Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
KADAR JANOS A szocialista nemzeti egység realitás Tisztelt Országgyűlés! Kép viselőtá rsaim! Kedves Elvtársakt Mindnyájan átérezzük, különleges fontosságú eseménynek vagyunk részesei: legfőbb törvényhozó testületünk, az országgyűlés államunk alaptörvényének, az alkot- ' mánynak a módosítását tárgyalja ma. A módosításról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés kiküldött bizottsága elkészítette, benyújtotta, s a bizottság elnöke, Kállai Gyula elvtárs. előadói beszédében sokoldalúan ismertette és indokolta. Előterjesztéséhez kapcsolódva, pártunk állás- foglalásai alapján kívánok szólni az alkotmányról, s; azzal szorosan összefüggő néhány kérdésről. Az alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja. Az országgyűlés előtt levő módosítási javaslat jól kifejezi a több mint ezeréves magyar állam és társadalom történelmű folyamatosságát, forradalmi változásait, a szocializmus és a magyar államiság napjainkra megvalósult, rendíthetetlen és megbonthatatlan egységét. A benyújtott tervezet — ha az országgyűlés törvényerőre emeli — a független, szuverén és szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya lesz, amely foglalata és sérthetetlen törvénye a szocializmus útjára lépett és nemzetté vált magyar nép minden történelmi vívmányának. Most, amikor országgyűlésünk az alkotmányt tárgyalja, sok nemzedék küzdelmeire, nagy történelmi személyiségekre, István királyra és Hunyadi Mátyásra, Rákóczira, Kossuthra és Széchenyire, Dózsára, Petőfire, Táncsicsra és másakra emlékezünk. Tisztelettel emlékezünk a nemzet, nemzeti nyelvünk és kultúránk megőrzőire és megújítóira: a népforradalmak, a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő vezetőire, mártírjaira és egyszerű harcosaira. A múltról szólva mindenekelőtt a dolgozó magyar népre gondolunk, amely munkájával, verejtékével és vérével hazánkat, államunkat századokon át fenntartotta, éltette és a fejlődés útján előbbre vitte. Történelmünk mérhetetlen nehézségeinek leküzdéséért, azért, hogy idáig eljuthattunk, örök dicsőség és az élők hálája övezze mindenkor az előttünk járt nemzedékek, a nép becsülettel élt neves és névtelen fiait, leányait. Helytállásuk, példájuk lelkesít és kötelez bennünket. mú híveinek helytállása, pár- eredményeként az iparban gának korszerűsítését, moder- tunk, munkásosztályunk, né- csupán az utóbbi tíz év alatt nizálását, magasabb színvonal- pünk munkája és harca ha- megkétszereződött a termelő- ra emelését. A társadalmi talmas fejlődést hozott; nagy, eszközök állománya; hazánk rendszerek versenyében so- valóban történelmi jelentősé- szocialista ipara ma kilencszer katmondó tény, hogy alig több gű eredményekhez vezetett. A annyit termel mint a kapita- mint negyedszázados szociális- munkásosztály, a nép hatalma, lista ipar termelt 1938-ban. A ta fejlődés eredményeként a a Magyar Népköztársaság ma szocialista mezőgazdaság ma népre örökül szállt, az iparo- szilárdabb mint volt. A szó- negyven százalékkal .kevesebb kodásban elmaradott, félfeu- cialista társadalom alapjait munkaerővel 43 százalékkal dális Magyarország a gazdaleraktuk, a szocialista terme- többet termel, mint 1938-ban ságilag közepesen fejlett őrlési viszonyok teljes győzel- termelt a tőkés mezőgazdaság, szágok sorába lépett. A párt met arattak az egész gazda- Megoldott az ország kenyér- X. kongresszusának fontos, ellátása és a mezőgazdaság jövőbemutató megállapítása terméseredményeit a legdön- volt, hogy hazánk belátható