Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-29 / 100. szám

Mhjbuö/j megyei ErizoNsaffi ülé» Növekvő aktivitás a szakszervezetben A Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Nógrád megyei Bizottsága tegnap ülést tartott Salgótarjánban, az SZMT székhazában. Ér­tékelték a választások óta végzett munkát, amelyet Kanyó Béla megyei titkár terjesztett a bizottság elé. A megyei küldöttértekez­letet követő egyéves idő­szakban — amint az a be­számolóból kitűnik — nö­vekvő aktivitás tapasztal­ható a szakszervezeti szer­vek tevékenységében. Mun­katerveik készítéséhez a me­gyei bizottság véleményezés és tanácsadás formájában nyújtott segítséget. Ennek során - feltárták a hiányos­ságokat, különösen a dolgo­zók személyi jövedelmének alakulásával, az üzemi de­mokrácia hatékonyságával és a szociális ellátottsággal kap­csolatban. A kollektív szer­ződéseket átvizsgálva intéz­kedtek az előfordult tör­vénysértő meghatározások kiiktatása és a pontatlansá­gok kijavítása érdekében. A megyei bizottság rend­szeresen ellenőrizte a mun­kavédelmi helyzetet is és megállapította, hogy az év folyamán a korábbinál lé­nyegesen kevesebb baleset volt. A kulturális és agitá- ciós tevékenységgel kapcso­latos tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a politikai tö­megoktatás ebben az idő­szakban eredményes volt, s az üzemek és a gazdaságok mind nagyobb összegeket fordítanak a dolgozók kul­turális igényeinek kielégíté­sére, valamint a sportmoz­galom szélesítésére. A nők helyzetének javítására vo­natkozó határozatok hatéko­nyabb végrehajtása érdeké­ben a közeljövőben megyei nőbizottság alakítását terve­zik, amely megfelelő prog­rammal kezdi meg működé­sét. A megjelent megyei bi­zottsági tagok a beszámolót sokoldalúan megvitatták. Kanyó Béla összefoglalója után a megyei bizottság a beszámolót a kiegészítő ja­vaslatokkal elfogadta, majd a továbbiakban megvitatta az alapszervezetek káder­helyzetét, tárgyalt a munka­fegyelemről. Bányászok a FŰTŐBER-épit kezesen AZ ÜVEGFALÚ épületnél vágány és milyen utak épül- először csak friss földkupaco- nek. Amíg bírjuk, dolgozunk, kát láttam. Aztán egy lapát Mert munka lesz, nagy épít- lódult a levegőbe és nedves kezések kezdődtek itt és a rögök gurultak a lábam előtt, környékben is. de a lapáthoz tartozó embert — Mit szólnak az új ren- csak akkor vettem észre, ami- delkezéshez? Nem a hatezer kor a két méter mély árok- forintos keresetet, hanem ba néztem. évenként 840 munkaórát en­— Gecse István kubikos gedélyeznek a nyugdíj asok- brigádja dolgozik itt, a má- nak. sik oldalon Kozák János cső- — Jobb ez így — ebben portja. Nyugdíjas bányászok, megegyeznek a vélemények, többen a 60. éven túl, egyik- Gecse István brigádja a már- másik a 70-et is maga mögött ciusi elszámolás szerint 104 hagyta, de szorgalmasan, jól százalékra teljesítette a nor- dolgoznak — mondta Herczeg mát. Ha átszámítjuk egész hó- István művezető. napra, ez 2267 forintra jön Kozák János Mátranovákon, ki. Ehhez 181 forint munka- pontosabban Csipkésen volt helyi pótlék, 460 forint külön- vájár. élés és 90 forint ebédidő jön, — Hatvanhét éves