Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-06 / 80. szám
Képernyő előtt Ünnepi témavaríációk Az ünnep körüli és az ünnepi napok programjának változatossága, sokműfajúsága a ré-műsorszerkesztők dicséretes iparkodását jelzi annak érdekében, hogy lehetőség szerint a szokottnál is szélesebb réteg érdeklődését kössék le. Ami viszont a színvonalat Illeti, meglehetősen szembetűnő szélsőségek jellemezték ezt az időszakot, még a ro- kunvonású témákban is. Hogy mennyi minden múlik az alkotói odottságok gazdagságán, mélységén, mennyire kvalitás dolga egy művészi alkotás más-más értékszintje. arra a legpregnánsabb egybevetési alapot az elmúlt csütörtökön látott „Jöjjön el a te országod. .," című magyar tévé- íim és az e hét keddjén megismert, „Ragyogj, ragvogj csillagom" című szovjet film szagáltatta. Erősen rokonítható eszmei körben két egymástól független produktum, de micsoda különbség! Ügy is jellemezhetném: variációk egy témára, de mekkora hangszerelési, improvizálás! differenciával! Pintér József tévéfilmje, a „Jöjjön el a te országod., a háború végi, Komárom megyei partizánakciók megidézé- se kiábrándítóan lapos írói eszközökkel, sematikus jel - lemrajzokkal, rossz brosúrákból kölcsönzött közhelyek, politikai frázisok tömkelegével, s ráadásul még eszmei alapállásában is vitathatóan. Az erőtlen és hiteltelen, ugyanakkor erőszakosan demagóg érvelés nemhogy rokonszen- vet gyűjt a hős köré, de mindinkább eltávolít tőle. Csak tetézte a vállalkozás gyengéit, hogy a szereplők túlnyomó zöme műkedvelő, sőt a dilettáns színjátszás mércéje szerint is a leggyengébbek közül való. Igaz, a néhány hivatásos művész is csak vergődik a jellegtelen, arcnélküli szerepekben, semmit nem tud kezdeni feladatával. Talán nem is véletlen, hogy a film hétközi programban szokatlan, éjszakai órákban került képernyőre, A téma szovjet variánsa a Ragyogj, ragyogj csillagom a polgárháború még zavaros, kitisztázatlan időszakába nyitott betekintést, de nem a történelem dokumentatív anyagára építkezőn hanem egy. a hivatása és a vörösforradalom lázában tettekre vágyó és a néphatalomért, kultúráért egyaránt tennikész fiatal színész sorsát követve a tragikus kifejletig. Csupa költészet ez a film. ritkán látott szépségek gazdag sűrítése, formabontó eszközei ellenére is szinte tökéletes lírai és drámai egység, melyből elvenni, s amelyhez hozzáadni sem lehet. Az a felemelő- °n szép ebben az alkotásban, hogy a színész Ikremasz és társai sorséval, a történelmi idő teljes panorámája elénk tárul. A Ragyogj, ragyogi csillagom iskolapélda a Jöjjön el a te országod alkotóinak: hogyan kell művészi szinten történelmet tanítani. így kell, és csak így érdemes. (barna) 20 éves a Nógrádi Sándor ÍJitöröháx Jubileumi hangverseny Salgótarjánban A forradalmi ifjúsági napok Nógrád megyei rendezvény- sorozatának záróeseményeként. valamint a működésének 20. évfordulóját ünneplő salgótarjáni Nógrádi Sándor Úttörőhöz jubileumi ünnepségsorozatának nyitó hangversenyeként tartották meg április 4- én az úttörőzenekar koncertjét a József Attila Művelődési Központban. A záró- és nyitó- hangverseny jelképesen csengett össze a három forradalmi tavasz idézése közben. A jelképet abban láthatjuk, hogy az elmúlt másfél évtized KISZ- esei — volt úttörők — és a ma úttörői, leendő KISZ-istók, következetes folytatói egymás munkájának. A keddi hangverseny valamennyi résztvevője — az út- törőzenekar volt tagjaiból, zenei pályán működő szólisták, a jelenlegi együttes, valamint a volt tagokból a jubileum alkalmából alakult szimfonikuszenekar — és a közönség mélyen átérezte a koncert jelentőségét, amely azt példázta, hogy az elkezdett és a jól végzett munkát nem lehet egyik percről a másikra abbahagyni. A következetes és az áldozatos munka