Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
ül l&hbei keresni és jobban élni ül Magasabb jövedelem, de miből? H Munka és hatékonyság fü Hogyan növelhető a nyereség? A salgótarjáni síküveggyár az Üvegipari Művek egyik gyáregysége. Ez azonban egyáltalán nem jelent teljes függőséget, sokkal inkább igen nagyfokú önállóságot. Az alapeiv: a döntések ott szülessenek, ahol az ehhez szükséges információk közvetlenül rendelkezésre állanak, de a döntés nemcsak jog, hanem egyben kifejezetten kötelesség és felelősség is. Többet keresni és jobban élni. Valamennyien ezt szeretnénk. Érthető és jogos kívánság. Magasabb jövedelem, ám legyen, de miből? A gyáregység hatáskörébe tartozik többek között a munkaerő- és bérgazdálkodás. Bizonyára nem véletlen, hogy ez a kettős feladat egymással összefüggésben fogalmazódik meg az Üvegipari Művek érdekeltségi rendszerében. Vajon milyen kapcsolat van a létszám- és a bér- gazdálkodás között? Elsőként erre a kérdésre kértünk választ Juhász Gyula gyárigazgatótól. — A létszám általában a Vállalati gazdálkodásnak egyik „kritikus” pontja — válaszolt. — A jövőben egyre inkább sorsdöntő kérdéssé válik, hogy a rendelkezésre álló munkáslétszámmai milyen termelési eredményeket képes elérni az üzem. A hatékonyság! mutatóban a gyár gazdálkodásának eredményessége jut kifejezésre. Ez egy képlet. Nyereség plusz bér, osztva a létszámmal Közérthetően: amit osztani lehet, ez a nyereség és a hér. Amivel osztani kell, ez a foglalkoztatottak száma. Ennyiből is nyilvánvaló, hogy minél magasabb az első kettő és minél alacsonyabb az utóbbi, annál eredményesebbnek tekinthető a gyár gazdálkodása. Természetesen, egy-egy dolgozóra ennek megfelelően jut több, vagy kevesebb nyereség és bér. — Hogyan alakul ez a mutató a síküveggyárban? Mit lehet várni a rendelkezésre álló termelési kapacitás ismeretében a dolgozóktól? — Nálunk az idei évre tervezett termelékenységi mutató hetvennégyezer forint, nagyjából változatlan létszámmal tíz százalékkal magasabb az előző évinél. A tervezett termelés háromszázöt- venhétmillió forint, a várható nyereség mintegy harmincmillió. Az üvegipar három százalék bérfejlesztést helyezett kilátásba Ha „hozzuk” az említett tervet, akkor ehhez még további két százalék kedvezményezett bérfejlesztés járul. Tehát az egész gyár érdeke a hatékonyság emelése. — Ha ez így van, akkor kézenfekvő a kérdés, mit kell tenni, hogy a hatékonysági mutató minél magasabb legyen? — A cél általánosságban: változatlan, vagy viszonylag csökkenő létszámmal magasabb nyereség, ebből következően magasabb bérarányok létrehozása. Sajnos, a középszintű vezetők nem mindegyike ismerte még fel ennek óriási jelentőségét, a kapott döntési jogkörrel sem tudnak mindig kellően élni. Tavaly közülük néhányan állandóan panaszkodtak, hogy kevés dolgozójuk van, ugyanakkor Távvezeték -r- változó zónaidőben Megkezdődött. a Nyugat- Szibériát az Ural-vidék déli részével összekötő, magasfeszültségű távvezeték építése. Az ezerkilométeres vezeték Kazahsztán területén is áthalad. A Szovjetunió e két nagy iparvidékének energia- rendszereit így egyesítik, s ezzel lehetővé válik, hogy nagy távolságon „manőverezzenek” az energiával. A szakértők számítása szerint a két terület közti zónaidő-eltérést és az ennek megfelelő különböző áramigénybevételt figyelembe véve, a villany- energia „átcsoportosítása” egy 400 000 kilowattos erőmű teljesítményét pótolja. Az új vezetéket a Szovjetunió európai részének energiarendszerével is összekötik, amely 105 millió kilowatt összteljesítménnyel, 600 erőművet egyesít. Született a Kaukázus fölött... Az IL—18-as gép úton volt Taskentből Szimferopolba. Amikor már az út jelén járhatott, a pilótafülkébe izgatottan nyitott be a légikisasszony: „Szülő nő van a fedélzeten!” — A pilóták előkészültek a soron kívüli leszállásra a legközelebbi repülőtéren, de az idő sürgetett. Szerencsére a gépen orvosok is utaztak, akik gondoskodtak Anna Sziszjukról, a vajúdó fiatalasszonyról, aki Taskeritből szimferopoli rokonaihoz