több terményeknél méltán állíthatjuk szembe a tőkés mezőgazdaság hozamaival. Ságban, s népünk ma a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. A szocialista tervgazdálko- a gazdasági építőmunka dás, Népünk előtt nyitva a felemelkedés kapuja Népünket felvilágosult, művelt néppé tette a kulturális forradalom. Megnyitotta a tanulás, a művelődés lehetőségét a műveltségből addig mesterségesen kívülrekesztett dolgozó tömegek számára, kitárta előttük a könyv, a színház, a zene és a film embert nemesítő értékelt, serkentette a tudományok és a művészeidőn belül a fejlett ipari országok sorába lép. Mély meggyőződésünk, hogy ennek megvannak a feltételei, a cél reális, és azt szocialista rendszerünk erejével el is fogjuk érni. Tisztelt Országgyűlési Hazánk kétévtizedes szocialista felemelkedése nagy munka, állhatatos harc eredménye; ez a küzdelem a politika, a gazdaság, a kultúra, a társadalmi élet minden területén, az egész országban, minden közösségben, nem egy esetben még családokon belül is folyt. Ez viszonyaink között elkerülhetetlen, törvényszerű volt, mert nálunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet éles asz A múltban nem volt igazi alkotmány A történelmi múltról szólva emlékeznünk kell atra is, hogy a régi Magyarország urai előszeretettől és sokszor hivatkoztak „a nemzet ezeréves alkotmányára". Az igazság azonban az, hogy sem a nemzetnek, sem az országnak ezer éven át soha nem volt írott, világos és egyértelmű alkotmánya. Az ország életét és fejlődését jelentősen és1 hosszú időn át befolyásoló egyes törvények voltak, de igazi alkotmányosság soha nem fejlődött ki. A Duna—Tisza táján élő'és államot alkotó magyarság többsége, az országot fenntartó nép ezer éven át ki volt rekesztve a jogból, a törvényeket mindig elriyomók, kizsákmányolok alkották, saját hatalmuk védelmére. Az államalkotó István királynak a XI. században kelt, a maga korában haladó törvénykönyvei, amelyek a szerveződő, fiatal feudális állam és intézményeinek .védelmét szolgálták, egyidejűleg a kialakuló feudális uralkodó osztály érdekeit védték. A XIII. században kelt Aranybulla a nemesség és a szabadbirtokosok előjogait és kiváltságait foglalta össze és biztosította. Werbőczinek a XVI. században megalkotott hírhedt hármaskönyve, a magyar feudális jog összefoglalása, már brutális nyíltsággal a jobbágyparasztok röghözkötését és kizsákmányolását, a nép elnyomását szolgálta századokon át. A letűnt régi világ utolsó nagy államjogi rendezése a múlt században, az 1848/49-es szabadságharc leverése után, 1867-ben létrejött, de nem kodifikált „kiegyezés" volt. Ez a rendezés, amely a magyar uralkodó osztályok megegyezése volt a Habsburg-dinasz- tiával, az osztfák uralkodó osztályokkal, a magyar polgári forradalorti felepiás befejezését, a nemzeti függetlenség feladását jelentette; mindezt osztályuralmuk védelmére, a munkások és parasztok elnyomásának fenntartására. Az ország akkori urai ezzel, a szabadságharc eszméit és céljait elárulva, az Osztrák— Magyar Monarchia államának keretében még egy fél évszázadra biztosították a magyar és nemzetiségi dolgozók felett a földbirtokos és tőkés osztályok hatalmát. A magyar uralkodó és kizsákmányoló osztályok szégyene, hogy képtelenek voltak az országnak igazi alaptörvényt, alkotmányt adni; hogy a dolgozó osztályok, a nép ezer éven át jogfosztottságban élt, hogy gyakran egy tál lencséért elárulták az egész magyarságot, az országot. Tisztek Országgyűlési Történelmünk úgy alakult, hogy