megérleli gyümölcseit: nemcsak azok merítenek belőle újabb gondolatokat és újabb életérzéseket, akik cselekvő részesei, hanem azok is, akik hallják azt az önfeledt muzsikálást, amit napjaink úttörői végeznek. A műsor első felében a volt zenekari tagok mutatkoztak be. Legtöbbjük zeneművészeti főiskolás vagy zeneművészeti szakközépiskolába jár. Páran, mint zeneiskolai tanárok tevékenykednek. Simon Gabriella (zongora), Boros Sándor (harsona), Füzes Péter, Lórenc Péter, Díósi János (mindhárman kürtösök), Boly- ky József (fuvola), Stencl László (harsona), Tóth András (klarinét), Torják Vilmos, Fodor Sándor, Sándor László, Römer Ottó (valamennyien hegedűsök), Szatmári György (oboa), Bolyky Rezső (kürt), valamint az őket zongorán kísérő tanárok — Guthy Éva, Molnár Zsoltné, Péczeli Istvánná, Torják Vilmosné, Virág Lászlóné, a Salgótarjáni Állami Zeneiskola tanárai —a szép számú közönség előtt tudásuk legjavát mutatták be. Az úttrőház zenekarának Händel, Haydn, Brahms és Bartók műveiből összeállított műsora is jól kivitelezett, szépen előadott program volt. A jubileum alkalmából alakult szimfonikus zenekar Brahms, Kodály és Novikov egy-egy művét szólaltatta meg, nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel. Az együtteseket az úttörőház zenekaránál húsz éve tevékenykedő Füzes Zsigmond, valamint a Salgótarjáni Állami Zeneiskola igazgatója, Virág László vezényelte. A hangverseny bevezetőjeként Molnár Zsolt, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára tartott ünnepi megemlékezést, majd Kiváló Üttöró- munkáért kitüntetéseket, valamint dicsérő okleveleket adott át a kiemelkedő munkát végző úttörőzenekari tagoknak. A kaukázusi krétakör Április 11—12—13-án Brecht: A kaukázusi krétakör című színművével szerepei a .Salgótarjáni József Attila Művelődési Központban a szolnoki Szigligeti Színház társulata. Mint ismeretes, A kaukázusi krétakör Bertold Brecht utolsó alkotói korszakának egyik kiemelkedő darabja. Érdekessége, hogy a kísérletező Brecht két keretjátékba is beágyazza mondanivalóit. Az előadás tránt mind a bérlettel rendelkezők, mind az egyéni színházlátogatók körében nagy az érdeklődés, s így várhatóan mind az öt • előadás telt ház mellett zajlik. Az esti előadásai: 19 órakor, a szerdai és csütörtöki if júsági előadások pedig délután három órakor kezdődnek. Versmondó verseny Szombaton és vasárnap, április 8-án és 9-én kerül lebonyolításra az öblösüvegigyári művelődési központ szervezésében és rendezésében az országos ifjúmunkás versmondó verseny. A városjubileum rendezvényei sorában kiemelkedő esemény vasárnap a József Attila Megyei Művelődési Központban fejeződik be, ahol délután 4 órakor könyv- árusítással egybekötve a ven dég SZOT-díjas költők dedikálnak, majd délután 5 órakor sor kerül a munkásfiata lók első országos szavalóversenyének gálaestjére. NÓGRÁD — 1972. április 6„ csütörtök Dózsára emlékeztek A szécsényfelfalui kultúr- ház bensőséges ünnepség színhelye volt április másodikán. A helyi Dózsa György Általános Iskola úttörőcsapata és a Hazafias Népfront rendezésében a község lakói és fiataljai megemlékezést tartottak Dózsa György születésének 500. évfordulója tiszteletére. A műsor — melyet a kisdobosok és úttörők adtak elő — Dózsa György életével és személyével kapcsolatos verseket, dalokat és jeleneteket tartalmazott. Az ünnepség második részében került sor az úttörő kulturális szemle helyi bemutatójára, ahol az iskola tanulói mérték össze erejüket és soksok szórakoztató dallal, jelenettel kedveskedtek a megjelenteknek. Találkozás új alkotókkal Megnyílt a II. salgótarjáni tavaszi tárlat anf Ünnepélyes keretek között, április 4-én délelőtt 11 órakor nyílt meg a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában a II. salgótarjáni