utazott. Az utastérben hamarosan gyermeksírás hangzott fel: világra jött az újszülött. Az anya az Ilina nevet adta kislányának, az IL-gép tiszteletére. Szimfe- ropolban az utasok ajándékkal: gyermekkocsival lepték meg az anyát, a pilóták pedig jelképes születési bizonyítványt adtak át ezzel a szöveggel: „Repülési magasság 8400 méter, sebesség 650 kilométer óránként, a születés helye: a Kaukázus fölött.” Az anya és az újszülött egészségesek. — s ez sok mindenre figyel meztet — mégis létezámtalté- péssel zárta az évet a gyár. Ha most a nyereség növelésének egyetlen tényezőjét, a létszámot vizsgáljuk, az első teendő a kisgépesítés, új, korszerű és termelékeny gépi berendezések üzembehelyezése. A másik: az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodás, a munkaszervezés javítása. — Mit kell ezen érteni? — Egyszerű a válasz, ha a megvalósítás nem is olyan könnyű. A gépek nem teszik feleslegessé az embert. Egyetlen dolgozót sem kell elbocsátani. Csupán arról van szó, hogy a technikai fejlődésnek megfelelőén időről időre felül kell vizsgálni a normákat. Az esetleg felszabaduló emberek más munkaterületre irányíthatók, illetve az adott munkakörben nagyobb teljesítményre képesek. Amint már említettem, tapasztalható idegenkedés, de a vezetők és a dolgozók érdekeltségi rendszerét ebben az évben olyanná akarjuk tenni, hogy ne érje meg „csellengem”, félig-meddig felesleges munkáskézhez ragaszkodni. Viszont ehhez az is hozzátartozik, hogy a dolgozók számára olyan feltételeket kell teremteni — kedvező munkakörülmények, korszerű gép, jó anyagellátás stb. —, amik lehetővé teszik a jobb teljesítmények és a magasabb kereset elérését. — Milyen közvetlen tennivalóik vannak? — Feltétlenül szükséges az edzettüveg tervezett exportjának mielőbbi megkezdése. A Zagyva I. húzóüzemet egyelőre nem állítjuk le, a felújítást elhalasztjuk a következő év első negyedévére, hogy ez ebben az évben ne okozzon termeléskiesést. Ami befolyásolja a gazdálkodást és minden eddiginél nagyobb feladatot ró a gyár kollektívájára, ez az új, Zagyva III. húzóüzem felépítése, amelyhez ebben az évben akarunk hozzákezdeni. Szeretnénk jó hangulatot kelteni a dolgozókban a közös erőfeszítések sikere érdekében, a hatékonyság állandó növelése és a műszaki fejlesztés, a Zagyva III. beruházás megvalósítása mellett. Nem az a célunk, hogy még több gondot vegyünk a nyakunkba, hanem hatékonyabbá tenni a munkánkat, jövedelmezőbbé a termelést, ha jobban akarunk élni. A beruházás ennek nem akadálya, hanem elősegítője, az ebből származó átmeneti gondjainkat az üvegipar a gyár gazdálkodásának értékelésénél figyelembe veszi, sem az üzemet, sem a dolgozókat emiatt károsodás nem érheti — mondta befejezésül Juhász Gyula igazgató. Kiss Sándor 1 Tartalmasabb együttműködés hozhat ú'abb sikereket A megye közvéleménye élénk figyelemmel kíséri az építőipari dolgozók tevékenységét. Véleményt mondanak arról, hogy mit, hogyan és mennyi idő alatt építenek fel. Az elhangzott véleményekben az elismerések mellett kifejezésre jut, hogy még sok a fogyatékosság. A megye párt-, állami és vállalati szervei időben felismerték az építőipari tevékenység fontosságát, felelősséget éreznek a társadalompolitikai kérdések megoldásáért, és az ebből adódó építési feladatok — lakás, ipartelepítés, közműfejlesztés — teljesítéséért. A megfelelő elvárások mellett támogatták a különböző szektorú építőipari vállalatok fejlesztését. Ezeknek az intézkedéseknek előnyös hatása már eddig is megmutatkozott: bővült az építőipari teljesítő- képesség. HATARIDŐ-MÓDOSfTASOK - KÖLTSÉGNÖVEKEDÉS Az elmúlt évben a megyei székhelyű építőipari vállalatok termelése tovább fejlődött. Áz előző évhez viszonyítva 10,1 százalékkal nőtt. Leggyorsabb volt az ütem a tanácsi és a szövetkezeti szektorban. Ez utóbbiak eredményeit azonban kedvezőtlenül befolyásolja a termelés alacsony hatékonysága. Míg az Állami Építőipari Vállalatnál egy munkásra 223 ezer, addig az alacsonyabb műszaki felkészültségű tanácsi és szövetkezeti vállalatoknál csak 