Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-29 / 100. szám
ft .<*- . Kitüntették a Moziüzemi Vállalatot Munkásélet és -művelődé* Elkíséri a csapatát Ma délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között Veszik át a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat vezetői a kitüntető oklevelet a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ klubtermében abból az alkalomból, hogy dolgozóik munkájával kiérdemelték a Kiváló Vállalat címet. A Nógrád megyei Moziüze- mi Vállalat már 1970-ben is eredményesen dolgozott, amit az is bizonyít, hogy kiérdemelte a megyei tanács és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának dicsérő oklevelét. 1971- ben munkájuk és eredményük tovább javult. A szervezeti változtatások, a vállalati demokrácia mind szélesebb körű megvalósítása, az ösztönző anyagi és erkölcsi elismerések azt eredményezték, hogy a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat tavalyi munkájával az országban működő húsz vállalat közül viszonylag a legjobb eredményt érte el. Az 107ü-es esztendőhöz viszonyítva kevesebb előadásszám mellett a korábbinál nagyobb látogatottságot biztosított, s ennek megfelelően a bevétel is növekedett. Egy esztendő alatt a látogatók száma megyénkben megközelítette az 1,7 millió nézőt. A Moziüzemi Vállalat a népi demokratikus filmalkotások nézőaránya tekintetében országosan az első helyen áll. A szocialista országok filmjeit is megyénkben látogatták a legtöbben, a látogatottság aránya mind az országos, mind a vidéki átlagot meghaladja. A szovjet filmek látogatottságát 144 százalékra túlteljesítették, s ezért a forgalmazásban aktívan résztvevők mintegy 90 ezer forint jutalomban részesülnek. A magyar filmek előadásait látogatták a legkevesebben e tekintetben 1.6 százalékos csökkenés tapasztalható, de még ez is országosan a legkedvezőbb arány. A művészi és politikailag értékes filmek látogatottsága 12 százalékkal emelkedett. Egy esztendő alatt több esetben filmsorozatokkal gazdagították a nagyobb társadalmi rendezvények, eseméSzubjektív hangon Asztalos mester művészetéről „Édesanyám, a kendőm káréit a szeretőm” — ezt írta Asztalos Jollók parádi fafaragó népművész a „Palóc élet III. tábla” című fából faragott domborművére. A íaragvány egy jelenetet ábrázol, egy ma már szinte mesébe Illő palóc szobában, mikor éppen belép a kérő és elviszi a lányt, most már végleg, a megszokott családi környezetéből — magával. A palócság nem dicsekedhet azzal, hogy hazánk legjobb minőségű földjén telepedett meg, mert ismerek Vasban, Baranyában, Tolnában jobb minőségű földeket, mint errefelé, de azt nem lehet elvitatni a palócságtól, hogy a népművészet, vagy népi kultúra terén nem jeleskedett. Ha emlékezetem nem csal, 1966 nyarán kiállítottam idős Szabó István szobrászművésszel, vagy inkább faszobrásszal közösen a régi kultúr- házban, Salgótarjánban. Akkor tömör kompozícióján vájárok, csillések és munkásfigurák sorakoztak a termekben. A mostani tárlaton Tarján- ban felsorakoztatta hetyke tartásü palóc legényeit, megtört öregjeit, vagy a csodálatos menyecskéket, asszonyokat. Mint egy faszobrász Mikszáthból sorjáznak keze alól a realizmustól ihletett remekek. Realizmusa mégis más, mint Asztalos Johák fafaragó mester népmesékből előlépő, fába álmodott látomásai . A Heves megyei Párád községben élő művész mintegy a fonóban vagy kukoricamor- zsolásnál elhangzott szép mese iába átköltött alkotója. Nem kritikus vagyok, hanem festő és így csak megdöbbenésemről adhatok számot kétméteres, fába faragott Sobrl Jóskája láttán. Ez a Sobri maga az élő népmese, vállán a cifra szűrrel, melynek egyik ujja