vagyok, a Ez két forint híján három­legénykor, meg a nyugdíjkor- ezer forint. A nyugdíj mellé határ is régen elmúlt, de nem is rossz kereset, munkához szoktam én gyerek- — Amíg az évi 840 óra le korom óta. A FÜTÖBER-épít- nem telik, annyit kereshe- kezésen tizenheten dolgozunk tünk, amennyit bírunk, meg egy brigádban. Mindnyájan ahogy sikerül. Erre nincs is nyugdíjasok vagyunk, engem panasz. Gecse István brigád­választottak brigádvezetőnek, ja 104 százalékos, Danyi Homokterenyéről járunk be Lászlóék 107, Kozák János vonattal. Többen Mátranová- brigádja 106 százalékos tel- kon dolgoztunk, de akad köz- jesítményt ért eL Szabó Im- tünk, aki Mizserfán volt bá- re építésvezető elismeréssel nyász vagy valamelyik kör- szólt a nyugdíjas bányászok- nyékbeli aknánál. ról: meglátszik rajtuk, hogy — Mennyi nyugdíjat kap? a bányában fegyelemhez, ren­— Ezernégyszáz forintot, des munkához szoktak. < Nem mondom, az asszonnyal Többen megkérdezték, hogy megélnénk ebből is, mert sa- a nyugdíjasoknak nem jár ját házunkban lakunk és munkaruha? A vállalat köz­megvan nekünk amire szűk- pontjának munkaügyi osztá­ségünk van. De a múlt őszön lyán azt válaszolták, hogy ment férjhez a lányom és a jár. Adnák is, de az új fiataloknak"sok minden kell. munkaruhát a nyugdíjasok És megmondom az igazat, nem veszik fel, mert a kihor- nekem a nyugdíjhoz pótolni dási idő hosszabb, mint kell, mert a pálinkát, a sört amennyit a nyugdíjasok egy és a bort szeretem. Hajnal- évben dolgozhatnak és kiló­ban 4.15-kor indul a vonat, péskor a különbözetnek meg- itt már hat óra előtt munká- felelő értéket vissza kell fi­ba állunk, délután fél hatkor zetni. nemkfeksz?k legembe/’Az A MUNKARUHÁRA vala- italboltban mindig találok ré- ™golddst .. lehet.ne gi ismerőst, akivel sok évet e miatt se le­i ■ gyen panasza az építkezésen dolgozó bányászoknak. F. L. vagy együtt legénykedtünk a faluban. Berze Vilmos és Berze Gá­bor is homokterenyei és roko­nok is. Abban is egyeznek hogy mindketten az unokák­nak gyűjtenek, mert őket na­gyon szeretik. Azt akarják hogy nekik könyebb legyen az élet, tanulhassanak és mi­re ők felnőnek, még takaro- sabb, még szebb legyen a lakás. — És a nyugdíjas bányá­szok az építkezésen elégedet­tek? — Jól megvagyunk, iparko­dunk, a kereset is maradha- tós. Különben ezt a brigád­vezető is megmondhátja — szól a két Berze. — Itt mindig friss levegőr dolgozunk és nem szaka-' r í nk semmi, az eső is csal mostanában esett. Mi mó- régebben nyugdíjba mentünk de ha fiatalabbak lennénk, Mátranovákon és Mizserfár, akor is más szakmát keilen- keresni a bányászoknak. A lapátot és a csákányt meg­szoktuk, a vízvezetéknek szennyvíznek csatornát ásunk betonozunk, csöveket fekte tünk, meg ami jön ilyen nag' építkezésen. Nem rossz műn ka ez. Az ember örömmel rié- zi, hogy milyen szép nag sz<^előcsarnok emelkedő Nag ' ítonyban, micsoda üveg falú transzfonnatornáz, ipar­Távlafi tervezés emberközelben A vállalatok és a tanácsok most készítettek először kö­zéptávú terveket. Milyen ta­pasztalatokat lehet leszűrni, milyen módszereket kell kö­vetni, milyen eredményekre jutunk, ha a oélokat, a