Molnár Csabáné: — Mindig itt vásárolok. Nagyon elégedett vagyok a választékkal és a kiszolgálással szerepet a Kézműipari Vállalat helybeli üzeme és a Közlekedési Nyomda telepe. Van itt Faipari és Szolgáltató Szövetkezet, tejüzem és kenyérgyár. Villám interjú — Miről nevezetes az áruház? — Az ország egyik legnagyobb és legszebb szövetkezeti áruháza — válaszol Ruza László igazgató. — A múlt év hasonló időszakához viszonyítva az idei első három hónapban 8,7 százalékkal emelkedett a forgalom. Különösen kiugró teljesítmény a március havi hatmillió nyolc- százezer forint. — Változik-e a vásárlók érdeklődése?- Ügy tapasztaljuk, hogy ,,leszaladt” a midi és a maxi, visz- szajött a divatba a ballonkabát. Erre se az ipar, se a kereskedelem nem készült föl eléggé. Üjra „sláger” a motorkerékpár, tavaly nem vették, idén eddig harmincnál többet eLadtunk. Főleg az MZ-t keresik, de 250-eset keveset kapunk. — Vevőcsalogató újdonság? — Nagy lcabátvásár április végéig. Akik ötszáz forinton felül vásárolnak, szerencsesorsjegyet kapnak és értékes ajándék- tárgyakat nyerhetnek. — Legközelebbi üzleti útja? — Debrecen és Hajdúböszörmény. Üzletkötés a harmadik negyedévre a ruhagyárakkal. sek is akadnak. Jövedelme- zőek a melléküzemágak. Jó a klubot csinálni, tagok hangulata, mert egyre inkább megtalálják számi tusukat a szövetkezetben. Hátha még kozmetikus is lennel Az utóbbi években sokat ja- dolgukat. Nem is olyan régien jegyzetelni, amit Alig győztem elmondott. — Folytassam? — kérdezte nevetve. vult a szolgáltatások színvonala Pásztón. Vannak ügyes kezű kisiparosok a községben, akik becsülettel végzik a Pásztói utcarészlet az új szolgál'át óházzal felépült az új szolgéltatóház, fodrászat, kozmetikai szalon, GELKA-szerviz és órás kapott helyet benne. A 17-es élelmiszerboltban a vásárlókkal és az eladókkal, Oroszi Istvánnéval, Lukács Jutkával, Zeke Gáborral és feleségével beszélgettem. Molnár Csabáné évek óta ebben az üzletben vásárol. Elégedett a választékkal és a kiszolgálással. Most várja a második csöppséget, fiút, mert egy négyéves kislánya már van. — Szép, szép, hogy kozmetikai szalon is van Pásztón — fordult vissza egy pillanatra az ajtóból. — Hátha még kozmetikus is lenne! Mert az még nincsen. Az lenne az igazi, nem gondolja? Közhírré tétetik! Jó ára van Pásztón a választási malacnak. A legutóbbi pi- acnapon 80(>—1200 forintért kína - ták a hat—nyolchetes malacok párját a háztáji gazdaságok. Száz új lakás épül az elkövetkező időben a községben. Ebből hatvan társasházbeli rakás, negyven pedig tanácsi rendelkezésű. Az egyik lakóház földszintjén zöldség- és gyümölcsbolt nyílik. Társadalmi összefogással ifjúsági tábor épül a Pás/tóhoz közeli Muzsián. A meglevő kőépti- ’et mellé rövidesen faházak készülnek. A táborban tavasztól őszig, kellemes napokat tölthetnek a fiatalok. Napjaink krónikája. Évkönyv készül Fásztó és környéke múlt évi fejlődéséről, a gazdasági és politikai eseményekről. Ezen kívül a pásztói díszkönyv és fotóalbum szintén napjainkat hivatott megörökíteni. Köszöntés és jókívánság Jó napot! Ez a két szó nemcsak egyszerű köszöntés lehet, hanem szívből jövő jókívánság is. Ezáltal ezzel a hétköznapi jókívánsággal köszönti Pásztó igyekvő és becsületes népét, valamennyi jelenlegi és holnapi olvasóját a NÖGRÁD, az újságíró Kiss Sándor, aki az oldalnyi tudósítást összeállította és Koppány György fotóriporter. Talán kevésnek tűnik, de nem kívánunk többet, mindig csak jó napot. Ma, holnap és holnapután. Soha sem rosz- szabbat, mindig csak egy kicsivel jobbat és szebbet. Jó napot, Pásztó!