bevarrt és tarisznyát hehelyettesít. Kovás puskára támaszkodik, messzibe tekintve, haja befonva csüng vállára, hetykére pödört bajusz díszíti arcát, oldalán bőrtarisznya, fokos, karikásostor gatyájába fűzve, sótartó, cserpipa bukkan elő a csizmaszárból. Persze, panyókára vetett szűrje népi motívumokkal borított. Formailag átgondolt, lenyűgöző alkotás, mindenképpen felállítanám valahová a megyében, ha máshova nem, tekintve a fa időjárás-érzékenységét, hát akkor a Palóc Múzeumban. Itt láthatjuk a Vezér választását, még ősi magyar múltat idéző fafaragását Asztalos mesternek, a kerek, mongol típusú jurta helyét, melyet a vadászati világkiállításon volt módomban megtekinteni. Itt szögletes ősi magyar sátrak határolják be a tért, lovasok fejei tűnnek mögülük elő, míg vezetik az áldozati lovat sorsa elébe, ha jól megszámláltam, a vezérek heten vannak. Vajon melyiket választják éppen? Látni itt egyéni formaképzésű csónakot, húsvéti tojást gazdagon díszítve, még a „vénlány” is Itt kuporog, mintha ilyet is láttam volna valaha gyermekszemmel faluhelyen, tán másutt is. És végül a nagyméretű guggoló cigány különös egyedi formájával lep meg. Olyan kiállítás ez, amely a falu életéről beszél a népmesék hangján messziről, a messzi múltból nekünk, elszármazottaknak, őseinkről. Én csodálkozva hallgattam Asztalos Johák meséit, és az jutott eszembe, hogy fiam az Ipoly-parton egyszer csak megkérdezte tőlem, maga köré nézve: „Apu, ugye ez nem műfű, mint a pesti?” „Igen fiam”, mondtam kicsit elmosolyodva, ez nem műfű, hanem valódi. Olyan, mint Asztalos Johák faszobrai a| balassagyarmati Horváth Endre Galériában. Valódi népi szobrászat. Jánossy Ferenc A Kodak-gyár új zsebfényképezőgépe Az Egyesült Államokban bemutatták a sajtónak az Eastman-Kodak cég új gyártmányát, amellyel szélesítik az amatőröknek készült fényképezőgépek sorát. A Kodak 1963-ban jelentkezett az Instamatic nevű géppel, amelynek kezelése egyszerű, kazettás rendszere pedig megkönnyíti a töltés műveletét. Az új modell, a „Kodak Pocket Instamatic” mindösz- sze 2,5 cm széles, hossza viszont (13 cm) jóval nagyobb mint az Instamaticé (10 cm). Az új fényképezőgép lényegében kissé elnyújtott mandzsettagombra emlékeztet, két végén az objektívval, illetve a keresővel. A gép 13x17 mines negatívot ad, vagyis sokkal kisebbet mint az Instamatic (28x28 mm). Az új fényképezőgéppel diafllm is készíthető, azonban ennek vetítéséhez természetesen újszerű vetítő gyártására is szükség volt. 4 NÖGRAD - 1972. április 29., szombat nyék programját. Különösen sikeres sorozatnak számítottak a KISZ-, az úttörő- és a nemzetiségi filmnapok, a szovjet film ünnepi előadásai, amelyeket művész-közönség találkozóval, vitákkal, ankétokkal tettek hatékonyabbá. A vállalat kollektív szerződése a tervfeladatok teljesítése esetén jelentős összegű fix- prémiumot állapít meg a premizált munkakörben dolgozók részére. Az 1971-ben kifizetett prémium összege meghaladja az előző évit, ráadásul ebből az összegből jóval több dolgozó részesedett, mint korábban. Fellendült az újitó- és a munkaverseny-mozgalom is a vállalatnál. A munkavér- senyben lényegében valamenv- nyl filmszínház kollektívája részt vett. Az ünnepség során kitüntetéseket, okleveleket, jutalmakat adnak ét. Kiváló Filmszínház lett a tart, a mátra- szöllősi, az etesi, a ceredi, a nógrádmegyeri, a nógrádi és a szügyi. Dicséretben részesültek a következő filmszínházak: 2 kisterenyei, a Rákóczi-bá- nyatelepi, a csécsei, az ecse- gl, a szllaspogonyi, a macon- kai, a mohorai, a szendehelyi és a balassagyarmati. Számosán kiérdemelték a Kiváló Dolgozó címet. Kiváló dolgozó lett: Vrbán Béláné maconkai üzemvezető gépész, Kopella Tibor, a salgótarjáni November 7. Filmszínház gépésze, Ondrék Zoltánná etesl üzemvezető tekercselő, Göm- blcz Jánosné mátraszőllősi üzemvezető tekercselő, Sándor János tari üzemvezető gépész, Varga Béla szilaspogonyi, Habán András sziráki üzemvezető gépész, Tilman Józsefné szécsényl pénztáros. Litovszkl Istvánná balassagyarmati jegykezelő, Verbóí János nógrádmegyeri, Less József nógrádi üzemvezető gépész, Kovács Pál szügyi üzemvezető tekercselő, Dóka Andrásáé ludány- halászl pénztáros és Ruzsinsz- ki László egyházasgergei üzemvezető gépész. Ezenkívül tizenkilencen részesültek dicséretben. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat sikerét és eredményességét csak növeli, hogy értesülésünk szerint első alkalom, hogy moziüzemi vállalatot' Kiváló Vállalat címmel tüntetnek ki. HAJNAL József, a Pásztói ÜM Szerszám- és Készülék- gyár forgácsoló csoportvezetője már nem a legfiatalabb nemzedékhez tartozik. ÉrdeK- lődése, munkaintenzitása azonban töretlenül fiatalos, az igazgató szavai szerint olyan ember, akire mindig számíthat ez a fejlődő üzem. Ebben a kis gyárban gondot fordítanak a gazdaságvezetők dolgozóik élet- és munkakörülményeinek állandó javítására, az erőforrásokhoz mérten. A dolgozók nem véletlenül dolgoznak szívesen az üzem munkahelyein, ahol gondos munkát követel a munka jellege is, hiszen itt finom alkatrészeket, az üvegiparban nélkülözhetetlen formákat, vasszerkezete- ket, esetenként feldolgozó gépeket is készítenek. A munka jellege — természetesén , — meghatározza például az iskolai végzettségi szintet is, egyáltalán az általános és szakmai műveltség folyamatos, rendszeres gyarapítását. Nagy többségükben szakmunkásokat foglalkoztatnak az üzemben, arányuk 85 százalék. A jövőre is gondolnak. Ügyelnek arra, hogy a szakmunkás- utánpótlás fennakadás nélkül történjék, ezt célozzák a tanműhelyek is. Hogyan áll jelenleg a tanulás? Pontos adatokkal szolgálnak, amelyekből kiderül, hogy nincs szégyenkezni valójuk.’ Az általános iskolát például csaknem száz százalékban elvégezték a munkásállományú dolgozók. Ez persze összefügg a szakmunkások magas számával is, hiszen általános iskolai végzettség nélkül a szakképzés sem létezhetne. HAJNAL JÓZSEF ugyancsak jó közérzettel dolgozik ebben az üzemben. Szurdok- püspökiből jár be vonattal Pásztora. Három műszakban dolgozik. Mindez azt is jelenti, hogy szabadidejének jelentős részét Utazással tölti, s ezen időt a mai lehetőségekhez képest nehéz hasznosan, kellemesen eltölteni. — Ha délelőttös vagyok, akkor is délután négy óra kö* rül érek haza — mondja. — Így bizony kevés a szabadidőm, hiszen jelenleg többé- kevésbé csak ara futja, hogy a napi sajtót átnézzem. Persze, ez is hasznos dolog, ha az ember nem akar lemaradni az ország, a világ eseményeiről, de több kellene. Szívesen olvasnék mást is, könyveket például. Leginkább a Népszabadságot olvasom, ez a munkahelyen, vagy a vonaton gyakran vitatéma is, Megbeszéljük az olvasottakat, elgondolkodunk felettük.. Őszintén szólva én hátulról nézem át a lapot, a sportrovatnál kezdem. Egy-egy nagy meccset követő napon élénk viták zajlanak a játékról. Hajnal József a falu közepe táján lakik, saját kertesházban. Legutóbb a kerítés- készítés adott munkát. Szereti a kis lugast, egyik kedvenc időtöltése a szőlővel való babrálás. S ez hasznos is. Többféle szőlőt termel, Sasz- lát, Othellót, Pannónia klnÁz alkoholizmus elleni küzdelem hónapja Április az alkoholizmus elleni küzdelem hónapja volt Balassagyarmaton. A városi tanács egészség- ügyi osztálya felkérte a megyei Vendéglátóipar! Vállalat és a megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat kirendeltség-vezetőit, hogy a hónap folyamán bővítsék a választékot az üdítő italokból, hivják fel a vásárlók figyelmét az alkoholmentes Italokra, s gondoskodjanak arról, hogy áprilisban Balassagyarmaton a királyotokban ne helyezzenek el szeszes italokat. Az üzemekben, Iskolákban, intézményekben az egészség- ügyi és szociális bizottság, valamint a Vöröskereszt közreműködésével előadásokat szerveztek a túlzott alkohol- fogyasztás káros következményeiről. A megyei Húsipari Vállalatnál dr. Szabó" Endre kórházi ideggyógyász főorvos tartott értékes előadást a dolgozóknak az alkoholizmus veszélyességéről. Az előadások szervezéséhez a vállalatok vezetői is komoly segítséget nyújtottak. csét, Csabagyöngyét és még néhányat. Felesége otthon dolgozik a ház körül. Két fia van. Jóska tízéves, otthon jár iskolába. Gábor mo6t érettségizik a hatvani Bajza Gimnáziumban, a veszprémi vegyipari egyetemre készül. A ház? Két- szoba-konyha, spájz, veranda, a fürdőszobát ezután rendezik be. A bútorzat még jobbára régi, televízió, lemezjátszó, s több rádió is van. Hajnal József rendszerint a híradótól nézi a tévét, a főműsorokban főleg a szórakoztató történelmi filmeket kedveli. Könyvekben is a történelmi témák érdeklik leginkább. Moziba, színházba nem járnak, Pásztora kellene utazni, s neki a mindennapi „bumll- zás” után nincs kedve újra vonatra ülni EGYÉBKÉNT gépipari technikumi végzettséggel rendelkezik, ez munkaköréhez is szükséges. A faluban pedig elsősorban lelkes sportvezetőségi tagként ismerik. S tanácstagi teendőket is ellát. Részt vesz a falu sportéletének szervezésért túl a település egyéb ügyes-bajos dolgainak intézésében is, mindig lehet számítani rá. A vasárnapjait rendszerint a csapattal tölti. —• Elkísérem őket mindenhová, ahol játszanak — mondja. T. E. Zalaegerszegi küldöttség Négy napot töltöttek Nög- rád megyében, illetve Salgó- tarfánban a Zalaegerszegi városi Tanács VB művelődésügyi osztályának képviselői, az igazgatói munkaközösség vezetője, tanulmányi felügyelők, napközlotthbn- vezetők. A delegáció, amelynek tagjai tegnap még Kis- tefenyére és Pásztóra látogattak, elutazott Nógrádból. Itl-tartózkodásuk allatt a napközis ellátottságot vizsgálták. valamint a foglalkoztatás módszereit, a gyakorlati tapasztalatokat. Különösen a tartalmi munka módszereit tanulmányozták nagy gonddal, a látottakról egyébként dicsérőleg nyilatkoztak. '■ ■ -Ar==== Sugár István: 32. A dühöngő atya Katinka orra alá dörzsölte, hogy ha nem megy Buttlerhez feleségül, úgy nem teketóriázik sokat, hanem a kassai apácaszüzek zárdájába csukatja. — Mikor kissé elpárolgott vad dühe, „külön szobájába” kereste fel leányát és kérve-kérte: — „Ne szeresd azt, akinek felesége van, — vallja egy asszony tanú. — mert Szir- maynak van már felesége”. Egyre erősebben „pfrongat- ta” a grófkisasasonyt, s végül is egy nyomó3 érvvel tett pontot a családi vita végére: — „Hogy a te rossz viselkedésed miatt senki nem vesz el. ha csak most Butüerrel ej nem vétetünk 1” Erre azután eleredt Katinka könnye, s hullott, mint a záporeső, — de minden hasztalan volt.., Az es keléshez azonban nem volt elegendő a fiatalok megtörése. A katolikus egyház szigorú előírásokhoz köti a házasság szentsége kiszolgál-, tatását. Mindenekelőtt a két 1 egyes lakóhelyének templomában, három egymást követő ünnepen ki kell hirdetni a nép előtt a házasulásl szándékukat. Eszterhózy püspök azonban szigorúan megtiltotta papjainak a Buttler—Dőry jegyespár kihirdetését és ösz- szeesketését is, — mindaddig míg a gróf be nem mutatja gyámjának hozzájárulását a frigyhez. Buttler és házasság igaz fiskálisa most úgy állítja be ezt a fontos körülményt, mintha az egri püspök éppen Buttler segélykérésére döntött volna így! Pedig a lelke mélyén jól tudja, hogy éppen ő volt az, akit a püspök szokatlanul szigorú szavakkal megdorgált, mivel a megengedettnél sürgetőbb hangnemben követelte tőle a házassági engedély megadását! De bízvást fordíthatott ilyen nagyot az igazság kerekén, mivel abban a tévhitben él, hogy azok a régi levelek már rég elkallódtak. ., De amikor a bírák a gróf és a „segélynyújtó” püspök közötti megállapodás levelezési bizonyitéka iránt tudakozódnak, kijelenti a prókátor, hogy az csak szóban történt, és arról semmiféle írás nem készült.,, A per egyik legfrappánsabb pillanata az, amikor Dőry Katalin ügyvédje felmutatja az egri érseki szentszéki bíróságnak Buttler, az öreg Dőry gróf és az egri püspök közötti levelezést, mely eredeti voltában halomra dönti a perben előadott mesét, de a gróf és fiskálisa egy pillanatra sem torpannak meg. Kategorikusan kijelentik, hogy azok részben közönséges hamisítványok, részben pedig fejének szegzett töltött pisztoly fenyegetésének súlya alatt volt kénytelen megírni fogsága kínos óráiban... Olyan tanút is sikerült állítania a grófnak, aki hajlandó azt vallani, hogy a kastély körül is cirkáltak a Strázsák, nehogy valamiféle titkos levelet csempészhessen ki Buttler a kastélyból, vagy éppen ilyen a kezéhez jusson kívülről. A felperes mindenre felvan készülve. Eskü alatt vallja tanúja, hogy Olajossy János, a girincsi plébános is erősen vonakodott Dőry erőszakos esketési parancsát, püspöke rendelkezése, s az egyház előírása ellenére végrehajtani. Éppen a kántor felesége hajlandó azt tanúsítani, hogy miként fenyegette meg Dőry gróf akadé- lyoskodó girincsi plébánosát. — „Kegyelmednek én parancsolok! Kend az én papom! Én tartom kendet, és fogom ennekuténna is tartani. Nem kell késni a dologgal, nem kell hallgatni a püspökrel” „Megunván rettentő kun- csorgásomat, végtére köny- nyes szemekkel vittek a templomba, — kesergi Buttler a bíróságnak, — odaállítván az oltárhoz. Mit feleltem, hogy feleltem annak a papnak, egy szót sem tudok, tele lévén fájdalommal, részint atyám halála által okozott szomorúságom, részint pedig szerencsétlen helyzetem miatt.” Maurer János, Buttler házassági tanúja, előadja, hogy Dőry Gábor gróf, mint a templom kegyura, biztonságképpen. még az egyház ajtaját is bezáratta, nehogy esetleg kedve szottyanjon a fogott, értékes vőlegénynek az utolsó pillanatban , valamiképpen keiteket oldania. Az esketési szertartás lezajlása után pedig a félszemű Dőry gróf emelt hangon imigyen szólott a templomban összesereglett falu- béliekhez : — „Látjátok, hogy a gróf Buttler megesküdött a leányommal!” — „Ügy jött ki a gróf a templomból. — mondja egy jobbágy-paraszt, — mintha leforrázták volna!” Mivel pedig Dőry Katalin házassági tanúja elköltözött azóta már a másvilágra, Buttlerék azt állítják, hogy nem is volt az jelen az es- ketésnél. Vosznyiczky András, a Döry-birtok tisztar- tója nevét hamisan, alaptalanul írták be a matrikulá- ba! — „Sofia az Tsten reám egy napot sem teremtett, — siránkozik a válóperes férj, — melyen együtt ne veszekedtünk volna. Ügy, hogy több kín, mint élet volt elő- tünk. A grófnéval háltam ugyan, de anélkül, hogy boldogságot éreztem volna!...” Nem eezik a kái-át olyan forrón... A megtámadott asszony és prókátora azonban nem ül ölhetett kézzel. Az egyre vadabbal támadó és rohamozó Buttler és tanúhadának minden állítását igyekeznek tényekkel cáfolni, hogy megmutassák a grófnak, hogy nem eszik a kását olyan forrón, ahogyan azt Sávoly Sámuel fiskális úr a grófnőnek főzte. _ (Folytatjuk) s