195 ezer forint termelési érték jutott. A vállalatok tevékenységük eredményességének növelése érdekében igyekeznek a munkákat koncentrálni. Hatására a százmillió forint értékhatárt meghaladó építmények száma 93-ról 86-ra csökkent. Egyre kevesebb objektum építését kezdik el azonos időben, így lehetőség nyílik az átgondoltabb, alaposabb szervező munkára, a kivitelezési idő csökkentésére. Ez a tevékenység magában foglalja a korszerű technológiák, anyagok alkalmazását. A múlt évben elkezdték az alagútzsaluzásos módszert, felépült az első házgyári elemekből készült lakóépület. Néhány vállalat törekedett az új anyagok, szerkezetek — műanyagpadló, csempe, gipszvakolás, korszerű válaszfal — felhasználására is. Ezek széles körű elterjesztése költségnövelő hatásuk miatt nehézségekbe ütközik. A párt-, a gazdasági szervek szorgalmazására növekedett a műszaki-technikai ellátottság, csökkent az elmaradottság a dolgozók munka- és életkörülményeinél. Ennek ellenére számos létesítmény megvalósítása elhúzódott, nem volt kielégítő az érdekelt szervek — beruházó, kivitelező, tervező, alvállalkozó stb. — szocialista együttműködése. Sok kívánnivalót hagyott maga után a munka- szervezés, a laza munkafegyelem. A gyorsabb fejlődést, szemléletbeli problémák is akadályozták. Ez jelentkezik az előkészítő munka hiányosságaiban, a túlzott nyereségre való törekvésben, az ideális helyzetigénylésben stb. Az előbbiek miatt megnövekedett a határidő-módosítások száma, emelkedtek a költségek. Az építőipar munkáját kedvezőtlenül befolyásolta a munkaerő-vándorlás, bár az előző évhez viszonyítva kis mértékben csökkent. Más iparágakhoz képest viszont még igen magas. 1971-ben a felvételek száma az 1970. évi 76,6 százalékról 68 százalékra, a törléseké pedig 64 százalékról csak 62,3 százalékra mérséklődött. Ez részben annak tudható be, hogy a vállalatok nem tettek megfelelő intézkedést. Ml RONTJA A HATÉKONYSÁGOT? Napjainkban a beruházási egyensúly megteremtése az egyik legfontosabb feladat. Ennek érdekében a kormány számos intézkedést hozott. A megye negyedik ötéves tervi feladatait csak akkor tudjuk sikeresen megvalósítani, ha minden illetékes szerv a maga területén a határozatok és rendeletek szellemében munkálkodik. Alapvető követelmény a beruházások jobb műszaki, pénzügyi előkészítése, a szükséges tartalékok biztosítása. Ezeket a feltételeket az elmúlt időszakban nem mindenhol teremtették meg. Több beruházásnál aláterveztek, előfordult, hogy az objektum gyakorlatilag már elkészült, s a komplex tervdokumentációt még mindig nem kapta meg a kivitelező. Az ilyen jellegű beruházás káros, mert megnyújtja a kivitelezési időt, rontja a népgazdasági és vállalati hatékonyságot. A beruházási, építési tevékenység megszervezése sokrétű, összetett politikai és gazdasági feladat. Az érintett szervek akkor szolgálják jól az ügyet, ha törekednek az egymás közti szocialista munkakapcsolat fejlesztésére. Ez legyen mentes a formalizmustól, ne szorítkozzék a papíron levő együttműködésre, hanem konkrét cselekvésre ösztönözzön. Ugyanis e tekintetben még jelentős tartalékok vannak. Kívánatos lenne az együttműködés célszerű formáinak kialakítása a nagy teljesítményű gépek, berendezések vásárlásánál és üzemeltetésénél, a közös előregyártó üzemek létrehozásánál, a szellemi kapacitásokkal való ésszerű gazdálkodásban. Ennek lehetősége igen széles skálán mozoghat. A LEHETŐSÉGEK ELEMZÉSÉVEL Sok múlik a vállalatokon is, mert tartalékaik feltárásának színvonalától, az előrelátástól, a reális kockázatvállalás mértékétől, a munka hatékonyságának növelésétől függ további fejlődésük. A megnövekedett és szerkezetében is megváltozott területi építési kívánalmaknak csak akkor tudnak eleget tenni, ha a középtávú tervekben megfogalmazott elképzelésekhez igazítják munkájukat, elemzik lehetőségeiket. Szükség van arra, hogy a jelenleginél nagyobb erőfeszítéseket tegyenek az építőipari dolgozók politikai és szakmai nevelésére, a legcélravezetőbb anyagi-erkölcsi ösztönzési formák kialakítására. A