tavaszi tárlat. Az ünnepre való tekintettel sok érdeklődő gyűlt össze a művelődési központban, hogy megtekintse a kiállított festményeket, grafikákat, szobrokat. A lépcsőkön felvonuló érdeklődőket mindkét oldalon egy-egy hatalmas festmény várta. Az egyik Farkas András műve, a másik, amelynek címe: „Salgótarján születése’’, Mustó János alkotása. Az ünnepélyes megnyitó műsora a salgótarjáni Mártírok úti Általános Iskola kórusának számával kezdődött, amelyet Szilágyi László tanár vezényelt. Ezután mondta el megnyitó beszédét Csík Pál, a városi tanács elnökhelyettese. Mint hangoztatta, hagyományait őrző és új hagyományokat teremtő városunk életének mindig nagy eseménye a tavaszi képzőművészeti seregszemle. Az idei tárlatnak különös jelentőséget ad, hogy a város lakói az idén ünnepük Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évfordulóját. A jubileumi év rendezvényein tisztelettel adózunk az elődöknek, hitet teszünk a jelen törekvései mellett, s vállaljuk a jövő feladatait. Napjaink egyik legjelentősebb feladata az emberek sokoldalú szocialista nevelése, s ebben a tevékenységben rendkívül nagy szerepük van a művészeteknek, így a képzőművészetnek is. A külsőségében is megújuló Salgótarjánban otthonra lelt a képzőművészet, egyre többen válnak műértőkké, törekszenek a valóság művészi megismerésére. Beszéde végén Csík Pál hangsúlyozta, hogy jubiláló városunkban nemcsak a művészetet befogadók száma gazdagodik, hanem már jelentkeznek a fiatal alkotók is, akik helyet kérnek a város és megye képzőművészeti életében. A mai kiállítás rendezői részben ebből az igényből kiindulva tették lehetővé, hogy minél többen részt vehessenek ezen a próbatételen, örülünk, hogy a tárlaton új alkotókkal is 'találkozhatunk. A megnyitó beszéd után dr.' Boros Sándor átadta a zsűri díjait. A megyei tanács nagydíját id. Szabó István, Kos- suth-díjas szobrászművész kapta meg a palóc népéletet megörökítő szoborsorozatáért. A városi tanács a jubileumi képzőművészeti pályázat alkotásait díjazta, s minthogy kiemelkedő mű nem érkezett be, a városi tanács nagydíját nem adták ki, viszont négy megosztott díjat ítéltek oda. A városi tanács díjait Lóránt János Munkácsy-díjas, Czinke Ferenc Munkácsy-díjas, Pető János, miskolci grafikusművész és Vasas Károly szobrászművész kapta. A KISZ Nógrád megyei bizottságának díját Pataki József festőművész vette át. A kiállítás megtekintés* után a megye és város vezetői rövid beszélgetésre, ismerkedésre ültek össze a művelődési ház klubjában a kiállító művészekkel. Sugár István: A Különös házasság igaz históriája címzett: Szirmay József kapitány úr, Kassa ... Biztonságképpen még mag is fenyegeti az együgyű Dőryt: 12. — „Jóska!” — suttogja forrón, s mohón, ölelő karjaiba zárja. Kellemesen telik a nyári éjszaka — csókok, buja ölelések fűszerezik az édes pásztorórát. Nyugodtan hevernek egymás karjaiban, hiszen Butt- t • • • i lert Eperjesen tudják. Hajnali A girincsi esküvő háromkor Jóska úr felöltözik, és az ablakon át, diszkréten távozik... — „Hallod-é te bolond! Ha megmondod a grófnak, hogy Szirmaynak lűlem levelet vittél, magam meg foglak ölni!” Alig fekszik vissza Katinka ágyába, csak éppen egy kicsinyt elszenderedik, amikor közelgő léptek és ajtókopogás zajára ébred. Férje érkezik meg. Még mentegeti is magát, hogy hamarabb jött, de hát mindent sikerült jól elintéznie. Reggel a grófnő huncut mosollyal bizalmaskodj a el ko- mornájának: — „Az Isten jól adta, hogy egy órával hamarább nem jött a gróf, mert mellettem találta volna Szirmayt!” A mit sem gyanító Buttler tovább „szorgoskodik grófné- jának gyógyításán”. Medicinákért küld Kassára, hogy azzal se legyen gondja-baja hitvesének. Majd hintóba száll, és haza indul. > Már augusztusra jár az idő, mikor a grófnő