az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot követően csak 1949-ben valósulhatott meg a dolgozó magyar nép számára, milliók — Petőfi áltál megfogalmazott — nagy eszméje, a haza és a jog egysége. Az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány elfogadása történelmi. jelentőségű vívmány volt, amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, s a. nemzet prog-. ramjaként törvénybe foglalta az . embernek ember általi kizsákmányolásától mentes tár- sadalorh, a szocializmus felépítését. Hogy alkotmányunk, s ilyen alkotmányunk lehessen, ahhoz a magyar népnek meg kellett szabadulnia a negyedszázadon át uralkodó gonosz és reakciós Horthy-rendszer- től, a kapitalistáktól és a földesuraktól, s az országot a második világháborúban megszálló idegen elnyomóktól, a Hitler-fasiszta megszállóktól. Hazánkat az idegen elnyomóktól a Szovjetunió dicső Vörös Hadserege szabadította fel, saját elnyomóitól a nép maga szabadította meg magát. Az alkotmány, történelmi jelentőségének megfelelően, méltatja a felszabadítást és fejezi ki népünk el nem múló háláját a felszabadító Szovjetunió iránt. A felszabadult nép a kommunisták, a munkásosztály vezetésével vette kezébe saját sorsának irányítását, vívta ki hatalmát, s teremtette meg államát, a Magyar Népköztársaságot. Az 1949-ben elfogadott alkotmány összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit, meghatározta az új államszervezet felépítését, alapvető intézményeit; áz állampolgárok jogait és kötelességeit, s kinyilvánította, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Közel egy negyedszázad történelmi tapasztalatai bizonyítják, hogy az 1949-es alkotmány megfelelt rendeltetésének. Az alkotmányunk elfogadása óta eltelt több mint két évtized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos harcának, nemzeti felemelkedésének története, noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek voltak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt mentes megrázkódtatásoktól sem. A szocializmus növekvő szábizonyítják és dicsérik. Egyben arról is biztosítanak, hogy legyenek az előttünk álló feladatok még oly nagyok, azokat is megoldjuk. A szocializmust építő nép haladásához hasonló utat a régi Magyarország nem is tehetett meg, Huszonhét év óta elért eredményeink állják a versenyt tek fejlődését, utat nyitott bármilyen kapitalista ország alkotóink, tudósaink bőven su- fejlődésének ütemével. S, ha J .. ,, gárzó tehetségének. Erősödött ehhez hozzátesszük, hogy itt tályosszeütkozesek közepette a szocialista közgondolkodás, nemcsak a számok igazságáról ment végbe. Ennek során a az egyén és a közösség kap- van szp( hanem elsősorban ar- kiváltságos földesúri es kapi- csolata. Kulturális, művészeti amj a számok mögött van, talista osztályok megszűntek, életünkben vezető szerepet arr’ói, hogy miként éltünk ko- a társadalmon belül tömege- játszanak a szocialista ten- rábban — akárhány esztendőre két érintő átcsoportosulások denciák, s eredményesen se- tekintünk is vissza —, és ho- mentek végbe, s jelentősen, gítik nagy társadalmi céljaink gyan élünk ma, s látjuk, hogy fejlődött és átalakult még ma- megvalósítását, a tartalmas mennyivel emberibb az élet ga az új rend kialakítója 'és emberi életet. nálunk ma, teljes meggyőző- alapja, a munkásosztály és a A szocializmus előrehaladó- déssel ismét kimondhatjuk: a parasztság is. Sóval a felszabadulás előttihez szocializmus, mint minden Az új Magyarországért fö~ szinte nem is mérhetően ja- nép számára, a magyar nép iyó harcban a nagy távlatok- vult az életszínvonal, a ma- számára is az egyetlen és biz- ban gondolkodni tudó mun- gyar nép életmódja, életbiz- tos útja a társadalmi felemel- tonsága, jóléte. A tömegnyo- kedésnek, a nemzeti felvirágzásnak. A szocializmus útjára lépett és azon haladó magyar nép a dolgozók jogai, az egészsér- ügyi ellátás, a szociális biztonság, a kultúra tekintetében ____ m osogep, 39-ben hűtőszekrény, és sok más vonatkozásban élcsapatába, a pártba, a tömeg' 58-ban televízió. 1949-ben mar utolérte és túlszárnyal- óvodáink száma és befogadó- |a a legfejlettebb kapitalista képessége még elenyészően» országok viszonyait is. Utol kevés volt, 10 évvel ezelőtt fogjuk érni és túlhaladjuk őket a technikai normák mindazon területein, ahol még le vagyunk maradva. De nálunk a technikai haladás más úton, szocialista módon kell, hogy történjék, és történik is. Mi mór, az éhség, a „hárommillió koldus" Magyarországa rossz emlék csupán. Ma az életviszonyokra az jellemző, hogy az országban minden 100 háztartás közül 50-ben működik 1000 gyermek közül már 337- nek jutott hely az óvodákban, ma pedig még többnek, 600- nak — a korosztály 60 százalékának — biztosított az óvodai elhelyezése. Tudjuk, ez kásosztály joggal szerezte meg a társadalom vezető osztályának rangját. Az osztályellen- séggel vívott csatákban megnyerte mindenekelőtt legfőbb és természetes szövetségesének, a parasztságnak, továbbá az értelmiség és minden dolgozó réteg legjobbjainak támogatását. A hatalomért folytatott harc próbatételnek vetette alá és politikailag formálta az egyes embereket is. Vannak, akik már a forradalmi átalakulások kezdetén az igaz ügyért szálltak síkra, és mindvégig kitartottak mellette. Vannak akik a harc menetében szembefordultak vele, és elbuktak. Vannak, nagyon 60kan . vannak, ugyanebben a harcban, az igazságot felismerve, ellenfélből küzdőtórsak lettek, s most együtt dolgozunk, harcolunk közös céljainkért. A tőkés uralkodó osztályok által szított előítéletek maradványait leküzdve, a nagy osztályösszeütközések tapasztalataival felvértezve, a felismert érdekközÖ66égben egymásra találva a szocializmus építésében ma együtt tevékenykedik a magyar munkás, a paraszt és az értelmiségi; az ország javán közösen munkálkodik kommunista és párton kívüli, hívő és nem hívő. Csak a munkáshatalom, a népköztársaság* viszonyai között, a szocializmus programja alapján, a lenini szövetségi politika érvényesítésével valósulhatott meg, hogy így egymásra találjanak a haza polgárai. Forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya a társadalmunk minden alapvető osztályát, rétegét átfogó szocialista nemzeti egység; mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a jövőben még tovább erősödjék. Világos a programunk A szocialista nemzeti egység zsákmányolok országa lenni; a realitás. Ma a munkásosztály kapitalisták, az imperialisták elvesztették az országot, es szervezetekbe és tömegmozgalmakba, a Hazafias Népfrontba tömörült társadalmilag aktív milliók, az ország felnőtt lakosságának nagy soha többé nem lesz az övék egy talpalatnyi magyar föld sem. Osztályellenségeink ezt soha nem felejtik el, de népünk is tudja ezt. A szociálistöbbsége egy akarattal vallja, ta haza minden fiának erköl- közös cselekvéssel bizonyítja: esi parancsa a nép hatalma a Magyar Népköztársaság igaz nak, vívmányainak védelme sem elég, de eredménynek na- nem elembertelenedett, az gyón szép. egyéniséget elszürkítő, morális A szocialista’ építőmunka csődhöz vezető, sivár gépkor' eredményei nemcsak egysze- szakot építünk. Mi rűen az ipar, a termelőszövet- ifjúság narkotizálásában és a kezetek és az állami gazdasá- modern technikával felfegy- gok, a nagyüzemi gazdálkodás vérzett gengszterizmus eltű- fölényét fejezik ki, hanem a résében versengünk velük. Mi szocializmust tudatosan építő ilyen és hasonló vonatkozásmagyar munkásosztály, a ter- ban nem akarjuk és semmi hazánk; a szocializmus a magyar nép programja, jövője. .Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybe ik- nem az tatásától megtett utat, megái' minden körülmények között és minden módon. Ésszel és szívvel, szóval és tettel egyaránt kell szolgálni a hazát, tovább kell gyarapítanunk, erősítejainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelentős eredményeket értünk el a szocializmus felépítésének útján. Világos a programunk. melőszövetkezeti parasztság, a szín alatt nem Is .fogjuk őket, Legfontosabb céljainkat maga tudósok, alkotók, értelmiségi- úgymond, „utolérni”. Mi a az alkotmány is kimondja. So- zuk’ l°Sgai mondhatjuk: parlapíthatjuk, hogy eddigi cél- "ünk * felvirágoztatnunk a ■ Magyar . Népköztársaságot, amely számunkra mindennél drágább, mert népünk békéjét, szocialista jelenét és jövőjét biztosítja. Amikor mindezt összegezek szorgalmát, tehetségét, ál- tudományt és a technikát — ron levő feladatainkat megfo- dozatkészségét, ügyünk és az emberi élet humánus voná- galmazta a párt X. kongresz- egész népünk iránt érzett mély sainak, a kultúra, a civilizáció S2UBa< a Hazafias Népfront váfolnlőceárt+nrlo+óf tJfícvlrón ifolA/41 tfítrmónvoinolr matfnn_ l3iSZtáSÍ prO^Tällljä ÓS cLZ Ol* felelősségtudatát. Büszkén szólhatunk — és időnként szólnunk is kell — az eredményekről, mert azok a felszabadult. a maga jövőjét építő nép alkotó képességét, a dolgozó milliók valódi vívmányainak megőrzésével — az ember javára akarjuk, s fogjuk fejleszteni, és így haladunk előre utunkon. Mi ebben az értelemben gonszággyűlés . által törvényerőre emelt IV. ötéves terv. tunk, munkásosztályunk, népünk nem hiába küzdött, az áldozatok nem voltak hiábavalók, volt és van értelme a munkának és a harcnak. Mindenki, áld az elmúlt negyedszázad alatt részt vett a szocializmus harcaiban és építésében, büszke lehet erre. NÖGRAD — 1972. április 20., csütörtök A történelem kereke nagyot Rt _ B fordult: Magyarország örökre helytállását dőljük el az ország gazdasá- megszűnt az élősdi urak, a ki- Jó ügynek szentelte ifjúságát, hitét* erejét. Megérdemli mindenki tiszteletét, mert híven teljesítette a magyar nép, a haza iránti kötelességét. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az alkolniánytörvény módosításának előkészítése során szükségszerűen nagyon sok kérdés vetődött fel és maga a bizottság által benyújtott javaslat is egész sor lényeges szövegmódosítást ajánl. A dolog természeténél fogva ezek mindegyike nagy fontosságú és elvi jelentőségű; gondos mérlegelést és döntéát kíván az országgyűléstől. Az előkészítésnél felvetődött kérdések, illetve a benyújtott javaslatok közül a magam részéről csak néhánnyal kívánok foglalkozni. K Sorra veszem őket. — Pártunk Központi Bizottságának is az a véleménye, hogy az 1949 óta végbement jelentős fejlődés ellenére sem szükséges új alkotmányt kidolgozni, de szükséges az alaptételeiben teljesen helytálló érvényes alkotmány szövegének az Időközben bekövetkezett változásoknak megfelelő módosítása. Az MSZMP nevében Kádár János, a párt Központi Bizottságának hozzá az aikotmánymodosito javaslathoz első titkára szólt (Folytatás a 3. oldalon) J