kivitelezési idő csökkentése a vállalati jövedelmezőség növelése pedig jobban szervezett munkát és fegyelmezettebb dolgozókat kíván. Segíthetnek a pártszervezetek az előbb említett elképzelések megvalósításában, ha figyelmüket a vállalati belső lehetőségek jobb kihasználására fordítják, közreműködnek a munkahelyi vezetés megerősítésében, az itt dolgozók felkészültségének növelésében, jogkörük tisztázásában, illetve bővítésében. Ösztönző erő lehet a kiváló munkát végzők népszerűsítése, megbecsülése. Sokat tehetnek azért, hogy érvényesüljön az a helyes elv: a vállalat csak az elvégzett munkáért fizet bért. S. L Újítások összefogássá! Az újítás a legjobb befektetés — vallják egyre több üzemben. Valóban az. Olyan dolog, amit ugyan nem terveznek, de számolni lehet vele. A vállalat is csak akkor fizet érte, amikor már hasznosította. Az újítók alkotó tevékenységére éppen ezért van nagy szükség. A nógrádi szénbányáknál az újítómozgalom kezdete óta már több mint 11 ezer újítást naplóztak. Az újításokból származó gazdasági eredmény meghaladja az ötvenmillió foA játéknál ugyan nem nagyobb, de mindenesetre öröm sétálni ebben a jó időben. A balassagyarmati ovisok is naponta megteszik rövid útjukat a főutcán, az óvó nénik vigyáznak minden lépésükre Kulcsár József felvétele rintot. Annak ellenére, hogy a széntermelés fokozatosan csökken, az újítómozgalom töretlen. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben tavaly öt és fél millió forint haszon származott az újításokból. A feladatterv hét témakörét dolgozták fel és tettek a kért megoldásra javaslatot. Az említett két vállalatnál évről évre egyre többen érik el a Kiváló Üjító címet, a kitüntetés arany, ezüst, vagy bronz fokozatát. Így van ez másutt is, hiszen az élet minden területén megtalálhatók azok az emberek, akiknek vérükben van az új, a tökéletesebb, a korszerűbb keresése, kutatása. Időt, fáradtságot nem sajnálnak, és az átmeneti kudarcoktól sem keserednek el. Ilyen emberek az újítók. Az utóbbi időben az újítómozgalomban is egészséges összefogás tapasztalható. Kollektívák látnak hozzá egy-egy nagyobb üzemi téma megoldásához. Különösen tapasztalható ez a fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsa keretében összefogó lelkes kollektíváknál. Elsősorban ott dolgoznak sikeresen, ahol feladatot, bátorítást kapnak, és siker esetén nem feledkeznek meg a kellő erkölcsi, anyagi megbecsülésről sem. Kell az elismerés, a biztatás, az ösztönzés. Ez a mozgalom fejlesztésének a motorja. így lehet csak társadalmi összefogásra számítani az újat, a jobbat a célszerűbbet jelentő dolgok megvalósításában. Ma már a legtöbb szocialista brigád felajánlásában is szerepel újítások kidolgozása. Nem véletlen például, hogy a szénbányáknál a fizikai újítók aránya növekedett. Igaz, a vállalat bátorításként az első javaslatos újítókat még külön is jutalmazza. Az újítások ügyintézése is általában javult, gyorsabb lett az elbírálás és a hasznosítás is. Néha mégis előfordul, hogy a szakvéleményezésre sokat kell várni. Káros ez, mert nem szolgálja sem az újító, sem a vállalat érdekét. Mennyivel más, amikor újítóhónapot tartanak, és megszervezik a gyors elbírálást. Ilyenkor az újítási kedv is nagyobb, és az eredmény is megvan. Az üzemekben, vállalatoknál igen sok a megvalósítandó feladat. Hogy a hatékonyságot javíthassák, nemcsak az üzemszervezés, munkaszervezés fejlesztése vezethet a célhoz, hanem igen sokat tehetnek az újítók is alkotásaikkal. Nem egy példát lehetne említeni arról, hogy már eddig hány helyen egyszerűsítették gépek, berendezések irányítását automatákkal. Olcsóbb és a célnak jobban megfelelő anyagot alkalmaztak. Régi gépeket módosítottak és tettek termelékenyebbé. Az újítók munkája mindenütt megtalálható és éppen ezért a velük való rendszeres foglalkozás sem csak kötelesség, hanem gazdasági érdek is. Nemcsak egyes kampányok idején igénylik ezt joggal, hanem állandó jelleggel. A legjobb befektetéshez ugyanis ez is hozzátartozik. B. J. NÓGRÁD — 1972. április 8., szombat 3