végül is elhatározza, hogy Eperjesre távozik. A társaságában levő Dőry Laci bárót előre küldi, s „kemény parancsolat mellett” egy kis levélkét bíz gondjaira, hogy azt saját kezűleg kézbesítse. A „Hála légyen Isten ő Szent Felségének — ujjong Kovách Ferenc, az erdőtelki plébános, ButtlerneX írt levelében —, hogy már célját Nagyságod elérte!” Eszterházy Károly egri püspök legfelső engedélyével elhárul az utolsó akadály is a szerelmesek házasságikötése előL Egyszer-egyszer már mindkét faluban kihirdették a házasulandókat. A második templomi kihirdetésre augusztus 19-én, vasárnap, a harmadikra pedig 20-án, hétfőn, Szent István első magyar király ünnepén kerül sor —, s így még aznap nyélbe lehet ütni a várva várt esketést. A lakodalom arisztokrata körökben szokatlanul szerény körülmények között zajlik le. A menyasszony szülein kívül, a kiterjedt rokonság egyetlen tagja, egyetlen meghívott vendég sem vesz részt az esküvőn. A két házassági tanú is csak egyszerű polgárember. János Grófé Mauer János ónodi kirurgus, Katinkáé pedig Vosznyiczky András, édesapja tiszttartója. A nyoszolólány a menyasszony egyik húga, a nyoszolóasszony pedig Mauemé, az egyik tanú felesége. Bizonyára csodálkoznak is a falubeliek, hogy ilyen előkelő mátkapár esküvőjére nem sereglenek össze a rokonok, atyafiak és barátok. Ki hallott még ilyent?... A társaság hintókon hajtat végig a falun, a tornyokkal ékes Dőry-kastélytól a templomig Az első fogaton a menyasz- szony foglal helyet, édesanyja és a nyoszolóasszony társaságában. Ezt követi a vőlegény kocsija, apósa és házassági tanúja kísér etében.. Az egyházi esketés szertartását az István király napi tömjénszagú nagymise és a prédikáció között, Olajoissy János, Girincs köaség 44 éves plébánosa végzi. Buttler gróf és Dőry Katinka sorsdöntő lépése — mikén t egy szemtanú meséli — „több száz híveknek jelenlétekben” zajlik le. A kis templomban tisztán csengenek Buttler János szavai: „Isten engem úgy segélyen... a Boldogságos Asszony És Istennek minden szented... Hogy e tisztességes személyt szeretem. .. szeretvén hozzám veszem házastársiul... Istennek rendelése szerint... És, hogy őket el nem hagyom... Holtomiglan, s holtáiglan... Isten engem úgy segélyen.” Hasonlóképpen teszi le az esküt a Dőry -leány is, a falu templomába sereglett kíváncsi és ájtatos népe előtt. Húcz hónap boldogság Az új pár első, közösen töltött éjszakáját a girincsd kastélyban tölti, miután, ősi szokás szerint, az erdőtelki pap, aki vacsorára megérkezett, beszenteli a fiatalok „nász- ágyát”. A következő napon a fiatalok a közeli Súlyba hajtatnak, Eötvös báróékhoz, ahol rokoni szeretettel fogadják őket. Tln- ka kon tesz megkéri nagynéniét, hogy legyen a kísérőjük erdőtelki otthonába vezető útjukon. Hintóba szállnak, és Erdőtelekre haj tatnak, hová az új asszonyka már előreküldötte két szobalánya kíséretében, szerény „bagázsiá”-ját. Hiányzik a fényes menyegzői kelengye, s bizony-bizony Katalin asszony csak szegényes ruhatárral vonul be fényes, új otthonába. A Buttler házaspár érkezésének híre szárnyon jár, s a kastély előtt a birtok és a falu apraja-nagyja, földesurának kijáró köteles tisztelettel fogadja. De nem hiányoznak a fiatal gróf „bandamuzsiku- sai” sem, akik hangos zeneszóval. hegedűik vidám cin- cogtatásával ünnepük az új házaspárt, Erdőtelek és Pár- dány örökös urát és hitvesét. A kastélyban magasra hág a jókedv. Vidám mulatozás indul, pótolva a nagyon szerény girincsi lagzit. A Butt- ler-birtok egri és tokaihegy- aljai nemes nedűjével, pirosra sült pecsenyékkel, aszonyok- nak való édes sütemén vekkel körítve, négy álló napig folyik az önfeledt mulatozás. Az 1792. augusztus 22-én Erdőtelekre érkezett Buttler- házaspár családi élete boldo. gan indul... (Folytatjuk) \