felté­teleket és a feladatok megva­lósítását összehasonlítjuk? Ennek megbeszélésére a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Nógrád megyei szervezete és a Nógrádi Szemle szerkesztő­sége Salgótarjániban, pénte­ken szakembereket hívott össze. Maruzis József, a megyei pártbizottság munkatársa vi­taindító előadást tartott. Ked­vező jelként említette, hogy több vállalat nagy figyelmet fordított a fejlesztési tervek elkészítésére, a javaslatokat több variációban dolgozták ki. De a jövőben nem fogadható el az a módszer, ha nem a gazdasági optimummal szá­molnak, ha csak azt mérlege­lik, hogy innen ennyi pénz lesz, ha onnan annyi forrás­hoz jut a vállalat, akkor töb­bet lehet tervezni. Az élőadás és a vita során szót értettek az üzem- és munkaszervezés, az anyag- és munkaerő-gazdálkodás idősze­rű feladatairól. Többször visszatérő gond­ként merült fel és talán a legnagyobb vitát keltette a tervezés demokratizmusa. Szükséges-e, és milyen mód­szerekkel lehetséges a terve­zés demokratizmusát megvaló­sítani, fejleszteni? Minden­képpen szükséges, hogy a táv­lati és az éves terveket a két­kezi dolgozók is megismerjék, a tulajdonos jogán a maguké­nak vallják és a tervek meg­valósításáért eredményesen dolgozzanak. A távlati terve­zést emberközelbe kell hozni, ennek módszereit keresni meg­tisztelő feladat. Nógrádialt a kongrpg»*wton es a jöuöért Budapesten, az Építők Ró- Nógrádnak szava és súlya van erős kézfogással és őszinte sza­Kovács József elmondta, hogy falujában a lakosság zö­me bányász, vagy ipari mun­kás. Maga a község is mun­vakkal köszönte meg a barát­ságot és segítőkészséget, amely Vietnam népe felé árad. A nógrádiak válaszul átadtak egy albumot, amely a me­gye lakóinak aláírását tartal­mazza, dokumentálva a szoli­daritást. Pénteken a kongresszuson zsa Ferenc Művelődési Házá- ezen a tanácskozáson, nak lobogókkal feldíszített homlokzatán hatalmas római ötös. Mutatja, hogy itt tartja kongresszusát — immár ötöd­ször - a Hazafias Népfront. kásjellegű. Ezért a népfront_ Bent a teremben, az ország bizottság alapító tagjai is a minden részéből, több mint fizikai munkások közül ke- nyolcszáz küldött. Komoly rültek ki, a bizottság negyven munka folyik, mindenki fi- százaléka ma is munkás. Így résztvevő kubai küldöttekkel gyei, jegyzetel, nem lankad az meghatározó szerepet töltenek ismerkedtek megyénk képvi- érdeklődés. A karzat egyik be a helyi politika formálásá- selői. Maria Teresa Malmier- részén tábla, rajta a felírás: ban, a településfejlesztésben, ca, Hugo Rodriguez, és Jesus Nógrád. Itt foglalnak helyet . .... . . . Rodriguez a forradalom vé­Nógrád küldöttei. Feltűnnek . ^ 0 kelmére alakult bizottság az ismerős arcok. Bállá 1st- í°gyA szlv^®n tisztségviselői és képviselői el­STlÄÄÄoSÄ például .gmllllö forint --------------- -----------­v árosi népfront titkára, Godó °5_ ellátogatnak. Mert az ismer­Györgyné, a megyei pártbi- van a népfrontnak mert tt- kedé? és barátság lzálai f?ld- zottság osztályvezetője, dr. van, a n? a«, mert n rajzilag messze eső országo- y ’ gyelemmel kisen a nők élet- ka| is össze tudnak kötni... es munkakörülményéit megha­.. , , , . tározó tennivalókat, a szol- A kongresszusi küldöttek a gáltatások fejlesztését, mind- megye lakosságának nevében ar'“',r' r'"'na azt, ami a mindennapokhoz is ígéretet tettek: Szívesen beszélgetünk, megye községeiben. Szólott a bányásznyugdíja­megismerjék a megyét és la­kóinak életét. * Sok felszólalás hangzott el a kongresszuson, sokszor csat­madik ötéves terv időszaké- keVgS időt töltenek Magyaror­szágon, de Nógrád megyébe városi népfront titkára, Godó r.«Rr«mó q momoi pártbi- ve§zett a, lakosság. Tekintélye kecjés és barátság szálai föld- j ^ van a népfrontnak, mert fi­Karászi Benő főorvos, Nagy Béla korelnök, mellén a Érdemre] kozatát jelképező piros sza- laggahGyurcsik Györgyi, a te^ziKE^^bnönTst várjuk ~0s~ fogadjuk kubai'ba síküveggyár munkasnoje... sá válik a népfront Nógrád rátáinkat, hogy közelebbről A szünetben összegyűlnek a nógrádiak. Egyöntetű a vélemény: sokról; akiknek élettapaszta_ — Sok-sok okos gondolat, latát, javaslatait, társadalmi értékes hozzászólás, valódi, a tenniakarását gyümölcsöztetni dolgok lényeget tükröző elő- kívánják. Nem hallgatta el terjesztés hangzott el a kong- a még meglevő gondot sem, ^ant fgj a faps>' Tanácskoztak resszuson, amelyek minden bi- amely a szénbányászat vissza- a szekcíóbizottságok is, ame- zonnyal előre viszik a nép- fejlesztésével kapcsolatos, és iyeken ugyancsak részt vet- front munkáját. Bebizonyos'o- amelynek megoldására a me- tek a nógrádiak Remenár Já- dott, hogy a népfront nélkü- gye vezetői nagy-nagy erő- nosné nagybátonyi óvónő a lözhetetlen a nemzeti egység feszítéseket tesznek. Az művelődéspolitikai tanácsko- megteremtésében, és valóban őszinte, rövid és jó felszóla- zason szerzett hasznos tapasz- a mindennapok részesévé vált. lást nagy taps követte. Jogo- falatokat: san... — Nagyon sokat tudnék be­* , szélni, annyi újat és érdekeset & hallottam. A legfontosabb ta­. . „ . . Ián az a javaslat, hogy olyan A kongresszus szünetei sem művelődési munkaközösséget bánvász a nem ti községi nén dne}í,. . eSfj^f,ny £ hozzunk létre, amely összefog­Danyasz, a nemn Községi nép- nógrádi küldöttség találkozott a- iránvítia a mhiroiőHócooi frontbizottság titkára, Nógrád a vietnami delegátusokkal A ?a CS lranylt]a a. művelődéssel oavilr küiHKtte vietnami aeiegatusoKitai. a kapcsolatos tennivalókat, fela­”g ’ n^ele®’ barati hangú talalko- datokat. Sokat jegyzeteltem — Mindenkeppen elismerést és zón Nguyen Van Ngm, a Dél- küidött társaimmal egyetem. megtiszteltetést jelent ez a vietnami Nemzeti Felszabadi- j-,en _ remélhetőleg hasznos! m egyének, mert a mi küldőt- tási Front képviselője, és dr. tani is’ tudjuk valamennyit...’ teink közül ketten is felszo- Nguyen Van Hieu, a Viet­laltak. Ebből is látszik, hogy nami Hazafias Front küldötte Csatai Erzsébet A kongresszus második nap­ján öt óra előtt néhány perc­cel kapott szót Kovács József felnek . i munka a salgótarjáni járásban Milyen munkát végzett az remiben a fegyveres testűié- hogy tavaly például tizen- MHSZ az utóbbi öt év alatt tek képviselői mellett az négy alkalommal rendeztek a a salgótarjáni járásban? Mi- MHSZ. és klubtitkárok vol- járás MHSZ-klubjai határőr- lyen eredményekről beszélhe- tak jelen és sajnos, az álla- sorköteles találkozót. tünk. és hogyan lehetne a mi, társadalmi és tömegszer- «________________ ___ m unka még tartalmasabb? vezetek képviselői közül ke- ® ,dmel}yek ellett vmi Mik a legfőbb gondok ésaka- vesen éltek a meghívással. Az • , a ? , J"adl°" dályok a feladatok elvégzé- átszervezés óta eltelt öt év . , ,an - ode^ <íz?sbea sénél? Hogyan lehetne még munkájáról Snyúrik József, \ . ®re4 ínyeket lehetne el­jobb a felkészítő munka? az MHSZ járási vezetőségé- fTai ^.|a'n^ani a tarta­. I« • rendkívül ** ^ jSVKÄÄTS fontos kérdések szerepeltek a kezdeti nehézségek után klubok túlnyomó része nem napirenden pénteken az MHSZ a salgótarjáni járásban is a rendelkezik még a működés­salgótarjáni járási vezetőségé- társadalmi aktivisták széles hez szükséges helyiségekkel, nek honvédelmi aktívaérte- hálózatára támaszkodva fo­kezletén, amelyet Salgótar- lyik az MHSZ-munka. Te- A jövőben éppen a megnö- jánban. a Bányász Kultúrott- gyük hozzá: egyre céltudato- vekedett feladatok teljesítése honban rendeztek meg. A te- sabban és felelősségteljeseb- érdekében klubösszevonást ben. Megerősödött a klubok hajtanak végre a salgótarjáni szervezeti élete. Jelenleg a járásban. Ugyanakkor a klub­járásban 34 lövész-, nyolc taS<?k. létszámát is növelni tartalékos-, egy-egy rádió- és kívánja az MHSZ, Rendkí* modellező 'klub működik. A vül„ fon;to,?’ h°Sy a jövőben a klubok többsége eredménye- különböző szervek, gazdasági sen segíti a különböző szer- egységek a területükön mű­vek honvédelmi nevelő- és ködő klubokkal szoros kapcso­felkészítő tevékenységét. latot teremtsenek és segítsék „ , . , , , .... . azokat, összefogással továb­veSrekaltására eredményeket lehet elérni egyuttmukodesi terv készül a a honvédelmi munkában a I társadalmi és tómegszerveze- salgótarjáni járásban is. tekkel. a fegyveres testüle­tekkel. Utóbbira jó példa, sz. L KlillliÄ » Valósággal megfiatalodott az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság halassagyar- mati székhaza. A gazdaság kétmillió forintos költséggel felújította az épületet, ameljben korszerű helyiségeket kaptak a gazdaságot irányító szakemberek, dolgozók Nagy írók — nagy olvasók „A nagy írók mindig nagy nagy író csak nagy ember le- imberek!” Ebben van némi hetne, a nagy ember csak .gazság, mert a maradandó nagy emberekről írhatna, és mű a nagyság jele. De a mű- ezért a müveit csak a „nagy vein túl az író is esendő em- olvasók” olvashatnák el. Fé- ber, sőt olykor még esendőbb, lek, hogy a fene sok nagyság mint a többiek. Ez nem új találkozásából kimarad a nagy megállapítás, az meg egyene- példányszám és a nagy siker, sen közhely, hogy az író át- Ami ugyan nem nagy dolog, 'ormálva mindenkor önmagát de nagyon sokat jelent, adja a műveiben. Nem új fel- Szerencsére: nem a „nagy fedezés az sem, hogy az olva ember” műve nagy mű, ha­só önmagát keresi az olvas nem az a mű nagy, ami na- mányaiban Ezek szerint, ha a gyón emberi. NÓGRÁD - 1972. április 29., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents